Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

1982. AUGUSZTUS 3., KEDD 5 Garázsépítés szervezetten Százak társultak közös munkára f A Rózsa Ferenc körúton hamarosan elkészül a kétszáz gépkocsi táro­lására alkalmas, kétszintes tömbgarázs A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Száztíz jölentkező Munkaközösségek a kőolajipari vállalatnál Ügy tartják, Százhalombat­tán jó keresetű, tehetős embe­rek élnek, s ennek egyik bizo­nyítéka a gépkocsi. Tény: az utóbbi években mind több család kényelmét immár az autó is szolgálja; a legutóbbi felmérések szerint a személy- gépkocsival rendelkezők száma lassan eléri az 1400-at. Ami aztán egy sajátos képet is köl­csönöz a modern városrészek­nek. a magas épülettömböket utcáról utcára parkoló gép­kocsik sora övezi. S az utca egyben garázs is. A lakóhá­zakkal együtt ugyanis meg­leli-tősen kevés gépkocsitároló épült, a fogadószinteket más — főként közösségi — célra, így például üzletek kialakítá­si' i használták fel. Ezek után nem maradt más hátra, mint önerőből megolda­ni a garázskérdést; önerőből, de szövetkezve társa® építke­zésre. Az első ilyen próbálko­zás — még 1980-ban — siker­rel járt: a Hága László utcá­ban felépült az első harminc garázs. Feltételek Azóta újabb és újabb gépko- csitároió épült, s már nem harminc, nem ötven, hanem száz meg száz ember szövetke­zett a kollektív építkezésre. A városban számos olyan hely található, ami lakásépítésre, parkok vagy játszóterek ki­alakítására nem, ám garázs- építésre igen alkalmas. Ilyen például a Rózsa Ferenc kör­utat övező völgyoldal, vagy egy-egy töltés rézsűje, mint a Hága László úton is, ahol bunkerszerűen lehetett kiké­pezni a garázsokat. A területi adottságok mel­lett természetesen szervezeti keretre is szükség volt: erre legalkalmasabbnak a nemré­gen megalakult városi autó­klub tűnt. S valóban: az el­múlt másfél esztendő azt bi­zonyította, ez a szervezeti for­ma sajátos módon, s igen ked­vezően segítette az egyre na­gyobb szabású építkezést. . Három feltételt szabtunk — tájékoztat Strasszcr Gáspár, a városi autóklub elnöke — an­nak, aki a kollektív garázsépí­tésnek a részese akart lenni. Az egyik maga a klubtagság, a másik, hogy gépkocsival (vagy érvényes Merkur-szám- mab rendelkezzék, a harmadik pedig, hogy harminc társadal- mimunka-órát vállaljon a klub műszaki állomásának megépítésében. — Volt elég jelentkező ilyen feltételek mellett? — Hogyne, rengeteg. Az el­ső harmincas blokk elkészíté­se után tavaly már elkezd­hettük a Rózsa Ferenc körúton a nagy, 200-as tömb építését. Ebben 120 kétszintes és 80 egvszintes garázs kano+t be­lvet. Ezután nem sokkal a Hásn László utca előtt meg­kezdődött még 41 bunkerga- rázs építése, majd a Pannónia lakónegyedben további hat- vanhárorn. — Jelenleg hol tartanak a munkálatok? Aki ügyesebb — A felsoroltak nagy része már elkészült, illetve a közeli átadás előtt áll. Számszerűen 354 gépkocsitároló van már 'százhalombattán. — Mindez másfél-két év alatt. Hogyan szervezték a munkát? — Az autóklub elnöksége 10—20 tagú társulásokat hoz létre. Ezeknek a csoportoknak működési szabályzatuk van, s a létszámtól függően 2—3 tagú vezetőség áll az élükön; ők szervezik és irányítják a munkát, szerzik be az anya­got, a szükséges szerszámokat, eszközöket. Egy garázshoz — a csoport talpraesettségétől füg­gően — 18—30 ezer forint kö­zötti készpénz és 200—400 munkaóra szükséges. — Mitől ez a nagy különb­ség? — Az a csoport, amelyik ügyesebben szervezi meg a munkát, olcsóbban jut hozzá anyaghoz, kevesebb költséggel szállít, és persze keményebben dolgozik (s nemcsak beírja magának a munkaórákat!, ter­mészetesen olcsóbban jut hoz­zá az egyébként 60 ezer forin­tot érő garázshoz. — S miután elkészült, föl­épült a gépkocsitároló? — Akkor automatikusan a Az 1962—69 között elkészült 706 állami bérlakás mellett ezekben az években magán­erőből. 145 családi ház is épült Százhalombattán. Az állami és a magánerős építkezés fel­lendítésének eredményeként a város lakásállománya az 1962. évi 784-rői 1969-re 1 ezer 690- re emelkedett. Az építkezés és az ipar von­zotta az embereket az ország különböző részeiből. Nemcsak az új lakásokba jöttek a csa­ládok százai, hanem magán­házakhoz albérletbe is. Virág­zásnak indult az albérleti uzsora, sokan még a nyári­konyhát, az istállóépületeket is átalakították „lakásnak". A nagy „népvándorlás’’ eredmé­nyeként 2 ezerről 1965-ig 5 ezer 240-re növekedett a la­kosság lélekszáma. A további három év során pedig ismét 2 ezer 777 ember telepedett le, így 1968-ban már több mint nyolcezren laktak Százhalom­battán.. Ezzel párhuzamosan termé­szetesen az iparban foglalkoz­tatottak száma is emelkedett, érthetően, hiszen az új, kor­szerű üzemekben nagy szük­ség volt a munkáskezekre. Míg 1960-ban 150-en, 1969-ben már 3 ezer 184-en dogoztak, zöm­mel a két nagyvállalatnál (2807-en), illetve az építőipar­ban. Ezen túlmenően a keres­kedelem, a szolgáltatás, az ok­tatás, az egészségügy is mint­egy 300 embert lekötött. A Bu­dapestre ingázók száma ak­koriban 600 körül mozgott. Az iparfejlesztés és a lakás­építés mellett az 1960-as évek­ben gyors ütemben bővültek más ágazatok is. Az egészség­ügyben 1930-ig egy körzeti or­vos, egy orvosírnok és egy szü­lésznő tevékenykedett. 1969-re már 27-en, az előző évben üzembe helyezett új központi orvosi rendelőben korszerű körülmények között látták el az egészségügyi feladatokat. Ekkor körzetorvosi, gyermek- gyógyászati, fogászati rendelés, valamint terhességi és csec®e­gar Izsfenntartó szövetkezethez csatolódik. Saját tulajdon ma­rad, de hogyha bérbe adja valaki, akkor a bérleti díj 25 százaléka a szövetkezetét illeti meg. — A tömeges építkezés so­rán bizonyára akadt gond s probléma is jócskán... — Főként a 200-as blokk­nál. Itt ugyanis akkora volt az anyagigény, hogy a kör­nyékből nehéz volt beszerez­ni; a 'költségek emelkedése mellett, a munka megszerve­zése, a csoportok tevékenysé­gének összehangolása, a szállí­tások lebonyolítása okozta a legtöbb gondot s vitát Kevesebbet, jobban — Lassan két esztendő ta­pasztalata gyűlt össze. Ennek birtokában hogyan tovább? — Igaz, nagyon sokan sze­retnének mielőbb garázshoz jutni, jelenleg is 2—300 igénylőt tartunk nyilván, akik a társasépítkezés megkezdését türelmetlenül várják, de nem szabad a tavalyi esztendőhöz hasonló tömeges munkát szer­vezni. Optimálisnak a 8— 100-as garázsok építését tart­juk; ezekhez könnyebben le­het megoldani az út- és vil­lanyhálózatot, kevesebb költ­séggel jár az anyagbeszerzés, s a csoportokat is célszerűb­ben tudjuk összeállítani. — Ez utóbbi mit jelent? — Fontos költségkímélő fel­tétel, hogv egy-egy csoportban a város több vállalatánál, in­tézményénél dolgozó ember le­gyen. Mellesleg az egész szer­vezésnek a legnehezebb moz­zanata, mikor egy új csoportot kell kialakítani. Legalább két­szer annyian neheztelnek, amiért nem kerültek be, mint amennyien örülnek, hogy be­kerülhettek a csapatba. mőgondozási tanácsadás, illet­ve gyógyszertári szolgáltatás is volt Százhalombattán. Az első bölcsőde 23 hellyel 1983- ban épült, amelyet 1988-ban újabb 60 személyes követett, így a bölcsődei helyek száma 85-re bővült, Az alsófokú oktatásban is hasonló fejlődés bontakozott ki ezekben az években. Az óvodai helyek száma 25-ről 200-ra bővült, az általános is­kolai tanulócsoportoké pedig 8-ról 22-re, a tanulói létszám 180-ról 770-re, a pedagógusok száma pedig 14-ről 42-re. Az első iskolai napközi otthon 2 tanulócsoporttal az 1965/66-os Igen nagy érdeklődést vál­tott ki Százhalombattán is a vállalati gazdasági munkakö­zösségek megalakításának le­hetősége. Különösen a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ahol számos olyan tevékenységi kör létezik, amit egyéni kezdemé­nyezés alapján célszerűbben, vagy hatékonyabban lehet vé­gezni. A nagyüzem vezetése meglehetősen részletes jegy­zéket állított össze ezekből, nem fukarkodva a vállalkozók támogatására tett ígéretekkel sem. Ennek alapján mintegy 110 DKV-s dolgozó jelentke­zett a közelmúltban 14 kérel­met benyújtva létrehozandó munkaközösségekre. A válla­lat ezek közül öt kezdeménye­zést már el is fogadott. Az Immár hagyománynak szá­mít, hogy a nyár derekán a város fiataljai a DKV KISZ- bizottságának szervezésében egy egész napot betöltő sport- program részesei. Az idén erre a nagyszabású megmozdulásra augusztus elsején került sor, százak és százak aktív és vi­dám részvételével. tanévben nyílt meg és 1989- ben már 6 napközis csoport létezett. Gyors ütemben fejlődött a település közműhálózata is. Az Újtelep (mai kertváros) villa­mosítása 1962-ben, Dunafüre- dé 1965—68-as években tör­tént meg, mintegy 30 kilomé­teres hálózattal. Szilárd bur­kolatot 12 kilométernyi járda, aszfaltburkolatot pedig 20 ki­lométernyi út kapott ezekben az években. A számadatok jól érzékeltetik azt a lendületes urbanizálódási folyamatot, amely 1960—1969 között zaj­lott le Százhalombattán. Ferenczi Illés egyik csoport a vállalat park­jainak fenntartására szövetke­zett, a második tervezési és karbantartási munkálatokra, a harmadik vagonkirakásra, á negyedik fémhuUadékgyűjtés- re, az ötödik pedig olajipari berendezések karbantartására. A felsoroltakon túl termé­szetesen még számos vállal­kozásra sor kerül, hiszen nem csupán fizikai munkák, hanem szellemi tevékenységek is sze­repelnek a már említett jegy­zékben. A DKV elsősorban azokat a feladatokat szeretné a dolgozóiból alakult munka- közösségekre bízni, amelyeket eddig külső kivitelezők vállal­tak. vagy amelyek megoldása korábban gondot okozott. A tömegsportnap már a reg­geli órákban, zeneszó mellett kezdetét vette. A főtéren gyü­lekezők — kicsik és nagyok — kocogóversenye Futabatta cím­mel fél 9-től 9 óráig tartott; s a DKV csónakházához futva megérkező csoportokra 10 órá­tól délután négyig gazdag és változatos program várt. A kispályás labdarúgókupa baj­noki mérkőzései után asztali- tenisz, majd tekeverseny kez­dődött, közben pedig — pihen- tetőül — cselgáncsbemutatót tartott a DESE szakosztálya. A délutáni órákban a csónak­ház pályáin atlétikai verse­nyekre került sor, amit lábte­niszbajnokság követett. Persze voltak, akik nem mér­kőztek, csupán szurkoltak, s nézelődtek. S hogy ki-ki meg­találja a számára legkelleme­sebb szórakozást, a mérkőzé­sek nyújtotta látvány és Iz­galom mellett jócskán nyújtot­tak a rendezők egyéb érde­kességet is a tömegsport nap résztvevőinek. A gyerekeknek filmet vetítettek a nagy faház­ban és aszfaltrajzverseny volt a parkolóban délelőtt, délután pedig bábos, bűvész és bohóc szórakoztatta őket vidám mű­sorával. A nagyobbak, s a fel­nőttek számára Verrasztó Zol­tán és Hargitai András él­ménybeszámolója bizonyult emlékezetesnek, ezt követően pedig, az esti órákban Dinnyés József önálló műsora keltett nagy tetszést. Az idei százhalombattai sportnap — ugyancsak a ha­gyományokhoz híven — discó- val zárult a csónakház külső éttermében. Esztendőről esztendőre egy- ,egy nevezetes találkozónak vagy sporteseménynek a hely­színe immár Százhalombatta. Az idén. amikor a városi sport- központ már teljes gazdagságá­ban, vadonatúj létesítmény­rendszerrel áll a sportrajongók szolgálatára, különösen jó ér­zés vendégeket is fogadni. Hamarosan ugyanis itt kerül sor Ismét a szocialista városok fiataljainak hagyományos lab­darúgótornájára. A városi KISZ-bizottság szervezésében sorra kerülő program augusz­tus 21-én ünnepélyes megnyi­tóval kezdődik, s ezt követően nonstop mérkőzéssorozat zajlik h Tollhegye né Az a régi mondás, mi­szerint megadatott a sar- kantyús csizma, csak ép­pen nem tudjuk összever­ni, alighanem bosszantóan igaz manapság is. Mert a lehetőségek hiánya még úgy ahogy elfogadható bi­zonyos dolgok megmagya­rázására, ám a lehetőségek kihasználásának hiányát már semmivel sem lehet megideologizálni. Egysze­rűen; ostobaság. Még Száz­halombattán i,s, sőt:, itt kü­lönösképpen. Gondoljunk csak bele: hányszor kellett hivatkozni a lehetőségek vagy adottságok korláto­zottságára, valahányszor va­lamiféle igény felmerült. Hogy még nincs ez, nem épült meg az, nem készült el amaz, de majd ha lesz ez is, meg az is... Hát lett. Lett szolgáltatóház, újabb üzlet, elkészült tucatnyi kulturális és sportlétesít­mény, felépült sok minden, így például a környék egyik legmodernebb kenyérgyára is, amihez — érthetően — ugyancsak vérmes reménye­ket fűzött a város lakossá­ga. Hogy ha majd kész lesz, s megkezdődik a sü­tés! Micsoda pazar válasz­ték vár majd a vevőkre kenyérből és péksütemé­nyekből! Nos, a kenyérgyárban ta­lán nem is csalatkoztak az emberek. Valóban gazdag a repertoáruk: sütnek itt mindenféle krumplis, sajtos és egyéb kenyereket, húsz­harmincféle süteményt, ilyen és olyan ínyencsége­ket, csakhogy... Csakhogy ugyanezt hiába keressük a város élelmi­szerboltjaiban. Magyarázat persze mindig van arra, hogy miért nincs, holott a fordítottja volna érthető: választék lenne, s a magya­rázat akkor nem kellene. Óhatatlanul egy régebbi kabarétréfa jut az eszembe, a bőség kosaráról, amiből ugye mindenki egyaránt vehet. Nos hát bőség már van... csupán a kosár hiányzik. Hegymászók a városban Szirti ssimk Ki hinné, hogy Százhalom­battán az egyik legérdekesebb, s tégyük hozzá legritkább sportágnak, a hegymászásnak is vannak hódolói. Olyannyi­ra, hogy a közelmúltban a százhalombattai tömegsport­klub kötelékén belül létrehoz­ták önálló szakosztályukat. A csoport, mely a Szirti sas hangzatos nevet vette fel, tíz tagot számlál, ám célkitűzése­ik között többek között e sportág megkedveltetése, kö­vetkezésképpen a szakcsoport bővítése is szerepel. A tagfel­vétel követelményei persze szigorúak: a félesztendős pró­baidőre jelentkezőnek tanfo­lyamot kell végezni — termé­szetesen sikeres vizsgával — miközben káros szenvedélyek­től (dohányzástól, italozástól) is kötelező tartózkodni. A je­lölt a próbaidő alatt rendsze­resen részt vesz a különböző túrákon, s csak egy év eltel­tével avatják taggá. majd Kazincbarcika, Dunaúj­város, Leninváros, Tatabánya, s a többi meghívott fiatal vá­ros csapatai között. A nagyszabású torna más­nap, 22-én is folytatódik, hogy aztán a kora délutáni órákban ünnepélyesen kihirdethessék a győztesek nevét s az eredmé­nyeket. Az oldalt Irta: Tamási István Fotó' Győrik János Városkalauz tfrhanliáfésfás gyors ütemben A hatvanas években itt élők még sokéig nélkülözték a városias kö­rülményeket; sok helyütt az utcák és járdák még nem épültek ki, sártenger övezte a lakóházakat. Az egykori felvétel a mai Damjanich utca egy részletét örökítette meg, ahol később iskola és AliC-áruház nőtt ki a földből. Tömcgspcrínap a csórcakkázban Verseny, Játék és műsor Fiatalok focija Nonstop mérkőzéssor iát

Next

/
Thumbnails
Contents