Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
Készülődés földön, épn 1 1 'm ' i. ■■■■ , 1 -V • % f í fm • f §1.-.... . • ... . Ég és föld között a piros-fehér-zöld ernyők V ;; 1 í f- f i A gödöllői MHSZ-repülőté- ren utolsó próbájukat végezték az augusztus 20-ra készülő ejtőernyősök. Hatvan kiváló ejtőernyős szerepel majd a légiparádén, amelyre augusztus 13 óta minden nap gyakorolnak. Veress Jenő felvételei Beszállás, I.. és kiszállás LIjOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 18., SZERDA Gazdasági társaságok Segítség a nagyüzemeknek Idestova négy éve annak, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a gazdálkodó szervek társulási szerződéssel gazdasági társaságot hozhatnak létre. Nem véletlenül született meg ez a rendelet sem. Alapjában véve azt a célt szolgálja, hogy az effajta társaság tagjai gazdasági érdekeik előmozdítására közös gazdálkodásra szövetkezzenek. Gazdasági társaság tagjai persze nemcsak közvetlen termelő vállalatok — gyárak, mezőgazdasági nagyüzemek, szövetkezetek — lehetnek, hanem az úgynevezett költségvetési rend szerint gazdálkodó intézmények is. Például Agratech Élve a törvény adta lehetőséggel, városunk egyik nagy intézménye, a MÉM Műszaki Intézet az eltelt két évben tíz gazdasági társaság alapításában vett részt vagy lépett be már meglevő társaságba. Milyen céllal tették mindezt, s mely közösségek működnek jelenleg, erre kerestük a választ. — Lényegében arról van szó — magyarázza dr. Kalász László, az intézet társasági referense —, hogy jelentős feladatokat vállalnak gazdasági társulásaink nemcsak a MÉM- MI kutatási, hanem a résztvevő üzemek termelési tapasztalatainak szélesebb körű elterjesztésében is. Itt van példaként az Agratech műszaki üzemfejlesztési társaság, amelynek alapítója a dunavarsányi Petőfi Tsz és intézetünk. A gesztor ez esetben a szövetkezet, a tennivaló pedig elsősorban a mezőgazdasági termékek tárolási és feldolgozási technológiájának kifejlesztése, a kapcsolódó innovációs folyamatok tervezése. — Mit vállal konkrétan ez a társaság? — Részt kér elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekben képződő melléktermékek hasznosításából, az ehhez, és az energiatakarékossági programhoz szükséges gépek tervezéséből is. — További társaságok? Automatika, számítógép — A Kertgép szintén műszaki fejlesztési társaság, amelyet a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal közösen alapított intézetünk, s elsősorban a kertészeti termelés gépesítésének fejlesztési eredményeit hivatott átültetni a gyakorlatba. — Pusztán csak az új gépek beveztését segítik? — Nem. A kertészeti termelés, feldolgozás és tárolás teljes vertikumában kívánunk előbbrelépni: a gyártásszer, a berendezések forgalmazása, technológiák kidolgozása ugyancsak feladata a társaságnak. — Szövetkeztek gödöllői járásbeli üzemmel is? — Igen, az Agrautomat gépesítés fejlesztési gazdasági társaságot a vácszentlászlói Zöldmező Tsz-szel közösen hozta létre intézetünk. A nálunk kifejlesztett műszerek, automatikák és számítógépes eljárások eszközeinek gyorsabb elterjesztését. Ma már sok munka- és betakarítógép igényli az automatizáltságot, ahol meg van ilyen, ott a továbbfejlesztésre kell nagyobb gondot fordítani. Nos, ez a társaság a műszerek prototípusának gyártását, a hozzá szükséges dokumentációk készítését hivatott szolgálni. A legjobbat akarják Sorolhatnám még tovább, mi mindenben akarnak a megalapított társaságokkal előbbre lépni, hiszen jószerivel még csak a kezdet kezdetén járnak. Csupán egyet hadd emelünk még ki, a Bioinvesztjet, azaz a Biogáz Létesítmények Kutatás- fejlesztési Társaságot, amelyet a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz, a MÉMMI és a Hungagent Rt. Külkereskedelmi Vállalatok alapították, mint a nevében is szerepel, a biogáz termeléséhez szükséges berendezések tervezését, üzemi bevezetését, külföldi értékesítését szervezi meg a társaság. Kétségtelen, hogy fölösleges volna ismételni: azok a gazdasági társaságok, amelyekben a MÉMMI érdekelt egy-két dologban hasonlóak, legföljebb a cél, a téma más és más, amit megvalósitani szándékoznak. Abban megint közösek, hogy terveik, elképzeléseik szerint a legjobbat akarják: a kutatók és a világra, a szakmájuk fejlesztésére sokat adó nagyüzemi szakemberek eredményeit mind szélesbb körben bevezettetni, hasznosítani. F. I. Külföldi érdeklődés Takarékos A Cinkotán levő Agro- elektro-Szilas ma már sorozatban gyártja azokat a nedvességszabályozó berendezéseket, amelyeket négy évvel ezelőtt a MÉM Műszaki Intézetében dr. Fábián Zsolt és Samu Mihály fejlesztett ki. A DN3Z—8 jelű műszerrel eddig mintegy 250, hazánkban üzemeltetett Bl—15-ös bábolnai szemester- ményszárító-gépet szereltek fel. A műszer iránt megfelelő érdeklődés mutatkozott külföldön is. Csehszlovákiába száznál többet adtak el. de szóba jöhet jugoszláv, NDK és bolgár exportja is. A készülék előnye, hogy alkalmazásával egyenletesebb nedvességtartalmú szárított termény állítható elő, ami a tárolást biztonságosabbá teszi. A berendezés két százaléknál nagyobb eltérést nem enged. A terményszárítók kéziszabályozásához viszonyítva a tüzelőanyag-megtakarítás mértéke a DNSZ—8 használatával körülbelül 10 százalék. Terven felül Tíz százalék Sikeresen teljesítette félévi tejfeldolgozási tervét a vácszentlászlói Galgatej. Feldolgozó üzemük 610 ezer literrel több tejet vásárolt fel a gazdaságokból, mint amennyi tervükben szerepelt. Naponta ötvenhétezer liter tejet dolgozott fel üzemük a nyári csúcsidő- szakban. Egy értékelés szerint a megyénkben termelt tej tíz százalékát a Galgatej gyűjti be. Piaci jelentés Csökkentek az árak Mem szegték meg a szabályt A hét elején rend és tisztaság fogadott a gödöllői piacon. Kevesebb volt a vevő, kevesebb az eladó, legalábbis így tapasztaltuk. A legutóbbi beszámolómban a napközi konyhájával kapcsolatban azt írtuk, hogy kénytelenek az ételhulladékot a konténerbe tenni. önkritikusan el kell ismerni, hogy a konyha dolgozói mégsem szegték meg a szabályt, az előírásokat betartják. Nyári szünet van, a konténerben lelt hulladék piaci árusoktól származott, így a konyha személyzetét felelősség nem terheli. De térjünk a lényegre. Azt állapít-ttuk meg, hogy több áru ára lejjebb ment az egy héttel korábbinál. Érdekesség, hogy sok esetben a termékek olcsóbbak a kiskereskedőknél, mint a termelőknél. A piacnak írott szabályai vannak, rendeletek segííik működését. Hogy az írás valósággá váljon, ezen munkálkodik Bukovenszki Jánosné A közösség összefogója Szorgosan és következetesen nek. Ezernyi élményt, történetet őrzök ezekből az évekből. . ' Magdi néni — mert ez a neve dr. Balázs Józsefnénak a faluban —, házának ajtaja állandóan nyílik. Itt olyan nincs, hogy csend legyen. Jönnek, jönnek, állandóan jönnek fiatalok és idősek egyaránt. Ki tanácsot kér, ki csak beugrik egy rövid beszélgetésre, van, akinek eszébe jutott valamilyen nóta, vagy éppen a réten játszott egykori gyerekjáték. Magdi néni tanácsot ad, a történetért történetet mesél cserébe, néha közös énekszó hallatszik az udvar fenyőfái alól. — Sokszor jönnek hozzám az énekkar tagjai. Igen, én is sokszor kopogtatok az ajtajukon. Nekem, Hévízgyörk, s benne ez a tizenhat asszony ^szinte az életet jelenti. 19(59- ben alakult a Pávakör. Kust- ra Jánosné keresett fel, és kérte, alakítsunk kórust. Azóta együtt vagyunk. Együtt énekelünk. Aki itt a faluban, az tudja, hogy ez a dr. Balázs Józsefné által vezetett népdalkor nemcsak együtt énekel. Ezek az asszonyok egymást segítő közösséggé lettek, ezek az asz- szonyok a közvéleményt for- máló erőt alkotnak, és mint erjesztő kovász hatnak Hévízgyörk egész életére. Hogy legyen folytatásuk, összeszedték a gyerekeket, s népi gyerekjátékcsoportot szerveztek, s ehhez összegyűjtötték a hagyományokat. Munkás kezük nyoma — Köztudomású — mondja Balázs Józsefné, hogv az asz- szonyok sorsa a paraszti világban volt a legkegyetlenebb. A termelőszövetkezet szervezése és a falu átalakulása, a parasztasszonyok számára nem egyszerűen anyagi szempontból hozott változást, hanem fokozatosan az emberségüket is átalakította. Azt a tényt, hogy korunkban egyere több parasztasszony tudott személyiséggé válni, életünk egyik legizgalmasabb változásának érzem. Ezért a változásért dolgozott dr. Balázs Józsefné fiatal tanítónőként, ezért dolgozik nyugdíjasként. Nem látványos, nem is viharos ez a szorgoskodás, hanem aprómunkák sorozata. De az az igazság, hogy ezek a közösségnek élő-munkálkodó alkotó emberek vitték és viszik előre a történelmet, akik munkás kezük nyomát rajtahagyják a világon. Fercsik Mihály Még szerencse, hogy nálunk nincsenek titkok, s ha vannak is, azok a szükségesnél előbb kitudódnak. Ennek köszönhető, hogy immár egy héttel ezelőtt megsúgták az illetékesek: dr. Balázs Józsefné, a hévízgyör- ki asszonykórus vezetője augusztus 18-án Szentendrén, a népművelők napjának Pest megyei ünnepségén veszi át a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Volt időm előzetes közvéleménykutatásra. Beszéltem különböző korú és foglalkozású emberekkel, nőkkel és férfiakkal, párttagokkal és pár- torfkívüliekkel, s kivétel nélkül egyetértettek a hírrel: Ha valaki, akkor Balázs tanító nini igazán megérdemli — hangzott az egységes válasz. Dr. Balázs Józsefné örömmel újságolta, meghívták a népművelőket köszöntő rendezvényre. Nem tudtam a titkot tartani, gratuláltam a kitüntetéséhez. A mindig szerény, csendes, mindenkivel szemben figyelmes ősz hajú nyugdíjas tanítónő zavarba jöíi. Tsrtelmas idő — De hát miért— kérdezett vissza — amikor semmi világot rengetőt, falakat mozgatót nem tettem. Be kellett látnom, hogy 'gaza van. Valóban nem vitt véghez földrengéshez hasonló tetteket, de csak a vulkánok kitörése, a fákat tövestől tépő vihar zengése, a gátakat döntő víz árjának sodró zúgása számít nagy dolognak? Dr. Balázs Józsefné, a hé- vízgyörki családok tanító nénibe a maga szerénységével és halkságával, soha nem pihenő szorgalmával, az esőcseppek sziklát porlasztó következetességével kereste meg a tiszta forrást, a népdalokat, néphagyományok már-már elfeledett gazdag világát, és nemzedékek sorát vezette el a hűsítő, erőt és tisztességet adó, ezüstösen csillogó, mélységében kincseket rejtő kútfőhöz. — Könnyű dolgom volt — mondja —, hiszen édesapám itt volt tanító, majd iskola- igazgató. Gyerekkori játszótársaim, későbbi barátaim a hévízgyörki gyerekek voltak. Csak ennyi időre * szakadtam el a falutól, amíg Kecskeméten elvégeztem a tanítóképzőt. — Kezemben az oklevéllel érkeztem vissza. Túrára kerültem. Kemény, zúzmarás hideg uralkodott ezen a télen, ezért aztán ott laktam Túrán. Életemnek nagyon hasznos és tartalmas időszaka volt a túrái esztendő. Itt tanított Kovács László, a később Kos- suth-díjjal is kitüntetett népművelő. — Estéről estére gyűjtöttük a dalokat. Kijárt hozzánk Bállá Péter népzenekutató. Az akkori ifjúsági egyesületekben — a KALOT-ra és a KA- LASZ-ra gondolok —, sok fiatallal megismertettük és megszerettettük a magyar falvak népdalkincsét és néptáncait. Téli estéken jártunk a fonóba, s lakodalmakban voltunk népszokásokat jegyezgető vendégek. Az életet jelenti 1945-ben hazakerültem. Sorsom úgy alakult, hoáV csak 1953-ban férjem korai és vá-$ ratlan halála után kezdtem ismét tanítani. A tanítás mellett — mintegy pótolva az elmulasztott éveket —, azonnal részt vettem a falu közéletében. Tanácstaggá, majd a végrehajtó bizottság tagjává választottak. Vezetője lettem a helyi Vöröskereszt-szervezethelypénzszedő, akivel a kínálatról és a keresletről is hosz- szasan elbeszélgettünk. A gödöllői piacot sok kiskereskedő és őstermelő keresi fel, gyümölcsöt, zöldséget, virágot, ezek mellett pedig ruhaféléket, divatcikkeket, bazárárukat adnak el. Törzsárus Balázs János, aki tíz, Schiff Károly, aki négy éve jár Gödöllőre. Az előbbi bazárárus, az utóbbi rövid- és kötöttáru kereskedő. Novák Róbertné, ez alkalommal másodszor pakolt ki a gödöllői piacon női ruhákkal. ö csak annyit mondott, hogy elég nehezen indul az üzlet. A piac tartozékai közé soroljuk a kis eladó asztalkákat, amelvek egyenként két négyzetméter nagyságúak. Havi bérleti díj/ 60 forint, esetenként pedig, tehát egy napra tíz forint. A piaci élethez tartozik, hogy a bérelt asztalokat reggel hét óráig kell elfoglalni, utána nincs helye a panasznak. Az eladók között persze megoszlik a vélemény a helypénzzel kapcsolatban. Van aki sokallja, mások egyáltalán nem szeretnének fizetni. Van aki azt mondja, hogy a pesti piacon kisebb a helypénz. Az eladók között túrái, hévízgyörki, illetve zsámboki a legtöbb, sokan fólia alatt nevelték terményeiket. Az árak alakulása is nagyon érdekelt. Görögdinnyét ezen a napon csak kiskereskedőknél. Katona Lászlónál, Marosi Sándornénál és Balogh Dezsőnél láttunk, egyaránt hat forintos áron. A sárgadinnye kilogrammja 12 forint, a paprikáé 10—15, a paradicsom 8. az uborka 8, a burgonya 10, a zöldség 5, a kel' aposzta 10—12, a káposzta 8, az alma 10, a körte 10, a vörösszilva 6—8. a szőlő 30, az őszibarack 10—18, a sárgabarack 12. a vöröshasvma 15, a fokhaeyma 48, a fejteni való bab 20—23 forint. A virágok közül a kardvirág 1^-4, a dália 1. az őszirózsa és a szegfű csokra 8 forint. Csiba József Mozi A préri. Színes, román— francia—angol film. Csak 4 órakor! Mephisto. Kétrészes film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csak a órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap: Biztonságos a földetérés
