Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Heaeiezeffl raktársor Másoknak is keverik a betont Csekként ez elfekvő készlet rábbinál négyszer nagyobb alapterületen. — A kettő össze sem hason­lítható — kapcsolódik be *a beszélgetésünkbe a szállítások vezetője, Virág Ottó. — Itt minden egy fedél alatt, egy helyen található, ott meg any- nyi volt a kis odú, hogy szin­te magunk sem tudtuk, mi hol van. Az építés- és műveze­tők könnyen meglelik azt, amire szükségük van, szem­mel kísérhetik az állomány ál­lását, alakulását. A szállító- eszközök rendelkezésünkre áll­nak, de egy targoncára ége­tően szükségünk lenne, mert a rakodást ma még kézi erővel végezzük. — A leltári eltérések mini­málisra csökkentek, s csak­nem harminc százalékkal ke­vesebb az elfekvő készletünk is — mondja Magyar Mátyás. — A társadalmi tulajdon vé­delme maximálisan biztosítha­tó, a be- és kiszállítást pedig úgy oldottuk meg, hogy ille­téktelenek nem juthatnak az áru közelébe. A hosszú raktárépületet ajtó­val ellátott „drótfal” osztja ré­szekre, melyekben a későbben beépítésre kerülő anyagokat szokasítva tárolják. Külön te­rületen vannak a villanyszere­lők; felszerelései, a szerszámok és fogyóeszközök, tmk-alkat- részek, gépészeti- anyagok a szakipari anyagok és a vegyi raktár. Szabadtéri tárolásra még itt is szükség van. Csö­vek, kábelek — amelyek nem férnek be a zárt fedél alá — találhatók az épület mellett. Költöző műhelyek — Több műhely még a régi helyén van. Ezeket is kiköltöz­tetik folyamatosan? — kérdez­tük végül a főkönyvelőtől. — Az építésvezetőségek egy hónap múlva már jöhetnek. Az előregyártó és keverőüzem is még ebben az évben végle­ges otthont talál az iparterüle­ten. Készül a modern keverő­telep, mellyel egy nap alatt száz köbméter betont lehet készíteni. A saját igényünk 30—40 köbméter, a felesleget értékesíteni fogjuk. Ezenkívül már régebben elkezdtük az asztalos és a TMK-műhely ki­vitelezését. Legkésőbb a szál­lításban dolgozók és az elektrolakatosok költözhetnek majd ki az új telepre. Ungurcán László Láncházak, sorházak Megfiatalodik az Öregszőlő Csöndes, kertes környezet Emeletes házaival fölfelé terjeszkedik az utóbbi eszten­dőkben Cegléd, de a távlati fejlesztési, s a jóváhagyott ál­talános rendezési tervek nem­csak a bel-, hanem a külterü­letekre is szólnak. Ilyen terv az öregszőlő köz­pont beépítésének terve, amellyel legutóbbi ülésén ' a városi tanács vb foglalkozott. Szemléletessé tenni az elkép­zeléseket, térkép is készült a beépítésre tervezett 14 hektár területről, melyet részben a Pesti és az Összekötő út fog közre. A beépítési tervet a ta­nács műszaki osztálya a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalattól rendelte meg. Szem­pont volt, hogy a kijelölt te­rületen családi otthonok és szolgáltató létesítmények is helyet kapjanak, így legyen például ABC-áruház, bölcső­de, óvoda, kisipari szolgáltató és patyolat felvevő, legyen gyógyszertár és játszótér is. A tervezők a lakásépítésre 3 alaptípúst javasoltak, lánchá­zat, sorházat és szabadon álló kertes családi házakat. Terv- készítéskor figyelembe vették, hogy a majdan' kialakuló új utcák miatt a már meglévő lá- kásokat ne kelljen lebontani. Az Öregszőlő alapvető közmű­vesítése már elkezdődött. Az elképzelések szerint a város esztétikus, kellemes, csöndes lakónegyede lesz majd itt — természetesen nem egyik év­ről a másikra. Halmazok, relációk, függvények Diakockákra került a matematika Mindig fenntartással foga­dom azokat a visszaemlékezé­seket, melyekben hajdani ta­nárokat dicsőítenek. Csak a régiek lettek volna az igazi pedagógusok? Akkor voltak csak tudós tanárok? Bánt, ha az oktató-nevelő munkához mit sem értők szidják a mai pedagógusokat, mert őket le­értékelni divat, talán még in­kább az, mint a nosztalgia- hullámnak engedve a megszé­pítő évtizedek távlatából a ré­gieket dicsőíteni. Akit bemutatunk most, az kivétel. A szülők és a szakma által is elismert mai pedagó­gus. Évekkel ezelőtt hallottam róla, hogy a legújabb módsze­reket alkalmazza. Játszva, örömmel tanulják nála a gye­rekek a matematikát — mond­ta egy édesanya. Aztán lát­tam a termet, ahol tanít. Át­alakított padok, áttetsző fóliá­val burkolt szemléltetőtáblák, színes tablók, könyvek, írásve­títő, diaflex. Általában ilyen ma minden tanterem — hal­lom máris az ellenvetést —, csakhogy itt a rend, az átte­kinthetőség valami harmóniát teremt, bizalmat ébreszt. Itt minden időszerű, minden a legújabban tanultakat segíti, nincs aktualitását vesztett, vá­rakozva vagy mellőzötten po­rosodó kép, tört virágcserép. Vörös diplomával S most újabb hír: országos hasznosításra fogadták el tan­eszközét, a matematika tanítá­sát áegítő diasorozatokat. 'Nála úgy látszik, nincs vá­ratlan vendég, a bejelentés nélkül érkezőt is ragyogó la­kás fogadja. Igen — hallom megint az ellenhangot — a pe­dagógusé az egész nyár, ra­gyoghat is a lakása. Csakhogy nem minden pedagógusé az egész nyár. Beljebb lépve a nagyszobában diakockák tu­catja, gépelt lapok halma az asztalon, nyár közepén. A kér­dő tekintetre válaszul meghí­vót tesz elém Polyhosné Babá- csek Erzsébet. Rátz hászló- vándorgyűlés — Kecskemét, rendezi a Bolyai Matematikai Társaság. Az előadók közt szer repel ő is, a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola taní­tónője. Erre készül, így ba- s zeiget és ünkre csak pár nap múlva került sor. — A szinte kötelező kérdés — hogy miért lett pedagógus — helyett inkább arra kérek választ, hogyan lett kutató, publikáló pedagógus? Hisz felsorolni is nehéz lenne, hány pályázaton vett részt és ért el helyezést. — Ebben meghatározó a fő­iskola volt — feleli. — A bajai tanítóképzőben népköztársasá­gi ösztöndíjas voltam. Kitűnő magyartanáraim biztatására többször pályáztam. 1966-ban országos szakmai tanácskozá­son nyertem díjat. Egy év múlva végeztem — vörös dip­lomával. Albertirsán kezdtem a pályát, s a következő évben kerültem a Várkonyi iskolába. Azóta — 16 éve — itt tanítok. Hosszú évekig nem foglalkoz­tam pedagógiai kutatással, va­lahogy a főiskola után nehe­zen találtam meg önmagam. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltam boldog, s hogy nem volt elég elfoglalt­ságom. Megszülettek a fiaim, tanítottam, marxista egyetem­re jártam. Hogy mikor és ho­gyan kezdődött? Talán azzal, hogy a Dénárt Demeter-féle kísérletben az iskolánk s én is részt vettem, majd az Or­szágos Pedagógiai Intézet bí­zott meg egy magyar kísér­lettel, témája: Az ismeretszer­zés pszichológiai sajátosságai. Ehhez már csak a megfigyelé­si szempontokat kaptam meg. — A fordulatot — mely le­het, hogy csak számomra je­lentett izgalmas feladatot — az 1975—76-os tanév hozta. Magas létszámú első osztály- lyal kezdtem. Nagyon foglal­koztatott, hogyan tudom le­kötni a 49, gyerék figyelmét? Már akkor érdekelt az új ma­tematika, s úgy döntöttem, diaképeket készítek. Ezekkel az Eszközök és eszközrendsze­rek az oktató-nevelő munka szolgálatában című pályázaton második helyezést értem el. Színes ábrák — Hogyan bizonyította be, hogy a diakép hatásos eszköz a matematika tanításában? — Ennek az osztálynak még külön engedéllyel tanítottam az új matematikát, mivel az új tantervet még nem vezették be. Szerencsém volt a gyere­kekkel, hogy úgy mondjam, vették a lapot, haladtak ve­lem. A felmérések is azt iga­zolták, hogy az új eszköz — a diakép — sokoldalúan segíti a .pedagógiai folyamatot, önálló­ságra neveli a gyerekeket, módot ad a differenciálásra azáltal, hogy egy-egy feladat­nak könnyebb és nehezebb megoldását is tartalmazza. A színes ábrák felkeltik a gye­rekek érdeklődését, tevékeny­ségre serkentik őket. — Miként teremtette meg az új módszerekhez a feltéte­leket? > — Nemcsak a gyerekek, a szülők is velem voltak, mel­lettem álltak. Segítettek a fo­tózásnál, s abban, hogy meg­tanultam diázni. Rengeteg tár­sadalmi munkát végeztek, a padokat megemelték vízszin­tesre, hogy a szemléletőeszkö- zök ne csússzanak le, fadobo­zokat készítettek a logikai készletek tárolására. Ez az osztályom most lesz nyolcadi­kos, nagy részük matematika­tagozatos. — Közben pályázatokon ért el sikereket, a Tanítóban je­lent meg cikke. Mi késztette újabb és újabb lépésre? — Szeretem a gyerekeket, a láttam, hogy így könnyebben sajátítják el a matematikát. Ennél nagyobb lendítő erő nem is kellett. Az 1—2. osztá- lyos diaképsorozatot kidolgoz* tam témakörönként, s be* nyújtottam újításként. A mi* nisztérium országos hasznosí­tásra engedélyezte a tanesz* közt, melyet újításként elfo­gadott. Ezután felkeresett az Oktatástechnikai Központ, a szerződéskötés után 79 nyarán 205 diaképet készítettem el az iskola laboratóriumában, a ta­nári útmutatót is összeállítot­tam. A TANÉRT legyártotta természetesen már grafikus közreműködésével, s az 1980— 81-es tanévben az ország majd minden iskolájába eljutott az 1—2. osztályos diasorozat. Ta- . valy a harmadik osztályos is megjelent, s hamarosan a ne-, gyedikessel teljes lesz a sor. A tanítónőnek szóló útmuta*i tó csak sokoldalúan felké­szült pedagógus, korszerű ok­tatástechnikai eszközök segít­ségével tudja az új tantervet megvalósítani. Ilyen témakö­rök szerepelnek: halmazok, re- ládák, függvények, sorozatok, kombinatorika. — Ha megnézi a képeket akkor méginkább így látja — készül elő a vetítéshez a taní­tónő. Előkerülnek a színes felJ vételek, s rajtakapom magamj hogy az ábrák megoldásán tö­röm a fejem. Színes autók,’ növények, térképek, matemati­kai jelek váltakoznak, mind­egyikhez megannyi történet, já-’ tékosam feltett kérdés kap­csolódhat. S az egyiken három szereplő: Anyu. Levente és Csaba. S itt a legújabb peda­gógiai pályamunka, a diffe­renciált feladatsorok összeállí­tása. mellyel a városban az egyik témakörben első díjat nyert. Mint mondja, érdekel­te, hogyan lehet a csoportok­ra osztott tanulókat differen­ciálni. A hivEtásáííek él Polyhosné Babácsek Erzsé4 bet tanítónő vallja’ Váci Mi­hály sorait: „Osztani magad! — hogy sokasodjál / kicsikheí hajolni — hogy magasodjál." Tagja a Magyar Pedagógiai Társaságnak és a Bolyai János Matematikai Társaságnak, Gyermekeit egyedül neveli, értük s hivatásának él. Ha csak ennyit tudnánk egy pe­dagógusról, már meggyőzne bennünket: ma is vannak tu­dós tanárok, vannak igazi pe­dagógusok. De, talán ennél többet tudtunk meg. Győrffy Annamária I Kézilabdázók, rajtra készen Nagy ár a második helyért Cél: erős csapattá lenni Harmadszor vágják jein. Kiss István cs Cseh István ^ gozik. lucernát Cegléd határában, a Kossuth Termelőszövetkezet föld- Kőrösi út mentén, a Kőgunyhó cs Kapás-dűlő közt dől­Apáti-Tóth Sándor felvétele A nyári szünet után egyre több sportágban beindul a gé­pezet. Két csapat háza táján is érdeklődtünk, hogyan sike­rült a felkészülésük? Legalább is, szerintük. Hiszen a végle­ges és igaz választ a bajnoki szereplés adja majd meg. Mit várnak ettől az idénytől. A Ceglédi KÖZGÉP NB li­es férfi kézilabdacsapata ne­héz mérkőzések elé néz, s na­gyon jól kell szerepelniük ah­hoz, hogy sikerüljön helyet cserélni a jelenleg vezető Bé­késcsabával. Velük idegenben kell felvenni a harcot, mint a harmadik Fát és a negyedik Testvériség ellen. Nem köny- nyű a sorsolás. Ráadásul a ceglédiek hatszor utaznak és csak ötször játszanak idegen­ben. Az augusztus 14-i rajt alkalmával — amikor a Salgó­tarján látogat városunkba — nem számíthatnak Bosnyák játékára, akinek eltört a bo­kája. — A Dunakanyar-Kupán nagy árat fizettünk a második helyért, ami könnyen lehetett volna kupagyőzelem is. Ott nemcsak Bosnyák, hanem Tú­lik és Gyenes is megsérült — tájékoztatott bennünket a nem éppen örvendetes hírről Imre- gi Ferenc, a KÖZGÉP-csapat elnöke. — Egy hétig nem is tudnak edzeni, de reméljük, a Salgótarján ellen már pályá­ra léphetnek. A tavasszal szerepeltek kö­zül Fitlep hiányzik, ő nem jelentkezett. A fiúk szorgalma­san dolgoztak, jó erőben van­nak, s az előkészületi mérkő­zéseken időnként már jó játé­kot is nyújtottak. A KÖZGÉP bajnokságot szeretne nyerni, melyért nagyon meg kell küz­denie. Reméljük, hogy így lesz. A Ceglédi VSE megyei baj­nokságban szereplő labdarúgói egy nappal később, vasárnap kezdenek, a Törökbálintot fo­gadják. Az eddig elvégzett munkáról, a tapasztalatokról az új edző, Vágó Gyula szá­molt be: — A játékosok véleménye, hogy komoly megterhelést je­lentett az eltelt négy hét. Per­sze, máról holnapra nem sok változás történhet, több lab­darúgónak főként a szemléle­tén kell változtatni ahhoz, hogy a CVSE csapattá legyen. — Az apróbb hiányosságok ellenére elmondhatom, hogy mindenki adottságához képest becsületesen edzett. Amennyi­ben ez továbbra is így lesz, sőt még tovább javul a morál, a csapatszellem, előbb vagy utóbb az eredménynek is je­lentkeznie kell. A CVSE közel azonos játé­kosállománnyal kezdi az új bajnoki évet, mellyel az előzőt abbahagyta. Bíznak abban, hogy jobban szerepelnek majd. Számítanak a szurkolói bizta­tásra is. U . L. ISSN 0133—860(1 íCefjliMt Hírlapi Évekkel ezelőtt határozat született arról, hogy a Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak (régebben CÉV) ki kell költöznie a Mozdony utcai telepről és időközben lebon­tásra ítélték a Damjanich ut­cai irodaépületet is. Az épülő, fejlődő ipartelepi részen négy- és fél hektár csereingatlant kaptak és hamarosan döntés , született arról, hogy az iroda­ház mellett korszerű műhelye­ket és építőanyag-raktárakat Is telepítenek. Pótolni a hátrány. Az ötödik ötéves terv évei na­gyon kedvezőek voltak a válla­lat életében, hiszen a hatvan- millió forint nyereségből hu­szonnégy millió forintot tudtak a fejlesztésre fordítani. Ezenkí­vül — ugyanerre a célra — 1981 és 1982-re további tíz­milliót tartalékoltak. Szükség volt a nagy méretű beruházásra és jó lenne foly­tatni a továbbiakban is. de lassítaniuk kell az ütemen. Egyrészt az építési beruházá­sokra hozott döntés miatt, mely szerint huszonöt százalék beruházási illetéket kell ezentúl befizetni, fejlesztési alap is kevesebb képződik, mint eddig. Másrészt, mert az építkezések miatt a dolgozók bérének fejlesztésére nem ju­tott' annyi, mint amennyire szükség lett volna. A hasonló tevékenységet folytató vállala­tokkal szemben lemaradtak. Most ezt a hátrányt igyekez­nek behozni, a béremelésekkel pótolni az elmulasztottakat. Ez­zel talán meg tudják állítani azt a kedvezőtlen folyamatot, hogy többen is más munka­adóhoz távoztak. Különösen a kőműves szakmában és szak­ipari téren mutatkozik a lét­számhiány. — Eddig milyen épületekkel készültek el? — kérdeztük a vállalat főkönyvelőjét, Magyar Mátyást. — Elsőként az irodaházat és a raktárt vettük birtokba. Szá­munkra külön szerencse a 750 kilovattos távvezeték épí­tése. mert az OVIT Cegléden velüsk építtette meg a mun­kásszállást. Nekik építettük fel tulajdonképpen azt az épü­letet, amelyben most vagyunk. Amint végeztek a munkával és kiköltöztek, a bekerülési költség hatvan százalékáért visszavásároltuk tőlük ezt. — Mintegy két- és félmillió forintot fordítottunk az ipari tanulók képzését szolgáló tan- műheln kivitelezésére. Ma már elmondhatjuk, hogy a fiata­lok jó körülmények között, korszerű eszközökkel megfele­lően ellátva tanulgatják vá­lasztott szakmájukat. Rossz idő esetén például a kőműve­sek bent. tágas helyiségben gyakorolhatják a falazást. A maltert a tiszta homok helyet­tesíti. de ettől függetlenül a téglakötéseket kitűr'—1 "1 le­het sajátítani. Forog a készlet — Általában negyvenöt mil­lió forintos , az anyagkészle­tünk. ebből mintegy húszmil­lió értékű a munkahelyeken található meg. A többit köz­pontilag tároljuk. Régebben a Mozdony utcában, kicsi és így zsúfolt helyiségekben volt a raktár. Nem lehetett megfe­lelően megoldani a társadalmi tulajdon védelmét és a beázá­sok miatt a minőséé gyári ér­tékét sem sikerült sokszor megőrizni. Most valamennyi építőanyagunk itt, az új telep­helyen áll a raktárban, a ko­A gép vágja, nap szikkasztja

Next

/
Thumbnails
Contents