Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

I Klub, Sapk nélkül? / Mozgáskorlátozottak közössége A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1982. JŰLIUS 6., KEDD WugyenvédeEem a határban Ma már milliók felett örködnek Kétszáz kiló káposzta a^csomagtarfóban \ Vecsésen, a Ferihegy Termelőszövetkezet központjá- ^ nak udvarán nagy a sürgés. Ki ebédelésből tért vissza, § ki meg éppen jóllakni indul, vagy hivatali teendőit in- ^ tézni. Az iroda előtt személyautó. Rajta két antenna. Az § egyik a CB-rádió tartozéka. Béniről szortyogó, sercegő hang hallatszik. Mint később kiderül, a telepített, s ál- \ landóan vételre állított CB-rádió adja a fura hangot. De ^ emberi szó most nem száll az éteren át. Mindenütt ebé{d- idő van. Idén, április 24-én alakult meg Gyömrőn a Petőfi Mű­velődési Házban a mozgás­korlátozottak járási csoportjá­nak helyi klubja. Éspedig az­zal a céllal, hogy Ecser, Mag­lód, Mende, Sülysáp, Űri és Gyö.mrő községek mozgáskor­látozottjainak művelődési, kul­turált szórakozási lehetősége­ket teremtsenek klubösszejö­vetelek formájában. Ezek a műsoros találkozók, esetleg közös kirándulások legalább havonta egy alkalommal jön­nének létre a tervek szerint. Érthető, de... Valahogy így hangzott egy korábbi híradásunk, amely al­kalommal a mozgáskorlátozot­tak klubja első programjáról számoltunk be. Ma már ta­pasztalatokról szólhatunk a Mozgáskorlátozottak Pest me­gyei Egyesülete monori járási csoportja megalakulásáig visz- szamenően. A járási csoport, majd a klub alakulása a vártnál jó­val nagyobb érdeklődéssel és részvétellel történt meg. Ez a tapasztalat kedvezően hatott a vezetők szervezői készségé­re, s így hamarosan az első, majd a második klubösszejö­vetelre is sor került Gyömrőn. Ám úgy tűnik, hogy később megcsappant a kezdeti nagy érdeklődés, mert mind keve­sebben jelentek meg a klub­napokon. Pedig legutóbb nem­csak a már felsorolt községek­be. hanem Monori-erdőre és Monorra is küldött a gyömrői klub a mintegy 200 meghívó­ból, de a mozgáskorlátozott sorstársak alig-alig érkeztek a legutóbbi rendezvényre. Ennek egyik nyilvánvaló oka — mint már korábban emlí­tettük — a közlekedési lehe­tős jgek szűkös volta. A másik ok is kézenfekvő, bár semmi esetre sem volna helyes tudo­másul venni, s ezzel napirend­re térni a dolog felett: az egészségkárosodott emberek magától értetődően nem szí­vesen mozdulnak ki otthon­ról, mennek népes közösség­be, mert egyszerűen nincse­nek hozzászokva. „Szégyenlősségük”, gátlásos­ságuk érthető, de emögé be- guDözm, elzárkózni a nyitott közösségi élet élményei, örö­mei, a társas kapcsolatok eset­leges sikerei elől, nagy hiba. Viszont ^ajtóstól sem lehet rontani a házba. Valószínűleg hosszú, szívós szervező, meg­győző munkára lesz szükség, hogy a lélekben mélyen gyö­kerező félénkséget, gátlásos­ságot minél többen legyőzhes­sél: a mozgáskorlátozottak. Választ kérnek Annál is inkább szükséges a sorstársak minél nagyobb számban való megjelenése, mert hiába a klubvezető te­hetsége, igyekezete, ha éppen a leendő tagoktól nem kapja meg azt az aktív segítséget, ami nélkül egyetlen kis kö­zösség sem lehet hosszan élet­képes. A gyömrői művelődési ház­ban tehát a szokottnál is na­gyobb várakozással tekintenek a mozgáskorlátozottak klubja legközelebbi összejövetele elé, mert szükség Van a tagok programjavaslataira, a klub tevékenységével kapcsolatos építő jellegű kritikákra, de legfőképpen minél több sze­mélyes találkozásra. A művelődési ház más, jól működő klubjai, kis és nagy csoportjai, szakkörei sem jöt­tek létre egyik pillanatról a másikra. Hónapok, évek fá­radságos munkája hozta meg számukra is a sikert az új meg; új barátságok kialakulá­sát, a közös munka, a közös szórakozás semmihez nem ha­sonlítható élményét. Az említett községek taná­csai biztatták Szabó Tibort, a klubvezetőt, hogy a jövőben jóval nagyobb segítséget ad- nai: a szervezésben, a tájékoz­Az elmúlt hetekben la­punkban is sokszor foglal­koztunk a VÖLÁN új menet­rendjével, amely május végén lépett életbe. A VOLÁN 20. számú Vállalat monori önálló főnökségének forgalomvezető­je Berger Tibor arról tájékoz­tatott bennünket, hogy tegnap reggeltől újabb változások történtek a 2500-as és a 2505- ös vonalak menetrendjében. — Ezentúl a Monor—Üllő— Vecsés—Budapest Nagyvárad tér között közlekedő autóbu­szok a Steinmetz szobor után a gyorsforgalmi úton halad­nak tovább, s nem érintik tatásban, a sorstársak „felku­tatásában”, s ha tudnak, szál­lítóeszközöket is biztosítanak. Tehát az illetékes tanácsi szervek segítsége várható, most már csak az kell, hogy maguk a mozgáskorlátozottak is vegyék a „bátorságot”, s legalább telefonon vagy levél­ben keressék a kapcsolatot a gyömrői klubbal. Egy kis segítséget is adunk, hogy melyek azok a legfonto­sabb kérdések, amelyekre vá­laszt vár a gyömrői művelő­dési ház, illetve a klubvezető? Azok, akik a klub tagjai akarnak lenni, írják meg, hogy lehetővé teszi-e állapo­tuk a klub látogatását? Ha igen, szándékoznak-e a fog­lalkozásokon aktívan részt venni'? A leendő tagok jelöl­jék meg a számukra megfe­lelő napokat, időpontokat. Mi­lyen jellegű összejöveteleket igényelnek, mint klubtagok, s milyen műsorokat szeretné­nek? Várják a jelentkezőket A gyömrői művelődési ház várja a mozgáskorlátozottak klubja tagjait, illetve a leen­dő tagokat. Jelentkezhetnek levélben, telefonon vagy sze­mélyesen úgy, hogy a fent so­rol kérdésekre lehetőleg vá­laszt is tudjanak adni. Cím: 2230 Gyömrő, Petőfi Sándor Művelődési Ház, Steinmetz kapitány út 56—57., Szabó Tibor klubvezető... A. L. A. Kőbánya-Kispestet, Budapest Kossuth teret és a Határ utat. Azok az autóbuszok, ame­lyek végállomása Kőbánya- Kispest, ezentúl is a Gyömrői úton (a gyorsforgalmival pár­huzamosan) haladnak, ott. vi­szont minden megállóban megállnak. A gyorsforgalmin haladó kocsik a repülőtér C-kapujá- nál állnak meg, utána csak az Ecseri útnál. A Vecsés—Nagyvárad tér közötti járatok ezentúl is a régi vonalon, tehát a Vörös Hadsereg útján keresztül kö­zelítik meg az Ecseri utat és a Nagyvárad teret. Megtudtuk azt is, hogy az utasokat tájékoztatták a vál­tozásokról szórólapokon és hirdetményeken keresztül. G. J. Hamarosan gyülekeznek a tsz mezőőrei munkaértekez­letre. A rendészetvezető, Fel­ró József már várja őket. Köz­ben egy mezőőr gépkocsiból bejelentkezik a rádió, s közli, hogy már a felüljárón gurul a kocsival. Szabó Sándor, a fő­rendész visszaigazolja beje­lentkezését, s tréfásan sürgeti a gépkocsis járőrt. Szabó Sándorral megkezdett beszélgetésünket már az első percekben több -telefonhívás, majd néhány kolléga érkezése szakítja meg villanásnyi szó­váltások erejéig. Így tudom meg, hogy ismét világháborús bomba került a földfelszínre valahol a szántóföldi kultúra területén, munka közben. El­keseredve fakad ki a főren­dész, mert úgy lehet, két-há- rom hétig megint hátráltatja a munkát a talált robbanó­szerkezet. Nem túlságosan fürgék ugyanis a tűzszerészek. Igaz, meglehet őket is érteni, mert a Pest környéki telepü­lésekre szinte naponta száll­hatnának ki összegyűjteni a veszélyes „vashulladékot”. Ám ez cseppet sem vigasztalja a vecsésieket. Tilosban járók Szabó Sándor már ötödik éve dolgozik a vagyonvéde­lemben. Két éve a rendészet vezetője. Korábban egy buda­pesti nagyvállalatnál volt ren­dészeti előadó. Tehát nagy ta­pasztalatokkal rendelkezik a vagyonvédelmet illetően az iparban, és most már a Feri­hegy Tsz berkeiben is. Így amikor a gazdaság vagyonvé­delméről kérdezősködtem, hogy kerek képet adhasson a rendészeti munkáról, vala­mennyi ágazatra kitért vála­szában. — A szántóföldi kultúrák­ban igen nagy a kertészeti te­vékenység: nagy értékben ter­melünk zöldségféléket, káposz­tát. Így aztán jelentős káro­kat okoznak az illegális „kós- I tolók”. Mert amikor, valaki begyömöszöl vagy 200 kiló ká­posztát a kocsijába, ami mondjuk csak 900 forintot ér. azzal számol a legkevésbé, hogy az a káposzta lesava­nyítva, exportálva 900 dollár­forintot hozott volna a gazda­ságnak. Nincs „fejpénz" — Sajnálatos, hogy igen nagy a mezei tolvajok száma, társadalmi rétegződésük a le­hető legváltozatosabb: a se­gédmunkástól a fejlesztési fő­mérnökig, Trabanttól a Vol- vóig, a legkülönbözőbb ko­csikkal járják a határt, s vi­szik ami a kezük ügyébe akad... — A takarmánytermesztés, az állatállomány a vagyonvé­delemben egy-egy külön feje­zet. Közel ötszázas állományú tehenészetünk, s mintegy öt­ezer jószágot számláló juhá- szatunk van. Itt hadd emeljem ki a vándorjuhászok okozta gondjainkat — kap mindjárt a témán Szabó Sándor, — Elég gyakran legeltetnek a tsz területén, számukra ti­losban a vándorjuhászok, nagy károkat okozva a gazda­ságnak. S akkor még nem is beszéltünk a jogtalan haszon- szerzésről, ami azt jelenti, hogy ingyen etetnek, amíg nekünk ugyanazt a táplálékot meg kell teremtenünk saját juhaink számára. Tehát a til­tott legeltetéssel nem csupán mezőrendészeti szabálysértést követtek el. S ezt nem értik a tanácsok. — Jó ha néhány száz fo­rintra megbüntetik a tilosban legeltetőt, akinek azzal az egy-két legeltetéssel a pénz­bírsághoz viszonyítva többszö­rös haszna van, mert nem kell az állatai élelmezéséért fizetnie... — Ma egy mezőgazdasági szövetkezet meglehetősen sok­rétűen termel, erősen gépesí­tett a termelés, és többnyire vannak melléküzemágaik is. Ez a tény mit jelent a Feri­hegy Tsz rendészeti munká­jában? — Az élelmiszeripari ága­zatunk, amely a saját termel- vényeket dolgozza fel, a sü­tödéi tevékenység, ahol a KORI és a sajtos ostya készül, a vasipari tevékenység, a tar­goncajavítónk, az eloxáló üzem, mind más és más kö­vetelményeket támaszt a va­gyonvédelemmel szemben. — Manapság iparszerű a mezőgazdaság szervezése, a munkavégzés is, Így érthető, hogy a vagyonvédelemnek is követnie kell a termelés szer­vezettségét és műszaki fej­lettségét. A tsz ezen a téren nagyon jó eredményeket ért el Péteri, Üllő és Vecsés ha­tárai tartoznak a gazdálkodá­si területhez, mintegy 5 ezer 200 hektáron, s ennek őrzése, védése óriási feladat. A mező- gazdasági területet hét mező­őr vigyázza, megfelelően föl­szerelve, vagyonvédelmi ügye­leti őrjárat járja a területet teljesen gépesítve, s az állan­dó összeköttetést a járőr, az ügyeleti kocsi, a vezetők kö­zött a rádió biztosítja. A vizsgálat után Ha ftps a fegyelmi... Tegnap reggeltől Módosított menetrend Autóbuszok a gyorsforgalmi úton Gyérül«» gyepek Szép, de főleg hasznos Az idén január 1-től május 31-ig tizenkét közérdekű és két magánjellegű bejelentés érke­zett a Monori Járási Népi El­lenőrzési Bizottsághoz. NEB- vizsgálattal, érdemi intézke­déssel sikerült valamennyit megnyugtatóan lezárni, egy névtelen bejelentés maradt csu­pán nyitott. A megvizsgált ügyek között alaptalannak minősült egy pa­nasz és három közérdekű be­A sülysáp! nagyközségi ta­nács utoljára két évvel ezelőtt tárgyalta Sülysáp és Űri köz­ség tűzvédelmi szervezetének tevékenységét. E fontos témát a közelmúltban ismét napi­rendre tűzték. A két év jelentős eredménye, hogy a sülysápi l. számú egy­ségnél — ahol egyébként 24 felnőtt tűzoltó tevékenykedik — tizenkettővel nőtt a tagok száma. Sülysápon a 2. számú egységnél ugyancsak huszon­négyen, Űriban tizenhatan áll­nak rajtra készen a vörös ka­kas ellen. Mindhárom egység mellett ifjúgárdaraj is tevé­kenykedik, s háromszor 16 fős úttörő tűzoltó raj képezi a leg­ifjabb utánpótlást. Nem töltik tétlenül az időt akkor sem, ha nem éppen a gyakorlati beavatkozással kell jelentés. A részben, vagy tel­jes egészében megalapozott, s a NEB által megvizsgált 9 ügy különböző realizálásokat igé­nyelt. A bejelentések nyomán két személy ellen fegyelmi, egy fő ellen szabálysértési eljárást kellett kezdeményezni. Hét ügy kapcsán a NEB ja­vaslatot tett a hiányosságok felszámolására, azóta az ille­tékesek intézkedtek is. foglalkozniuk. Ez utóbbira egyébként tavaly nem is volt szükség, sem Sülysápon, sem Űriban nem fordult elő tűz­eset — az idén viszont egy je­lentős tűzkár már volt, ahol az oltásban közreműködtek. Októbertől márciusig klubeste­ken, tanfolyamokon vesznek részt az ^önkéntes tűzoltók, s minden évben szorgalmasan készülnek száraz- és vizesgya­korlatokkal a tavaszi verse­nyekre. Tárgyi felszereltségük jó, szer­táraik, gyakorlóhelyük, spe­ciális szakfelszerelésük van, s tavaly gyarapodtak egy nagy teljesítményű búvárszivattyú­val is. Mostani legfontosabb mun­kájuk a nyári tűzvédelmi fel­adatok ellenőrzésének megszer­vezése. Az új földhasznosítási tör­vény azt az állami törekvést és célt tükrözi, amely a csökkenő és mezőgazdaságilag haszno­sítható területek minél célsze­rűbb igénybevételét szolgálja. Mert hát, szó, ami szó, voltak e téren komoly pazarlások. o A gyepfelületek hasznosítá­sában meglátszik, hogy van kézzelfogható eredménye a rendeletnek. Egyre szűkebb az a terület, ahonnan a füvet nem takarítják be. Ahol eddig alig tették, most kasza suhog, s szorgalmas kezek forgatják meg szakszerűen a szénát. Na­gyon sok érték megy veszen­dőbe, ha a hagyományos és tegyük mindjárt hozzá, a leg­jobb és legolcsóbb takarmány­forrást nem vesszük igénybe. A háztáji állattartást meg­kívánja az utolsó négyzetmé­ter földterület, akár árokpart­nak, akár parlagnak nevezzük, fűhozamának is a hasznosítá­sát. A koncentrált abraktakar­mányok nagyon drágák, egy­re drágábbak, ezért közös ér­dekről van szó a fűhasznosí­tás esetében. A bérelt területek díja mi­nimális, szinte jelképes, s a további kaszálások pedig in­gyen vannak. Az lenne a jó, ha egyre többen vennék igénybe a gyepeket, akinek persze szüksége van rá. A gyephasznosítással kap­csolatban a gyomok elleni célszerű harcról is érdemes említést tenni. Gyakran ugyan­is nagy területek azért marad­nak hasznosítatlanul, mert ér­téktelen gyomok is felverik fejüket a gyepen. Meg kellene a módját találni, hogy a bér­leti díj mérséklése fejében az, aki feljavítja a gyepet, előjo­gokat élvezzen a megmunkált területen. A gyomok káros voltán túl, esztétikailag sem keltenek túl üde látványt a zöld kórók, me­lyek egy hónap múltán száraz kóróként éktelenkednek. Pél­dául a régi, egyszerű eszköz­zel, az acatszúróval könnyen kiirthatok a gyomok, s a tisz­ta terület fűhozama azonnal felhasználható lesz. o o Esetenként hasznosnak lát­szik újra meg újra felvilágo­sítást adni arról, hogy milyen növények alkalmasak állati ta­karmányozásra. Néhány éve szóvá tetük már, hogy egy-egy területen a „finom” paréjok haszontalanul felmagzottak, mert nem vette senki a fárad­ságot, hogy azokat lenyűje és felhasználja. Pedig haszna lett volna be­lőle és a környezet is szebb lett volna. Most hasonlóan rossz kép fogadja az arra sie- tőket. Igen, a sietőket, akik óhatatlanul is észreveszik a sok gazt, amely nem haszon­talan. Nem kellene így hagy­ni, mert csak kóró lesz belő­le, pedig lehetne akár takar­mány is. A középiskolai latintanul­mányaim során szinte egész órát igénybe vett tanárom, hogy a modern szó igazi jelen­tését kifejtse. Egyebek között — mondotta — modern az, ami jó és célszerű. Soha nem tudtam megróni azokat, akik a lefektetett bi­cikli mellett boszorkányos se­bességgel tépik, sarlózzák a kövér füvet. Ugyanis hajlamo­sak vagyunk rá, hogy a min­dennapi jó közérzetet, ízes éte­leket természetesnek vegyük. Pedig mire az áru megjelenik a piaci standon, boltokban, ad­dig igen sok verítéke tapad hozzá a szorgos embereknek. o o o Így aki az állatai számára az egyébként kárba vesző zöld­tömeget gyűjti, sok szempont­ból nagy értéket termel, anya­gi és eszmei értelemben: a közellátást javítja, a föld kin­cseit hasznosítja és szebbé te­szi környezetét. Ugyanis soha nem lesz olyan jó vállalat, amelyik mindenhová eljut és a környezetet tejesen rendbe teszi. S. D. — S itt szeretnék egy sú­lyos tévedést kiigazítani — mondja igen nyomatékosan a főrendész —, hogy a közhie­delemmel ellentétben a mező­őr nem kap jutalmat, ha el­fogja a tolvajt! Ilyen esetek­ben a jutalmazást erkölcste­lennek, a szocialista erkölcs­csel s céljainkkal összeegyez­tethetetlennek tartjuk. Hiszen valódi célunk a megelőzés. A túlbuzgóságot pedig vissza­fogjuk, mert hamis képet ad­na nemcsak a vagyonvédelmi munkáról, a mezőőrökről, a rendészekről, de a termelőszö­vetkezetek egészéről is..., TckintélyerősÉtő Megtudtuk még a főrendész­től, hogy a gazdaságban erő­södött a bizonylati és ok­mányfegyelem, amihez persze a belső ellenőrzés munkája is nagyban hozzájárult. És az is természetes, hogy nemcsak a tsz-ét, a háztájiban megter­melt javakat is védik. Az is erősíti a tekintélyt, hogy me­zőőreink többsége önkéntes rendőr, közülük hárman ön­kéntes rendőri csoportvezetők Üllőről és Vecsésről. Beszélgetésünk után kezdő­dött a mezőőrök eligazítása, azután a főrendész tovább folytatta éppen aznap elkez­dett írásos félévi beszámoló­ját a vagyonvédelemről... , Aszódi László Antal ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Télen-nyáron A vöröslukas ellen—vízzel /

Next

/
Thumbnails
Contents