Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

op 1982. AUGUSZTUS 15., VASÄRNAP IA HÉT VILÁSP0IITIKAI KÉRDÉSI! Még mindig ninküszöbön az igazi rendezés A BT ú'abb felhívása — Szünet Gsníhzn — októberben folytatódnak a tárgyalások — Dél-afrikai támadás Angola ellen Hetek óta áll a figyelem kö­zéppontjában a libanoni vál­ság. Nyugat-Bejrútban a hét elején is dörögtek a fegyve­rek, annak ellenére, hogy már- már küszöbönállt a megegye­zés. Az ismétlődő támadások­ra, hírek szerint, Sáron had­ügyminiszter adott parancsot, az izraeli kormány „tudta és beleegyezése” nélkül. Sáron egy nyilatkozatában ki is fej­tette álláspontját, amely sze­rint a palesztinokat nem len­ne szabad kiengedni a libano­ni fővárosból, hanem el kell fogni, vagy meg kell semmisí­teni őket. MIÉRT TÖRT KI VITA AZ IZRAELI KORMÁNY TAGJAI KÖZÖTT? A megfélemlítés és a zavar­keltés céljait is szolgáló izrae­li akciók végett, amelyek miatt több százan haltak meg telje­sen ártatlanul és hiabavaíóan, vagy váltak hajléktalanná, az izraeli kormány tagjai között is éles ellentétek törtek ki. Mind a kormány ülésén, mind a parlamentben vitára került sor, s a hadügyminisztert — hírek szerint — le is szavazták. Ezzel párhuzamosan Izraelben egyre nő azoknak a tábora, akik ellenzik a további vér­ontást, s tisztában vannak az­zal, hogy az elszenvedett vesz­teségek mellett ez a háború az Országot mind jobban elszige­teli a világtól. A sorozatos bombázások miatt csütörtökön megszakad­tak a tárgyalások a válságban közvetítő libanoni államfő és az amerikai elnöki megbízott között, amit csak egy nappal később újítottak fel. Az ok az volt, hogy Tel Aviv az ame­rikai figyelmeztetést is semmi­be véve újabb térnyerő ak­ciókba kezdett, tovább szűkí­tette a városrész blokádját, s közben hatalmas pusztításokat hajtott végre a lakosság köré­ben is, megfosztva őket az élet alapvető létfeltételeitől, a víz­től, az áramszolgáltatástól, a sebesülteket pedig a kötszer­től, a gyógyszertől. Szovjet kérésre ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol a résztvevők — ritka eset — teljesen egyhangúlag elfo­gadott határozatban követel­ték, hogy Izrael azonnal szün­tesse be a harcokat, s oldja fel a városrész blokádját. A határozat elfogadását ezúttal az amerikai küldött sem vé­tózta meg. Ennek előzménye, hogy Sáron hadügyminiszter „magánakciója” feletti felhá­borodásában Reagan amerikai elnök telefonon tárgyalt Begin izraeli miniszterelnökkel, s „nemtetszését” fejezte ki az újabb harcok miatt. Ezt követően került sor a további alkudozásra a libanoni államfő és Habib, valamint a libanoni jobboldal politikusai és az izraeli vezetők között. Mivel időközben Szíria és Jor­dánia is beleegyezett abba, hogy kész befogadni a palesz­tin harcosokat, s más arab ál­lamok is hajlandóak menedé­ket adni a PFSZ-nek, Szárkisz államfő bejelentett, hogy a jö­vő héten megkezdődhet Nyú- gat-Bejrútból a palesztinok ki­vonulása. Mivel Tel Avivban sem egységes az álláspont, a jelenlegi tűzszünet ellenére is kétséges, hogy végre lehet-e hajtani a kivonulás tervét. Sá­ron hadügyminiszter és támo­gatói ugyanis nem elégednek meg azíal, hogy a palesztinok elhagyják Bejrútot, az ő kö­veteléseik között az is szere­pel, hogy le kell fegyverezni a libanoni haladó erők egysé­geit, s el kell távolítani az or­szág északi részén állomáso­zó Szíriái békefenntartó erőket is. Vagyis a palesztinok távo­zásával még nem oldódik meg véglegesen a libanoni válság. Ez, úgy tűnik,1 egyáltalán nem Ú érdeke Izrael vezetőinek. Az lyek többsége érdekelt abban, hogy a földgázüzlet létrejöhes­sen, figyelmen kívül hagy­ta azt a reagani ma­gyarázkodást, hogy a földgáz­üzlet miatt „Nyugat-Európa függő viszonyba kerül a Szov­jetuniótól.” Az EGK-országok ezen a héten jutatták el Wa­shingtonba azt a jegyzéket, amely az embargós politika feloldását követeli. S hogy a dokumentum nem maradt ha­tástalan, azt bizonyítja, hogy még Reagan republikánus párt­jában is akadtak olyanok, akik szembefordultak az elnök in­tézkedésével, s kijelentették, hogy nem értenek azzal egyet. MIÉRT INDÍTOTT A DÉL­AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ÜJABB TÁMADÁST ANGOLA ELLEN? A fajüldöző dél-afrikai kor­mány csapatainak Angolába való betörését követően a por­tugál Expresso című, a lissza­boni kormányhoz közel álló lapban látott napvilágot az a leleplezés, amely szerint a je­lenlegi támadásnak legfőbb célja a független angolai kor­mány megdöntése. A Namíbiát megszállva tar­tó, amerikai támogatást élve­ző dél-afrikai kormány soro­zatos agresszióval igyekszik gátolni Angola fejlődését. Ugyanakkor Pretoria igyekszik jobb tárgyalási pozíciókat is el­érni a Délnyugat-afrikai Népi Szervezettel, a SWAPO-val szemben is, amely Namíbia függetlenségéért harcol. Az ENSZ számtalan határozatá­ban kimondja, hogy Afrika utolsó gyarmatának egyetlen törvényes képviselője a SWAPO. Pretoria ezt nem hajlandó elismerni, s azzal igyekszik érvényt szerezni akaratának, hogy támadásokat indít a SWAPO-harcosok bázi­sai ellen, s angolai területeket száll meg. Mindezt Washing­ton tudtával és beleegyezésé­vel teszi, s a feszültség szítá­sához felhasználja az angolai ellenforradalmárokat, az UNI- TA és az FNLA tagjait, akiket az Egyesült Államok pénzel. Dél-Afrika fajüldöző rendsze­re súlyosan veszélyezteti a tér­ség békéjét, sorozatos Angola elleni támadásaival, de aligha érheti el célját, hogy a törté­nelem kerekét visszafordítsa. Csitári János Szófia Gyermek­és Ifjúsági találkozó Vasárnap nyílik meg Szófiá­ban a második nemzetközi gyermek- és ifjúsági találkozó. Az 1979. évi első ilyen rendez­vény után most augusztus 15— 25. között másodszor jönnek össze a fiatalok képviselői a világ minden tájáról a bolgár fővárosban. Mint Vladimir Zsivkov, a ta­lálkozó szervező bizottságának titkára elmondta, csaknem 100 országból, köztük Magyaror­szágról, várják a fiatalok kép­viselőit. A nagyszabású nem­zetközi rendezvény védnöke Todor Zsivkov bolgár államfő és Amadou-Mahtar M’bow, az UNESCO főigazgatója. A tisz­teletbeli vendégek között lesz Kiss István, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetség el­nöke. A TAS1S1 Korea felszabadulásának ünnepéről Gyümölcsöző az együttműködés Augusztus 15. Korea felsza­badulásának ünnepe. A szovjet hadsereg 37 évvel ezelőtt ezen a napon aratott végleges győ­zelmet a japán militaristák milliós hadserege felett és sza­badította fel a gyarmati iga alól Koreát. Koreai földön elő­ször jöhetett létre a munkások és parasztok valóban független állama, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság. Az évfordulóhoz fűzött kom­mentárjában a TASZSZ szov­jet hírügynökség aláhúzza, hogy az esemény jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A szovjet hadsereg hőstette, majd o gyümölcsöző együttműködés hosszú évei, a szocializmus győzelméért, az imperialista háborús politika ellen, a bé­kéért és biztonságért vívott Izrael nem oldotta fel Nyugat-Bejrút blokádját Egyelőre tart a tűzszünet Nyugalomban telt el a szom­bat éjszaka Bej rútban. Egye­lőre tart a csütörtöki, egesz- napos izraeli támadás után meghirdetett, sorrendben im­már tizenegyedik tűzszünet. A város nyugati részének blo­kádja azonoan foiycatodik: az ott körülzárt mintegy 500 ezer embert az izraeliek változat­lanul megfosztják az áramszol­gáltatástól, s csak igen cse­kély mennyiségű élelmiszer, gyógyszer- és ivóvízszállít­mányok eljuttatását enge­délyezték a bekerített vá­rosrészbe. A nyugati és a keleti részt elválasztó vonal­nál pénteken az izraeliek meg­nyitottak egy átkelőhelyet az utazók számára. Ezt a keleti városrészben tartózkodó liba­noni jobboldali milíciák ellen­őrzik, és — mint a UPI hír- ügynökség szemtanuk beszá­molóira hivatkozva közli — tüzetesen át kutatják a nyugati részbe igyekvőket, s elkoboz­zák a náluk megtalált élelmi­szereket, nehogy eljutatthassák azokat a nyugati részben re­kedt családtagjaiknak. Philip Habib, az amerikai elnök különmegbízottja szom­baton Izraelben folytatta a tár­gyalásokat a palesztin harco­sok kivonulását vázoló terv részleteiről. A tervet Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, va­lamint a libanoni kormány már elfogadta, az izraeliek azon­ban — mint ismeretes — több módosítást is követelnek, így például egy teljes névlistát a távozó palesztinokról. Izrael ismét bebizonyította, hogy kitart az erőszak mellett, s továbbra is fegyverrel kí­vánja rákényszeríteni akaratát a palesztinekre és a libanp­Kinek a hasznára? Napjaink gyászos jelen­sége, hogy szinte minden­nap történnek terrorcse­lekmények, Ankarától Pá­rizsig. A színhely itt repü­lőtér, ott vendéglő, az egyik helyen bomba rob­ban, másutt gránátokat do­bálnak és géppisztoly-sor- tüzet nyitnak a merénylők. Az esetek nagy részében nyomtalanul el is tűnnek, csak később csörrehi meg a telefon egy hírügynölcség vagy egy újság szerkesztő­ségében: ismeretlen szemé­lyek X. vagy Y. terrorszer­vezet nevében nyilatkoz­nak, és „vállalják a fele­lősséget” a merényletért. Egyáltalán nem állnak oda a hatóságok elé a ter­roristák, hogy valóban vál­lalják tettük következmé­nyeit. a felelősségrevonást... Alapos a gyanú, hogy az ilyen ellenőrizhetetlen köz­lések csak a tömegek meg­tévesztésére alkalmasak, a manipulációt segítik csu­pán. Hányszor lehet olvasni egy-egy hírügynökség óva­tos megfogalmazását: „ed­dig ismeretlen terrorszer­vezet jelentkezett”, Hasznosabb a „cui pro- dest?” („kinek használ?”) kérdésre választ keresni. Ha például a franciaorszá­gi különböző merénylete­ket vesszük példának (anti­szemita sortűz, örmény ter­roristák akciója, síita mo­hamedánok az iraki nagy- követség elleni merénylete), látnivaló, hogy Mitterrand elnök baloldali kormányza­tának ellenzéke akar mind­ebből tőkét kovácsolni. Azt próbálják bizonygatni, hogy a kormány egyrészt képte­len fenntartani a közrendet, másrészt meg azzal érvel­nek: „íme. ide vezetett Pá­rizs arab politikája...” „Action Directe” (Köz­vetlen Akció”) — egy titok­zatos terrorszervezet elne­vezése ez, amelyek merény­letek közelében falra pin- gálva látni. Névjegyként, a felelősség vállalásáért. Valószínűbb, hogy „köz­vetett akcióról” van szó: a franciaországi és a külföldi reakció közvetett akciójá­ról. amely annál is inkább gyűlöletes, mert ártatlanok esnek áldozatul. niakra — írja a Pravda szom­bati száma, majd rámutat hogy a csütörtöki bombázás­ból csak gzt a következtetést lehet levonni, hogy az izraeli vezetés, bár képmutatóan be­leegyezett a válság politikai megoldásába, valójában nem mondott le régi céljáról — a palesztin ellenállási mozgalom, nak és vezetésének fizikai meg­semmisítéséről, felhasználva ehhez az Egyesült Államok tá­mogatását. közös harc megszilárdította a barátság szálait a szovjet és a koreai nép között. Amikor az Egyesült Államok által kirob­bantott háború újból lángra lobbantotta a koreai félszige­tet, a koreai nép győzelmének döntő tényezője volt a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok segítsége és szolidari­tása. A szovjet emberek megértik a koreai nép törekvéseit, ve­lük együtt követelik az ameri­kai csapatok kivonását Dél- Koreából. A felszabadulás év­fordulója alkalmából újabb si­kereket kívánnak a KNDK dolgozóinak. Meghalt fnoiemtev akadémikus Augusztus 12-én, 62 éves ko­rában elhunyt Nyikolaj Ino- zemcev akadémikus, a neves szovjet tudós és közéleti sze­mélyiség, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok in­tézetének igazgatója. A halálá­ról szóló gyászjelentést az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa adta ki szombaton. Inozemcev aka­démikus tagja volt az SZKP Központi Bizottságának, s kép­viselője a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának. Lengyelország Kísérletek a A lengyel belügyminiszté­rium közleménye szerint pénte­ken Lengyelországban rend és nyugalom, normális munka­nap volt, egyedül Gdanskban, Varsóban, Wroclawban és No- wa Hutában zavarták meg a nyugalmat kalandor csoportok, akik eredménytelenül próbál­koztak nagyobb zavart kelteni. Tevékenységük nem találkozott a társadalom támogatásával, mely a nyugalom megsérté­sében az ország normalizációs folyamatát látta veszélyeztetve. Mivel a rendzavarás meg­szüntetésére figyelmeztető fel­hívások nem vezettek ered­ményre a rendőrség kénytelen volt közbelépni és helyreállíta­ni a rendet. A rendőrség fel­szólítására nem reagáló vagy agresszíven viselkedő szemé­lyeket a rendfenntartó erők le­tartóztatták. Rao beszámolója Gandhi amerikai úijárói Az ellenzék tiltakozása Nagyon sikeresnek minősí­tette Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök közelmúltban tett washingtoni látogatását Nara- szimha Rao külügyminiszter, aki pénteken számolt be a par­lamentnek az utazásról. Rao cáfolta, hogy India a lá­togatás alkalmával „formális kérelmet” terjesztett valna elő amerikai F—16-os vadászbom­bázók vásárlására. Az ellenzéki képviselők több­sége kivonult az ülésteremből Rao tájékoztatójának kezdete­kor, mert „a parlament meg­sértésének” tartották, hogy nem Gandhi asszony szemé­lyesen tartotta meg a beszá­molót. A kormányfő washing­toni látogatását „kiárusítás­nak” nevezték, és bizalmatlan- sági indítványt terjesztettek elő a kormány ellen. Az amerikai kormányzat a nukleáris és vegyi fegyverek felhalmozása mellett mind nagyobb figyelmet fordít más típusú tömegpusztító fegyve­rek kidolgozására és azok rendszeresítésére — hangsú­lyozzák szovjet katonai szak­értőik a honvédelmi miniszté­rium „Honnét fenyegeti ve­szély a békét” című kiadvá­nyának legújabb kiadásában. A szerzők felhívják a fi­gyelmet, hogy 1969-ben az ak­kori amerikai elnök hivatalo­san bejelentette a biológiai fegyverkísérletek beszünteté­sét, e fegyverfajták készletei­nek megsemmisítését. A té­nyek azdnban azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban jelenleg is széles körű bioló­giai programot hajtanak végre katonai célokkal, s ez a had­ügyminisztérium költségveté­sében is tükröződik. Egy svájci bíróság tiz évi börtönbüntetésre ítélte a het­venéves Pierre Schenk multi­milliomost, aki bérgyilkossal meg akarta öletni elvált fele­ségét, s egyik sok gondot oko­zó üzlettársát. Schenk Európa egyik legnagyobb borkereskedő cégének tulajdonosa. A bírósági jegyzőkönyv sze­rint azért akarta meggyilkol­tatni volt nejét — mert nem I tudott vele megállapodni a válás utáni vagyonelosztásról. Bár a férfi a bíróság előtt mindvégig tagadott — azt val­lotta, hogy ő nem bérgyilkost, hanem magándetektívet alkal­mazott —, gyilkossági kísérlet­ben való bűnösség vádjával mégis elítélték, a tárgyaláson ugyanis maga a gyilkosságra felbérelt Richard Pauty szere­pelt koronatanúként. is kétséges, hogy kivonulnak-e az izraeli csapatok Libanon­ból, vagy tartós megszállásra rendezkednek be. Annyi bizonyos, Izrael nem nyugszik. Az amerikaiak láb­vetésének Közel-Keleten, az olajban gazdag arab világ to­vábbi megosztása jól összefér Izrael nacionalista terveivel. Bizonyítja ezt az az újabb reagani pálfordulás, miszerint a harcok kiújulásával kapcso­latos bejrúti aggodalmakat nö­velte, csütörtöki „felháborodá­sa” péntekre megértő, Izraelt mentegető magyarázkodássá szelídült. Ha Izrael valóban tartós tűzszünetet akarna, nem ellenezné az ENSZ-megfigye- lők Bej rútba küldését, amit Arafat ismételten megsürgetett , a világszervezet főtitkáránál. S bizonyítja az érdekek ösz- szeesését az is, hogy a libano­ni parlament elnöke augusztus 19-re tűzte ki Szárkisz köztár­sasági elnök utódjának a meg­választását, de nincs egység a libanoni kormányban sem. A keresztény jobboldal ragaszko­dik a választás megtartásához, míg a mohamedán vallási kö­zösség és a haladó pártok el­lenzik, hogy az izraeli meg­szállás nyomása alatt válasszák meg az új államfőt. Az egyet­len hivatalos enökjelölt Besir Gemajel, az Izraellel régóta együttműködő falangista milí­ciák parancsnoka. MILYEN EREDMÉNYEK VÁRHATÓK A GENFI SZOV­JET-AMERIKAI TÁRGYA­LÁSOKON? _________________ A héten befejeződött Genf ben a hadászati fegyverzetek kor­látozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tár­gyalások első fordulója. A nyá­ri szünet után a küldöttségek október hatodikén ülnek ismét asztalhoz, hogy folytassák a párbeszédet. Mivel Bécsben is szünetelnek a haderők csök­kentéséről kezdett megbeszélé­sek, s egyelőre Madridban is szünet van, a küldöttségek ar­ra használják fel az időt, hogy a tárgyalások eddigi meneté­nek eredményeit elemezzék. Az Egyesült Államok­nak, amely újabb fegyverfaj­ták kifejlesztésébe kezdett, s megpróbál az erő pozíciójából tárgyalni, nem sürgős, hogy a meglevő ellentétek elsimításán fáradozzon. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi hónapok­ban ismét felélénkültek a bé­kemozgalmak, s egyre több, a washingtoni szándékokat vilá­gosan látó ember emeli fel sza­vát az atomfegyverek eltiltá­sáért. Nemcsak Európában, de az amerikai földrészen is szem­betalálkozhat a Reagan- kor­mány a világbékéért aggódók ezreivel. Weinberger éppen a napokban tett „említést” egyik nyilatkozatában arról, hogy az Egyesült Államok ötéves tervet készített, amely egy esetleges „elhúzódó nukleáris háborús konfliktus részleteit tartalmaz­za”. Az amerikai hadügymi­niszter, minden bizonnyal azért, hogy országa közvélemé­nyét „megnyugtassa”, sietett hozzátenni nyilatkozatához azt is, hogy egy „ilyen konfliktus­ból az Egyesült Államoknak kell győztesként kikerülnie”. Pedig, korábban már Wa­shington szövetségesei körében, különösen Nyugat-Euróbában, a Reagan-kormány politikájá­val ellentétes nézetek kerültek felszínre. Mivel a kelet—nyu­gati viszony fontos eleme a gazdaság, az európai szövetsé- - gesek, szinte valamennyien egységesen léptek fel a szov­jet—nyugat-európai földgáz­ügyletet szankciókkal sújtó Washington ellen. Az embar­gós politikát az amerikai kép­viselőház több tagja is élesen elítélte, hangoztatva, hogy a Szovjetunió ellen elrendelt lé­pések ellentétesek az Egyesült Államok érdekeivel. A Közös Piac országai, ame­Ku'a'(í:o!( az Egyesült Államokban r Uj tömegpusztító fegyverek Volt feleségét akarta meggyilkoltatni Elítélték a meltimillimist

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents