Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

1982. AUGUSZTUS 11., SZERDA 5 m Sátortetős jeltorony az ország mértani középpontján, alkalmas a csillagászati megfigyelésekre is Fesztivál ez cr:zág közepén A siker Etán folytatás Akik összesereglettek, nem jöttek hiába Másfél évtizede kezdemé­nyezték a Képes Üjság mun­katársai : ki kellene deríteni, hol az ország közepe. Hazánk mértani középpontja — a Kar­tográfiai Vállalat adatai sze­rint a hét évszázados Puszta- vacstól 2 kilométerre, észak­keleti irányban található, a nagyréten... — Most csendes a táj. Időn­ként egy-egy teherautó jön, használt papírtálcákat, mű­anyag poharakat tartalmazó nylonzsákokat szállít el. Csak néhány erre tévedő, kiránduló bóklászik a jeltorony közelé­ben. Pedig szombaton és va­sárnap több mint 210 ezer lá­togatója volt a Képes Üjság fesztiváljának — mondja So­mogyi László, az Örkényi kö­zös tanács elnöke. Kifejezőbb a szó: népünne­pély. A javából. Már csütörtö­kön, pénteken megérkeztek az első táborozok az alkalmi cam- pingbe, szombatra pedig vége­láthatatlan tarka-barka sátor­város épült fel. Akik összese­reglettek, nem jöttek hiába. Negyven együttes, harminc szólista, s az amatőrök számo- latlanul váltották egymást a színpadon a Dévényi Tibor ve­zette negyvenórás megállás nélkül tartó műsorban. Volt divatbemutató, tánc, zene, pa­ródia, kinek-kinek ízlése sze­rint. Megmérkőztek egymással az autósok és motorosok az ügyességi versenyen, s a hely­béliek, meg a Ferencváros öregjiúk a futballpályán, éj­szakai rock-koncert szólt a fia­taloknak. Húsz méter magas volt a vá­sár fája, aki megmászta, s sza­lagtrófeával ért földet, ajándé­kot kapott. Persze a hatvan jutalom hamar gazdára talált, a többiek már csak önmaguk, s a népes drukkoló sereg előtt vizsgáztak... Hosszú még a sor: alkalmi postabéiyegzés, névre szóló helyben nyomtatott emléklap, orvosi és jogi tanácsadás, új­ságíró-olvasó találkozó, tombo­la — a jegyek a Képes Üjság sorszámozott példányai voltak. Tulajdonosára lelt a vadonatúj Trabant-motor is, Pekker La­jos, a gyáli nyomda dolgozója nyerte. És jöttek a vásározók, kínál­ni ezerféle portékájukat, a mű­anyag műtyürkétői a köcsögig, a Politoys-játékoktól a jelto­rony fából, bronzból készült kicsinyített másáig. Dinnye­halmok, sült kolbász, virsli, debreceni, gulyás, birka- és őzpörkölt tonnaszám fogyott, a sörből kétezer hektolitert, üdí­tő italokból még többet nyeltek el a szomjazó gigák. Szombaton éjjel a dabasi sütőben külön műszakot indí­tottak, hogy legyen elég ke­nyér. A hernádi Március 15. Tsz hűtőházánál egymásnak adták a kilincset a húsért jö­vők. Akadt olyan vásározó, aki öt fordulót is tett, hogy legyen mit kínálnia, ötvenezer em­berre számítottak a szervezők, s négyszer annyi volt az érdek­lődő ... Gerencsérí Jenő, a Képes Üjság főszerkesztője most így vélekedik: — Debreceni, siófoki és bu­dai fesztiválunk után a puszta- acsi sikerült a legjobban, meg­dőlt a rekord is, kétszer any- nyian jönnek el ide, mint Sió­fokra. Azt hiszem, ez jelzi az erkölcsi elismerést is: nem csupán a jó program vonzere­je hatott, hanem az ország ügyei iránti érdeklődés is ösz­tökélte az embereket. — Remek volt a fesztivál, hála a segítőknek. Az Örkényi tanács, a dabasi járási pártbi­zottság, a honvédség nélkül aligha sikerült volna létrehoz­ni ezt a fesztivált. A jövőről pedig annyit: a mostani pará­dés eredmény kötelez; ezután minden esztendőben találko­zunk a pusztavacsi nagyréten, az ország közepén. V. G. P. Az tény: a vásárló érdeke, hogy mindent megkapjon, amit akar, vagy szeretne. A kereskedőé, a kereskedelmi vállalatok érdeke pedig az, hogy azok igényét legjobb jelkészültsége alapján ellássa, kiszolgálja. Van persze egy harmadik is, aki ugyancsak érintett a dologban, s ez a tanács, amely falun és városon egyaránt azon mun­kálkodik, ami a közösségeink ellátásában szintén fontos: felmérve az igényeket, bolt, üzlet nyitását engedélyezi, szorgalmazza, aztán számon is kérheti, hogy az üzletek fenntartói miképpen felelnek meg a lakosság elvárásai­nak. Három íe!s!ős Az utóbbira példa az, hogy a gödöllői városi tanács vég­rehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta, értékelte ezúttal az iparcikkellátás helyzetét. Ahogy Ritecz György tanács­elnök fogalmazott: tulajdon­képpen nemcsak Gödöllő csak­nem harmincezres lakosságát hivatottak ellátni ezernyi cik­kel, hanem a várost és a von­záskörzetébe tartozó települé­seket is. Igaz, nagyközségeink egy részében van iparcikk­bolt, tehetjük hozzá, ám az köztudott, hogy azért nemcsak tudatunkban, a gyakorlatban is él a szokás: a tájegységek központjaiban szeretünk vásá­rolni. Legalábbis még mindig számít rá az ember, hátha eze­ken a helyeken, így Gödöllőn is, kapható, ami másütt nem. Más — ám lényeges kérdés — így van-e? Az meg alapve­tően fontos, hogy a legszüksé­gesebb iparcikkekből milyen a kínálat. Ezt vizsgálta a végre­hajtó bizottság is, amikor be­számolóra kérte ezúttal a Pest megyei Iparcikk Kiskeresice- delmí Vállalat, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Gödöllő és Vidéke Afész vezetőit. Rájöhettünk, hogy a számok maguk általá­ban imponálóak, a fejlődést mutatják. Tükrözi ezt az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat néhány mutatója is. A vállalat jelen­tős szerepet tölt be az itteni ellátásban, hiszen négy boltot és egy gázcseretélepet üze­meltet. Ezek együttes forgalma az V. ötéves tervben lényege­sen megduplázódott, s összes árbevételük megközelítette az évi hatvanmillió forintot, a tavalyi tény 73,7 millió forint­ra rúgott, ebben az évben pe­dig 83 millió forintos tervet ír­tak elő. S.üpáít a fsrga’iruk Ez a vállalat üzemelteti a város központjában az elmúlt években megnyitott kultúrcikk- üzletét és a járműboltot, to­vábbá a már régen ismert vasedényüzletet, a János utcai lakónegyed háztartási boltját is. A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat a me­gyében kilencvenkét ruházati boltot tudhat magáénak, évi forgalmuk csaknem egymil- liárd forint, ennek több mint hatvan százalékát városokban bonyolítja. Ez mutatja, hogy nem közömbös a számukra, milyen szerepet játszanak a városok, így Gödöllő ellátásá­ban is. Ami igaz: nálunk alap­jában véve mégis stagnált a forgalmuk az elmúlt öt évben, ennek magyarázata részben az, hogy a korábbi szanálások miatt 1977. előtt háromra csökkent boltjaik száma. Né­hány évig a személyi és a tárgyi feltételek is alig vál­toztak. A városban, ha lassan is, de helyre kerülnek a boltjaik, s ami biztató: szakemberellátott­ságuk régebben is, s most is megfelelő; boltvezetőik, el­adóik nagyrésze szakképzett, szorgalmas. Még a közelmúltig leggyengébb eredményt elért leértékelt boltjukban is egysé­ges, jó eladói gárda működött, ám ez az új helyre való költö­zés miatt felbomlott. A bolt forgalma nemcsak a költözés miatt csökkent, ahogy a keres­kedelmi szakemberek fogal­maznak: a leértékelt szakma egyre több gonddal küzd, ne­héz az árubeszerzés, s kon- kurrenciát jelent szárhukra, hogy az egyéb üzletekben is annyiféle árut kap olcsóbban a vásárló, hogy az ilyen üzle­tek részben veszítettek vonz­erejükből. Ha hosszabb időre tekintünk vissza: azt látjuk, hogy az egyetem területén levő egysze­mélyes üzletük volt a legered­ményesebb. Jelentékeny válto­zást vártak a szakemberek a legújabban átadott, a városi tanács épületéből a Szabadság téri új házak egyikének föld­szintjébe költözött vegyesruhá­zati bolttól, s nem véletlen. Korszerű eladótere, raktárai, szociális helyiségei megfelelő körülményt teremtenek, s a* üzlet .szakemberellátottsága is igen jó. Ezúttal rövidebben szólunk a Gödöllői Áfész iparcikkforgal­máról, hiszen az híreinkben gyakrabban szerepel. Azt azon­ban érdemes megemlíteni, hogy nekik tizenkét olyan egységük van a városban, amely kizá­rólag vagy részben árusít ipar­cikkeket, köztük van az áru­ház, amely több osztályán nyújt sokoldalú ellátást. Autósboltnak indult A város vezetői meglehető­sen éles kritikával éltek ezen a végrehajtó bizottsági ülésen, hiszen — jogosan —, mind- annyiónkat képviselve kifogá­solták például azt, hogy június­ban gyér volt a készlet és a választék az új ruházati bolt­ban. S azt is szóvá tették, hogy a nagy reményekkel meg­nyitott autósbolt ma már sok mindent árusít, legkevésbé autóalkatrészeket, tartozékokat. Hadd ne soroljuk fel a kriti­kák mindegyikét, bízva benne, hogy a városi iparcikkellátás javításában érintett cégek igyekeznek kiküszöbölni a hiá­nyosságokat. Amivel meg ad­dig már sokat birkóztak ered­ményesen, azért dicséret illet­heti őket. F. I. Építkezőknek ajánlják Az agglomerációba is szállítanak Az építőipar egyik legfon­tosabb és legnagyobb mennyi­ségben felhasználásra kerülő anyaga a beton. Előnyei is­mertek: könnyen formálható, időálló, tűzálló, más anyagok­kal összehasonlítva kevesebb, olcsóbb karbantartást igényel. Ha az építkezésnél transzport- betont használnak, kevesebb energiára, munkaerőre, szállí­tási kapacitásra van szükség, s a kivitelezés ideje is lényege­sen csökkenthető — állapítja meg az Építési Tájékoztatási Központ építési tanácsokat, tudnivalókat ismertető kötete, a Magánépíttetök kincsestára ’82. A Budapesti Transzportbe­ton Társaság rendelésre a kí­vánt szilárdságban és meny- nyiségben elkészíti, billenő platós teherautón, keverő gép­kocsin az építkezéshez is szál­lítja a felhasználásra kész be­tont. A helyszínre szállításon kívül a társaság betonszivaty- tyút is biztosít a megrendelő­nek. A szivattyúval történő be­dolgozás ott jelent előnyt, ahol legalább 15—20 köbméter be­ton szükséges a zsaluzáshoz. A transzportbeton elkészíté­se és szállítása mellett az épít- kezés helyszínén készülő be­tonszerkezetek kivitelezéséhez is szükség esetén segítséget nyújt a társaság. ' A Budapesti Transzportbe­ton Társaság nemcsak a bu­dapesti építkezésekhez készít és szállít transzportbetont, ha­nem a fővárost körülvevő agg­lomerációs gyűrű települései­ről is elfogad megrendelése­ket. Sakan mcgcscJSItik a kalocsai pingálőasszony művészetét Ember a póznán. A húszmétcrcs vásárfa megmászá­sára mindvégig akadtak vállalkozók Gombó Pál: M.F.D. Sz. I gen, jól tetszett elolvasni a betűket: a Magyar Férfiak Demokratikus Szövetsé­ge megalapítását indítványozom. Voltaképpen hallatlan ellentmondás is, vé­tek társadalmi életünk józan egyensúlya el­len, hegy a nőknek van, a férfiaknak nincs érdekvédelmi mozgalmuk. Tudom, tudom persze, hogy van rá indok, úgynevezett indok, azt mondják: a nők a gyengébb nem, őket kell egyenjogúsítani. Ami egy velejéig hamis és elavult állítás. Kezdjük az elején. Ki él tovább, az erős vagy a gyenge? Természetesen az erősebb. Je­lenlegi statisztikáink pedig erről napnál fé­nyesebb felvilágosítást adnak — a férfiak ke­rek hét esztendővel, vagyis az emberi élettar­tam egytizedével rövidebb átlagokra számít­hatnak, mint a nők! Nos? Hát akkor? Kit kell védeni? Hát persze, hogy a gyengébbet, a fér­fit. Azért, persze, a hamis állítások nem szok­tak csak úgy, általánosan elterjedni, van is ma­gyarázata annak, hogy a nők egyenjogúsítá­sának jelszava elterjedt. Van oka, de történel­mi. Mert valóban, a polgári rendben nálunk is az asszonyok kiszolgáltatott helyzetben vol­tak, legalábbis látszatra. Látszatra, mert az sem kutya, hogy akkoriban is a férfiak veríté- kes munkával tartották el az ő hitestársukat és ha marad felesleges vagyonuk, még más nő­ket is. Viszont, szent igaz: ezzel szemben pa­rancsoltak nekik családfőnek neveztettek és az ő szavuk odahaza olyan volt, miként a szentírás. Na de ami egyszer volt, hol nem volt, az nincs, még ha egykor igaz is volt talán. Ugyan már, hol képviseli ma a család szavát a férfi? Hivataloknál, ha valamit el kell intézni; hite­lezőknél, ha valamit ki kell fizetni; a szom­szédnál, ha kutyája megijesztette a gyerme­künket — egyszóval ott, ahol a képviselet te­her. Ám családi körben, sőt jó ismerősök kö­rében szintén, a nők parancsszava hallik: menj ide, menj oda, hozd ezt, hozd azt, hogy öl­töztél már megint, az inged piszkos, vidd a holmikat mosodába, csak nem képzeled, hogy ón fogok mosni! Nem, kérem, nem kell a tényeket, a mind­nyájunk által tapasztalt helyzetet vázolgatnom — rá is térek mindjárt a lényegre, arra, hogy hol látom én az M F. D. Sz. feladatát, milye­nek azok a sérelmek, amelyeket orvosolni kell, hol szorul rá a férfitársadalom az egyen­jogúsításra, egyszóval mit szükséges (égetően!) elérnie szívós és szilárd összefogással. Per­sze a terület oly tág, hogy csak tallózni van itt alkalom. Kezdjük egy kirívó példával: mi a helyzet a gyerekekkel? A nők bármikor szerezhetnek gyereket, a férfi nem tarthat rá igényt, a nő­nek ítélik. Am a gyerektartás költségeit a fér­fi viseli! Hallottam hétgyerekes anyáról aki hét különböző helyről kap gyerektartást. A hét férfit apa gyanánt természetesen ő nevezte meg. gondosan kiválasztva e célra jó jövedel­mű egyedeket. akik fizetésének ha csak 25— 25 százalékát megkapja, az átlagapa jövedelmének egy és háromnegyedszeresét biztosította magának. Mit kap a férfi ezért a pénzért? Esetleg láthatást. No meg a kételyt, hogy az ő gyereke, akiért fizet, bár apasága jogilag fennáll, a természet törvényei szerint vajon létezik-e, avagy fikció. Ki védhetné meg e kifosztott férfiakat, akik csupán ugyanazt követték el, amit a nők, ha­csak nem a férfiak egyenjogúságáért küzdő M. F. D. Sz? Vagy vegyük a házasságot, ami szintén két­oldalú kötelék. Valaha, nem mondom, való­ban a férjek voltak uralkodó helyzetben. Ha válás következett — a férfi kitette az asszonyt a lakásból. Valaha! Ma átbillent a mérleg a túlsó oldalra: most a nőé marad a lakás, a férfi mehet albérletet keresni. Ebből persze az előzményekre is következtetéseket lehet le­vonni. Egykor ha a nő csalta meg a férfit, rosszul járt — ma akár a férfi csalja meg a nőt, akár a nő a férfit, mindenképpen jaj a férfinak, miként korsónak, akár a kő esik rá, akár ő a kőre — mindkét esetben a gyengébb törik! Ám, ha a közvetlen férfi—nő összecsapások­nak mérlege látványosabban is mutatja az erőviszonyokat, a valóságban még ennél is sú­lyosabb, kirívóbb az össztársadalmi tevékeny­ségben megmutatkozó elfogultság a nők javá­ra. Egész egyszerűen mindenütt olyan feltéte­lek honosultak meg, amelyek aránytalanul kedveznek a nőknek. Vegyük például a spor­tot. Az úszó-világbajnokságon a férfiak 200 méteres gyorsúszásában egy NDK versenyző kapott aranyérmet. Teljesítménye — 1:49,84. A nyolcadik is, akit még jeleznek a tábláza­tok, l:52.53-at úszott. Ezzel szemben milyen eredményt ért el ugyanezen a távon a leggyor­sabban úszó nő? l:59.53-at! Vagyis jóval gyen­gébb eredményt, mint a hetediknek helyezett férfi — ámde a nő. persze aranyérmet kapott! A gyengébb teljesítményért! És a sportra még azt lehet mondani, hogy nem tartozik a társadalmi tevékenység leg­fontosabb ágai közé. De már a felsőfokú okta­tás igen. az az ember munkáját, a közösség­ben elfoglalt helyét meghatározó tényező. Nos, itt olyan ravaszul alakították a felvétel felté­teleit (egyébként a vizsgákét nem kevésbé), hogv kizáródjék a férfierényeknek, például az eredetiségnek, a fantáziának, a kemény állás­pontok megvédésének érvényesülése, helyette női tulajdonságok, alkalmazkodási és magolá- si készség jussanak döntő szerephez. Csoda-e, ha a diplomás szakmák elnőiesednek, ha im­már a jövő férfiait is nők oktatják, nevelik?! És ráadásul ebben a helyzetben tovább mű­ködik az a hamis tudat, hogy a nők még min­dig nem élveznek elég előnyt; ha két hasonló képességű személy kerülhet vezető beosztásba, egy ezrest tíz forint ellenében, hogy a nő kine­vezésével javítják a statisztikát. H it nem, férfitársaim, saját jól felfogott érdekünkben szövetkeznünk kell! Létre kell hoznunk a M F. D. Sz.-t! El kell érnünk az egyenjogúságunkat! Első lépésként küzd- jünk azért, hogy legyen egy. legalább egyetlen nap az évben, amelyben az egész társadalom odafigyel ránk! Éljen a Férfiak Napja, ami­kor is vállalat, család, hitves és nem hitves nő minket ünnepeljen! És eleve utasítsuk vissza azt a kompromisz- szumot. amelyet magántársaságban e követe­lés teljesítésére nézve egy vezető beosztású nőszemélv javasolt, mondván; jó. jó. de nem kell mindjárt az egész kart követelni, odaad­juk a kisujjunkat, legyen a Férfiak Napja, február 29-e! t Legalise sokkal főbb A pult mögött, előtte s alatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents