Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

6 CÄF®f MM3 1982. AUGUSZTUS 15.. VASÁRNAP POSTABONTÁS Nehézkes Szóvá tettük nemrég, hogy Tökölön a Piac téren az autó- buszmegállóban nincs járda­sziget, így az utasoknak gon­dot okoz a le- és felszállás. Most már elkészült, de csak az egyik oldalon. Ha a mási­kon az óvoda irányába uta­zunk, a helyzet változatlan, az utasok húzzák-vonják egy­mást föl a buszra. Jó lenne, ha itt is megoldanák, hogy ké­nyelmesen felszállhassanak az ellenkező irányból is az uta­sok. Özv. Surnyák Józsefné Tököl ★ Megkérdeztük Polyak Ferencet, Tököl község Tanácsának műszaki csoportvezetőjét, milyen szándékai vannak a Piac téri buszmegállóval. Azt a választ kaptuk, hogy nem változtatnak semmit a fennálló helyzeten, mert hamarosan átépí­tik az egész Piac teret, s nem len­ne értelme most egy nagyobb be­fektetésnek. Átmenetileg sem old­hatnák meg a buszmegállónál a járda szintjének megemelését? — kérdeztük. A felelet: nem, mert a megemelt megálló miatt nem tud­nának a Piac téren lakók bemen­ni a házaikba. A helyzet tehát vál­tozik, várhatóan már a jövő év­ben megkezdődik a Piac tér átala­kítása — természetesen ez még csak terv, a kivitelezés elsősorban az anyagi lehetőségektől függ. Bérlet Vecsés-Kertekalja megálló­helyről utazom minden nap vonattal a munkahelyemre. Korábban az itteni pénztár­ban vehettem meg a havije­gyemet, de nemrég a pénztá­ros megtagadta kiadását, mondván, hogy csak menetje­gyeket és tanulóbérleteket árusítanak, a dolgozók havi- jtegyéért a vecsési állomásra kell utazni. Nem értem, miért szüntették meg a bérletárusí­tást, miért terhelik az ingá­zással amúgy is sok időt el­veszítő bejárókat azzal, hogy még elutazzanak egy olyan állomásra is, ahol semmi dol­guk a jegyváltáson kívül? Városi István Vecsés ★ Gyürkmé Horváth Etelka, a MÁV Budapesti Igazgatósága személy­díjszabási csoportjának ügyintéző­je adott választ a kérdésre. Meg­tudtuk, hogy több megállóhelyen, ahol a pénztárosoknak nincs meg a vizsgájuk, bevezették a korláto­zott Jegykiadást. A dolgozók havi­jegyét ezeken az állomásokon azért nem árusítják, mert a szel­vények nagyon nagy értékűek. Nem kell azonban sehová sem utazni külön a bérletért, hiszen a dolgozó ott is megveheti havije­gyét, ahová utazik, illetve bárme­lyik, bérletet is árusító állomáson. Csak az a fontos, hogy vagy az indulási, vagy a célállomáson bé­lyegeztesse le. Ha ide hoznák * ★ Rokkantsági nyugdíjas va­gyok, a lábaim miatt leszáza­lékoltak. Bányászcsaládból származom, magam is bányász voltam, egészen addigi míg tönkre nem ment az egészsé­gem. Most szeretnék bedolgo­zást vállalni, úgy tudom, a rokkantak számára van erre lehetőség. Sajnos, nálunk nincs erre mód, de ha egy szövetke­zet vállalná, hogy házhoz szál­lítják az anyagot, és elviszik a készterméket, nagyon örül­nék neki. Lipták Ferenc Pilisszentkereszt ★ Sebesiné Szlávik Klára, Pilis­szentkereszt község Tanácsának vb-titkára elmondta: a községben nincs bedolgozási lehetőség. Van­nak ugyan bedolgozók, asszonyok, akik a Pomázi Háziipari Szövetke­zet számára varrnak, s ők maguk viszik-hozzák az anyagot. Más al­kalomról a helyi tanács nem tud. Mi azt javasoljuk olvasónknak, keresse meg a pomázi írószer Szö- vetkeztet, ők foglalkoztatnak be­yálasz egy panaszra Ki vigye el a beteget? Panaszlevelet írt szerkesz­tőségünk címére Kaputa Irén üllői olvasónk. Bevezetője sze­rint azért fogott tollat, hogy a jövőben senkivel se ismét­lődhessen meg az az eset, ami megtörtént. A panasz a mentőkre érke­zett, pontosabban az Országos Mentőszolgálat Pest megyei Szervezetére. Szerencsére nem emberéletről van szó, de a történtek miatt így is éppen eléggé sok kellemetlenségben volt része olvasónknak. Idős édesapjának, aki csípőficamos, ráadásul combnyaktöréses be­teg, június 18-án meg kellett volna jelennie kontrollvizsgá- laton az I. számú sebészeti klinikán. A körzeti orvos 17- én, annak rendje és módja szerint megrendelte másnap­ra a mentőt, azt is jelezte, hogy a szállítandó személy fekvő beteg. A mentő másnap meg is ér­kezett, délelőtt 10 óra után, de a vezető és az ápoló közölték, hogy már van a kocsiban egy fekvő beteg, éppen ezért olva­sónk édesapját nem tudják fel­venni, de rádión keresztül kérnek egy másik mentőautót. Délután két órakor befutott a második kocsi, de nem azért, hogy elvigye a beteget, hanem hogy közölje: tele van a men­tő, majd kérnek egy újabb járművet. Olvasónk ekkor már kezdte elveszíteni türelmét, el­szaladt a körzeti orvoshoz, vá­zolta a helyzetet, az orvos pedig telefonált, hogy most már olyan mentőt küldjenek, amelyikben kivételesen hely is van. A harmadik mentő végre el tudta volna vinni a beteget, csak éppen már nem volt ho­va, mert négy óra után érke­zett, s ebben az időpontban már csak az ügyeletes kórház­ba vihette volna a bácsit. Az­nap tehát hiába várták Kapu­ta Lajost a klinikán, s lányá­nak nem kevés utánajárásába került, mire el tudta Intézni, hogy másik időpontban fogad­ják édesapját. A levelet továbbküldtük az Országos Mentőszolgálat Pest megyei Szervezetéhez, ahon­nan a napokban megérkezett a válasz dr. Kolman Júlia mentőszervezeti főorvos alá­írásával. Tájékoztat bennün­ket, hogy az első mentőegység először Monoron, majd Gyom­ron, végül pedig Üllőn vett fel egy-egy beteget. A megrende­lés szerint mindhárman ülő­betegek voltak, de a helyszí­nen kiderült, hogy egyikük csak fekve szállítható, így a kocsiba már nem vehették fel Kaputa Lajost, aki szintén fekvő beteg, s a mentőautó egyszerre csak egy fekvő be­teget tud szállítani. A második mentőegység sem járt szeren­csével, mert előzőleg Káván, illetve Mendén vettek fel egy- egy ülőbeteget, ám egyikükről kiderült, hogy fekvő beteg ... A továbbiakat idézzük a levélből: Megállapítottam, hogy dolgozóink nem követtek el mulasztást. Tekintve, hogy nagy területről egy időben több betegszállítást kell a mentőknek elvégezniük, a fel­adatokat kapcsoltan hajtják végre. A fenti kapcsolásoknál sajnálatos módon két esetben is tévesen jelölte meg a beje­lentő a korábban felvett bete­gek szállítási testhelyzetét, ezért dolgozóink nem tudták a feladatot végrehajtani. Az okozott kényelmetlenségért szíves elnézésüket kérjük, re­mélve, hogy az azóta végre­hajtott betegszállításokkal meg voltak elégedve. A betegeket kétségkívül el kell szállítani, de találhatná­nak olyan megoldást, amely kizárja a tévedéseket. Az or­vos, aki a beteget beutalja a kórházba, feltehetően tudja, lehet-e a beutaltat másnap is ülve szállítani — ha ebben nem biztos, jobban teszi, ha inkább a fekvő testhelyzetet jelöli meg. mert egy ülő bete­get le lehet fektetni, fordítva azonban ez nem tanácsos. dolgozókat. Az azonban egészen biztos, hogy a szállításról saját magának kell gondoskodnia. Zsúfoltak Egyre kedveltebb lesz a leányfalui strand, már nem­csak a helybeliek keresik fel, hanem nagyon sokan utaznak ide Szentendréről, sőt, Vácról is. Sajnos, a Volán nem készült fel erre a megnövekedett for­galomra, ezért a buszok na­gyon zsúfoltak. Miért nem in­dítanak különjáratokat a für- dőzőknek? Így gyorsabban cél­hoz érnének a strandra igyek­vők, a rendszeresen utazóknak pedig nem kellene tolongani. Másik észrevételem: a busz- végállomásokon ott állnak a kocsik, de csak az indulás előtt néhány perccel nyitják ki az ajtót, hogy felengedjék az uta­sokat. Most nem is annyira kellemetlen ez, de jön az ősz és a tél, amikor nagyon rossz lesz a szabadban várakozni, az utasok szívesebben szállnának fel már jóval előbb. Ráadásul nem egyszer az okozza a ké­sést, hogy a sok utas tolong, akkor veszik meg a jegyeket a sofőrtől, ezért csak később indulhat a jármű. Maróthy Mihály Tahitótfalu ★ Sohár István, a Volán 20. számú Vállalatának osztályvezetője adott választ olvasónk kérdéseire. Tájé­koztatott bennünket, hogy jelen­leg is üzemeltetnek kisegítő jára­tokat a leányfalui strandig, szük­ség szerint. Mivel olvasónk nem jelölte meg, melyik időpontban nagy a zsúfoltság, a vállalat nem adhat pontos választ, hogy van-e kisegítő járatuk a kérdéses idő­pontban. Olvasónk másik kérdésé­vel kapcsolatban sohár István el­mondta, hogy az autóbuszokba ál­talában indulás előtt 15 perccel szállhatnak be az utasok, ez az idő elegendő arra, hogy mindenki elfoglalja a helyét és megvegye menetjegyét. Természetesen nincs erre lehetőség, ha az autóbusz for­dulóideje rövidebb 15 percnél. Nem igaz A Pest megyei Hírlapban ol­vastam, hogy Cegléden kapha­tó csavaros tetejű befóttes üveg, s üvegzáró kellékekből is elegendő áll a vásárlók rendel­kezésére. Ezek után elutaztam Ceglédre, de hiába kerestem a város legnagyobb üzleteiben, sehol sem kaptam záró tetőt. Nem értem, s gondolom, sok­sok háziasszony van így ezzel — mire jó a csavaros tetejű üveg, ha nincs hozzávaló tető? Az üzletekben egyébként azt mondták, hogy meg sosem kap­tak ilyen zárótetőt. Tokodi Józsefné Abony ★ Lapunk ceglédi szerkesztősége ott helyoen kereste a választ. Kiderült, hogy a szóbanforgó cikkben a be­főzési kellékekről olvashattak, de sem a kapható befőttesüvegek, sem az üvegzárók, sem pedig a tartósí­tószerek nem szerepelnek típuson­ként, külön-külön. Tény, hogy az árusított üvegek között sok a csa­varos, de ezeket celofánnal és gu­mikarikával éppúgy lezárhatja a háziasszony. A Dél-Pest megyei Áfész igazgatósága azt az informá­ciót adta, hogy fém üvegzáró tető kiskereskedelmi forgalomban nem kapható. Lapunk tehát nem állított valótlant, olvasónk a cikkben fog­laltakból téves következtetésre ju­tott. Nemes célért A KIOSZ budakeszi helyi csoportja elkészítette az 1982/83-as oktatási év terveze­tét. A TIT közreműködésével hat előadásból álló ismeretbő­vítő tanfolyamot indítanak a kisiparosoknak. A politikai előadások témá­ja: Az 1982. év politikai ese­ményei, s ezek gazdasági ki­hatása — a kisipar szemszögé­ből, a másik előadás címe pe­dig: Hogyan segíti a politika a kisipart? Négy szakmai elő­adás is lesz, ezeken szólnak a kisipar szerepvállalásáról az élet különböző területein, az építőiparban és a vegyes szak­osztályokban, beszélnek az érintésvédelemről és az áram szerepéről, a tűzvédelemről és a baleseti tényezőkről. A budakeszi kisiparos cso­port nemcsak arra fordít fi­gyelmet, hogy elkészítse az éves továbbképzési tervet, ha­nem arra is ügyelnek, hogy minden érdeklődő tudomást szerezzen az előadásokról, ame­lyeken természetesen nemcsak kisiparosok vehetnek részt, ha­nem kívülállók is. Eddig minden évben siker­rel zárult a TIT budakeszi ren­dezvénysorozata, így van rá re­mény, hogy ebben az évben is eredményes lesz. Padányi Lajos Budakeszi Szerkesztői üzenetek N. J.-né, örbottyán: Panasza ügyében lei fogjuk keresni, de jó lenne, ha közömé, mikor tartóz- Kodik otthon. Kérjük, tudassa ve­lünk, melyik időpont telei meg Önnek. Váci olvasónknak: Azt panaszol­ja, hogy a vásárolt ingatlan után akkora illetéket kell fizetnie, amekkora összeget előteremteni nem kepes, arról nem is beszél­ve, hogy a vételarat még ki sem fizette, részletekben törleszti. Mi­vel leszázalékolt, beteg ember, nem tud ekkora anyagi terhet vi­selni, s kérdezi, van-e mód arra, hogy eltekintsenek az illeték kifi­zetésétől? Válaszunk: kérésével forduljon a Pest megyei Illetékki­szabási Hivatalhoz, ott — ha in­dokolt — adhatnak kedvezménye­ket. N N., Isaszeg: A Pécel—Isaszeg Afész illetékesei kivizsgálták a panaszt. Az eredmény: az üzlet­vezető nem folytat italmérést az élelmiszerboltban, s az sem fedi a valóságot, hogy csak annak adott sört, aki paradicsomot és paprikát is vásárolt. Tréfából mondta ugyan az egyik vevőnek, hogy sört csak paradicsommal együtt vehet, de ezt a jelenlevők közül senki sem vette komolyan, ön nem nevezte meg magát. Ha továbbra is meg­győződése, hogy jogos a felhábo­rodása, fedje fel inkognitóját, hogy megbeszélhessük az esetet. K. S.-né, Kiskunlacháza: Az eset, amelyről levelében beszámol, fel­háborító. Az üdülőtelepen két ha­talmas farkaskutya szabadon jár- kel, s a közelmúltban széttéptek egy őzet. Igaza van, az ebtulajdo­nos felelős a kutyája viselt dol­gaiért, éppen ezért — ha tudja, melyik nyaralóból jöttek ki az ál­latok — feltétlenül tegyen beje­lentést a helyi tanácsnál. fása jó, akinek pedig olyan árucikkre van szüksége, ame­lyet a településen nem lehet beszerezni, átutazhat a szom­szédos, másfél kilométerre le­vő Zsámbékra, ott nagy, jól felszerelt üzletek vannak. — Várhatóan mikor kerül sor a toki egységek korszerűsíté­sére? A jövő útja — Ebben az évben semmi­képpen, esetleg jövőre, ez at­tól is függ, mennyibe kerül majd az átalakítás. Az idén helyezzük üzembe Érden a nagy áfész-áruházat, 129 mil­lió forint csak az építési költ­ség, ezen felül arra is számí­tanunk kell, hogy eleinte nem lesz nyereséges az ottani te­vékenység. — Az italbolt állapotán nem • változtatnak addig? — Most hirdettük meg, hogy szerződéses vállalkozásba ad­juk — váloszolta Lázár Zsig- mond. — Nem olyan rossz a helyzet, olyan ez az egység, mint általában az italboltok. A fagylaltot egyébként fagy­laltporból készítik ott, tehát ha nem eléggé ízletes, az az alap­anyag hibája... összefoglalhatjuk a fentie­ket: Tökön lesznek változások, de hogy mikor, arra senkitől sem kaptunk pontos választ. Megértjük a Budai járási Áfész gondjait, hiszen valóban, nem lehet mindenütt minden, s ugyanazt a pénzösszeget csak egy helyen leflet egyszerre be­fektetni. De a tökieket is meg kell értenünk: őket elsősorban nem az érdekli, menyibe ke­rült, s milyen szép lesz az ér­di áruház. Számukra legfonto­sabb a saját településük, ott helyben még annak is nagy jelentősége van, mit tesz az eladó, ha kezet akar mosni... P. M. Apró figyelmességek Nem könnyű belátni egy-egy település életébe, meg­állapítani, milyen az ottani emberek egymáshoz való vi­szonya. Akadnak azonban jelek, amelyekből következ­tethetünk. Pomázon láttuk: a lépcső melletti falba kor­látot építettek, hogy az idős emberek biztonságosabban közlekedhessenek, a Dózsa György utcában pedig gon­dosan nyesi élősövényét a gazda, ügyel rá, hogy az utca nevét jelző tábla szabadon maradjon. Apró figyelmes­ségek ezek, s akik tették, elsősorban nem a saját érde­kükben tették... Balázs Gusztáv felvétele Nem lehet mindenütt minden Ha kezet akar mosni az eladó... — Az embernek a saját falu­ja a legkedvesebb — kezdte mondandóját öreg Sándor, s ellágyulva nézett körül a toki főutcán. — Az idegennek biz­tosan ez a település is éppen olyan, mint a többi, de mi más szemmel nézzük. Nemcsak azt látjuk, ami van, hanem azt is, ami volt, s ami lehetne. Elindultunk, s bejártuk Tök község központját, öreg Sán­dor mesélt, felhívta a figyel­met arra is, amit nem venne észre az átutazó szeme. Az élelmiszerbolt a kora délutáni időpont ellenére zárva, az aj­tón napszítta cédula, arra ír­ták ki valamikor, hogy met- től meddig tart nyitva, de a sugarak kifakították az írást, nyoma sincs a betűknek. Mi­nek is ide ilyen tájékoztató — vélhetnénk —, hiszen itt csak az idevalósiak vásárolnak, s ők úgyis tisztában vannak vele, melyik órában érdemei felke­resni az üzletet. Ámbár ren­delkezés írja elő, hogy a nyit­vatartási időt jól látható he­lyen, olvashatóan kell kifüg­geszteni ... Mosdótál Az élelmiszerboltra több ok­ból is panaszkodnak a helybe­liek. Nagy baj, hogy már ket­tőkor bezár, holott a lakosság nagy része a fővárosban dol­gozik — mire hazaérnek, már nincs hol vásárolni. Az élel­miszerbolttal szemben az ipar­cikk. Jó ideje szabadság miatt zárva. Az élelmiszerbolttal nemcsak az a baj, hogy korán bezár, hanem az is, hogy az ott dol­gozók — vezetékes víz híján — vödörben hordják a vizet, mosdótálban mosakszanak. Pe­dig nem ártana az alaposabb kézmosás, hiszen élelmiszerek­kel foglalkoznak, de árusíta­nak a háztartásban használa­tos vegyiárut, s a pénzt is ke­zelik. * Állagok A közelben üzemel az ital­bolt. az utcára nyíló ajtót zár­va találja a vendég, bejárat az udvarról. Odabent néhány ven­dég lézeng, nem mondhatnánk, hogy nagy a zsúfoltság, állí­tólag minden napszakban ek­kora a forgalom. Kávé nincs, az italmérő a kérdésre, hogy miért, vállat von. Csak — ol­vasható ki a mozdulatból, s kár várakozni, nem bocsátko­zik eszmecserébe. Fagylaltot is' árul, a kiírás szerint kakaó, de a tájékozatlanabbak kedvéért azt is odaírták, hogy az nem más, mint a csokifagyi. Nem vagyunk fagylaltszakértők, de a készítmény — halvány színe, semleges íze miatt — nem ösz­tönzött újabb adag elfogyasz­tására ... Budakeszin, a Budai járási Áfész egyik irodájában beszél­gettünk Hegyi János igazgató- sági elnökkel és Lázár Zsig- mond kereskedelmi főosztály- vezetővel a toki kerekedelmi és vendéglátóipari egységeik helyzetéről. — Nehéz a dolgunk — mond­ta Lázár Zsigmond. — Üzle­teink olyan rossz körülmények között működnek, hogy az épü­letek állagmegóvására millió­kat kell fordítanunk. Tök köz­ségben is tervezünk változta­tásokat, de hogy mikor kerül sor a fejlesztésre, az elősorban nem a szándékon, hanem az anyagi lehetőségeken múlik. — Milyen módosításokról le­het szó? — Ügy gondoljuk, hogy idő­vel helyet cserél az italbolt és az élelmiszerbolt. Az élelmi­szerboltban alapvető iparcik­keket is árusítunk majd, a je­lenlegi iparcikkboltot pedig megszüntetjük. — A nyitvatartási idő nem változik? — Most, augusztusban egyik elárusító diáklánya a boltban dolgozik, így hat óráig nyitva tartanak. Szeretnénk a későb­biekben is ezt folytatni, de nem rajtunk múlik. Munkaerő­gondokkal küszködünk, jelen­leg a szabadnapokat sem tud­juk kiadni, annyira kevés az ember. — Lesz-e viz az élelmiszer- boltban? — Erre sem tudunk most pénzt fordítani, majd akkor oldjuk meg, ha sor kerül a két üzlet cseréjére és átalakításá­ra. De ha már a víz szóba ke­rült: sokat panaszolta a la­kosság, hogy nincs elegendő ásványvíz. Eddig valóban aka­dozott az ellátás, de már más a helyzet, mert megegyeztünk a Kerekdombi Tsz-szel, ők szál­lítanak ásványvizet, a Vízku­tató és -fúró Vállalat pedig apenta vizet tud adni. Nagyon fontos ez ezen a vidéken, mert itt nitrátos a víz, így sokkal nagyobb a lakosság ásvány­víz- és üdítő ital igénye. — Azt nem oldhatjuk meg, hogy a legkisebb településen is mindent árusítsunk — mond­ta Hegyi János igazgatósági el­nök. — Tök község alapél Iá­

Next

/
Thumbnails
Contents