Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

MONORS v/tírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK A lakosság Séf fa legiBsgyobb haszEtái Alkatrészek — kedvezménnyel A Gelka Erősáramú közpon­ti raktárának neve, létezése a szakemberek körében már köz­ismert. A monori Kossuth Lajos ut­cában, a Füszért hajdani te­lephelyén üzemelő nagyraktár most hetek óta új akciót hir­det: kedvezményesen kínálja, a 9-től 19-ig tartó engedményes vásárán a bojlerek, hűtőgé­pek, mosógépek és centrifugák, s egyéb elektromos háztartási gépek alkatrészeit. Négy és fél százalék A kedvezmény nem is je­lentéktelen: harminc, negyven, sőt ötven százalék is lejön egy- egy termék árából. A kisipa­rosoknak, szövetkezeteknek és gazdasági társulásoknak még plusz négy és fél százalékos árengedményt is adnak az egyébként ideiglenesen sem kedvezményes cikkekből. Kora reggel még csend van, a postás is ráér kicsit néze­lődni, ám negyed tíz körül már egy tűt sem lehet leejte­ni az udvaron, annyi az üz­letfél, annyi a kocsi —, s úgy ment aztán egész nap. Az első két nap forgalmából korai lenne még következte­téseket levonni, Pete Sándor mégis szívesen közli az első, számokban is kifejezhető ered­ményeket. — Hétfőn, — a készpénzes és inkasszós fizetéseket együtt számolva — ötvenezer, kedden csaknem százharmincezer fo­rintos forgalmat bonyolítot­tunk. Jövendölni nem szeretek, de remélem, a következő napok sem lesznek „nyugodtabbak”. Jönnek a vásárlók az ország minden részéből, Pécsről, Szol­nokról. S hogy előre elhatá­rozott vásárlási céljuk mellett esetleg máshoz is kedvet kap­janak, abban az épületben rendezett kiállítás is segít. Az ott bemutatott alkatré­szek sokasága kínálja magát olcsón, s a katalógus mellett szakember is segít eligazodni, mit érdemes még keresni és vásárolni? Mindenki jól jár — Tulajdonképpen mindent — mondja Pete Sándor — hi­szen mi eleve mindent nagy­kereskedelmi áron adunk, aki tehát nálunk vásárol, máris spórol. Adtunk már el komplett, összeszerelt bojlert is, jóval olcsóbban, mint a kiskereske­delem kínálja. S jönnek szép számai olyan magánszemélyek is, akik értenek háztartási gé­pekhez, s itt könnyen, olcsón beszerezhetnek olcsó alkatrészt. Mindenki jól jár tehát. A kedvezményes akció elsősorban a lakosság jobb ellátását hi­Nyugd íjazás előtt Segítenek és intézkednek Az ecseri Rákosmezeje Tsz- ben az év elejétől kezdték meg a nyugdíjjogosultságot szerzó szövetkezeti tagok és alkalma­zottak részére a szervezett nyugdíjelőkészítő tevékenysé­get. (Azóta már országos in­tézkedés is született ebben az ügyben.) A közös gazdaságban a tár­sadalombiztosítási csoporton belül létrehozták a nyugdíj­előkészítő albizottságot, amelynek több feladata van. Tájékoztatják az időseket a nyugdíjügyek intézéséről, köz­reműködnek az előkészítésben, intézik a baleseti és rokkant­sági ügyeket. Mindez nem csu­pán adminisztrációs feladat, hanem emberséget feltételező tevékenység is. Ismerniük kell a nyugdíjazás előtt álló dol­gozók gondjait, és azok megol­dásához segítséget szükséges nyújtaniuk. Igen fontos felada­ta a bizottságnak, hogy a bú­csúzó dolgozóval személyesen beszéljék meg a nyugdíjazás­sal kapcsolatos kérdéseket, gondokat. Az eszmecserék so­rán fény derülhet arra, hogy mennyi az illető szolgálati ide­je, jogosult-e a nyugdíjra, s esetleg tovább akar-e dolgoz­ni. Ezt a célt szolgálja az úgy­nevezett igényjog-elismerési kérelem előzetes beterjesztése a társadalombiztosítási szervek részére. Bármikor bekövetkez­het olyan tény vagy körül­mény, amely a tervezettnél előbb szükségessé teszi a dol­gozó nyugdíjba vonulását. Ilyenkor az igényelismerés hi­teles megállapítását előbbre kell hozni. A szövetkezet ve­zetősége minden segítséget megad a nyugdíjazás előtt ál­ló dolgozóknak. Számítanak is rá az érdekeltek, hiszen so­kukat akadályozza a beteg­ség vagy egyéb probléma a hi­vatalos szervekhez való elju­tásban. Ezt is megára vállal­ja a szövetkezet, intézik az összes adminisztrációs ügyet. A megfelelő színvonalú nyugdíj előkészítő tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy lerövi­dül a nyugdíj megállapításá­ról szóló határozatok kiadási ideje és a megérdemelt pihe­nést időben megkezdhetik a tagok és alkalmazottak egy­aránt G. J, Levelesládánkból Fiatalok — két keréken A közelmúltban közös ke­rékpártúrát rendeztek az ül­lői és a Budapest X. kerületi KISZ-bizottság fiataljai. Igaz, a nagyobb sportteljesítmény az utóbbiakra várt, hiszen ők hosszabb távot tettek meg, Bu­dapesttől a Dóra-majorig. Az üllőiek viszont az OTAf (Or­szágos Állattenyésztési és Ta­karmányozási Felügyelőség) és az MHSZ segítségével megszer­vezték a napi programot, s ők főzték ebédre a finom köröm­pörköltet is. A 120 fiatal nem elégedett meg a kerékpározás­sal, hanem futballmérkőzést, asztalitenisz- és lövészversenyt rendeztek, valamint ügyességi játékokkal tették színesebbé a napot. Az idei rendezvény már nem számít újdonságnak, hiszen Schmidt András szervezőtitkár vezetésével már tavaly is ren­deztek hasonlót. íme itt a példa, hogy nyá­ron is lehet KISZ-szervezeti életet élni, s így játékos, spor­tos formában is kellemesen, barátságokat kötve együtt le­hetnek a fiatalok. A sok mozgástól jól elfárad­tak, de azért még visszaindu- lás előtt megbeszélték, hogy jövőre ugyanitt találkoznak. Hevesi Edit Üllő vatott szolgálni, valószínűleg tovább tart majd az eredetileg tervezett időpontnál. Házhoz viszik A raktár harminc dolgozója mellett még 12 gépkocsiveze­tő is segíti a beszerzők dol­gát: minimális szállítási költ­ségért az ország bármelyik ré­szére elviszik a kiválasztott, megvásárolt alkatrészeket. K. Zs. Sok kicsi sokra msgy Javaslatok a pazaslás ellen A vállalatok éftói&dése megélénkült 1980-ban először, a közel­múltban pedig már ötödik al­kalommal hirdette meg a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége az „MTESZ az energiatakarékos­ságért” pályázatot. A társadal­mi szervezetek felhívása fel­keltette a műszaki, gazdasági szakemberek érdeklődését; az első négy forduló során össze­sen 435 pályamunka foglalko­zott az energiatakarékosság kü­lönböző módszereivel. Közülük 81 bizonyult díja­zásra, jutalmazásra érdemes­nek. Az MTESZ több mint hét­százezer forinttal ismerte el a a legjobbak munkáját. NyoUsiáziitÉHiós haszon Az eredményhirdetés, a dí­jak kiosztása nem tett pontot egy-egy forduló végére. A tár­sadalmi szervezet ugyanis a pályázatok sorsát továbbra is figyelemmel kíséri, az arra ér­demes javaslatok megvalósítá­sát és széles körű elterjeszté­sét szorgalmazza. Az elmúlt két év termésé­Felújítás előtt az üzem Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat monori üzemé­ben naponta hetvenhat mázsa kenyeret és harminchat— negyvenezer darab péksüteményt készítenek. Az év második felében — a hónap végén — hozzáfognak az üzem rekonstruk­ciójához, amely remélhetőleg maga után vonja majd a jobb minőséget is. Képünkön Púpos Judit és Kocsis József ada­golja, illetve formázza a kenyér alapanyagát. Mutnéíalvy Zoltán felvétele bői összesen 162 pályamunka, a beérkezett javaslatok csak­nem 40 százaléka Ígérkezett hasznosíthatónak. Természete­sen az elméletileg jó megoldás még nem garancia arra, hogy a gyakorlatban is megállja /a helyét. A figyelemmel kísért javaslatok 17 százaléka hullott ki a rostán. Vagy azért, mert az érdekelt vállalat időköz­ben jobb, gazdaságosabb meg­oldást talált, vagy azért, mert az ötlet kivitelezéséhez hiány­zott a pénz. Egy pályázó pél­dául javaslatot tett a hévízi bányászüdülő napenergiával történő hőellátására; a nap- kollektorok igen magas ára azonban egyelőre nem teszi le­hetővé ezt a megoldást. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállala­tok érdeklődése az utóbbi idő­ben megélénkült. Ügy tűnik, az energiahordozók drágulása erősen ösztönzött a pazarlások megszüntetésére. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a 162 javaslat 30 százaléka megva­lósult, további harminc száza­lékuk hasznosítása pedig meg­kezdődött. Az ebből származó haszon körülbelül 800 millió forintra becsülhető, s a szá­mítások szerint ennél is na­gyobb eredményeket Ígérnek a folyamatban levő fejlesztések. Az egyik pályamunka pél­dául az elvi számítások mel­lett gyakorlati példákkal is igazolja, hogy az úgynevezett átfolyós rendszerű egycsöves fűtési rendszert is lehet ta­pasztalható pazarlás nélkül — működteni, ha megfelelő a rendszer szabályozása, s szak­szerűen üzemeltetik a beren­dezéseket. Az 1980—81-es fűtési idény­ben a Kecskeméti Házgyár ter­mékeiből a Bács-Kiskun és Pest megyei lakásokban ki­próbálták a módszert, amelynek révén jelentősen csökkent a fű­tés tüzelőanyag-igénye. Vesztescgcsökkentéssel Egy pályázat a mecseki bá­nyametán hasznosítását dolgoz­ta ki. A módszert a Mecseki Szénbányák két bányájában, Zobákon és Bétán még ebben az évben bevezetik. A Magyar Kábel Művekből érkezett ja­vaslat szerint a kábelgyártás technológiájának módosításá­val csökkenthető a kábelháló- | zat energiavesztesége. Az MTESZ javasolta a vállalalat- nak, nyújtsanak be energia­racionalizálási pályázatot a szükséges fejlesztéshez. Ké­szültek javaslatok az üzem­anyag-gazdálkodás ésszerűsí­tésére, egy koromkoncentrá­ciót mérő műszer kidolgozá­sára, a távvezetékek fokozott hővédelmére, a főzés, mosás energiafogyasztásának csök­kentésére, s mindezek révén jelentős tüzelőanyagot, illetve villamos energiát takaríthat­nak meg a vállalatok. A dolog természeténél fogva szerepelnek a pályamunkák között olyan módszerek is, amelyek megvalósítása már a pályázat meghirdetésének ide­jén — a pályázati feltételek szerint azonban legfeljebb egy évvel korábban — megkezdő­dött. Ilyen esetekben termé­szetesen nincs szükség a tár­sadalmi szervezet támogatásá­ra. Arra azonban igen, hogy az egyik vállalatnál hasznos­nak bizonyult módszereket másutt is megismerjék. Az MTESZ anyagtakaré­kossági pályázata is hozzájá­rult például ahhoz, hogy a szemes termények nedves táro­lásának megoldására több mint hetven termelőszövetke­zet adott be energiaracionali­zálási hitelkérelmet. De az iparvállalatok is tanulhattak egymástól. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban pél­dául kidolgozták egy üzem­csarnok korszerű, energiata­karékos világítási rendszerét, amelyet a Ganz-MÁVAG-ban és a Csepel Művekben öröm­mel fógadtak, s hozzá is kezd­tek a módszer megvalósításá­hoz. Szemléletformálás Az MTESZ energiatakaré­kossági pályázatának eddigi eredményei kedvezőek. Ennek azonban csak egy része a fo­rintban kifejezhető haszon. Legalább ennyire fontos, hogy a társadalmi szervezet a javaslatok aktív támogatásá­val, az érdeklődés állandó éb­ren tartásával szemléletet is formál. S ezzel segít abban, hogy a hasznos javaslatok a vállalatoknál minden különö­sebb rábeszélés, támogatás nélkül, magától értetődően va­lósuljanak meg. K. J. S A laúlfkéi a máig vázét® ismeret Kik hisznek a boszorkányokban? Ahogyan a csepp vájja a kö­vet: nem erővel, hanem gya­kori eséssel... A tizedik or­szágos honismereti akadémián elevenítette fel valaki ezt a latin mondást, utalva arra, hogy bízik a honismereti moz­galomban: bízik abban, hogy az önismeret „cseppjei” az iga­zi hazafiságot mélyítik el a társadalomban. Az igazi haza­fiságot, amely egyszerre jelenti a magyar ügy és a társadalmi haladás ügyének szolgálatát. mégpedig annak tudatában, hogy sorsunk — a szocializ­must építő Magyarország sor­sa — általunk alakítható, hogy tetteink nem pusztán előzmé­nyei, hanem előkészítői tulaj­don jövőnknek. Sajnos, nem mindig magától értetődő még ma sem, hogy a világot a világ népei tartoz­nak alakítani, hogy a történe­lem felgyorsult sodrában sincs nemzet, amely megengedhetné magának a sodortatás luxusát, nincs nemzet, amely vélt tehe­tetlenségébe beletörődve a cse­lekvést másokra háríthatja át. Mi sem lehetünk ilyenek. Ahhoz azonban, hogy közös jövőnkért já hazafiakként cselekedjünk — a világot annak részeiként és részleteiben alakítva —. mai .,sorskérdéseink”-re kell vála­szolnunk, amihez nélkülözhe­tetlen honunk érdemi ismerete. Scrskérdásek A honismeret. A manapság oly divatos nemzeti identitás­tudat fogalma kellő ismeretek nélkül csak hangzatos lehet, a megóvásához, megtisztításá­hoz, a jövőépítés érdekében való áthangolásához ehhez nem elégséges a tiszta szándék: a nemzettudatnak tényekből kell táplálkoznia, a nem meg­szűrt, a nem misztifikált, a múltból a máig vezető valóság ismeretével. Ezt a célt szolgál­ja a honismereti mozgalom is, amelynek szerves része — és legmagasabb szintű továbbkép­zési formája — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet által, egy-egy megye népfrontbizott­ságával és művelődési köz­pontjával közösen évről évre megszervezett országos honis­mereti akadémia. Az elsőnek tíz évvel ezelőtt, s a jubileumi tizediknek legutóbb, egyaránt Szabolcs-Szatmár megye. Nyír­egyháza adott otthont. Céltudatos a náp A tizedik országos honisme­reti akadémia nem különbözött az eddigiektől abban, hogy a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola auditó­riumának padjaiban is szakér­tő hallgatóság foglalt helyet: népfront-aktivisták, honisme­reti szakkört vezető főiskolai tanárok, történészek, népraj­zosok, levéltárosok, múzeumi munkatársak, egyetemisták, akiknek egy részét személy szerint hívták meg a tovább­képzésre, többségüket pedig a megyék delegálták. Az előadá­sokat ezúttal is vita — ha úgy tetszik: szakmai vita — követ­te, az elhangzottak azonban ezúttal is valamennyiünkre tartoznak: az újabb ismerete­ket, a gondolkodtató s tevé­kenységre serkentő tapasztala­tokat továbbítani ezúttal is a résztvevők megtisztelő felada­ta lesz. „öntudatos a nép... ha is­meri a múltat, vállalja a je­lent és a jövőt”. Ezt a legutób­bi népfrontkongresszuson el­hangzott gondolatot választotta ielmondatául a tizedik orszá­gos honismereti akadémia, amely ezúttal a magyar falusi társadalom helyzetének vizsgá­latára, ennek előzményeire és jelenére irányította a fő fi­gyelmet. A hetvenes évektől kezdve ugyanis a magyar falu rendkívül gyors ütemben vál­tozott. gyorsult a társadalmi átrétegződés, ami ma is tart. Márpedig a mai magyar falu holnapi élete nyilvánvalóan attól is függ. hogy a falusi ré­tegek érdemi önismerete mi­lyen mértékben lesz része a mai tudatnak. Hogy milyen módon járulhat hozzá a legha­tásosabban ehhez az érdemi önismerethez a honismereti mozgalom, ez a kérdés volt a leginkább vitatott ezen az aka­démián, s az e kérdésre adott válaszában különbözött a leg­inkább mindattól, amit folytat­ni volt hivatott. És ez a válasz a honismereti mozgalom egészére is vonatko­zik: ma már nem elég helytör­téneti adatokat gyűjteni (noha ez is fontos), s végképp nem elegendő sikernek könyvelni el, hogy évről évre több honisme­reti dolgozat készül, hanem magukat a kutatásokat kell szociológiai, szociográfiai meg­közelítésmóddal felvértezni. Van ennek hagyománya ná­lunk, voltaképpen e hagyo­mány felelevenítését is szor­galmazták a Nyíregyházán el­hangzott előadások, például a népi írók mozgalmának jelen­tőségéről. az agrárszociográfiá­ban hasznosítható tanulságai­ról, vagy a magyar szociográ­fia felszabadulás utáni újjá­élesztésének kísérleteiről, ame­lyeknek tapasztalatait kama­toztatni a honismereti mozga­lomra hárul. Kétségtelen, hogy a szocioló­giai megközelítés a honismereti kutatásokban nem csupán lel­kesedést, szorgalmat és szakér­telmet követel. Könnyebb és hálásabb például egy-egy táj­egység lakodalmi szokásait, vagy éppen boszorkány-hiedel­meit összegyűjteni, nehezebb és valamivel tán kockázatosabb azt vizsgálni, hogy kik hisznek ma is boszorkányokban és mi­ért. A szociológia segítségé­vel idejében kell tudnunk tisz­tázni mindazt, ami hátráltat, s ami serkent, korábban, mint­hogy a kutatások eredményeit már csak a tudomány legyen képes hasznosítani, A krónika­írás. az üzemtörténetírás hasz­nosságához nem férhet kétség, ám célravezetőbb azt is kutat­ni. hogy a krónika szereplői miért élnek úgy, ahogyan él­nek. Építő tettekkel Meglehet, hogy ez a módszer prózaibb és esetenként kevés­bé felemelő eredményeket fog produkálni, de a honismeret­hez — honunk érdemi ismere­téhez — az effajta önvizsgálat is hozzátartozik. Ezen is gon­dolkodtak. tanácskoztak a ti­zedik országos honismereti akadémián, amely hozzájárult ahhoz, hogv a kezdetektől a je­lenig vezető történelmünket tovább faggatva ..sorskérdé­seinkre” jövőnket építő tettek­kel válaszoljunk Aczél Gábor ISSN 0133—Mái (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents