Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1882. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK Npltáp és ppiííhely A negyedik kaszálás következik Három műszakban folyik a nyúltáp gyártása. Képünkön Ba­logh József a takarmány-alapanyagokat összepréselő gép ada­golóját szabályozza. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben a lu­cerna vetésterülete az idén meghaladta az ezer hektárt. Az első kaszálás terméshoza­mával elégedettek voltak a gazdaság vezetői, a második a vártnál gyengébben sikerült a kedvezőtlen időjárás miatt, a harmadik vágáshoz viszont jól jött a legutóbbi csapadék. Kí­vánatos lenne, ho,gy a negye­dik kaszálás hozama minél nagyobb legyen, mivel a ter­més ötven százalékát a 450-et számláló szarvasmarha-állo­mány szálastaikarmány-igényé- nek kielégítésére fordítják, a másik felét pedig feldolgoz­zák. Az E—281-es és E—301-es gépek által levágott lucernát magasított oldalú, felülről részben fedett tehergépkocsik­kal szállítják a valkói és a zsámboki szárítóüzembe, ahol A gépműhelyben a naprafor­gó betakarítására készítik fel a kombájnokat. Itt javítják a különféle erőgépeket is, ké­pünkön Bóna Béla egy mar­kológép megrepedt kanalát szereli le. Ez a masina kija­vítva a helyi vízmű építésén dolgozik majd. éjjel-nappal folyamatosan zümmögnek a gépek. Míg a lucerna egy részét nyugati országokba exportál­ják, másik részéit a nyúltáp- gyártás nékülözhetetlen alap­anyagaként dolgozzák fel. Ta­valy még viszonylag kis mennyiségben állították elő, ebben az esztendőben viszont 450 vagonnal adnak át az áfészeknek. A keverőüzem­ben is három műszakban fo­lyik a munka. Itt természete­sen nemcsak a maguk ter­mesztette alapanyagokat hasz­nálják fel, vásárolnak is ta­karmányt a környező gazda­ságoktól. A táblákon jelenleg rendre is vágják a lucernát, s valószínűleg bálázni is fog­nak a későbbiekben. Az állatállomány ellátására kukoricát is jelentős területen ültettek. A silózásra szánt táblákon szeptember elején látnak hozzá a betakarításhoz. A szemes kukoricát a vác­szentlászlói szárítóba szállít­ják, amely óránként tiz tonna termény víztartalmát képes csökkenteni tizenöt százalék­kal. Itt szárítják majd a nap­raforgót is. A szövetkezet jelenleg négy silótoronnyal rendelkezik, s hogy tárolási problémáik a következő esztendők folyamán se legyenek, ez év végén újabb két silótorony építéséhez fognak hozzá. Választásuk azért esett a toronyra, mert ezek jobban gépesíthetők a horizontális magtáraknál, ami már jelenleg is' alapvető szempont. Irta és fényképezte: Bene Mihály Luxustutajon. Színes, zenés szovjet filmvígjáték. Csak 4 órakor! Amerikai nagybácsim. Szí­nes, szinkronizált francia film, 6 és 8 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Stúdiómozi. Richardson: A hosszútávfutó magányossága. Angol film, készült 1962-ben, 20 órakor a színházteremben. A filmszínház műsora: A hosszútávfutó magányossága. Rekultiváció Előadások a talajról Nemzetközi rekultivációs szemináriumot rendezett a Mátraaljai Szénbányák Válla­lat Gyöngyösön, a Bányászati és Kohászati Egyesület mát­raaljai csoportja, a Talajtani Társaság talajbiológiai és ta­lajtechnológiai szakosztálya, az MTA és a MÉM talajtani bi­zottsága, az MTA miskolci bi­zottsága és a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kutatóin­tézete közreműködésével. A szeminárium célja a re­kultivációs problémák mai helyzetének megvitatása és a jövő útjainak, lehetőségeinek megvilágítása volt. A gödöllői egyetemről dr. Ravasz Tibor docens „A meddőhányó fel­építésével egyidejű rekultivá- lása, különös tekintettel a szán­tóföldi hasznosításra”, dr. Sza­bó Lajos tudományos főmun­katárs dr. Fekete Zoltánnal, a Kertészeti Egyetem professzo­rával „Technogén területen létrehozandó antropogén tala­jok különleges fizikai, kémiai és biológiai szempontjai a me­lioráció szemszögéből” és dr. Sipos Sándor egyetemi tanár „A zagyterek rekultivációja és a hasznosítás lehetőségei” cím­mel tartottak előadásokat. A szeminárium résztvevői megtekintették az ecsédi és a visontai rekultivációs kísérle­teket is. EQagy ötlet Kiállítás csupa irkafirkából Ismét egy különleges kiállí­tás a Gödöllői Galériában: ir- kafirkák minden Mennyiség­ben, könyvlapokról, falakról, a semmiből, mindenhonnan. Ki gondolta volna, hogy ebből ezt is lehet csinálni, tárlatot? Pe­dig ez azt'an tényleg minden­kinek ismerős! Biztonsági szelep Szilasmenti Tsz Segítik a fővárosi ellátást A főváros ellátását számos gazdaság segíti, köztük van a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz, amelynek' a peremkerületek­ben, de például a Tolbuhin körúti vásárcsarnokban is, ősz- szesen öt zöldségüzlete, hat vi rágboltja és három kenyéráru dája van. Az év első öl hó­napjának árbevételét értékel ve kiderült, hogy a zöldségüz­letek majdnem kétmillió, a vi­rágüzletek pedig 520 ezer fo­rinttal többet, a kenyérboltok mintegy félmillió forinttal ke­vesebbet forgalmaztak a ter­vezettnél. A legnagyobb gon­dot az jelentette számukra, hogy a forgalom mintegy nyolcvan százalékát teljesítő zöldségüzletekben viszonylag alacsony árrést tudtak elérni. Sütőüzemük termékei kereset­tek, csakhogy nem győznek annyit termelni, amennyi el­kelne. Hisz akad, aki ne művelné, ne művelte volna. Kezdve a kisgyermekkorban, amikor mindenki eljut legalább a pont-pont, vesszőcske, ember­től a mozdonyig, meg a hét­fejű sárkányig. Ki ügyeseb­ben, ki ügyetlenebbül. Aztán az iskolapadon, a tankönyvek szélén és sorai között folytat­ja, s van aki úgy megkedveli, hogy az üres falak, járdák lát­tán sem nyugodhat. A ben­nünk élő elfojtott kifejezésmá­nia biztonsági szelepe, talán ez az irkafirka. Vagyunk-e, akik ne váltot­tak volna már tréfás üzene­tet, egy-egy unalmas tanórán, vagy értekezleten, akad-e aki nem érez indíttatást, hogy ha csak bökvers formájában is, A városi pártbizottság ülése Életkörülményeink alakulásáról Cél: szinten tartás, szerény fejlődés Kibővített ülést tartott Her- czenik Gyula első titkár el­nökletével a városi pártbizott­ság. Első napirendi pontként az első titkár előterjesztésé­ben a gazdaságipolitikai párt- munka első félévi tapasztala­tairól, a külgazdasági tevé­kenységgel összefüggő felada­tokról tanácskozott a testület, majd Ács János, a pártbizott­ság titkára előterjesztésében megvitatta a városi lakosság életkörülményeinek alakulá­sáról, javításának feladatairól szóló beszámolót. A hozzászó­lások után a pártbizottság mindkét beszámolót egyhan­gúlag elfogadta. Az ülésen részt vett Balogh László, a Pest megyei pártbizottság tit­kára. ★ Mindkét téma fontos: az elsőt időszerűsége, gazdasági neiyzetünk reális ertékeiése in­dokolja, a másodikat meg­okolni sem kell. Ahogy a be­számoló fogalmazta: az élet- körülmény az egyik legátfo­góbb társadalmi-gazdasági ka­tegória, magába foglalja mindazokat a teltételeket és lehetőségeket, amelyek az em­beri élet, tevékenység környe­zetét adják. Munkától az ellátásig Ha csak címszavakat soro­lunk : munkalehetőség, fog­lalkoztatottság, infrastruktúra, lakáskérdés, Közoktatás, köz- művelődés, egészségügyi, tö­megsport, kereskedelmi és szolgáltatásbeli ellátottság, közrend és közbiztonság — ennyiből is kiderül, mennyi mindent kell figyelembe ven­nünk ahhoz, hogy felelősség­gel szólhassunk erről a nagy egészről, amit az életkörül­mények alakulása összefoglaló címmel Illetünk. De hogy idő­ről időre így együtt is beszél­ni kell róla, azt a beszámoló egy másik megállapításával támaszthatjuk alá: a tényle­ges állápotok kisebb közössé­gek, rétegek, családok és sze­mélyek megítélésében koránt­sem egyformák, s általában is jellemző, hogy rosszabbat gondolunk, mint ami van. Ezen persze nincs mit cso­dálkozni: mindenki azt az életszeletet nagyítja ki kriti­kus éllel, amellyel maga a leginkább küszködik. Van aki a lakással, van aki a bölcső­dei vagy óvodai, megint má­sok az iskolai helyzettel kap­csolatban elégedetlen, nem is beszélve kereskedelemről, or­vosi ellátásról. A felsorolt ösz- szetevők mindegyike különös fontosságot nyerhet, s ha csak az egyik hibádzik valahol, az egész képet sötétebb színre festi. A pártbizottság vitájában természetesen nem arról volt szó, hogy miként lehet kezel­ni az ecsetet A beszámoló és a hozzászólók is azt vették szemügyre, miben hol tartunk ma' a múlthoz s a kívánatos­hoz viszonyítva. S bárhol is lapozzuk fel a témának meg­felelően vaskos, statisztikai táblázatokkal bőven kiegészí­tett értékelést, koránt sem vé­letlen, hogy azonos szerkesz­tésre bukkanunk. Fejlődés és gond Néhány kiragadott példa. A lakásszám gyarapodása ellené­re feszítő gond a lakásigények kielégítésének lassú üteme. A Gödöllőn élő 9025 családból 900-nak nincs önálló otthona. Más: A telefonálások száma nem marad el az azonos sze­repkörű városokétól, de a hír­közlési lehetőség a központ el­avultsága és a telítettség miatt nagyon rossz. Más: A tanter­mek számának nagyarányú bővítése mellett szükségtanter­mekben is folyik oktatás, az egyműszakos oktatás érdeké­ben. Az iskolás korú gyerme­kek száma gyorsan nő, így 1983—84-től egyes iskolákban várhatóan be kell vezetni a kétműszakos tanítást. Vagy: a városi könyvtárhálózat szol­gáltatása bővült, nőtt az álta­luk szervezett rendezvények száma, de jobb elhelyezésük továbbra is feladat. Vagy: a városi egészségügyi ellátás személyi, dologi, tárgyi felté­telei a várossá válás óta je­lentősen fejlődtek, de a lakos­ság és a betegforgalom növe­kedése újabb feszültségeket teremtett. Vagy: a város ke­reskedelmi ellátása a statisz­tikai összesítések szerint az országos és a megyei átlagnak megfelelő, de az igényektől és a lehetőségektől is elmarad. Ennyiből is látszik: jósze­rivel nincs az életkörülmé­nyeknek olyan területe, ame­lyen az elmúlt években, külö­nösen a várossá válás óta ne si­került volna, hol lassabban — lakás —, hol viharos gyorsa­sággal — közművelődési felté­telek — előbbre lépni. Ám ott van minden mondatban a de is, ami mindig azt jelenti: a fejlődés ellenére is kevés az olyan terület, ahol ne lenné­nek gondjaik. Felelős közösségben A részletes elemzéseket nem pótolhatja egy-egy ilyen általánosabb széttekintés, nem is ez a célja. Alkalmas vi­szont arra, hogy hosszabb időszak mérlegét vonja meg, számba vegye az esetleges aránytalanságokat, felhívja a figyelmet az összefüggésekre. Jelen időben a többi között aTra is, gazdasági körülmé­nyeink, teljesítőképességünk tükrében nincs reális lehető­sége annak, hogy valamennyi de belátható időn belül eltűn­hessen a mondatszerkezetek- bő' az ellentmondások, a szűk keresztmetszetek, a kényel­metlenségek az életből. Nem újdonság, a beszámoló is ki­mondja: a városi népesség várható növekedéséhez viszo­nyítva a középtávú terv fej­lesztési céljai mérsékeltebbek, ezért várhatóan több területen különös erőfeszítést igényel a jelenlegi ellátottsági szint tar­tása; egyes ágazatokban még így is visszaesésekkel kell számolni, a mennyiségi növe­kedés ellenére is. Ennek fényében érthetünk egyet a megállapítással: a to­vábblépéshez a korábbinál is erősebb összefogásra, a szük­ségletek józan mérlegelésére, a fejlesztés arányainak felelős meghatározására s mindebben többet vállaló városi közös­ségre van szükség. Gáti Zoltán 8ÜÜCYELET« Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagy tárcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon augusztus 14-én, szombaton 8 órától 16-án, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon augusztus 14-én,‘ szobaion 8 órától 16-án, hét­főn 8 óráig dr. Márton János, Galgamácsa, Tsz-tanya. Hárem műszakban Kartalon a Petőfi Termelő- szövetkezet telepén ez év ja­nuárjában kezdte meg a mun­kát a lapkaüzem, amely a Bu­dapesti Konzervgyár részére gyárt üveggyűrűket és kon- zeryfedőket különböző mére­tekben. a gyár szükségletei sze­rint. Januárban egyetlen gép­sorral indult az üzem, s akkor egymillió-hatszázezer fedőt ké­szítettek. Április 28-án újabb gépsort állítottak üzembe, s a termelés júniusra már majd­nem a hétszeresére emelke­dett. A negyvenöt főt foglalkoz­tató üzem dolgozói az első öt hónapban két műszakban dol­goztak, június második felében három műszakra tértek át, hogy a gépek szállítása, beállí­tása miatt kiesett termelést pótolják, s eleget tudjanak ten­ni a gyár éppen e hónapban megnövekedett igényének. de kipróbálja: milyen az, ver­set írni. Hogy aztán ez lesz belőle: „Mi vagyunk a... brigád / heten vagyunk tag­jai. / Egy emberünk hazát szolgál / mi az üzem munkáit. Villanyt szerel kicsi, nagy, I kövérebb és soványabb. / Vé- gezzük a munkánkat, / rende­sen és vidáman. Szociális po­litikánk / jól végezd el a mun­kádat. / Növeld tovább tudá­sodat / társadalmi munkádat.” — erről már nem csak az iro­dalmi tehetség hiánya tehet. Kati és Gabi kevésbé poli­tikus vizeken evez és sajna sokkal visszafogottabb is: iga­zándiból sosem tudjuk meg, melyik fiú tetszik az egyik­nek, melyik a másiknak. Ab­ban viszont bizonyosak lehe­tünk, hogy aki azt a lepedő- nyi pedagógiavázlatot készí­tette, legalábbis minden tőle telhetőt megtett azért, hogy jól felkészüljön a vizsgára és a hivatásra. De azért nem irigylem. Nyomdafestéken túl Felszólítások, üzenetek gar­madája, egy fél falnyi ember­ábi’izolás tanúsítja: egymá­sért, egymásról irkafirkálunk a legszívesebben. Merész ál­lásfoglalásokat láthatunk itt arról is, ki melyik rock-csa­patnak esküdt híve, s ellensé­ge, s hogy mit csináljon az, aki az ellenkezőjét vallja. Ez a téma egyébként is kimerít­hetetlen és divatos, hiszen több együttes mint nap. A kü­lön műfajt képviselő WC-ver- sikék néhány fésültebbje sem tűrte a nyomdafestéket, fan­táziánkra van bízva, miként töltsük ki a kezdő és a befe­jező betű közti pirossal húzott csíkot. De nincs olyan három éves. aki ne tudná a megol­dást. Közkincs ez, ha szégyell­jük is. Mindenből csak csipegethe­tünk. A tréfás átfordításokból (Ember küzdj és bízva bízzál, pingpongozz, hogy el ne hízzál) éppen úgy, mint levéldíszíté­sekből (Madár ül az ágon, le­veledet várom.) Akadnak pa­rádés gyermekrajzok, groteszk ötletek, a valóságból ellesett, nevetséges ki- és feliratok, hi­vatalos felszólítások. Az utób­biakból egy kis gyöngyszem: A folyékony szennyvíz ürítése hatóságilag tilos! Ki-ki magának Csak sajnálhatjuk: miért nem küldtüK el saját „alko­tásainkat”. Az ahhoz hasonlót például, ami egy lakásálomról szól: amatőr tervrajz. Vajon mikor v'ulik valóra, s valóra válhat-e egyáltalán. Jómagam például kivaló vagyok értekez­letek alatti geometrikus áb­rák rajzolásában, díszes ini­ciálék megtervezésében, s ab­ban, hogy elalvást palástolva utóbb teljesen olvashatatlan jegyzeteket készítsek. Sajnos és hál’ isten a kiállítás kész, így késő a b'ánat. Továbbra is csak magamnak alkothatok. A kiállítás valóban kész, július 30-án nyitották, s aki nevetni, szórakozni, gondol­kodni akar, egészen a hónap végéig meg is nézheti. Ahogy belép az ajtón, a teremőr asz­talán elolvashatja az első ir­kafirkát: Itt ül Sárika néni, aki a termel védi. S amikor visszafelé ér az ajtóhoz, ma­ga is ejthet egy irkát v«gy fir­kát: a búcsúzokat stílszerűen vendég (firka-fal) könyv vár­ja. Nagy ötlet elejétől a vé­géig. G. Z. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents