Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

mZrt *ar x/ünap 1982. AUGUSZTUS 11., SZERDA mJíGYiEf OLASZ TANULSÁGOK A legedzettebb politikai megfigyelők sem vállal­koznának arra, hogy megjósol­ják: miként zárul a legfrisebb kormányválság Olaszországban, Ám miközben Pertini államfő folytatja konzultációit az or­szág 42. kormányának megala­kításáról, az elemzők eljutottak a hosszabb távon érvényes ta­nulságok levonásához. Mindenekelőtt ahhoz a kö­vetkeztetéshez, hogy a Spado­lini miniszterelnökségével fém­jelzett, 13 hónapig érvényes formula sem hozott valódi megoldást Itália kormányoz- hatatlanságának több évtizedes gondjára. Pedig a történészpro­fesszorból kormányfővé avan­zsált Spadolini személye — köztársaságpárti lévén —, sza­kítást jelentett azzal a hagyo­mánnyal, hogy a kabinet élén kereszténydemokrata politikus áll. A koalícióból most is hi­ányzott a kommunista párt, az ország második legnagyobb pártja, a baloldal legkövetke­zetesebb ereje. Spadolini 13 hó­napjának mérlegét megvonva, ezért mondhatjuk, hogy az öt- párti kabinetnek törvénysze­rűen meg kellett buknia. A szocialisták elnökének, Craxinak az ambíciói ismer­tek. A miniszterelnöki bársony­széket célozta meg már régen, s most reméli megkapni. Akár úgy, hogy esetleg éppen őt bíz­zák meg az új kabinet megala­kításával, akár akként, hogy az októberre előrehozandó válasz­tások eredménye teremti meg számítása szerint, a számára kedvező erőviszonyokat. Lehet, hogy Craxinak sikerül meg­valósítania tervét, bizonyos, hogy akkor ismét nem tényle­ges, legfeljebb látszatmegálla­podás születik Olaszországban. Az Olasz Kommunista Párt következetesen hangoztatja, Itáliában nincs átgondolt be­ruházási és foglalkoztatáspoli­tika, hiányoznak a megalapo­zott elképzelések a dél fejlesz­tésére. Segíteni a helyzeten ak­kor lehetne, javasolták a kom­munisták, ha a baloldali pár­tok képviselőiből és tekintélyes párton kívüli szakemberekből hoznák össze az ország követ­kező kormányát — kizárva be­lőle az évtizedek óta eredmény­telenül kormányzó keresztény- demokratákat. A z indítványt azonban a ki­bontakozás kulcsát kezé­ben tartó szocialista párt nem fogadta el. Ügy tűnik, hogy Craxi a baloldali alternatívánál fontosabbnak ítéli saját elkép­zeléseit. K. G. Csap a Lösszé vonások a liiwmm főváros térségében Izrael fenntartja a katenai nyomást Nem végleges adatok sze­rint 42 halálos áldozata és 80 sebesültje volt a Nyugat-Bej- rút lakónegyedet, palesztin me­nekülttáborai ellen végrehajtott hétfői izraeli légi- és tüzérségi támadásnak. A palesztin ellen­állási mozgalom és a vele szö­vetséges libanoni baloldal har­cosai az éjszakai órákban há­rom izraeli előnyomulási kí­sérletet hiúsítottak meg a Ke- let-Bejrúttal határos nemze­ti múzeum térségében és a város déli peremén. Jichak Samir külügyminisz­ter az izraeli parlament kül­ügyi és hadügyi bizottsága előtt a bekerített Nyugat-Bej- rútra nehezedő katonai nyo­más fenntartásának szükséges­ségével indokolta a hétfői tá­madást. Egy bejrúti lap sze­rint Ariel Sáron hadügyminisz­ter és támogatói azt a néze­tet képviselik az izraeli kor­mányban, hogy a körülzárt gerillákat nem szabad kien­gedni Bejrútból, hanem el kell fogni vagy meg kell sem­misíteni őket. Keddi értesülések szerint az izraeli hadsereg nagyarányú csapatösszevonásokat hajtott végre a libanoni főváros tér­ségében. A polgárháborús zöld vonal kelet-bejrúti oldalára irányított harckocsik, lövegek egy részét a falangista ellen­őrzés alatt álló Dzsunie kikötő­jében rakták partra. A támadási előkészületekkel párhuzamosan az izraeli kor­mány keddi ülésén elvben jó­váhagyta a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin gerillák és szíriai katonák kivonásának tervét, de néhány módosító javaslatot juttatott el a ter­vet összeállító Philip Habib amerikai elnöki megbízotthoz. Kedden a kora délutáni | órákban az izraeli légierő gé- I pei ismét több hullámban bom­bázták a Bejrút déli kerületei­ben lévő palesztin menekülttá­borokat. A jelek szerint csütörtökön megkezdődhetne a kéthetes ki­ürítési menetrend végrehajtá­sa. Az első külföldi egységek azt követően érkeznek Bejrút­ba, hogy egy hatszaz és egy ezer fős palesztin csoportot elszállítottak Jordániába, il­letve Irakba. Egyiptom há­romezer, Szíria négyezer ge­rillát fogadna be. A Habib- terv előírja, hogy amennyi­ben a PFSZ nem tesz eleget csapatkivonási kötelezettségé­nek, automatikusan érvényte­lenné válik a multinacionális erők mandátuma és Izrael le­hetőséget kap a katonai meg­oldás befejzésére. Megállapodás jött létre a PFSZ, a libanoni kormány és Philip Habib amerikai elnöki különmegbízott között a pa­lesztin fegyveresek Nyugat- Bejrútból történő kivonulásá­ról — jelentette ki Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a hétfői francia Le Monde-ban megjelent nyilatkozatában. A libanoni rádió hétfő esti jelen­tése szerint viszont Arafat 48 óra haladékot kért a doku­mentum aláírására, hogy a részleteket megvitathassa a PFSZ többi vezetőjével. A libanoni kormány szer­dán ül össze, hogy hivatalo­san felkérje Franciaországot, az Egyesült Államokat és Olaszországot, hogy vegyenek részt a Nyugat-Bejrútban fel­állítandó nemzetközi haderő­ben — jelentette az egyik li­banoni rádió. A nemzetközi erők létszáma kétezer fő lesz — közölte a A szíriai kommunisták kihívása igazságos megoldás A Szíriai Kommunista Párt véleménye szerint az arab nemzet hazafias kötelessége támogatni a közel-keleti prob­léma rendezésével foglalkozó nemzetközi értekezlet összehí­vására tett szovjet javaslatot. A párt központi bizottsága Damaszkuszban megtartott tel­jes ülésén meghallgatta és jó­váhagyta Khaled Bagdasnak, a KB főtitkárának jelentését a szíriai pártküldöttség szovjet­unióbeli látogatásáról és az A kemény ehendslte az AtWP felszámolását Portugál újságírók sztrájkja Egynapos sztrájkot tartottak kedden a portugál újságírók, tiltakozásul az ellen, hogy a jobboldali kormány elrendelte az állami tulajdonban levő ANOP nemzeti hírügynökség feszámolását. Az újságírók sztrájkjához több szakszerve­zet csatlakozott, egyebek között a fémmunkások és a közleke­dési dolgozók tartanak egyna­pos munkabeszüntetést. A portugál jobboldal kierő­szakolta, hogy az ország par­lamentje napirendre tűzze az 1976 áprilisában kihirdetett demokratikus alkotmány „fe­lülvizsgálását”. A jobboldal szándékai szerint ez a felül­vizsgálás gyakorlatilag a hala­dó vívmányok megszüntetését, az alkotmány olyan módosítá­sát jelenti, ami utat nyit a tel­jes jobboldali restaurációnak. A július 14-i szavazás után egy nappal tízezrek vonultak Lisszabonban a parlament épü­lete elé és tüntettek az áprilisi forradalom vívmányainak fel­számolása ellen. Hallatták sza­vukat a Caetano fasiszta dik­tatúráját 1974 áprilisában meg­döntő Fegyveres Erők Mozgal­mának (MFA) tagjai is. A jobboldal a növekvő elé­gedetlenség ellenére sem hát­rált meg. Az alkotmánymódo­sítás mellett — a módosított alkotmányt ősszel szeretnék ki­hirdetni — 26 pontból álló gaz­dasági és politikai tervet akar a törvényhozás elé terjeszteni, köztük az állami szektor „szer­vezeti változtatásáról” szóló ja­vaslatot. E terv kereteibe illesz­kedik a sajtó magánkézbe adá­sa, így a nemzeti hírügynökség, az ANOP felszámolása is. Venezuela Megszökött a két gyanúsított A hét végén megszökött a caracasi katonai börtönből az a két gyanúsított, aki ellen a közelmúltban bírósági eljárás indult egy kubai repülőgép 1976-ban történt felrobbantá­sa miatt. Hernán Ricardót és Luis Posada Carrilest azzal vádolták, hogy 1976-ban, Bar­bados szigetén pokolgépet he­lyezett el a kubai légitársaság egyik repülőgépén. A robba­nás a gép fedélzetén tartózko­dó összes utast — 72 kubai sportolót — és a személyzetet megölte. — A falklandi háború után Venezuela kijelentette: szeret­né rendezni kapcsolatait Ku­bával. A kapcsolatok norma­lizálása érdekében felújították a barbadosi merénylők ellen a bírósági eljárást. SZKP küldöttségével folytatott tárgyalásairól. Az ülésen elfogadott, az or­szág népéhez szóló felhívásban a Szíriai KP támogatásáról biztosítja a Közel-Kelettel fog­lalkozó nemzetközi értekezlet megtartására tett szovjet ja­vaslatot. Megállapítja, hogy a közel-keleti probléma rendezé­sének tartalmaznia kell a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogai biztosítását, a megszállt arab területek felszabadítását, a térség államai és népei biz­tonságának szavatolását. A felhívás hangsúlyozza: az Egyesült Államok támogatta izraeli vezető körök a népirtás módszerével megpróbálják megsemmisíteni a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet és a libanoni haladó erőket, meg­fosztani a palesztinai arab né­pet az önrendelkezés jogától, Libanont az amerikai imperia­lizmus támaszpontjává változ­tatni és bevonni a Camp Da- vid-i különalkuba. bejrúti rádió: 800 amerikai, ugyanennyi francia és 400 olasz katonából áll majd az alakulat. Simon Pereszt, az ellenzéki Izraeli Munkapárt washingto­ni látogatáson tartózkodó el­nökét kedden fogadta Ronald Reagan amerikai elnök és George Shultz külügyminisz­ter. Peresz szerint Reagan azt hangoztatta, hogy „igen közel van a bejrúti probléma békés megoldása”. Szovjet—Jordán közlemény A felek elítélik az A Szovjetunió és Jordánia képviselői határozottan elítélték Izrael Libanon ellen elkövetett agresszióját, követelték az ag­resszió azonnali megszünteté­sét, az izraeli csapatok teljes kivonását Libanon területéről, a Biztonsági Tanács határoza­tainak megfelelően. A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet a jordániai fővárosban tettek közzé a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa küldöttségének látogatásá­ul Francia KP álláspontja a terrorcselekményről Provokáció volt a merénylet A Francia Kommunista Párt határozottan elítélte a hétfő délutáni támadást, amelynek során Párizs zsidó negyedében ismeretlen fegyveresek egy ét­teremben hat embert megöl­tek, 22-őt megsebesítettek. A terrorcselekményt, mutat rá az FKP PB nyilatkozata, olyan időpontban hajtották végre, amikor Franciaország­ban növekszik a tiltakozás az izraeli hadsereg Bejrút ellen végrehajtott gátlástalan akciói miatt. A párizsi támadás — provokáció, amely arra irá­nyul, hogy nehezítse a libano­ni válság rendezését és eltor­laszolja a békéhez vezető utat, hangoztatja a nyilatkozat. Az FKP PB a közel-keleti válság valódi rendezését szorgalmaz­za tárgyalások útján. A Francia Általános Mun­kásszövetség (CGT) részéről a terrorakció kapcsán hangsú­lyozták: a mostani támadás még sürgetőbbé teszi minden erő mozgósítását a közel-keleti béke megteremtése érdekében. A CGT követeli a tettesek mihamarabbi letartóztatását és elítélését. Mauroy francia miniszterel­nök hétfőn megtekintette a tá­madás színhelyét. A párizsi merénylethez kap­csolódik, hogy Gaston Deférre francia belügyminiszter ked­den közvetett módon, az „Abu Nidal” nevű szélsőséges, sza- kadár palesztin csoportot vá­dolta a hétfői rue des Rosiers-i merénylet elkövetésével és azt mondotta, hogy azt „összefüg­gésbe kell hozni a közel-keleti helyzettel”. Abu Nidalt a PFSZ több év­vel ezelőtt halálra ítélte. A re­negát palesztin vezető hol itt, hol ott tűnik fel. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet hiva­talos szóvivője útján kedden mély sajnálatát fejezte ki a merénylet miatt, egyben elha­tárolta magát az akciótól. Jász- szer Arafat üzenetben fejezte ki részvétét, Mitterrand elnök­nek a barbár akció miatt. A terrorakció nagy felhábo­rodást váltott ki Franciaország­ban. A L’Humanité, az FKP lap­ja provokációnak minősítette a merényletet. A kormányzó szo­cialista párthoz közelálló Le Matin szerint „Franciaország fizet azért az erőszakért, amely az arab—izraeli konfliktus ki- szélesedésével fenyeget”. A szélsőbaloldali Liberation a pa­lesztin mozgalom szélsőségeseit vádolta. Az ellenzéki sajtó egy része igyekezett az esetből azonnal politikai tőkét ková­csolni magának. ról. A szovjet delegációt fogad­ta Husszein király. A küldött­ség tagjai megbeszéléseket folytattak az ország trónörökö­sével, valamint miniszterelnö­kével. Mudar Badrannal, a kormány több miniszterével, köztük Al-Kaszem külügymi­niszterrel, a szenátus elnökével és több tagjával. A szovjet parlamenti küldöttség — Ivan Kabin, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese és Borisz Sztukalin képviselő — augusztus 6—9. között tett látogatást Ammanban. Mint a közlemény megálla­pítja, a tárgyalásokon a jor­dániai fél nagyra értékelte a Szovjetunió következetes közel- keleti politikáját. A szovjet és a jordániai tör­vényhozók leszögezték, hogy a közel-keleti rendezés kérdését mihamarabb vissza kell terelni valamennyi érdekelt fél, köz­tük természetesen a palesztin arab nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ részvételé­vel megtett kollektív erőfeszí­tések útjára — hangoztatja a többi között az Ammanban kiadott közlemény. Genfi tárgyalások Genfben kedden ülést tartott a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak a hadászati fegyverek korlátozásáról é» csökkentéséről tárgyaló kül­döttsége. Ezőkszíiés a szeptemberi csúcsért Nem Bcgdad lesz e házigazda Irak elállt attól a szándéká­tól, hogy ez év szeptemberében házigazdája legyen az el nem kötelezett országok csúcsérte­kezletének, s most „megfelelő” formula elérésére törekszik, hogy későbbi időben létrejöj­jön a konferencia — közölte kedden az Al Dzsumhurija, az iraki kormány hivatalos lap­ja. Irak felszólította az el nem kötelezett országok külügymi­nisztereit: üljenek össze szep­tember 2-án Bagdadban és döntsenek „véglegesen” a csúcsértekezlet színhelyéről és idejéről. Rafszandzsanl hodzsatolesz- lám, az iráni parlament (medzslisz) elnöke, aki kedden hivatalos látogatásra Űj-Del- hibe érkezett, közölte: Irán tá­mogatja azt a javaslatot, hogy tartsák Új-Delhiben az el nem kötelezettek mozgalmának 7. csúcsértekezletét. Reagan ellentmondásos nyilatkozata Maradt a kcrú&álláspont Ronald Reagan amerikai el­nök hétfőn nyugat-európai la­pokban megjelent, nyilatkoza­tában tagadta, hogy az Egye­i/íést tartott a LEM? politikai bizottsága Javulás jelei Lengyelország társadalmi- politikai helyzete tovább nor­malizálódik. A lakosság több­ségének hangulata és vélemé­nye azt mutatja, hogy a ko­rábbinál ésszerűbben ítéli meg Az AEG—Tele funken ssiéjs „Az AEG—Telcfunken-nek nem szabad meghalnia!” olvashat­juk a vállalat felvonuló dolgozóinak plakátjain. Az AEG—Te­lefonkén, Nyugatnémctország egyik legnagyobb vállalata fize­tésképtelenséget jelentett be. A csőd százezer dolgozójának munkahelyét veszélyezteti a közelmúlt eseményeit, s a közvélemény fokozott mérték­ben fogadja el a párt és a kor­mány tevékenységét. Ezt tartal­mazza az a közlemény, ame­lyet a LEMP KB Politikai Bi­zottságának keddi üléséről ad­tak ki. A politikai bizottság üléséről kiadott közlemény, elismerve a gazdasági életben megnyil­vánuló javulás jeleit, egyúttal felhívta a figyelmet a termelé­kenység és a munkafegyelem javításának szükségességére Ennek érdekében elgengedhe- tetlen az ipari termelőkapaci­tások jobb kihasználása, a gazdasági reform következetes életbeléptetése. Fontos feladat a piaci egyensúly megteremtése és az export fellendítése — hangsúlyozta a közlemény. A lengyel kormány reményt lát arra, hogy még az év vé­géig megszüntethetik a szük­ségállapot intézkedéseit. Bízik abban is, hogy a lengyel gaz­daság képes lesz eljutni a mély­pontról — jelentette ki Varsó­ban kedden Jerzy Urban kor­mányszóvivő, aki a kormány második félévi munkatervéről is szólt. A lengyel kormány olyan to­vábbi bizalomépítő intézkedé­seket tervez, amelyek hozzá­járulnak a nemzeti megegye­zés, az állam és társadalom közötti bizalom erősítéséhez, a hatalom bázisának kiszélesíté­séhez — mondotta Urban. sült Államok Nyugat-Európa ellen „kereskedelmi háborút’’, a Szovjetunió ellen pedig „gazdasági keresztes hadjára­tot” indított volna. Reagan ugyanakkor megerősítette, hogy kormánya jottányit sem enged a Nyugat-Erupát ás a Szovjetuniót károsító gazdasá­gi intézkedésekből. Nyilatkozatát a francia Le Figaro és a nyugatnémet Die Welt című lap közölte. Az új­ságok tudósítói az Egyesült Államokba irányuló nyugat­európai acélexportot korláto­zó amerikai intézkedésekről érdeklődtek és kérdéseket tet­tek föl a szovjet—nyugat-eu­rópai gázvezetékhez szükséges, amerikai licencekkel nyugat­európai vállalatoknál gyártott berendezésekre június 18-án meghirdetett amerikai szállí­tási tilalmakkal kapcsolatban is. A kereskedelmi háborút em­legető szólamok egyszerűen nem igazak — mondta Rea­gan. — Ez az állítás eltorzít­ja a probléma távlatait, épp­úgy, mint az az állítás, hogy az amerikai szankciók gazdasági háborút jelentenek a Szovjet­unió ellen, eltorzítja kelet­nyugati politikánkat — fejte­gette. Egyáltalán nem akar­juk megszakítani, vagy káro­sítani határozottan fontos gazdasági kapcsolatainkat (Nyugat-) Európával — állítot­ta Reagan. Ezután azonban rendíthetetlenül megismételte, hogy fenn akarja tartani a gázvezetéket érintő, s a nyu­gat-európai országok gazdasá­gát sújtó tilalmakat, meg akar­ja akadályozni nyugati mű­szaki eredmények eladását a Szovjetuniónak és azt is lehe­tetlenné akarja tenni, hogy a Szovjetunió a gáz eladása ré­vén nyugati devizabevételhez jusson.

Next

/
Thumbnails
Contents