Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

1982. AUGUSZTUS 15., VASÄRNAP 5 A Mechanikai Művek kooperációja Festék nem vész kárba Szomszédpermet Sajnálatos, hogy egyre gyarapodik azoknak a kis­termelőknek a száma, akik a legkülönbözőbb szervek­hez -fordulnak panasszal: a kertjük növényzetét szán­dékosan, vagy véletlenül a szomszéd megpermetezte vagy a szél sodorta át a permetlevet akár nagyobb távolságról is. A növényvédő szerek többségükben mérgezőek, így a felhasználás, vala­mint a fogyasztás során az előírt szabályokat be kell tartani. Számos készítmény nem rendeltetésszerűen fel­használva, vagy elsodródva a növényeket is károsítja, különböző mértékben. A nö­vényvédő szer felhasználás­nál a csomagolóburkolaton elő van írva a felhasználási terület, alkalmazási mód, élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő. Ezeknek be­tartása kötelező. A szom­széd kertjébe átpermetezés szándékos károkozásnak, ezen túl veszélyeztetésnek is minősülhet. A nem meg­felelő légmozgás által elő­idézett növényvédőszer sodródás gondatlanság bő elkövetett károkozás, vagy veszélyeztetés. Kár észlelé­se, vagy veszélyeztetes gya­núja esetén legegyszerűbb az elkövetővel, vagy a gya- nusíthatóval tisztázni a kö­rülményeket és ha lehetsé­ges, megállapodni. Ez ke­vésbé rontja a szomszédi viszonyt. Ha ez nem lehet­séges, vagy kétséges a ter­més fogyaszthatósága, a he­lyi szakigazgatási szervhez kell fordulni tanácsért a to­vábbi teendőket illetően. Permetezni csak szélcsen­des időben szabad, de ak­kor is csak úgy, hogy a per­met anyaga a szomszéd kertjébe ne kerüljön. A szerrel kezelt termény csak akkor fogyasztható, ha az előírt és napokban meg­adott élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő letelt. Ez a takarmányként hasz­nált növényekre is vonat­kozik. Winkler István Elektrosztatikus generátort fejlesztettek ki a Mechanikai Művekben a magyar—szovjet kooperációban készülő nagy­nyomású festékszóró berende­zésekhez. E berendezés elektro­mos erőteret kelt a festendő tárgy körül; a festék nem szó­ródik szét, úgy rátapad a tárgy­ra. hogy szinte anyagveszteség nélkül dolgozhatnak a festők. Az új kiegészítő berendezés felkeltette a szovjet partner­vállalat, a vilniusi Építőipari és Kisgépgyár műszaki szak­embereinek figyelmét is. Az •alapberendezés, a nagynyomá­sú festékszóró licencét a Me­chanikai Művek és a vilniusi gyár közösen vásárolta meg. A kooperációs megállapodás értelmében a szovjet vállalat 19-féle alkatrészt és tartozékot állít elő a festékszóróhoz,. a többi között Vilniusban készül­nek a berendezés fúvókái, a szórópisztolyok és a szívórend­szer. A festékszórók villamos­berendezései, valamint a szi­vattyúk pedig a Mechanikai Művek termékei. A magyar—szovjet kooperá­cióban gyártott nagynyomású levegő nélküli festékszórónak számtalan előnye van a hagyo­mányos berendezéssel szem­ben: gyorsabb, jobb minőségű festést tesz lehetővé, felhaszná­lási területe is jóval szélesebb, épületek homlokzatfestése, kor­róziógátló anyagok felvitele, valamint olyan festékek szó­rása végezhető el segítségével, melyeket korábban csak ecset­tel tudtak felhordani. Kiválóan hasznosítható a mezőgazdaság­ban is, például az istállók gyors fertőtlenítésére, tisztítá­sára. A két vállalat szakembe­rei most olyan festési módok kialakításán dolgoznak közö­sen, melyekkel a sűrűbb festé­kek felvitelét is megoldanák ezzel a berendezéssel. Az idén már több mint 10 ezer készül a nagynyomású fes­tékszóró berendezésből, mely­nek mintegy 90 százalékát szovjetunióbeli gyárak hasz­nosítják, a többit Magyaror­szágon, illetve a KGST-tagor- szágok közötti gyártmánysza­kosítási egyezmény keretében, elsősorban NDK-ban, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban és Bulgáriában értékesítik. A vitorlák árnyékában A Dankó Pista nótája által híressé vált szeged-kiskundo- rozsmai szélmalom tövében idén is megrendezték a már ha­gyományos népzenei találkozót. Képünkön: a dorozsmai cite- raegyüttes játékát hallgatják a helybeliek, kirándulók. LeSief a fe©2ifssé§ szívügye? A szili®! szeretet nem iralnta ^ Ellenkező híresztelések dacára, a szülői szeretet tö- ^ retten. Csak éppen hajlamos közös játék, esti viháncolás ^ helyett ötszáz forintos, irányítható autóra váltódni. Vagy ^ kempingkerékpárra, amit aztán a gyerek többnyire egye- dűl próbálgat. Kirándulásra kevés az idő. A csaladra § kevés az idő. Ez nem általános ugyan, de tényként léte- \ zik és terjed. Éppen ezért álltam meg kifelé menet a ^ gyömröi kisegítő iskola és nevelőotthon kapujában nehéz ^ szível: hogyan is lehetne segíteni...? Rávenni a máso- ^ kéval törődésre azokat, akiknek a sajátjukra is egyre S kevesebb az energiája .. .? Közreadtunk az elmúlt na­pokban egy segélykiáltást: ne­velőszülőket keres egy állami gondozott kislány. Reagálás ez idáig nem érkezett, néhány hét van még a keresésre, hogy a kicsinek ne az intézet le­gyen ismét az útja. S most is­mét az újabb kérés, lesz-e, aki meghallja, aki válaszol rá? Végh Sándorral, a kisegítő iskola és nevelőotthon igazga­tójával az új iskolaépület ba­rátságos irodájában beszélge­tünk. S bár eleinte sorra- rendre eredményekről esik szó, ezt a beszélgetést mégsem nevezném lelkesnek. Az igaz­gató óvatosan optimista. Nem a saját munkájuk eredményét tekintve — nem is a külső, hi­vatalos segítségét, ezek a dol­gok jobbára a helyükön van­nak. Hiszen az iskola tágas, szép. új épületekkel gyarapo­dik a 25 holdas terület, mely az ő birodalmuk, foglalkozta­tóval, pedagóguslakásokkal. Szemléltetőeszközeik, az audio­vizuális oktatáshoz szükséges felszeretések, egy közösen, társadalmi munkával összeho­zott, remek oktatógép segíti a munkát. Kétszázöt gyereket tanítanak, nevelnek itt. Közülük száz­negyven az állami gondozott, s ezek közül is száz olyan, aki a vakációkat is az intézmény falai között tölti, mert nincs hová mennie. S ezúttal arról van szó, hogy nagyon-nagyon jó lenne a nyárra olyan csalá­dokat találni, akik hat hétre vállalnának egy-egy gyereket. Megismertetnék velük, mit is jelent családban élni. Hogy lé­teznek kisebb közösségek is, mint a hasznos tanulócsopor­toké, s a húsz-huszonnégyes hálótermeké. Hogy akad olyan ember — egy ember —, aki úgy hallgatja meg az ő közlen­dőiket is, mint a fiáét, lányáét. — Nem az intézményt akar­juk tehermentesíteni — mond­ja Végh Sándor. — Arról van szó, hogy érzelmileg szeret­nénk gazdagabbá tenni a gyerekeket. Mi mindent meg­adunk nekik, amit lehetséges. De amit nem ... Abban csak az segítene, ha a társadalom nagy közössége tekintené szív­ügyének a dolgot. S a társadalomban: a csalá­dok. Az iskolában például a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a nevelőtanárok jelentenék. Am a tizenkét ne­velőtanári állásból egvetlen- egy sincs tartósan betöltve. S ha már itt tartunk: legalább tizenketten kellenének a kony­hára — négyen vannak Egyet­len fűtőjük dolgozik hajnal­tól késő éjszakáig. Társa nem akad. Annak ellenére, hogy helyi munkaalkalom lenne ez — mint a konyhai munka is — a gyömrőiek számára, s anya­giakban nemhogy hátrányt, de bizonyos előnyt is jelentene. — Nem tudom..., talán valamiféle zárt világnak lát­szunk vagy mi is lehet az oka, hogy hiába keresünk embere­ket ...? — töpreng fennhan­gon az igazgató. Pedig az intézmény nem zárt világ. Nagyon is nyitott. Ha társadalmi segítségnyújtásról van szó, nem is igen panasz­kodhatnak a kapcsolatok hiá­nyára. De ennél több kell. A közvélemény megértése. Vagy inkább megváltoztatása? Ven­cel János, az intézményen be­lül — s kívül is jó néhány köz­életi funkciót viselő fiatal ta­nár mondta már a folyosón, rezignáltan, s mintegy mellé- lékes megjegyzésként: — Egyszer megkérdezték tő­lem egy KISZ-összejövetel után: mondd, és nektek ott, bent, ahhoz, amit csináltok, ta­nulni is kell valamit...? Hát kell. A kisegítő iskola elnevezés ugyanis nem azt jelenti, hogy eltompult, sötét értelmű gyerekeket próbálgat­nak tessék-lássék módon ki- rángatni a fényre. Az itt levő gyerekek értelmesek, csupán kisebb fokban sérültek, ami — az állami gondozásban levők­nél — a családi hátteret te­kintve nem csoda. De a neve­lési-oktatási terv olyan köve­telményeket támaszt, mely nem sokban különbözik az ál­talános iskolában megkövetel- tektől. Idegen nyelv oktatása ugyan nincs, de van komplex Újdonság Csíkos labdák A képen látható csíkos gömböcskék túlságosan szabá­lyosak ahhoz, hogy valamiféle gyü­mölcsök legyenek, de annak sem mindennaposak, aminek készültek. A mosonma­gyaróvári Mű­anyagfeldolgozó és Kefeipari Vállalat csíkos pingpong­labdáival minden bizonnyal „káprá­zatosán” lehet majd játszani. Képünkön: osz­tályozás, ellenőr­zés után kerülnek a labdák a dobo­zokba. Kis költség, jé bevétel Új ABC két város lakótelepén Az utóbbi időben nincsen könnyű helyzetben a kereske­delem. Fogyasztói társadal­munk a világgazdaság alaku­lását szó szerint a bőrén érzi, figyelve árakra és árukra. A takarékosságra nemcsak a hasznos tanács, hanem a szük­ség is szoktatja az embert. En­nek a jele, hogy sokan nem hagyják szó nélkül, ha nyár­időben összefut a forralni fel­tett tej, s ha annak íze, ahány tejüzem, annyi féle. Sok ház­nál egy idő óta megint kenyér lett a másnapos kenyér is, vagy ha nem, akkor kisebb adagot vásárolnak. Van becsü­lete a tavaly vett és még el nem k-opott színes ceruzáknak, örökölhet iskolatáskát bátyótól az öcskös is. Kereslet, kínálat — Hogyan alakult a forga­lom év eleje óta? — ezzel a kérdéssel kerestük fel a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatóját, Kürti Andrást. Beszél­anyanyelvi tanítás, a tanterv része az új matematikai okta­tás. a kombinatorika, a logikát fejlesztő gyakorlatok. A tech­nikai tárgyakban pedig átla­gon felüliek az eredmények. Mármost nem tudom, ha megszólítanék tíz járókelőt, akik — mondjuk ki nyíltan — idiótának tartják a kisegítés gyerekeket: meg tudnák-e vá­laszolni a negyedik osztályos nyelvtan- vagy matematika­könyvben levő kérdéseket...?! De az élet nem csak ebből áll. A rokkantak éve elmúlt, sok szó esett — igazán okkal és joggal — a mozgás-, a lá­tás- és hallássérültek segítésé­ről. Akik fogyatékosságuk el­lenére ép intelligenciájú em­berek. A kisegítősökről már jóval kevesebbet hallhattunk. Mintha a perifériára szorultak volna. Pedig segítséggel éppen úgy hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, mint bárki. Az iskola minden tőle telhetőt meg is tesz ezért, s 'nem raj­tuk múlik, hogy ha 18 évesen kikerül egy-egy gyerek az élet­be, a munkahelyre — család, szülők, barát és támasz nélkül, esetleg Tökölön vagy Mária- nosztrán várja az újabb állo­más, s kárba vész valamennyi nevelő munkája. :::::: Ebben segíthetünk. Megis­mertetve a száz, családot nem ismerőt azzal, mit jelent a mi gyerekeinknek magától értető dó „otthon”, a „hazamegyek” a „mama ebédet főz”, vagy a „holnap apuval szereljük a bi­ciklit”. Nyárra, hat hétre száz gye­rek családot keres. A munka­helyi közösségek, a szocialista brigádok megbeszélhetnék ezt Hiszen e közösségek tagiai is családba térnek haza, ahol ta ián akad hely a nyáron magá nyos kisgyerekek számára is Koblencz Zsuzsa getőtárs volt Kaptás Gyula szb-titkár is. Általában összhangban volt az esztendő első felében a ke­reslet-kínálat, főként az alap­vető élelemből, forgalmazott áruféleségekből. A vállalat ér­tékesítési árbevételi terve meg­haladta a megyei és az orszá­gos átlagot is a maga 109,3 szá­zalékával. Ennek felét Nagykö­rös és Cegléd lakossága vásá­rolta. Természetesen ez a vá­sárlóközönség — főként piaci napokon — a környék lakóival is bővül. Cegléd javára szólt, hogy megnyílt a Károlyi lakó­telep ABC-kisáruháza, ahol igen jó a forgalom. A lakosság megszokta, megszerette a tá­gas, megfelelő választékkal rendelkező bevásárlóhelyet. Ehhez hasonló most épül Nagykörösön, a Kossuth utcá­ban. A cegléditől abban külön­bözik, hogy oktatási kabinet nem csatlakozik hozzá, és elké­szülte is szerencsésebb lesz. Cegléden a már meglevő lakó­negyedhez építettek egy bevá­sárlóhelyet, Nagykőrösön vi­szont a lakónegyed teljes ké­pe csak ezek után alakul ki majd. Az építkezést a városi tanács megértőén támogatta. A nagykőrösi ABC-építkezés ké­szültségi állapota most úgy 70 százalékos. Az élelmiszerkis­kereskedelmi vállalat elképze­lése szerint novemberben sze­retnék rendeltetésének átadni. A vállalat ceglédi boltjai az árbevételi tervet az első fél­évben 115,6 százalékra teljesí­tették. Nagykörösé, ahol keve­sebben dolgoznak, 107.2 száza­lék volt — ám ott erősebb volt maga a tavalyi eredmény Mindkét városban a bolti al­kalmazottak legtöbbje törzs- gárdatag. Becsülettel, lelkiis­meretesen dolgoznak, ismerik a vásárló közönséget, az igénye­ket. Általában jó ez az eladó­vevő kapcsolat, értik a szakma csínját-bínját. A közhangulatot jó irányban befolyásolta, hogy a tervezett idei 5.7 százalékos béremelést maradéktalanul ki­osztották és — épp a jó forga­lom miatt így 6,4 százaléknak felel meg, megtoldta a jutalék. Jó hangulatteremtő a szocialis­ta kollektívák munkakedve, helytállása is. A vállalatnál 56 szocialista brigád van, az ösz- szes létszám 65 százaléka tar­tozik soraikba. A legjobbak között S nem is akármilyen kollek­tívákat mondhatnak örömmel magukénak! Hiszen a ceglédi 22-es boltban dolgozó Béke és Szabadság brigád már elnyerte a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet, Nagykö­rösön sok a kiváló brigád, s jól ismert Szűcs Dénesné szakszer­vezeti főbizalmi neve, aki a Munka Érdemrend bronz foko­zatának tulajdonosa, vagy Vö­rös István boltvezető helyette­sé, aki szakmunkástanulóként kezdte e cégnél, s most orszá­gos győztes lett a Ki minek mestere? vetélkedőn. A brigád­mozgalom, amelyet negyed­évenként értékelnek, láthatóan jól alakul. Ebben az évben egyik fő szempont a gazdasá­gosság, ami itt kis költséget, jó árbevételt, pontos elszámo­lást, leltárt jelent. Vetélkedőkedv A vállalatnál május óta a há­rom évtizedes múlt jegyében kereskedelmi témakörű mű­veltségi vetélkedő folyik. Erre 25 szocialista brigád nevezett be és a lezajlott selejtezők után 12 jutott a döntőbe, amit szep­temberben fognak megtartani. Főként a ceglédi kollektívák­ra jellemző a vetélkedés! kedv, nemegyszer szerepeltek már igen szépen, eredményesen ilyen vállalati, sőt városi szer­vezésű erőpróbákon. A tét most személyre szóló pénzjuta­lom, ezer-ezer forintot szán­nak a győztes brigád tagjainak, emellett kilátásba helyeztek egy békéscsabai autós kirándulást is. Ez szakmai vetélkedővel egybekötött brigádtalálkozó lesz, partnerük az ottani vál­lalat győztes brigádja. E. K. Virágboltot nyitottak A nagyközség ellátásának javítása érdekében Kerepestar- csán. az új szolgálíaíóközponíban virágüzletet nyitónak. Ké­pünkön: Marton Gáborné eladó szegfűcsokrot csomagol. Szép György (elvétele

Next

/
Thumbnails
Contents