Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
1982. AUGUSZTUS 3., KEDD 5 Garázsépítés szervezetten Százak társultak közös munkára f A Rózsa Ferenc körúton hamarosan elkészül a kétszáz gépkocsi tárolására alkalmas, kétszintes tömbgarázs A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Száztíz jölentkező Munkaközösségek a kőolajipari vállalatnál Ügy tartják, Százhalombattán jó keresetű, tehetős emberek élnek, s ennek egyik bizonyítéka a gépkocsi. Tény: az utóbbi években mind több család kényelmét immár az autó is szolgálja; a legutóbbi felmérések szerint a személy- gépkocsival rendelkezők száma lassan eléri az 1400-at. Ami aztán egy sajátos képet is kölcsönöz a modern városrészeknek. a magas épülettömböket utcáról utcára parkoló gépkocsik sora övezi. S az utca egyben garázs is. A lakóházakkal együtt ugyanis megleli-tősen kevés gépkocsitároló épült, a fogadószinteket más — főként közösségi — célra, így például üzletek kialakítási' i használták fel. Ezek után nem maradt más hátra, mint önerőből megoldani a garázskérdést; önerőből, de szövetkezve társa® építkezésre. Az első ilyen próbálkozás — még 1980-ban — sikerrel járt: a Hága László utcában felépült az első harminc garázs. Feltételek Azóta újabb és újabb gépko- csitároió épült, s már nem harminc, nem ötven, hanem száz meg száz ember szövetkezett a kollektív építkezésre. A városban számos olyan hely található, ami lakásépítésre, parkok vagy játszóterek kialakítására nem, ám garázs- építésre igen alkalmas. Ilyen például a Rózsa Ferenc körutat övező völgyoldal, vagy egy-egy töltés rézsűje, mint a Hága László úton is, ahol bunkerszerűen lehetett kiképezni a garázsokat. A területi adottságok mellett természetesen szervezeti keretre is szükség volt: erre legalkalmasabbnak a nemrégen megalakult városi autóklub tűnt. S valóban: az elmúlt másfél esztendő azt bizonyította, ez a szervezeti forma sajátos módon, s igen kedvezően segítette az egyre nagyobb szabású építkezést. . Három feltételt szabtunk — tájékoztat Strasszcr Gáspár, a városi autóklub elnöke — annak, aki a kollektív garázsépítésnek a részese akart lenni. Az egyik maga a klubtagság, a másik, hogy gépkocsival (vagy érvényes Merkur-szám- mab rendelkezzék, a harmadik pedig, hogy harminc társadal- mimunka-órát vállaljon a klub műszaki állomásának megépítésében. — Volt elég jelentkező ilyen feltételek mellett? — Hogyne, rengeteg. Az első harmincas blokk elkészítése után tavaly már elkezdhettük a Rózsa Ferenc körúton a nagy, 200-as tömb építését. Ebben 120 kétszintes és 80 egvszintes garázs kano+t belvet. Ezután nem sokkal a Hásn László utca előtt megkezdődött még 41 bunkerga- rázs építése, majd a Pannónia lakónegyedben további hat- vanhárorn. — Jelenleg hol tartanak a munkálatok? Aki ügyesebb — A felsoroltak nagy része már elkészült, illetve a közeli átadás előtt áll. Számszerűen 354 gépkocsitároló van már 'százhalombattán. — Mindez másfél-két év alatt. Hogyan szervezték a munkát? — Az autóklub elnöksége 10—20 tagú társulásokat hoz létre. Ezeknek a csoportoknak működési szabályzatuk van, s a létszámtól függően 2—3 tagú vezetőség áll az élükön; ők szervezik és irányítják a munkát, szerzik be az anyagot, a szükséges szerszámokat, eszközöket. Egy garázshoz — a csoport talpraesettségétől függően — 18—30 ezer forint közötti készpénz és 200—400 munkaóra szükséges. — Mitől ez a nagy különbség? — Az a csoport, amelyik ügyesebben szervezi meg a munkát, olcsóbban jut hozzá anyaghoz, kevesebb költséggel szállít, és persze keményebben dolgozik (s nemcsak beírja magának a munkaórákat!, természetesen olcsóbban jut hozzá az egyébként 60 ezer forintot érő garázshoz. — S miután elkészült, fölépült a gépkocsitároló? — Akkor automatikusan a Az 1962—69 között elkészült 706 állami bérlakás mellett ezekben az években magánerőből. 145 családi ház is épült Százhalombattán. Az állami és a magánerős építkezés fellendítésének eredményeként a város lakásállománya az 1962. évi 784-rői 1969-re 1 ezer 690- re emelkedett. Az építkezés és az ipar vonzotta az embereket az ország különböző részeiből. Nemcsak az új lakásokba jöttek a családok százai, hanem magánházakhoz albérletbe is. Virágzásnak indult az albérleti uzsora, sokan még a nyárikonyhát, az istállóépületeket is átalakították „lakásnak". A nagy „népvándorlás’’ eredményeként 2 ezerről 1965-ig 5 ezer 240-re növekedett a lakosság lélekszáma. A további három év során pedig ismét 2 ezer 777 ember telepedett le, így 1968-ban már több mint nyolcezren laktak Százhalombattán.. Ezzel párhuzamosan természetesen az iparban foglalkoztatottak száma is emelkedett, érthetően, hiszen az új, korszerű üzemekben nagy szükség volt a munkáskezekre. Míg 1960-ban 150-en, 1969-ben már 3 ezer 184-en dogoztak, zömmel a két nagyvállalatnál (2807-en), illetve az építőiparban. Ezen túlmenően a kereskedelem, a szolgáltatás, az oktatás, az egészségügy is mintegy 300 embert lekötött. A Budapestre ingázók száma akkoriban 600 körül mozgott. Az iparfejlesztés és a lakásépítés mellett az 1960-as években gyors ütemben bővültek más ágazatok is. Az egészségügyben 1930-ig egy körzeti orvos, egy orvosírnok és egy szülésznő tevékenykedett. 1969-re már 27-en, az előző évben üzembe helyezett új központi orvosi rendelőben korszerű körülmények között látták el az egészségügyi feladatokat. Ekkor körzetorvosi, gyermek- gyógyászati, fogászati rendelés, valamint terhességi és csec®egar Izsfenntartó szövetkezethez csatolódik. Saját tulajdon marad, de hogyha bérbe adja valaki, akkor a bérleti díj 25 százaléka a szövetkezetét illeti meg. — A tömeges építkezés során bizonyára akadt gond s probléma is jócskán... — Főként a 200-as blokknál. Itt ugyanis akkora volt az anyagigény, hogy a környékből nehéz volt beszerezni; a 'költségek emelkedése mellett, a munka megszervezése, a csoportok tevékenységének összehangolása, a szállítások lebonyolítása okozta a legtöbb gondot s vitát Kevesebbet, jobban — Lassan két esztendő tapasztalata gyűlt össze. Ennek birtokában hogyan tovább? — Igaz, nagyon sokan szeretnének mielőbb garázshoz jutni, jelenleg is 2—300 igénylőt tartunk nyilván, akik a társasépítkezés megkezdését türelmetlenül várják, de nem szabad a tavalyi esztendőhöz hasonló tömeges munkát szervezni. Optimálisnak a 8— 100-as garázsok építését tartjuk; ezekhez könnyebben lehet megoldani az út- és villanyhálózatot, kevesebb költséggel jár az anyagbeszerzés, s a csoportokat is célszerűbben tudjuk összeállítani. — Ez utóbbi mit jelent? — Fontos költségkímélő feltétel, hogv egy-egy csoportban a város több vállalatánál, intézményénél dolgozó ember legyen. Mellesleg az egész szervezésnek a legnehezebb mozzanata, mikor egy új csoportot kell kialakítani. Legalább kétszer annyian neheztelnek, amiért nem kerültek be, mint amennyien örülnek, hogy bekerülhettek a csapatba. mőgondozási tanácsadás, illetve gyógyszertári szolgáltatás is volt Százhalombattán. Az első bölcsőde 23 hellyel 1983- ban épült, amelyet 1988-ban újabb 60 személyes követett, így a bölcsődei helyek száma 85-re bővült, Az alsófokú oktatásban is hasonló fejlődés bontakozott ki ezekben az években. Az óvodai helyek száma 25-ről 200-ra bővült, az általános iskolai tanulócsoportoké pedig 8-ról 22-re, a tanulói létszám 180-ról 770-re, a pedagógusok száma pedig 14-ről 42-re. Az első iskolai napközi otthon 2 tanulócsoporttal az 1965/66-os Igen nagy érdeklődést váltott ki Százhalombattán is a vállalati gazdasági munkaközösségek megalakításának lehetősége. Különösen a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ahol számos olyan tevékenységi kör létezik, amit egyéni kezdeményezés alapján célszerűbben, vagy hatékonyabban lehet végezni. A nagyüzem vezetése meglehetősen részletes jegyzéket állított össze ezekből, nem fukarkodva a vállalkozók támogatására tett ígéretekkel sem. Ennek alapján mintegy 110 DKV-s dolgozó jelentkezett a közelmúltban 14 kérelmet benyújtva létrehozandó munkaközösségekre. A vállalat ezek közül öt kezdeményezést már el is fogadott. Az Immár hagyománynak számít, hogy a nyár derekán a város fiataljai a DKV KISZ- bizottságának szervezésében egy egész napot betöltő sport- program részesei. Az idén erre a nagyszabású megmozdulásra augusztus elsején került sor, százak és százak aktív és vidám részvételével. tanévben nyílt meg és 1989- ben már 6 napközis csoport létezett. Gyors ütemben fejlődött a település közműhálózata is. Az Újtelep (mai kertváros) villamosítása 1962-ben, Dunafüre- dé 1965—68-as években történt meg, mintegy 30 kilométeres hálózattal. Szilárd burkolatot 12 kilométernyi járda, aszfaltburkolatot pedig 20 kilométernyi út kapott ezekben az években. A számadatok jól érzékeltetik azt a lendületes urbanizálódási folyamatot, amely 1960—1969 között zajlott le Százhalombattán. Ferenczi Illés egyik csoport a vállalat parkjainak fenntartására szövetkezett, a második tervezési és karbantartási munkálatokra, a harmadik vagonkirakásra, á negyedik fémhuUadékgyűjtés- re, az ötödik pedig olajipari berendezések karbantartására. A felsoroltakon túl természetesen még számos vállalkozásra sor kerül, hiszen nem csupán fizikai munkák, hanem szellemi tevékenységek is szerepelnek a már említett jegyzékben. A DKV elsősorban azokat a feladatokat szeretné a dolgozóiból alakult munka- közösségekre bízni, amelyeket eddig külső kivitelezők vállaltak. vagy amelyek megoldása korábban gondot okozott. A tömegsportnap már a reggeli órákban, zeneszó mellett kezdetét vette. A főtéren gyülekezők — kicsik és nagyok — kocogóversenye Futabatta címmel fél 9-től 9 óráig tartott; s a DKV csónakházához futva megérkező csoportokra 10 órától délután négyig gazdag és változatos program várt. A kispályás labdarúgókupa bajnoki mérkőzései után asztali- tenisz, majd tekeverseny kezdődött, közben pedig — pihen- tetőül — cselgáncsbemutatót tartott a DESE szakosztálya. A délutáni órákban a csónakház pályáin atlétikai versenyekre került sor, amit lábteniszbajnokság követett. Persze voltak, akik nem mérkőztek, csupán szurkoltak, s nézelődtek. S hogy ki-ki megtalálja a számára legkellemesebb szórakozást, a mérkőzések nyújtotta látvány és Izgalom mellett jócskán nyújtottak a rendezők egyéb érdekességet is a tömegsport nap résztvevőinek. A gyerekeknek filmet vetítettek a nagy faházban és aszfaltrajzverseny volt a parkolóban délelőtt, délután pedig bábos, bűvész és bohóc szórakoztatta őket vidám műsorával. A nagyobbak, s a felnőttek számára Verrasztó Zoltán és Hargitai András élménybeszámolója bizonyult emlékezetesnek, ezt követően pedig, az esti órákban Dinnyés József önálló műsora keltett nagy tetszést. Az idei százhalombattai sportnap — ugyancsak a hagyományokhoz híven — discó- val zárult a csónakház külső éttermében. Esztendőről esztendőre egy- ,egy nevezetes találkozónak vagy sporteseménynek a helyszíne immár Százhalombatta. Az idén. amikor a városi sport- központ már teljes gazdagságában, vadonatúj létesítményrendszerrel áll a sportrajongók szolgálatára, különösen jó érzés vendégeket is fogadni. Hamarosan ugyanis itt kerül sor Ismét a szocialista városok fiataljainak hagyományos labdarúgótornájára. A városi KISZ-bizottság szervezésében sorra kerülő program augusztus 21-én ünnepélyes megnyitóval kezdődik, s ezt követően nonstop mérkőzéssorozat zajlik h Tollhegye né Az a régi mondás, miszerint megadatott a sar- kantyús csizma, csak éppen nem tudjuk összeverni, alighanem bosszantóan igaz manapság is. Mert a lehetőségek hiánya még úgy ahogy elfogadható bizonyos dolgok megmagyarázására, ám a lehetőségek kihasználásának hiányát már semmivel sem lehet megideologizálni. Egyszerűen; ostobaság. Még Százhalombattán i,s, sőt:, itt különösképpen. Gondoljunk csak bele: hányszor kellett hivatkozni a lehetőségek vagy adottságok korlátozottságára, valahányszor valamiféle igény felmerült. Hogy még nincs ez, nem épült meg az, nem készült el amaz, de majd ha lesz ez is, meg az is... Hát lett. Lett szolgáltatóház, újabb üzlet, elkészült tucatnyi kulturális és sportlétesítmény, felépült sok minden, így például a környék egyik legmodernebb kenyérgyára is, amihez — érthetően — ugyancsak vérmes reményeket fűzött a város lakossága. Hogy ha majd kész lesz, s megkezdődik a sütés! Micsoda pazar választék vár majd a vevőkre kenyérből és péksüteményekből! Nos, a kenyérgyárban talán nem is csalatkoztak az emberek. Valóban gazdag a repertoáruk: sütnek itt mindenféle krumplis, sajtos és egyéb kenyereket, húszharmincféle süteményt, ilyen és olyan ínyencségeket, csakhogy... Csakhogy ugyanezt hiába keressük a város élelmiszerboltjaiban. Magyarázat persze mindig van arra, hogy miért nincs, holott a fordítottja volna érthető: választék lenne, s a magyarázat akkor nem kellene. Óhatatlanul egy régebbi kabarétréfa jut az eszembe, a bőség kosaráról, amiből ugye mindenki egyaránt vehet. Nos hát bőség már van... csupán a kosár hiányzik. Hegymászók a városban Szirti ssimk Ki hinné, hogy Százhalombattán az egyik legérdekesebb, s tégyük hozzá legritkább sportágnak, a hegymászásnak is vannak hódolói. Olyannyira, hogy a közelmúltban a százhalombattai tömegsportklub kötelékén belül létrehozták önálló szakosztályukat. A csoport, mely a Szirti sas hangzatos nevet vette fel, tíz tagot számlál, ám célkitűzéseik között többek között e sportág megkedveltetése, következésképpen a szakcsoport bővítése is szerepel. A tagfelvétel követelményei persze szigorúak: a félesztendős próbaidőre jelentkezőnek tanfolyamot kell végezni — természetesen sikeres vizsgával — miközben káros szenvedélyektől (dohányzástól, italozástól) is kötelező tartózkodni. A jelölt a próbaidő alatt rendszeresen részt vesz a különböző túrákon, s csak egy év elteltével avatják taggá. majd Kazincbarcika, Dunaújváros, Leninváros, Tatabánya, s a többi meghívott fiatal város csapatai között. A nagyszabású torna másnap, 22-én is folytatódik, hogy aztán a kora délutáni órákban ünnepélyesen kihirdethessék a győztesek nevét s az eredményeket. Az oldalt Irta: Tamási István Fotó' Győrik János Városkalauz tfrhanliáfésfás gyors ütemben A hatvanas években itt élők még sokéig nélkülözték a városias körülményeket; sok helyütt az utcák és járdák még nem épültek ki, sártenger övezte a lakóházakat. Az egykori felvétel a mai Damjanich utca egy részletét örökítette meg, ahol később iskola és AliC-áruház nőtt ki a földből. Tömcgspcrínap a csórcakkázban Verseny, Játék és műsor Fiatalok focija Nonstop mérkőzéssor iát
