Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

Száztíz áj cs&sféÜMssz Eltűnnek a régi típusok Szellssnss szerkezet gyorsítja a jegykcadásf Naponta 20—25 ezer em­ber utazik a Volán 20-as Vál­lalat járatain. Többségük Pest megyei, aki munkahelye és otthona között ingázik. Az ország legnagyobb autóközle­kedési vállalatának főosztály- vezetője Mentényi István tá­jékoztatott az idei fejleszté­sekről, újdonságokról. Az elővárosi forgalomban ma már szinte kivétel nélkül az Ikarus 260-as járműcsalád­ba tartozó korszerű csuklós, illetve szóló autóbuszok köz­lekednek, amelyek eltekintve a csúcsidőszakoktól, mindenki­nek kényelmes utazást biz­tosítanak. Csupán a bérautó­buszok és a Budapest—Érd között közlekedő járatok kö­zött akad még néhány far­motoros, illetve Skoda autó­busz. A vállalat idén vala­mennyit leselejtezi, helyettük az Ikarus 260-cs család kor­szerű változatait vásárolják. Közülük 50 darab az Ikarus 260-as, Linie típus, melyeket a nemzetközi, a hazai távolsági és a különjárati forgalomban használják majd. Ugyanennyi az Ikarus 256-osok száma, melyek már a Pest megyei járatokon közlekednek, 10 da­rab csuklós pedig már mun­kába is állt. Az új autóbu­szokkal, a Vác—Budapest, a Vác városi, az Érd—Buda­pest, a Biatorbágy—Budapest és a Pusztazámor—Budapest járatok forgalmát javítják. Űj vonal a Kerepestarcsa és Monor közötti, mely a bete­geket viszi a kórházba, s tervezik az érdi helyi közle­kedés fejlesztését is. Sokan felfigyeltek rá, hogy a kalauzok helye a csuklós buszokon hátulról előre ke­rült. Az ok: már nem tudnak minden járatra jegykezelőt biztosítani. Mint tapasztalhat­tuk, egyre töbször kapjuk a gépkocsivezetőtől a menetje­gyet. Az utazóknak tehát meg kell szoknia, hogy ezentúl mindig elöl van a felszállás. A főosztályvezető szerint nem kell attól tartani, hogy hosz- szabb lesz a menetidő, mert valamennyi kalauz nélkül közlekedő buszt Alnex típusú jegykiadógéppel láttak el, il­letve egy szellemes nyugat­német szerkezettel az apró­pénzt visszaadó berendezéssel BEVASALVA S okféle konyhai böl­csesség vél fölvilágo­sítani bennünket ar­ról, mi értelme, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba rakja át ilyen meg olyan esetekben a pénzt, ám ezek a bölcsességek, s hirdetőik, a bölcsek adósak maradnak a magyarázattal, nevezetesen, vajon nem mindannyiunkat kell érte­nünk az állam alatt, s ha szerintük nem, akkor va­jon kiket?! Létezne egy el­vont, ki tudja, hol, milyen formában gazdálkodó ál­lam, s ugyanakkor ott len­ne az állampolgárok sere­ge, akikre mindaz nem. ér­vényes gazdálkodási sza­bályként, ami az állam­ra...? Esetleg megfordít­va? Ami az állampolgárnak kötelező, az az államnak nem?. Fölhagyva a rébuszokkal: Kiskunlacháza közös taná­csú nagyközség társtelepü­lésén, Áporkán befejezték a vízműépítést. Mint szin­te mindenütt, itt is társulati alapon teremtődött lehető­ség e roppant fontos köz­üzemi szolgáltatás létreho­zására, s mint mindenütt másutt, itt is számításba vették a költségeknél a ta­nács ún. érdekeltségi hoz­zájárulását, mert hiszen a tanácsnak is érdeke, hogy legyen vízmű, vízvezetek, mert ezzel a lakosság ké­nyelmesebb köznapjait szolgálja. A társulat éppen ezért annak rendje-módja szerint bevasalta az össze­get, mert ugyan tisztában van vele, nem bővelkednek mostanában a tanácsok pénzben, fejlesztési forrá­sokban, ám amire volt ígé­ret, az jár, s ha jár, akkor — szűkös lehetőségek ide és oda — kerüljön a pénz­tárba. A némi késedelmet megértve, de a kötelezett­séget jól értelmezve, a tár­sulat behajtotta a forinto­kat, mert hiszen neki is fi­zetnie kell a kivitelezők­nek. Furcsán hangzik, de így igaz, s az említett eset is ezt bizonyítja: a legjobb adós az állam. Kötik a sa­ját rendelkezései, szabályai, a maga alkotta fegyelem az a korlát, amely pontosan megszabja, merre, mikor és meddig. Az állampolgár vagy az állampolgárok kö­zössége — mint most a tár­sulat esetében — biztos lehet benne, ami az állam­tól jár, az meglesz, mert olyan nem létezhet, hogy az állampolgár fizetett, az állam meg nem fizet. A fordítottja azonban? Nos, itt enyhén fogalmazva is, erősen eltérő a helyzet. Az állampolgár korántsem véli olyan feszesnek a rásza­bott terheket, mint az ál­lam, azaz hol itt, hol ott igyekszik kibújni, ha időle­gesen is, viselésük alól, gyakran gyártva ehhez el­méleteket is, sőt, némely­kor már-már ügyesnek vélve, ítélve azt, akinek a kibújás sikerül. Felemás helyzet! Termé­szetes — és valóban termé­szetes —, hogy bár megyei intézményekről van szó, például Albertirsán a cse­csemőotthonról, Tápiógyör- gyén a szociális otthonról, az állampolgárok közössége zokszó nélkül bevasalta, bevasaltatta a vízműérde­keltségi hozzájárulást a megyeközponti fejlesztési alapból. Természetes lenne — és valóban természetes lenne —, hogy amint az ál­lam esetében, úgy az adott cél elérésére szövetkező ál­lampolgároknál is érvénye­süljön ez a 'következetes­ség, ez az érdeked, tehát fizess magatartás. Nem egészen ez a helyzet. A me­gye jó néhány településén visszatérő gondokat okoz a közműfejlesztési hozzájáru­lások befizetése — vala­mit ugyan javult a helyzet, de tavaly a tervezett és a tényleges összeg közötti arány még mindig kilenc- venhárom százalék volt —, azaz vannak, akik örömmel élnek a fejlesztés kínálta előnyökkel, de nem fizet­nek. Ami nemcsak a fe­gyelmet, a gazdálkodás rendjét sérti — hiszen a hiányzó pénz miatt gondok támadhatnak a kivitelező­vel történő elszámolásban —, hanem sérti azok nagy seregét is, akik teljesítet­ték a vállaltakat. M eghökkentő, mennyire tapintatosak vagyunk olyan ügyekben, amik nem igényelnek tapintatot, annál inkább szükségeltet­ne határozott, következetes és kollektív fellépés ezek­ben az esetekben, a hang­súlyt a kollektívre téve. Mert ugyan igaz, akadnak, akik észrevételeznek, ám legtöbbször bátortalanul, nem remélve, csatlakozik hozzájuk a közösség, sőt, könnyen megtörténhet, ők lesznek a rossz emberek, amint erre sajnálatos és el­gondolkoztató példákkal szolgálnak a víz- és csator­namű társulatok közgyűlé­sei, a tanácstagi beszámo­lók. Kétféle mércével bírál­juk el tehát az azonos kö­telességeket? S mert igen, miért az a furcsa követke­zetesség, hogy az államon bevasalandó az utolsó fo­rint is, az állampolgáron meg az utolsó előttiek sem?! Miért kerüljük meg folytonosan azt a kérdést, hogy mire fel fizessünk mi, mások helyett?! Mert ha így kérdeznénk, a felelet is más lenne. Mészáros Ottó szerelnek fel, amelyek meg­gyorsítják a jegykiadást. Érdeklődtünk, mikor lesznek végre rendezett állapotok a Lehel piac melletl autóbusz állomáson? A válasz: már dolgoznak az építők a Bulcsú utcában, így minden valószí­nűség szerint még ebben az esztendőben a régi helyére költözik vissza a pályaudvar. Közben a vállalat saját beru­házásában sorra felújítják, ta­tarozzák, korszerűsítik a Pest megyei autóbuszpályaudvaro­kat. Néhány , hét múlva kész lesz a monori műszaki telep. Az 5-ös út forgalmát fogadó, a Népligetben felépülő új autóbusz állomás tervei is készen vannak, az építést még ebben az ötéves tervben elkez­dik. Cs. A. EEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f * I f f • w1?-’ * Mm#*. XXVI ÉVFOLYAM, 187. SZÁM \v«: I.4Ö forint 1982. AUGUSZTUS 11., SZERDA Mustra Münchenben Megméretnek a váci modellek Elaponta küzdelem a piacokon — A folyamatos rekonstruk­ciók eredményeként Európa egyik legkorszerűbb sport- és szabadidőruha gyára a Váci Kötöttárugyár, vagy máskép­Frantia közreműködés Krakkolással több benzin Hírt adtunk róla, a Dunai Kőolajipari Vállalat a Che- mokomplex közreműködésével a francia Procofrance céggel szerződést kötött egy új kő­olajfeldolgozó üzem tervezé­séről és szereléséről, melyben az eddigi technológiánál sok­kal nagyobb hatékonysággal állítanak elő kőolajból ben­zint. Az új berendezések se­gítségével az eddigi tíz-egyné- hány százalék helyett a nyers­olaj több mint negyven száza­lékát lehet benzinné nemesí­teni. A munka azóta megkezdő­dött, s a tervek szerint folyik. A francia partner az előzetes programnak megfelelően szál­lítja a terveket, így mind az építési munkák, mind a ma­gyar vállalatok által készített berendezések gyártásához hoz­zá lehet kezdeni. Több fran­cia gép már megérkezett a DKV-ba, az építkezésen pedig eddig több mint ötezer köb­méter betont építettek be a jövendőbeli üzem területén. Elkészült például a 100 méter magas vasbetonkémény, s több óriási berendezés alapozása is. Jól haladnak néhány kiegé­szítő munkával, így például a csatornaépítéssel, vagy a csak vízen szállítható, nagy beren­dezések fogadására szolgáló kikötő építésével is. Tovább lángol a gázfáklya Az oltás előkészítése A Berettyóból vezetik a vizet A füzesgyarmat—esikéri gáz­fáklyánál kedden folytatódott az oltás előkészítése, a fúróto­rony maradékainak eltávolítá­sa a kút fejéről, s a két 1800 köbméteres víztározó építése. A szombaton kitört, majd va­sárnap lángra lobbant kút körzetéből az oltása előtt va­lamennyi izzó vasszerkezetet el kell távolítani a tűzből, ne­hogy oltás közben ismét be­lobbanjon a feltörő gáz. A Nagyalföldi Kőolajkutató Vál­lalat húsztagú munkacsapata erőgépre szerelt manipulátor segítségével távolított a tűzből el újabb — az 1500 Celsius- fokon izzó — vasdarabokat, a kút szájánál olvadozó torony­maradványokat. A vállalat ki­tűnően képzett szakemberei a nagy erőfeszítést kívánó mun­kát a gázfáklya közvetlen kö­zelében a tűzoltók által nyúj­tott vízfüggöriy védelme alatt különleges védőöltözetben vég­zik a kútfej teljes megtisz­tításáig; a mentőcsapat hűté­séhez óránként 600 köbméter vizet használnak fel. A jelenleginél jóval több víz kell majd az oltáshoz: másod­percenként három köbméter­nyi. A most épülő víztározók­ba a füzesgyarmat—csikéri gázkúttól két és fél kilométer­re folyó Berettyóból — csa­tornákon, majd néhány száz méteren át csöveken — ér­kezik majd az oltóvíz. Az égő kút eloltására — az előkészí­tés előrehaladásától függően — várhatóan pénteken kerül­het sor. A Füzesgyarmattól mintegy fél kilométernyire lévő Csi- kéren folyó küzdelemben ked­den kétszázan vettek részt. (A hatalmas erőfeszítést igénylő munkáról szóló helyszíni tudó­sításunkat lapunk 3. oldalán közöljük.) pen, nemzetközileg is egyre Is­mertebb márkanevén nevez­ve: a Senior. Jó a technikai felszereltség, erény az itt dol­gozók tapasztalata, mégis na­ponta meg kell küzdeni a pia­cokon — tájékoztatott Tóth B. Zoltán igazgató. A megnövekedett szabad idő, a lezserebb divat miatt van keletje a sportos ruházatnak, de a megrendelők nehéz köve­telmények elé állítják a ter­melőket. Nagyon lerövidültek a szállítási idők, gyakran kell egyik napról a másikra átállni ez egyik fazonról a másikra. A minőségi követelmények is megszigorodtak. Csak tökéle­tes kivitelű és a legkorszerűbb kelmékből készült termékekre van kapcsolat. Ma már a Vá­ci Kötöttárugyár is rendelke­zik ilyen kitűnő tulajdonságú anyagokkal. Lycra típusú elasztikus szálból kötik azokat az új fürdőruhákat, melyek lényegesen olcsóbbak a hazai üzletekben mint külföldi tár­saik, minőség tekintetében pe­dig o legjobbak közé tartoz­nak. Műanyag és természetes fonal keveréke a sportruhák anyaga. A termékeinek 20 százalékát exportáló gyár két jelentős eseményre készül. Szeptember 8-tól Münchenben rendezik meg a sporteszközök és sza­badidőruhák világkiállítását, ahol most először a Váci Kö­töttárugyár is bemutatkozik. Gyártmányaiknak szinte teljes skáláját felvonultatják, s re­mélik, hogy elnyerik a külföl­di szakemberek tetszését, új megrendelésekre tesznek szert. Majdnem ugyanez a bemuta­tó szerepel a fogyasztási cik­kek hazai seregszemléjén, az őszibudapesti Nemzetközi Vá­sáron is, ahol a magyar látoga­tóknak is módja lesz lemérni, mennyit fejlődött az első ma­gyar kötöttárugyár, a váci Se­nior. Ma 3. oldal: Együttműködő tsz-ek a sikerért Minden tizenkettedik 4. oldal: Itt minden érthető, áttekinthető Úgyszólván nulláról indult 6. oldal: Jogi összefoglaló Vizek partján — horgászbottal 7. oldal: Két junior a felnőtteknél 8. oldal: Gyalogost gázolt Az Országos Békefanócs állásfoglalása Elítéljük az agressziót Messzire világít a belobbant kút lángja A Libanon elleni izraeli ag­resszió legújabb fejleményei­vel foglalkozik kedden közzé­tett állásfoglalásában az Or­szágos Béketanács. Megrázó hírek érkeznek Bej­rútból. Az izraeli hadsereg tengerről, szárazföldről és a levegőből kisebb szünetekkel lövi és bombázza a sűrűn la­kott negyedeket — állapítja meg elöljáróban a dokumen­tum. Békés polgárok ezrei, li­banoniak és palesztinok vesz­tik életüket, a kórházak nem képesek befogadni a súlyos se­besülteket, egyre gyakrabban szünetel az áram- és vízszol­gáltatás, hiány van a legszük­ségesebb élelemben és gyógy­szerekben is. A Földközi-ten­ger keleti medencéjének egy­kori gyöngyszeme a pusztulás apokaliptikus képét mutatja. Libanon és Bej rút az izraeli vezetés béke- és emberiség- ellenes hódító politikájának ál­dozata. Két hónappal ezelőtt azzal a céllal kezdték meg a gondosan kitervelt háborút, hogy tekintet nélkül az áldo­zatokra és szenvedésekre, meg­szállják Libanon jelentős te­rületeit; fizikai megsemmisí­téssel fenyegessék a palesztin mozgalom vezetőit, harcosait és a menekülttáborok lakóit, s lehetetlenné tegyék a békés rendezés bármely formáját. A világ békeszerető erői jól tudják, hogy az izraeli kor­mány nem folytathatná barbár háborúját és nem szállhatna szembe a nemzetközi közvéle­ménnyel, ha nem érezné maga mögött az erőpolitikát folytató és a feszültséget növelő Egye­sült Államok támogatását. A Camp David-i alkutól, a fegy­verszállítások fokozásától az igazán hatékony lépések meg­akadályozásáig az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában az ameri­kai kormányzat sokféleképpen biztosítja az izraeli politika hátterét. Washington a terü­lethódító és népirtó izraeli po­litikát fel kívánja menteni következmény alól. Az Országos Béketanácshoz és a Magyar Szolidaritási Bizott­sághoz az ország egész terüle­téről ezrével érkeznek az iz­raeli agressziót elítélő táviratok és állásfoglalások, amelyek a békeszerető magyar közvéle­mény felháborodott tiltakozá­sát, a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Bejrútban kö­rülzárt palesztinok iránti szo­lidaritás erősödését tanúsítják — hangoztatja az állásfoglalás. Végül leszögezi: meggyőződé­sünk, hogy a Közel-Keleten nem a hódítás és az agresszió, hanem csakis az érdekeltek be­vonásával létrejött megállapo­dások mozdíthatják elő a bé­kés rendezést a térség vala­mennyi országának és népének javára. HKöTíleT® Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese kedden fogadta Jerzy Ozdowskit, a lengyel szejm alelnökét, aki szabadságát tölti Magyarorszá­gon. A lengyel vendég találko­zott Péter Jánossal, az ország- gyűlés alelnökével. A megbe­széléseken széles körű eszmecse­rét folytattak a két országot érintő nemzetközi kérdésekről, a magyar—lengyel együttmű­ködés helyzetéről és erősítésé­nek feladatairól. Övári Miklós, az országgyű­lés kulturális bizottságának el­nöke kedden a Parlamentben fogadta a francia szenátus kul­turális bizottságának küldött­ségét, amely az országgyűlés vendégeként tartózkodik ha­zánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents