Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
sJimau 1982. AUGUSZTUS 11., SZERDA ■ Jogi tanácsok» Hogyan egyeztethető össze a gyermekgondozási segély és a munka? ® Meghatározó a település jellege, a telek fekvése, megközelíthetősége 0 Mikor és milyen munkát vállalhat a gyermekgondozási segélyben részesülő személy? Gyermekem egyéves elmúlt, otthon vagyok vele, gyermek- gondozási segélyt kapok. Lehetőségeid lenne gazdasági munkaközösségben tagként vagy alkalmazottként munkát vállalni. Munkahelyemen azt a felvilágosítást kaptam, hogy a gyermek másfél éves kora előtt, munkát nem vállalhatok, és gazdasági munkaközösségbe sem léphetek be. Sürgősen döntenem kell. Hogyan lehet a munkát és a gyes-t összeegyeztetni? — kérdezi N. J.-né nagykőrösi olvasónk. Olvasónk gyesen is szeretne maradni, és pénzt is szeretne keresni. Lehet-e ezt? Igen, lehet, ha a feltételek megvannak. A munkahelyén adott felvilágosítások részben helytállók, részben nem. Igaz annyiban, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy — a segély teljes összegének folyósítása mellett —, a gyermek másfél éves kora után vállalhat munkát. Nem igaz viszont a felvilágosítás annyiban, hogy gazdasági munkaközösségi tagsági viszonyt nem vállalhat, illetve alkalmazott sem lehet ugyanitt. A rendelkezés szerint a gyermekgondozási segélyen lévők — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt fennáll vagy sem —, bármilyen munkára irányuló jogviszonyt, pl. gazdasági munka- közösségi tagsági viszonyt, BTíZ NAP KEN A magánnyomozói tevékenység megtiltásáról a 6/1982. (VIII. 1.) B. M. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 46. sz.) A mérésügyi díjakról a pénzügyminiszter 36/1982. (VIII. 1.) P. M. szám alatt rendeletet adott ki. (Magyar Közlöny 46. sz-.) A rendkívüli események bejelentésének rendjéről 14/1982. MÉM. számú rendelet határoz. (Tanácsok Közlönye 22. szám) A gyermek elhelyezésével kapcsolatos általános szemponmegbízást stb. is létesíthetlek. A munkavállalás akár az első állásos, akár más, új munkáltatónál lehetséges. A munka- viszony (tagsági viszony) keretében végzett munka azonban havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg. A gyermekgondozási segélyezés ideje alatt; munkavállalásra a főállás melletti foglalkoztatás korlátái (engedélyezés, előzetes bejelentés, időkeret), nem vonatkoznak. A foglalkoztatás összeférhetetlenségét azonban ilyenkor is szükséges vizsgálni. Ha olvasónk gyermeke a másfél évet betölti, gazdasági munkaközösségi tagságot időkorlátozás nélkül vállalhat, mert a jogszabály a segélyezés ideje alatti munka, időtartamát csak a munkaviszony és a szövetkezeti tagsági viszony keretében vállalt munka esetében korlátozza. Ha a munkát más jogviszony alapján vállalja, pl. megbízás vagy PJT-tagság alapján, akkor ilyen korlátozás nem áll fenn, azok kötetlenebb jellegéből adódóan. ® A kisajátított ingatlan értékéről. A közelmúltban kipattant kisajátítási botrány után, miután a korrupt személyek ellen vádat emeltek, egyre több olvasónk keres fel bennünket. Legutóbb, az egyik ingyenes szerdai jogi tanácsadáson négyen mutatták be irataikat, határozataikat, és kérték véleményünket. Bizony, nem volt könnyű a sok irat, papírhalmaz között eligazodni, különösen a kisajátítást szenvedők érvelését is meghallgatva. Amellett, hogy DELETE IBQLM | tokról a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelvét az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 22. számában találják. A hibás teljesítésből eredő jogok határidejére vonatkozóan I. LB. szám alatt Polgári és Gazdasági Elvi Döntés jelent meg ugyanitt. A készpénzforgalommal kapcsolatos információk szolgáltatásáról 2/1982. (PK. 8.) MNB számú Körlevél jelent meg, a Pénzügyi Közlöny 8. számában. a tanácskérők úgy távoztak el, hogy félig-meddig meg voltak győződve, velük szemben nem követtek el jogsértést, mégis — úgy éreztük —, maradt bennük egy kis bizalmatlanság, hogy azért valamelyest kárvallottak, ha nem is becsapottak. Bizony nehéz dolog a megingott bizalmat helyreállítani. Az említett ügyek kapcsán, nemcsak azokban, akik bejöttek hozzánk, merülhetett fel a kétely, hanem másokban is, akik, hogy úgy mondd, hasonló cipőben jártak. Ezért, mint fontos közérdeklődésre számot tartó kérdésre akarunk rávilágítani, amikor a kisajátított ingatlan értékének megállapításáról adunk tájékoztatást, természetesen nem a teljesség igényével. A kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során figyelembe kell venni a hosszabb idő — legfeljebb 5 év — alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is. Forgalmi értéknek csak az az érték tekinthető, amely megfelelő forgalmi adatokkal van alátámasztva. Ehhez nem elegendő az eladott ingatlanokat és azok vételárát felsorolni, mint ahogy egyik olvasónk ezt tette és ebből azt a következtetést vonta le, hogy az ő ingatlanát alábecsülték, hanem az is szükséges, hogy a szakértő és a bíróság m,nd a kisajátított, mind az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a jogszabályban előírt tényezőit felderítse és értékelje, ha bírói eljárás is indult. Telek értékét a település jellege, a településen belüli fekvés, a rendeltetés, a megközelíthetőség, valamint a beépítési lehetőség alapján kell megállapítani. A föld értékét ezenkívül a minősége, művelésre való alkalmassága, a művelési módja, a művelési ága szerint kell megállapítani. Sok tényezőt kell tehát figyelembe venni, s lehet, hogy közeli szomszédságban lévő telkek, földek értéke nem lesz azonos. Ha a kisajátítási kártalanítás összegét a kisajátítást szenvedő alacsonynak találja, a bírósághoz fordulhat, ahol minden tényezőt megállapítanak és értékelnek. Dr. M. J. Jó ha tudja Több valutát vásárolhatnak Köztudott, hogy a közelmúltban leértékelték a forintot több külföldi valutához képest. Ezen intézkedés nyomán jelent meg a közlönyökben a Magyar Nemzeti Bank közleménye az utazási valutaellátásról szóló korábbi szabályok módosításáról. Gyakorlatilag arról van szó, hogy némileg emelni kellett a külföldre utazók által valutára váltható forintösszegeket, hiszen megfelelő ellátásuk csak így biztosítható. Az új szabályozás lényege: ezentúl a turistaútra külföldre utazók tartózkodási költségeikre — háromévenként, egyszeri felhasználásra — személyenként és naponként 900 forintnak megfelelő összegű konvertibilis valutát vásárolhatnak. Ez az összeg azonban nem lehet több a 14 napi ellátásnak megfelelő csaknem 13 ezer forintnál. A turistautak- nál a szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére — a kint tartózkodás időtartamától függetlenül — fejenként 1900 forintnak megfelelő értékű konvertibilis valuta váltható ki. A látogatási céllal utazók személyenként 1700 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát válthatnak ki. Itt a szülők - és a gyermekek között nincs különbségtétel, a kiskorúak számára is ugyanúgy személyenként 1700 forint jár. Munkaügyi döntőbizot tságoknak Októberben: tanfolyam A Magyar Jogász Szövetség az illetékes megyei munkaügyi bíróságok közreműködésével minden évben tanfolyamot rendez a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek. Miniszteri utasítás rendelkezik részletesen a munkaügyi döntőbizottságokban tevékenykedő dolgozók továbbképzéséről, s kötelezi a vállalatok igazgatóit; gondoskodjanak arról, hogy a munkaügyi döntőbizottságok tisztség- viselői és tagjai részt vegyenek a tanfolyamokon. A tanfolyam — tíz előadásból áll — októbertől jövő júniusig tart. Jelentkezni augusztus 31-ig lehet. Jelentkezési lap a Pest megyei Munkaügyi Bíróság (Budapest XIV., Thököly út 97—101. 423.) irodáján igényelhető. A Legfelsőbb Bíróság döntései Megemelt . kártalanítás Az egyik városban kisajátították egy kisiparos telket, amelyen háza, műhelye, üzlete és raktára volt. A tanács 900 ezer forint kártalanítást állapított meg, amit az iparos »kévéséit és 285 ezer forint többletkártalanítás megfizetéséért a beruházó vállalat ellen — amelynek javára a kisajátítás történt — pert indított A megyei bíróság részben helyt adott a keresetnek és a vállalatot 170 ezer forint megtérítésre kötelezte. Az iparos fellebbezésére az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a további kártalanítás összegét 200 ezer forintra emelte. Az ítélet indoklása szerint helyesen járt el a kihallgatott igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő, amikor a telken levő különböző rendeltetésű helyiségcsoportot külön-külön értékelte és így állapította meg, hogy a kisiparos milyen ösz- szegre tarthat igényt. Ez az értékelési mód megfelelő és ítélkezés alapjául elfogadható. A szakértőt a Legfelsőbb Bíróság meghallgatta és ennek során az illető a száz négyzet- méter területű műhely- és raktárhelyiség értékét — korábbi álláspontját módosítva — négyzetméterenként négyezer forint helyett 4300 forintra becsülte. Ezt a Legfelsőbb Bíróság elfogadta, amit azzal indokolt, hogy a kisipari műhelyek iránt fokozódó társadalmi szükséglet és kereslet az Ingatlan- forgalomban viszonylag magasabb érték megállapítását indokolja. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az iparosnak még járó kártalanítás ösz- szegét tovább emelte. A segéd felelőssége Egy vidéki kisiparos megbízta segédjét, hogy bizonyos munka teljesítésére autón, a szomszédos községbe menjen. A segéd az utasítást végrehajtotta, de később a kocsival egy ismerőséhez hajtott, ahol különböző élelmiszereket vett fel, hogy lakására szállítsa. Útközben karambolozott és az autóban negyvenezer forint kár keletkezett. Ennek megfizetéséért a kisiparos segédje ellen pert indított. Az alsófokú bíróság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Ebben az ügyben a segéd csupán arra kapott utasítást, hogy az autóval egy községbe menjen dolgozni. Kétségtelen, hogy kizárólag saját érdekében a kocsit élelmiszerszállításra vette igénybe, mégpedig a munkahely megközelítéséhez szükséges útvonaltól eltérő irányban. Eközben történt a karambol, amelynek folytán az autó súlyosan meghibásodott. Tehát a segéd a munkaadó utasítását megszegve és megsértve, munkáját abbahagyva, lett okozója a karambolnak. Ezért a kárért az általános felelősség szabályai szerint helytállni tartozik. Tekintve, hogy a jogerős ítélet törvénysértő, ezért hatályon kívül kellett helyezni és a másodfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezi, amelyben a kártérítés összegét pontosan tisztázni kell. Az apaság megállapítása — Elismerem, viszonyom volt a felperes anyával, s amikor közölte velem terhességét, azt hittem, hogy gyermeke tőlem származik — jelentette ki egy fiatalember a járásbíróságon, annak a pernek tárgyalásán, amely apaság megállapításáért és gyermektartásdíj fizetéséért indult ellene. Később azonban — folytatta az alperes — megtudtam, hogy a csecsemő koraszülötten, hat és fél hónapra jött világra, tehát nem lehetek az apja, mert o fogamzás idejében már nem volt közünk egymáshoz. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy bár a vércsoportvizsgálat alapján a fiatalember apasága nem zárható ki, de a biostatisztikai szakvélemény szerint az apaság igen nagy fokban valószínűtlen. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indoklása rámutat arra, hogy az egy éven aluli csecsemőknél végzett vércsoportvizsgálatnál — több jelleggel kapcsolatban — bizonytalan eredménnyel kell számolni. Ezért a biostatisztikai szakvélemény az egyéves kor betöltése után megismét- lendő. Ez azonban nem történt meg, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan és törvény- sértő. — Azt Is vizsgálni kell, hogy a gyermek valóban koraszülött volt-e vagy pedig más okból született csekély súllyal. Ezt orvosszakértői véleménnyel annál is inkább tisztázni kell, mert a terhesgondozási könyv adatai szerint a terhesség alatt az anya testsúlya feltűnő ingadozást mutatott és a szülés előtt csökkent. Amennyiben újabb nem kizáró véresoportvizsgá- lati eredmény adódnék, indokolt az antropológiai vizsgálat elrendelése. Ez kiegészítheti a bizonyítási eljárást és megerősítheti vagy valószínűtlenít- heti az alperestől való származást. ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Kukoricára kap a süíiő ^ Sorra érkeznek a hírek az egyesületekből arról, hogy ^ a változékony időjárás hatására a halak kapókedve is ^ igencsak eltérő: van olyan nap, hogy kapás kapást kö- $ vet, s az ember nem győzi leszedni a horogról a sok ^ kisebb-nagyobb dévért, pontyot és más halféleségeket. ^ Aztán akadnak csendesebb órák is, amikor a horgász bú- S; san üldögél a vízparton, mert az időnként felkerekedő S szellőn kívül semmi más nem mozgatja az úszóját. Nem újdonság, már mi is többször írtunk róla, hogy egyes vizekben szép számmal akadnak növényevő süllők is. Nem tudni miért, de az utóbbi időben megszaporodtak azok a tüskéshátúak, amelyek kukoricára vagy éppen zizire raboltak. Ilyenkor, ha nem elég erős a szerelék vagy nem elég ügyes a horgász, a legtöbbször zsinórszakadás a vége a küzdelemnek. Ám még így is igen sok fogas kerül a szákokba. Csak találgatni tudunk, mert magyarázatot — legalábbis elfogadhatót — nehéz találni arra, miért vonzóbb a süllőknek az aprócska kukoricaszem, mint az izgő-mozgó kishal. Lehetséges, hogy a csali színe vagy éppen mozdulatlansága ingerli kapásra e rablóhalat? Szívesen írnánk horgásztársaink tapasztalatairól, ameny- nyiben néhány érdekesebb, a szokványostól eltérő süllőfogásról levélben beszámolnának nekünk. Csemegeszámba megy Fogy a pisztráng a délegyházi tavakból. Az idén kísérletképpen először telepítettek ebbe a hatalmas tórendszerbe három tonnát ebből a karcsú halból, s a horgászok legnagyobb örömére már az idény elejétől szép számmal akadt a zsákmány közt is pisztráng. Ez azonban amolyan csemegeszámba megy, hiszen a leggyakoribb zsákmány Délegyházán a ponty. Lapunkban már beszámoltunk a mosószerflakonos piszt- rángozási módszerről, amelyet ezen a vízterületen láttunk először. Eredményességéről a helybeliek mesélhetnének hosz- szabb történeteket, amelyeket helyszűke miatt mi most mellőzünk. Sok a szabálysértés K. L. ceglédi olvasónk arról panaszkodott, hogy a megyében jártában-keltében, horgászás közben nemegyszer tapasztalta: jó néhányan — mások szeme láttára — megszegik a horgászrend írott és íratlan szabályait. Példaként elmondta, hogy gyakori a méreten aluli hal megtartása, mint azt legutóbb az Ipoly mentén látta. Mit lehet ilyenkor tenni? — kérdezi olvasónk, s bizony nem is olyan köny- nyű a válasz. Mert ha az ember szól, esetleg arrogáns hangon érkezik a válasz, sőt, nemegyszer már-már a tettleges- ségig fajul a vita. Kevés az olyan szabálysértő, aki belátva tévedését, önként visszakozik. A halőrök — mint hivatalos személyek — tehetnének többet, de nem lehet minden horgász mellé halőrt állítani. S egyébként is: nem biztos, hogy az illető méltó büntetést kap tettéért. Az idén például az elmúlt esztendő 351 fegyelmi ügyét vizsgálta át a megyei intéző bizottság mellett működő fegyelmi bizottság, s megállapították, hogy az egyesületekben nem egységesen értelmezik és alkalmazzák a MOHOSZ által kiadott irány- mutatásokat.. Egyes vezetők a fegyelmi bizottságok mellőzésével intézik a feljelentéseket, s ha össze is ül a testület rendszerint enyhén bírálják el a szabálysértéseket. Hallelepítési segélyek A halárak folyamatos emelkedése miatt nagy terheket ró az cgyesüleli tagokra a telepítések megszervezése. Sol? helyen annyira nehéz a helyzet, hogy esztendőnként már 6— 800 forintot is kitesz cgy-cgy horgász hozzájárulása a telepítésekhez. A MOHOSZ — szerény módon — igyekszik segítségére lenni a legrászorultabb közösségeknek. Tavaly például a megyében mintegy 300 ezer forintot osztottak szét haiasítási támogatásként 12 egyesület között. A legtöbbet a Gödöllőn nemrég megalakult Csendes Völgy HE kapta — 50 ezer forintot —, míg a többiek 10—13 ezer forintnyi segélyeket vehettek át. Állóvizek lakója Hivatalosan csak kárásznak hívják ezt a lapostestű, tányéralakú, izmos, gyönyörű, aranysárga-piros színezésű halat, és megkülönböztetésül nevezték el jövevényrokonát ezüstkárásznak. Ámde a horgászok is szeretik a megkülönböztetést, ráadásul ma már az ezüstkárász sokszorta gyakoribb, ezért sok helyen az utóbbit emlegetik a kárászként, és a ritkább aranysárga változatot sárgakárász vagy aranykárász néven tisztelik. (Szó szerint, mert halásznak, halhúshoz értő horgásznak valóban tisztelt, becsült zsákmánya a kissé édeskés, ízes húsú őshonos kárász.) Az ezüstkárász gyakoribb voltának oka, hogy válogatás nélkül megél mindenütt, gyors- vizű folyóban is, az aranykárász viszont csak szigorúan ól- lóvizek, legfeljebb lassú csatornák lakója. (A tudományos fogalmazásban a tenyésztett aranyhalak egyik változatát hívjak aranykárásznak, ezért a továbbiakban maradjunk a sárgakarász névhasználatnál ...) Ismeretterjesztő könyvek sokasága szerint a sárgakárász a compóval együtt elsősorban a mocsaras vizek lakója. Lehet, hogy valamikor igaz volt, ma már, lévén, kevesebb mocsaras jellegű víz, nem ilyen egyértelmű. Például a tiszta és helyenként mély vizű pátkai víztározón, vagy a cikolai ötös tavon ritka nagyra növő és nagyszámú sárgakárász-népes- ség él, pedig szó sincs mocsárról. Ugyanez volt a helyzet a tihanyi Belső-tavon, amíg tele nem telepítették apró, csö- kött dévérrel — azóta nemigen találkozni ott szép, félkilósnál is nagyobb sárgakárászokkal, amit csak sajnálni lé- het, mert a sárgakárász fá- rasztása bizony a pontyéval felérő sportélmény. Sőt, egy azonos súlyú sárgakárász legalább kétszer akkora erővel védekezik, mint egy ugyanakkora ponty... A kárász a nyár hala, júniusban ívik, és utána szeptemberig fogható igazán nagy mennyiségben. Már ahol van. És az is kérdés, hogy hol, mekkorára nő meg. Érdekes, hogy Pátkán, Cikolán a félkilós közönséges, és előfordul kilón felüli is, de például a Balaton melletti Szabadi-Sóstón, a sóskénes vízben, ahol rengeteg a sárgakárász, a 30—35 dekás már nagynak számít, az M 1-es út mellett, a Sasadi-tavon is ugyanez a helyzet. A tatai Derítő-tavon ismét előfordulnak félkilós, vagy nagyobb példányok is. Nem ártana egyszer már halbiológiai vizsgálattal tisztázni: mi e méretkülönbségek oka? A sárgakárász horgászata elvileg igen egyszerű: ahol sok van. ott felakad a durva fene- kező pontyozó készség horgára is, kukoricára, gilisztára is harap. A compó mellett a sárgakárász kapása a legóvatosabb összes hazai halunk közül. A kárászt mindig úszóval horgásszuk. mert ahol _ sárgakárász előfordul, ott 'általában mindig akad a part közelében. És ha szerencsénk van. akkor rekordpéldányt is foghatunk. F. Z.
