Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

Ember lesi belőle Eldöntött kimenetelű küzdelem? A szenvedélyek a bűnösek Üres inkubátort, vagyis kora­szülött csecsemők életben tar­tására szolgáló, állandó hőmér­sékletet és páratar,talmat bizto­sító készüléket állunk körül a ceglédi kórház gyermekosztá­lyának folyosóján, Dr. Jóján György kandidátus gyermekor­vos, dr. Pusztai Géza szülész­nőgyógyász adjunktus s a kí­váncsiskodó vendégek. Ennek az inkubátornak a kis lakója már megerősödött, s úgymond, kiköltözködött. A ké­szülék fertőtlenítésre vár. Szemben velünk, túl a folyosó és a fertőtlenítő előtér üvegab­lakán, a hosszúkás teremben öt hasonló szerkezet. Ezek „üze­melnek”. Az egyiket paraván takarja. Kis lakója, ha jól ér­tem, valamiféle fénykezelést kap. Valamennyi csecsemő ko­raszülött. Egyiküket kivéve meztelenül fekszenek a védő műanyag bura alatt. A kivétel pelenkát visel. A fehér ken- dőcske fejlődésének, erősödé­sének ..jutalma”. Lám. őt már pelenkáin! is lehet. Ember lesz belőle. — Sok. nagyon sok a kora­szülés — mondja Jóján főor­vos. — No nem több. mint az országos átlag. Itt Cegléden is úgy 12 százalék. Nemzetközi összehasonlításban ez nagyon lehangoló adat. Mit lehangoló! Egészen egyszerűen ez nagyon rossz arány. — Az orvostudomány milyen magyarázattal szolgál? — Számba vette a kora'zü- lést kiváltó tényezőket. Volt időszak, amikor elsősorban a terhesség-megszakítások svá- mítottak a legfőbb oknak. Ma már tudjuk, hogv más okok legalább ilyen fontosak. Ha nem fontosabbak. Döntő lehet a terhes kismama életmódba. Pél­dául az. hogy dohányzik, sze­szes italt fogyaszt. elű­zést. Másnap ismét rá kell szól­nom. Már csúnyán néz. Har­madnap pedig már haragszik is... — Haragszik, mert védi a gyermekét? — Igen.. Sajnos. A gyermekorvos, bár nyilván edzett már, szomorúan bólint. Mit is mondhatna a szenve^ dély és a gyermek eleve eldön­tött kimenetelű küzdelméről? A túlságosan sok koraszülésről tudósító adatok mindennél töb­bet mondanak. Mégpedig azért, mert valamennyien tudjuk, hogy koraszülöttként kezdeni az életet nem a legszerencsé­sebb dolog. Ámbár az orvos, a nővér és az inkubátor sokat tud... Jó óra múlva kávémat szür­csölgetem a presszóban. Poca­kos kismama jön, két gyereket terelgetve. A kettő, már sza­ladgáló, kólát kap. A harmadik, a még csak tudható, de nem látható pedig konyakot, fekete­kávéval. S még e|y kis nikotint is ... A kismama rágyújt. Tekinte­te elréved, míg arcát körülöle­li a kékes füst. Magára gondol vagy a megszületendő gyerme­kére? Talán az inkubátorra. Szép, fényes eszköz. S olyan biztató. De csak biztató ... <F. P Gazdag citromtermés Fű, fa, virág jó fiafása — Az orvosok és a kisma­mák között'általában nem szo­kott semmiféle konfliktus ki­alakulni — kapcsolódik a be­szélgetésbe dr. Pusztai Géza. — Ám azért előfordul. Szinte ki­zárólag a dohányzás miatt. Rá­szólok a kismamára, hogv ne dohányozzon. Ugye, eléggé könnyű rajtakapni. Itt nincs hova elbújni. Rendben is van a dolog, abbahagyja a cigarettá­A konzervgyárnak már az alapítói felismerték, hogy a környezet, a fű, fa, virág, jó hatással van az emberre, a munkára, a termelésre. Ezért a gyárudvarban üvegházat építettek, különleges virág-, délszaki és dísznövónykerté- szetet létesítettek, melyben pi- henőóráiikban elgyönyörköd­hetnek a dolgozók, s melyet szívesen szemlélnek a gyár hazai és külföldi vendégei is. És ha a gyárból valamelyik kislány férjhez megy, a gyári kertészet menyasszonyi csok­rot készít neki, s virágot küld a gyári elhunytak ravatalára, és az udvaron, az irodákban mindenütt ott van a virág és a dísznövény. A gyári kertészetben min­dig van valami újdonság, me­lyet a gyár valamelyik rnesz- sze tájékon járt vezetője ho­zott. Legutóbb Antal László főmérnök, Nigériából és az NDK-ból hozott különleges cserjét és virágot elszaporítás- ra. Más kertészetekkel is cse­rélnek újdonságokat. A gyári kertészet vezetője, Bagi Miklós most Bulgáriában van nyári kiránduláson, ahol az ottani kertészkedést is ta­nulmányozza. Látogatásunk­kor. egy ügyes kislány. Zsar- nóczki Zsuzsa az üvegházban a szaporító kalickába csírázia- tásra kitett dísznövény-dugvá­nyokat öntözgette. — Mióta dolgozik itt a ker­tészetben? — kérdeztük tőle. ■jSIlÉSPORIHlREKI Elnyerték a NEFAG Kupát A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság dolgozói­nak sportnapját 14 üzem kép­viselőivel, 3 sportágban, a Szolnoki MÁV MTE salakos és bitumenes pályán ren­dezték. A nagykőrösi feldol­gozó üzemből megfiatalított gárda, 25 fő állt rajthoz. Jól szerepeltek, eredményeik a következők voltak: Atlétika, férfi 100 méteres síkfutás: 1. Uhrin Tamás 12,2; 3. Vilcsák Zoltán 12,6: másod­perc. 400 méter: 1. Uhrin Ta­más. Távolugrás: 1. Vilcsák Z. 492; 2. Horváth János 487; 3. Uhrin 482 centiméter. Súly­lökés: 2. Száraz János 918; 3. Horváth 884 cm. Nők, 100 méteres síkfutás: 2: Vilcsák Márta 15.2 mp. Tá­volugrás: 1. Vilcsák M. 405 cm. Kislabdadobás: 2. Vilcsák M. 42; 3. Oláh Viola 39,50 mé­ter. Férfi kézilabdában 10 csa­pat 2X20 perces játékidejű ta­lálkozókon mérte össze erejét. A Nk. Fafeldolgozó (Csontos László — Vilcsák Ernő, Vil­csák Zoltán. Lázár András, Lázár János, Matuska Sándor, Gál Sándor) mind a négy mérkőzést megnyerte és ezzel az első helyen végzett. Női kézilabdában 8 csanat vetélkedett. A körösiek (Jilk Ilona — Kókai Julianna. Oláh Viola, Gunyi Erzsébet, Vilcsák Márta. Varga Imréné. Radics Irén) 3 találkozójukból kettőn győztek és végül másodikok lettek. Kispályás labdarúgásban a férfiaknál 12 üzem dolgozói versenyeztek. A balszerencsés körösiek a selejtezőből nem jutottak tovább. A nőknél a kézilabdacsapattal azonos összeállítású fafeldolgozósok jól helytálltak és e sportág­ban is a második helyen vé­geztek. Sorrendben harmadszor és ezzel végleg a Nk. Fafeldolgo­zó nyerte el a NEFAG Kupát. GÁLOS JÓL LŐTT Szolnokon kétnapos vas­utasnapi lövész emlékversenyt rendeztek, amelyen Békéscsa­ba, Szeged, a fővárosi BKV és Danuvia, a Honvéd Kilián FSE (Szolnok) sportolói mel­lett részt vettek az MHSZ nagykőrösi konzervgyári lö­vészklub képviselői is. az utóbbiak négyen. Eredménye­ik a következők voltak. Légpuska, serdülő leány: Kása Gyöngyi 40'225. Ifjúsági leány: Sasi Ágnes 40/247. Légpisztoly, serdülő leány: Kiszel Erzsébet 40/225. Felnőtt férfi: Gálos Sándor 60/568 (MHSZ ezüstkoszorús szintű eredmény). TEKÉZÖK Kecskeméti TE—Nk. Mészá­ros Tsz SK 5:3 (2200—2193). Az idegenbeli visszavágó ba­rátságos teke csapatmérkőzé­sen a körösiek alaposan meg­szorították NB III-as ellenfe­lüket. Egyéni pontszerzők: Ló- czy (392). Kovács (375) és Far­kas J. (372). A termelőszövetkezetiek már megkezdték a felkészülést az őszi eseményekre. Környék­beli csapatokkal több felkészí­tő edzőmérkőzést terveznek. S. Z. — Kecskeméten kitanultam virág- és dísznövény-ker­tészkedést, és két esztendeje munkálkodók itt. Szívesen csi­nálom, mert szinte mindennap nyújtanak ezek a virágok és dísznövények valami szépet. A magas üvegházrésznek fe­le üres. Sok melegégövi dísz­növény és már termő fácska kint „nyaral” a parkos gyár­udvarban. Az idén gazdag ter­mést hoztak a citromfák, me­lyek egyik ágán még virág nyílik, a másikon pedig már nemsokára érik a citromgyü mölcs. A narancs, az üveghá zi rabságban kevésbé terem. Több virág és délszaki nö vényújdonságuk van, köztük kaliforniai naspolyafácska, és vaníliacserje. A kávécserje termést is hozott. A kertészet szabadföldi részén szép rózsa­kertet és dáliakertet alakítot­tak. Midőn elköszöntünk, Zsar- nóczki Zsuzsa a szalviavirág már beérett magját gyűjtöget­te, jövő évi vetésre. K.L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1932. JÜLIUS 31., SZOMBAT ICocsérosi és a városban Háromszázharmmc mester A Hazafias Népfront váro­si elnöksége a minap a város kisiparosság .rak helyzetéről tanácskozott. Bevezető elő­adást Koroknay Katalin, a KIOSZ helyi, alapszervezeté­nek titkára tartott. Mint mon­dotta, a kisipari tevékenységet kedvezően befolyásoló jogi és gazdasági szabályozók hatásá­ra az iparosok száma növe­kedett, miközoan tevékenysé­gük a termeléstől mindinkább a szolgáltatás felé tolódott el. A néhány termékgyártó kis­iparos is közvetlenül a lakos­ság igénjyeit elégíti ki. Kézművesek Az alapszervezethez tartozó Nagykörösön és Kocséron ez idő szerint 222 főállású és 110 nyugdíjas vagy egyébként munkaviszonyban- álló kisipa­ros dolgozik. Közülük 276-an Nagykörösön és 56-an Kocsé­ron tevékenykednek. A közvélemény úgy tudja, hogy az idén feltűnően so­kan mondtak le iparjogosít­ványukról. Nos, az igazság az, mondotta a KIOSZ titkára, hogy ÍS-an valóban elálltak mesterségük gyakorlásától, vi­szont már eddig 41 szakem­ber váltotta ki az idén az ipar jogosítványát. Nem arról van tehát szó, hogy az ipa­rosok száma csökken — bár egyes esztendőkben ez is elő­fordulhat —, hanem arról, hogy igen nagy a fluktuáció a kisiparosság körében. Min­Dóra, a pipagyárból Eladják a lilts meleget A NEFAG nagykőrösi láda­gyárában komoly rekonstruk­ciós munka folyik. Az energia- gazdálkodás javítása kereté­ben a kazánokat előrelátható­lag az őszre átalakítják fű­részpor- és forgácstüzelésűre, így a melléktermékeket teljes mértékben hasznosítják. És ha a szükségesnél több gőzerőt termelnek, azt meg átvezetik a szomszédba, eladják a kon­zervgyárnak. A gyárban először az első félévi eredményekről érdek­lődtünk. — Az első félévben — mon­dotta Varga József üzemigaz­gató — kitűzött terveinket túlteljesítettük. 504 dolgozónk van, létszámgondjaink nincse­nek. Ez évben már 7,5 száza­lékos bérszínvonal-fejlesztést hajtottunk végre. — A második félévre hogy alakult a helyzet? — Vállalatunknak azzal kell számolni, hogy a világpiaci árakhoz igazodva, a fa alap­árak 5—24 százalékkal csök­kentek, s az exportárakat pe­dig a gazdaságpolitikai erők lefelé szorítják. Ezen körülmé­nyek visszahatását azzal igyek­szünk ellensúlyozni, hogy minden exportot pontos ha­táridőre teljesítünk, és soron- kívüli megrendeléseket is felveszünk. Szinte azonnal szállítunk. És ezen az alapon már komoly rakodólap-meg­rendeléseket kaptunk Svédor­szágból és a Német Szövetsé­gi Köztársaságból. — Miíc még az idei terveik? — Rakodólapot még 100 ezer darabot gyártunk, valamint kétezer köbméter bútoralkat­részt, 3600 köbméter szabolcsi ládát, 1500 köbméter hagyo­mányos ládát és 60 ezer darab paprikagyűjtő ládát a kalocsai konzervgyárnak. — Helyi „pipagyárunkban' még 12 millió forint értékben készítjük a keresett Dóra bú­torokat és az élénkülő belföl­di megrendelésekre két és fél­millió forint értékű pipát gyár-' tunk. A kisebb lakások beren­dezéséhez alkalmas bútordara­bokat tervezünk, melyeknek mintadarabjait még ez évben bemutatjuk a Centrum áruhá­zaknak — fejezte be tájékoz­tatását a NEFAG gyárának üzemigazgatója. Kopa László denesetre a lemondások ered­ménye, hogy ma már nincs városunkban férfifodrász, rág­csálóirtó, gépjármű-villamos­sági műszerész. A most be­lépőik révén viszont újdon­ságként van már a városban gumiárukat készítő, szőnyeg­éi szőnyegpadló-tisztító, gáz- öngyújtó-készítő és -javító, képkeretező, elektronikai mű­szerész és tehergépkocsival árut fuvarozó kisiparos. A KIOSZ tagjai összesen 76 szakmában dolgoznak. A leg­többen, mintegy 97-en közülük az építőiparban keresik ke­nyerüket. Mint a HNF elnöksége is megállapította, a kisipari te­vékenység ma még alapve­tően a hagyományos kézmű­ves munkára épül. A kapaci­tás ennek megfelelően legin­kább extenzív módon, a lét­szám gyarapodásával növek­szik. A jövő szempontjából biztató, hogy a január 1-én életbe lépett új vámszabá­lyok, s a hitelfeltételek meg­változása felkeltette a korszerűsítésre törekvő kis­iparosok érdeklődését. Ebben az évben már hárman vettek fel hitelt műhelyük korszerű­sítésére, ketten pedig nagyobb mennyiségű anyag megvásár­lására. Szabad árat számíthat A kisipari szolgáltatások fej­lesztésével kapcsolatban gyak­ran felvetődik városunkban egy szolgáltatóház felépítésé­nek gondolata. A felmérések viszont azt mutatják, hogy ennek feltételei nem eléggé vonzóak a kisiparosok számá­ra, így az építkezés megkez­désére még nem érett meg a helyzet. A kisiparosok tevékenységé­vel kapcsolatos problémákról szólva az elnökség elégedett­ségét fejezte ki. A panaszok szama évenként mindössze 8 —10, s azok közül is csak né­hány kerül bíróság elé. Ez azt bizonyítja, hogy városunk lakossága lérjyegében teljesen elégedett a kisiparosok mun­kájával. A kisiparosok és megrendelőik megállapodása mégis gyakorta heves viták­ból születnek. Arról van szó, hogy mind több megrendelő ragaszkodik az egységárgyűj­teményben feltüntetett árak­hoz, jóllehet ezek csak irány­árak, s betartásukra semmi sem kötelezi a munkát elvál­lalókat. A kisipari árak, ke­vés kivételtől eltekintve sza­badárak, s a költségek növe­kedése természetszerűleg ar­ra kényszeríti a kisiparosokat, hogjy az árképzés lehetőségeit kihasználják. Az oktatóid dicsérete A Hazafias Népfront elnök­ségének tanácskozásán sok szó esett a kontároktól is. Szá­muk. a becslések szerint meg­lehetősen nagy. Egyébként korántsem kontárok a szó eredeti értelmében. Többsé­gük érti a mesterségét, ám szakképzettségük valamilyen hiányossága miatt nem vált­hatják ki a szükséges engedé­lyeket. Kedvező változást ho­zott ezen a téren az az új jogszabá!(y, mely csökkentette a mestervizsgához kötötten művelhető szakmák számát. E rendelet következménye, hogy a sütőiparban dolgozó szak­emberek száma városunkban is megnövekedhetett. Végezetül a HNF elnöksége elismerését fejezte ki a kis­iparosok oktatótevékenyégé­ről, melynek következtében évről évre igen jól képzett szakemberekkel gyarapodik a város kisiparossága. Farkas Péter Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stűdiómoziban Süni a ködben. Színes mese­film, fél 4-kor. A menyasszony. Színes, szinkronizált NDK-film, fél 6-kor és fél 8-kor. Duplü termés Póznára futtatott uborka A közelmúltban szakmai úton vettem részt Hollandiá­ban és az NSZK-ban. Hollan­diában megtekintettük a Ro- yal Sluis vetőmagcég köz­pontját. A babvetőmagot Tanzániában és Idahóban (USA) szaporítják, a szára­zabb éghajlat miatt ott ki­sebb a fertőzésveszély. A bor­sóvetőmagot 90 százalékban Magyarországon szaporítják. Forgalmazzák a szigstcsépi magyar görögdinnyemagot Pannónia néven és a magyar paradicsomfajták vetőmagját is. Más módszerre Az NSZK évente 80—100 ezer tonna uborkát fogyaszt és ennek csak 20—23 száza­lékát termeli meg maga, a többit importálja. Hollandiá­ból például évente 30—35 ezer tonnát vásárolnak. Magyaror­szágról átlagban 4 ezer ton­nát. Hollandiában és az NSZK- ban a legjobban bevált a Co­lét .és Nanet fajta. E fajták nagy terméséhez jó talajmű­velés és ápolás, valamint víz szükséges. Véleményük sze­rint a méhek szerepe nagyobb mint a vízé, a rendellenes alakú uborka megjelenésében, ha nem elegendő a beporzás több a deformált uborka. Egy virágot 17—20 alkalommal kell a méhnek meglátogatnia a hagyományos uborkafajták­nál. Kason fekve szedegetik Az uborka és egyéb zöldsé­gek-gyümölcsök értékesítése Hollandiában árverésszerűen zajlik ie. Kiválóan osztályoz­zák és csomagolják az árut. A Venlóban meglátogatott kertészeti szövetkezet börzéje 400 kertész tulajdona, az igaz­gató tanácsot és az elnököt a kertészek választják. Hűtőala- gút és hűtőtároló kapcsolódik az osztályozó színekhez. Az uborkát általában fólia­csíkokba vetik a szabadföld­ben is, egjy-egy fólialyukba 3 magot vagy tápkockás palán­tát raknak. A sor- és tőtá­volságtól függően egy hektá­ron 30—70 ezer tő uborka te­rem. Átlagtermésük 30—40 tonna hektáronként, de a fut­tatott uborkáé 80—100 tonna hektáronként. Hasonlóan a mi mostani szőlőtermelésünkhöz oszlopok, dróthuzalok segítsé­gével, és a dróthuzalokról le­lógó zsinegeken futtatják fel az uborkát. Ennek előnye a a kétszeres termésmennyiség, szebb, zöldebb színű, köny- nyebb szedni, egy szedőnek nagyobb a szedési teljesítmé­nye és kevesebb a földszeny- nyeződés. Az NSZK-ban van olyai. termelő, aki 5 hektáron ter­mel uborkát. Szedőalkalma­tosságot használnak, ms'iyel traktor vontat, és a talaj felett húzott vasvázon szivacsmat­racokon hasra feküdve szedik az uborkát, egy-egy dolgozó napi teljesítménye 4—5 mázsa. Ezeket a szedőeszközöket Ma­gyarországon is kipróbálták, de nem terjedtek el. Az NSZK-ban, Bajorországban majdnem minden uborkater- melőnek van ilyen szedőkocsi­ja. Géppel osztályozzák A termést már a termelőik­nél osztályozzák géppel, Hol­landiában viszont az értéke­sítő szövetkezetnél géppel vá­logatják. Hollandiában és az NSZK-ban a termelők maguk szállítják be az árut az érté­kesítő szövetkezethez, vagy a konzervgyárba. Hazánkban is célszerű len­ne a házikertekben elsősorban a futtatásos rendszerű ubor­katermeléssel megpróbálkozni, a hektáronkénti 80—109 tonna termés gazdaságossá teszi a tartóoszlop, dróthuzal és a zsi­neg megvásárlását. Dr. Konrád Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents