Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

m m LUÖI ma A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1982. JÜLIUS 25., VASÁRNAP Ősszel ismét Ilii Alkalom vitára, eszmecserére Van már gyakorlatuk a Járási szervezőknek: a KISZ- esek nem először rendezik meg ősz elején az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat. Hagyománya van az esemény- sorozatnak, még ha a rövidí­tés nem is oly ismerős, mint mondjuk, a FIN, a forradal­mi ifjúsági napok. De ez ért­hető is, hiszen az ISZN, az ifjúságnak csak egy részét, a fiatal munkások, s a munkás­nak tanulók rétegét mozgó­sítja. Ipar, mezőgazdaság Nyugodtan használhatjuk ezt a szót, amelyről a tömeg- megmozdulásra asszociáltak. Mert valóban sokféle prog­ram kínálkozik a résztvevők­nek idén szeptemberben is. Az sem véletlen, hogy már most, a nyár közepén szóba hozzuk a dolgot, hiszen a KISZ járási bizottságán már elkészült az intézkedési terv, amelyet hamarosan eljuttatnak minden érdekelt, bizottsághoz, alapszervezethez. Hiba lenne azt gondolnunk, hogy a járásban keveseket érint majd az elkövetkező másfél hónapban előkészíten­dő eseménysorozat. Mert igaz ugyan, hogy kifejezetten ipa­ri üzem kevés van a közsé­gekben, hogy az ikladi Ipari Műszergyáron és a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár kere- pestarcsai gyárán kívül inkább a szövetkezeti ipar s mégin- kább a mezőgazdaság honos vidékünkön, de az ifjúmun­kás és szakmunkástanuló na­pok címzettjei között ott van­nak a termelőszövetkezetek­ben s az áfészekben dolgozó, a gödöllői és a péceli szak­munkásképzőben tanuló ipari és mezőgazdasági szakmákra készülő fiatalok is. Így együtt pedig már igazán tömegekről van szó. Ezért nem mindegy, hogy miként szervezik meg a prog­ramokat; ha netán gondtala­nul megtörhet a hagyomány s akkor nehéz újra feltámaszta­ni az egyébként hasznos cé­lokért életre hívott rendez­vényt. Ez a bizonyos cél nem titok: azon kívül, hogy alkal­mat teremtenek a szakmai-po­litikai ismeretszerzésre, az esz­mecserékre, sportolásra és kö­zös művelődésre, nem utolsó­sorban a KISZ politikai be­folyását is növelni szeretnék ebben- a rétegben. A lakáshelyzetről A részletes ismertető elő­ször a megyei programot ajánlja a gödöllői járásbeli fiataloknak. Ebből kiderül, hogy egy ilyen nagy rendez­vénynek éppen Gödöllő ad otthont. S nem is akármilyen­nek: szeptember 18-án a vá­rosi-járási művelődési házban a fiatalok lakáshelyzetéről lesz fórum. Erről a kérdésről la­punkban is több, a városi és a községi helyzetre egyaránt kitérő, s a különféle lehetősé­geket latolgató cikkben igye­keztünk tájékoztatni a fiatalo­kat. S ahogy a témát ismerjük, akik elmennek majd a fó­rumra, nem fognak unatkoz­ni. Esetleg érdemes ötletekkel, javaslatokkal is készülni rá. Ami a járási központi ren­dezvényeket illeti, az idén is megrendezik a már évek óta sikeres áfészek közötti szak­mai-politikai vetélkedőt, ame­lyen a járás három áfészének — Gödöllő és vidéke, a Galga- vidéke és a Pécel—Isaszeg — csapatai találkoznak. Éppen ez a vetélkedő bizonyítja azt, hogy ami egyszer bevált, azt az ifjúsági mozgalomban is érdemes továbbfejleszteni, életben tartani. Ez' a vetélke­dő azért is jelentős a három szövetkezet fiatalságának éle­tében, mert presztízst jelent; a győztes újra nyerni akar, a másik kettő pedig mindenkor revánsra készül. Az erők összemérésére bő­ven lesz lehetőség az 1SZN- olimpián is, a járási sportve­télkedő legjobbjai szeptember végén a szigetszentmiklósi megyei döntőn is bizonyíthat­nak. Túra lesz a színhelye a másik nagy találkozónak, itt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a termelőszövetkeze­tek KISZ-esei adnak egymás­nak randevút, hogy az áfé­szesekhez hasonlóan szakmai és politikai kérdésekben mu­tassák be jártasságukat. Hagyománya van annak a tanácskozásnak is, amelyen a fiatal műszakiak és közgazdá­szok, valamint a fiatal agrár- szakemberek tanácsa aktívái beszélik meg a két hasonló célú mozgalom időszerű kér­déseit. Ez a terület is szám­talan vitatémát kínál s mód van arra is, hogy a legjob­bak átadhassák tapasztalatai­kat a kezdőknek. Ez a ren­dezvény azonban még tényleg távoli, hiszen az ikladi Ipari Műszergyárban tervezett an­két ideje: október 22. Már nyáron Az elmondottakon kívül természetesen sok helyi ese­ményt terveznek a járásban. A községekben, az üzemek­ben, a gazdaságokban és a. tanintézetekben is a megszo­kott, bevált formákra építhet­nek. De hiba volna, ha nem törekednének újításokra, a program színesítésére. Az sem mellékes, hogy az eseménysorozatra meg tud­ják-e nyerni a KISZ-en kívü­li fiatalokat, s hogy az isko­lák és a munkahelyek kellően kiegészítik-e rendezvényeik­kel a kínálatot. Mindebből lát­szik, nem véletlen, hogy már nyáron sok dolga akad a szer­vezőknek. Ahhoz, hogy jól sikerüljön az ISZN, még sokat kell dolgozni. G. Z. Meztelenek és bolondok. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmszatíra, III-as helyáron. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Katonadolog. Színes, szink­ronizált szovjet film. Csak 4 órakor. A vőlegény. Színes magyar filmkomédia. Csak 6 és 8 óra­kor. Feliíjstoff Mesifca-híd Esőben is járható utak A valkói nagyközségi közös tanács kezelésében levő intéz­mények, épületek többsége régi, karbantartásukra, javí­tásukra jelentős összegeket kell fordítani. Az elmúlt évek­ben jó néhány épületet tata­roztak, újítottak fel Vácszent- lászlón és Zsámbokon is. Az előbbi helységben bővítették, korszerűsítették az iskolát, új nevelői szobát alakítottak ki, bevezették a központi fűtést, s beindítottak egy iskolai nap­közis csoportot is, amellyel a szülők régi igényét elégítették ki. Tavaly tatarozták a ravata­lozót és sort kerítettek a taná­csi kezelésben levő tejbegyűj­tő felújítására is, amelynek fenntártására azért van szük­ség, mert a lakosság egy ré­sze még ma is foglalkozik szarvasmarhatartással. Zúzott kő Karbantartásra szorult az egészségház is. Tönkrement és balesetveszélyessé vált a Haj- ta-patakon egy híd, amit a megye támogatása révén ugyancsak felújítottak. Épül a községben egy cél- csoportos ikerház. Kivitelező­je a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet építőbri­gádja. A tanács vezetői bíz­nak benne, hogy a lakásokat még ebben az évben átadhat­ják. A beruházás minél előbbi befejezéséhez zsámboki érdek is kötődik, ahol jelenleg az óvoda négy csoportja mintegy százhuszonöt gyermeket szám­lál. Termeik szűkösek, udva­ruk kicsi, s mivel az épület­ben szolgálati lakás is van, ennek felszabadultával, a kel­lő átalakítások után újabb termekkel lehet majd enyhíte­ni az intézmény zsúfoltságát. Változott az utak állapota. Két évvel ezelőtt a Kossuth utca ismét aszfaltszőnyeget kapott. A lakosság anyagi hozzájárulásával és támogatá­sával a Budapest—Miskolc kö­zötti vasútvonal felújításakor a tanács-kapott a sínek alól kiszedett zúzott kőből — ezért fizetni nem kellett —, s mind­három községbe fuvaroztat­tak belőle, amelynek díját az utcák lakói fedezték. Pormentesíthető Vácszentlászlón a Jókai és a Tompa utca, Zsámbokon a Hunyadi, Komárom, Tavasz és részben az Ady Endre litca, Valkón a Petőfi köz és rész­ben a Vörösmarty utca ka­pott zúzalékot. Bár ezek az utcák nem váltak pormentes­sé, s rajtuk haladván zötykö- lődnek az autókban ülők, any- nyit elértek, hogy bármilyen esős időben be tudnak állni a mentők, szenet és egyéb, nélkülözhetetlen dolgokat szál­lító gépkocsik és a személy­autók. Ezeknek a tanácstagok ál­tal szervezett zúzalékköves útakcióknak megvan még az az előnyük is, hogy a későb­biekben — meglévőn az alap —, amikor a tanács anyagi A TÉMA örök: vandálok, garázdák, rongálok tettei. Té­vedés ne essék, nem a nosztal­gia mondatja velem, de az évek során igencsak összegyűltek az ezzel foglalkozó cikkeim. Sor­ra vettem én már mindent. A megkarcolt, megsebzett fákat, a bezúzott lámpaburákat, a ki­tört korlátoszlopokat, a fel­szaggatott HÉV-ülőkéket. a szemetes tereket és utcákat, az otthagyott építési törmeléket, a gondatlanul szigetelt villany- vezetéket, az egymás iránti kö­zönyt ... Mert az itt felsoroltak mind­mind beleférnek. Aligha tudok érdemben különböztetni akö­zött, aki harmadszorra is be­töri a buszváró ablakát, s aki egy cég képviseletében nem pucoltatja le a sóderral tele­hintett, s balesetveszélyes utat. Mi a különbség, van-e? Első pillantásra ugye nincs? De aztán a szervezetten szer­vezetlen rongálásokra mégis mentségeket találunk, s bár pontosan tudjuk, hogy ki a fe­lelős, a tett vagy hiánya mégis feloldódik valami közös fele­lőtlenségben. A törő-zúzó is­meretlen viszont általában sze­mélyiséggé magasztosul csele­kedetében. Sőt: mintha látni vélnénk. Ott azok között a nagyhajú, csöves nadrágot vi­selő fiatalok között! Ki is le­hetne más? Apró-cseprő (?) közügyeink A MINAP két példa illuszt­rálta a fentieket. Egyik köz­épületünkben a mellékhelyi­ség mosdójának szifonját le­szerelte valaki. A kötelező fel­háborodás mázát mégis átütöt­te a szelídebb irónia: lám, még szifont is lopnak egyesek, s nem átallanak éppen innét. A mindenit a jó dolgának, akárki is volt. Ne tagadjuk, erős megütkö­zésünk közepette is eszünkbe jut; az ilyesmi nem újság. Hi­szen mennyit hallunk pana­mákról, ügyeskedésekről, meg­bocsátható fusizásról, a köz­tulajdon ejnye-bejnye megká­rosításáról. A másik példa viszont azon­nal túlcsorduló felháborodást, már-már gyűlöletet szül. Az aluljáróban, ahol a gyerekna­pon serény és ügyeskezű út­törők rajzokkal díszítették az addig kopár falakat, már má­sodjára egy csúf, hosszú bordó csík csúfítja el a művet. Mint­ha sprayből spriccelnék a fal­ra, előre megfontolt szándék­kal, hogy elrontsák az alkotók, s az aluljáró használóinak örö­mét. Az aluljáróról pedig azon­mód ők jutnak eszünkbe, akik­ről manapság a közhit mindent tudni vél, a csövesek. Kész az ítélet. S itt már alig-alig van pardon. Az előítélettel, a hiá­nyos, elferdített, felnagyított információkkal, a pillanatok alatt egymásra találó, s meg­egyező véleményekkel szem­ben közülük a legártatlanabb is hiába védekezne. S ami a legszomorúbb, az ítélet nyo­mán kellő erélyű és súlyú bün­tetések is megfogalmazódnak. Nem kívánom ismételni őket, ismerősök régről, s nem is any- nyira régről. EZ MÉGSE lehet igaz, véle­kedhet a figyelmes olvasó, hogy egy kalap alá vesszük mond­juk a gondatlan tervezőmérnö­köt, a hanyag munkást és az obszcén szövegek falra festő szerzőjét, vagy a kerti padok szétforgácsolóit. Hát szó ami szó. olyan kalapot aligha talál­nák, ami mindannyiuk, mind­annyiunk fejére ráillene. Ha pedig nem közös az a kalap, már az anyaga, a fazonja, s az ára sem ugyanaz. A párhuzamot mégis tovább­gondolásra érdemesnek tar­tom. Adalék lehet az apró- cseprő, a nagyobb, s még na­gyobb közügyeinkről vallott nézeteinkhez. S talán a tisztá­ereje lehetővé teszi, könnyeb­ben, gyorsabban pormentesít- hetők, mint a puszta földutak. Zsámbokon is folytak az el­múlt években bővítések, ta­tarozások. Két esztendővel ez­előtt kicserélték az óvoda te­tőszerkezetét, az elkorhadt, tönkrement szarufák helyére újak kerültek, a födémet tel­jes egészében palával borítot­ták be, és elvégezték az épü­let külső színezését is. Benn parkettáztak, csiszoltak, kija­vították a falfelületeket, átfes­tették a helyiségeket. Elért színvonal Ugyanebben az évben az is­kolában a szülők odaadó tá­mogatása révén melléképüle­tet emeltek a nyári szünidő­ben. A napokban fejezték be a világítás korszerűsítését. Szintén az 1980-as évhez kap­csolódik a falumúzeum léte­sítésének alaplépése: az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség kétszázezer forin­tos támogatása — amit a ta­nács százezerrel toldott meg — lehetővé tette egy viszony­lag nagy telekkel rendelkező porta megvásárlását. Az épület felújítását a túrái Galgavidéke Áfész vállalta magára, s a munkálatok oroszlánrészét már el is vé­gezték, s bár kisebb tenniva­lók még mindig akadnak, La­pu lstvánné gyűjteménye mél­tó helyére került. Zsámbokon a Felszabadulás téren egy szép park található, amely­nek feriyőfái már-már elér­ték az elektromos vezetéke­ket. A kellemes környezet megvédése érdekében a fák megcsonkítása, kivágása he­lyett sikerült elérni, hogy a légvezetékeket föld alatti ká­belre cserélték ki. A nagyközségi közös tanács jóval nagyobb pénzösszeggel sáfárkodik, mint az elődök bármelyike, de az is nyil­vánvaló, hogy megnöveked­tek a kiadási költségek is, így az ésszerű, jó gazdálkodáshoz nem nélkülözhetik egyik te­lepülésen sem a lakosság tár­sadalmi munkáját. Ennek hiá­nyára a fentebbiek alapján sem lehet panaszkodni. A készséges hozzáállás Vácszent­lászlón, Zsámbokon és Valkón is megmutatkozik például a járdaépítéseknél, illetve fel­újításoknál. Az építést elsősorban olyan utcákban támogatják, ahol azt riem kell a következő évek során megbolygatni, felbonta­ni a közművesítés miatt. Zsámbokon, ahol a vízhálózat már kiépült, a Deák és a Kossuth utcában, valamint az Erzsébet téren épült járda, Vácszentlászlón a Kossuth ut­ca templom környéki részén kellett a járdát felújítani, Valkón pedig a Rétközben. Kiemelkedő dologra nem fu­totta az elmúlt Két évben a nagyközségi tanács nem éppen tömött pénztárcájából. Nem is futhatta, hiszen a nagyon is behatárolt anyagi eszközö­ket a legégetőbb feladatokra kell koncentrálniuk, s tarta­niuk a már elért színvonalat. A vezetők figyelme elsősor­ban a vízműre irányul, amely a hatodik ötéves terv legna­gyobb erőpróbáját jelenti. B. M. i KISZ-vezetők Munkatúra Kétnapos kirándulásra, Eger­be és környékére készülnek a járás KISZ-vezetöi. A titká­rok nemcsak pihenésnek, ki- kapcsolódásnak szánják a tú­rát, hiszen amellett, hogy megismerkednek a város ne­vezetességeivel, az új mozgal­mi évre való felkészülés is té­mája lesz .a beszélgetéseknek. Diplomáciai nyelven fogalmaz­va, amolyan munkatúra lesz ez, s nem lenne véletlen, ha eredményesebben végződne, mint egy füstös teremben meg­tartott hosszadalmas tanács­kozás. zásban is segít valamelyest. Csalfa látszat az, hogy bárme­lyik negatív hősünk védelmet érdemelne tettét illetően, lett légyen másokról -vagy magunk­ról szó. Az viszont mindenkép­pen túlságosan kényelmesnek látszó megoldás, hogy kivá­lasztunk magunknak egy bűn­bakcsoportot, s ami csak rá­juk kenhető, rájuk is kenjük. Amit pedig helyzetüknél fogva sem követhetnek el. a tetteseket tehát közelebb, a jobban nyírott frizurájúak és a kevésbé csöves nadrágúak között kellene keresnünk, már-már önmegbocsátólag el­kenjük. Ha még csak ott tartunk, hogy nem minden nagyhajú fiatal és ha úgy tetszik csöves vandál is egyben, kár a nyom­dafestékért. Mert akkor még sehol sem tartunk a felelős kö­zösségek megteremtésében, pedig látszólag olyan szépen, egyszerűen elrendeztük a vi­szonylatokat. De ezzel a bűnös egyszerűséggel alaposan és na­gyon hosszú időre becsaphat­juk magunkat. S ez már egy­általán nem apró-cseprő do­log. Gáti Zoltán Jegyzet Sportban — jobbat Ezeken a hasábokon alig­ha kell azt bizonyítani, hogy milyen népszerű ná­lunk — mármint Gödöllőn — a kispályás labdarúgás. Foglalkoztatja az embert ilyenkor a gondolat, hogy azt mondja: milyen jó len­ne, vagy méginkább jó lett volna, ha a nagypályás já­ték csak fele annyi érdek­lődőt, lelkesedésben, tenni- akarásban élenjárót von­zott volna a zöld gyepre, akkor a nagycsapat, az az egy, nem úgy végzi a baj­nokságot, ahogy tette. De hát ez már a múlté, mindenképpen. Ma örül­jünk inkább annak, hogy van egy jó tömegbázisú kispályás labdarúgógár­dánk, amelyiknek látszat­ra könnyebb, hiszen ők ál­talában a játék öröméért, a testet edző, jól elárasz­tó, azután pihentető mulat­ságért játszanak. Igaz a kispályán is pontokért, mé­terekért, pillanatnyi virtus­előnyökért megy a futás a bajnokságban. Itt közel áll, egy-egy edzésen, mérkőzé­sen a vidámság, a jóindu­latú heccelés, a beugratás, a megtréfálás — semmint az oktalan, kemény, oly­kor még anyagiakért is alig vállalt harc. No, de ne kalandozzunk el, ne nosztalgiázzunk! In­kább keresni, erősíteni kel­lene egy vagy két sport­ágat — gyeplabdát? öttu­sát? vívást? —, amelyik fazont, hírnevet adna Gö­döllő sportjának, s húzná, vinné maga után a maga­sabb produkciókra szintén pályázó egyéb sportágbe­lieket. Mert hiszen, bár ilyenről ritkán esik szó: a nagy egyesületek élenjáró csapatai vagy éppen egyéni versenyzői, akik már egy­szeri hírt, nevet, rangot szereztek maguknak, oz egyesületeknek, a többie­ket, a más számokban küz­dőket is doppingolják. Miért ne lehetne ez így Gödöllőn is, ahol megfele­lő összefogással, egy-két sportágra koncentrálva, a fiatalok kinevelésével or­szágra, de legalább megyé­re szóló eredményeket, jó értelemben véve feltűnést tudnának elérni? A kérdés, úgy gondolom, kérdés marad, hiszen nem vagyok szakember a meg­válaszolásában. Legföljebb várhatom, hogy hasznos ötletekkel jön rá felelet. F. I. Az ÁTK és MÉMMI horgászai Egyesületet alakítottak Közösen alakítottak ki, il­letve újítottak fel egy tavat a Rákos-patak mellett a MÉM Műszaki Intézet és az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ dolgozóiból alakult horgászegyesület tag­jai. A hétvégeken csaknem öt­ezer órás társadalmi munká­val két zsilipet és egy kisebb duzzasztót építettek, s beke­rítették a tó melletti kis erdő­részt is. A gátakhoz, gépek­kel harmincezer köbméter föl­det mozgattak meg. A nem­régiben megnyitott horgász­paradicsom mintegy hat hek­tárnyi területére több mint öt tonna halat telepítettek. Ezzel persze elsősorban még a jövőt alapozták, hiszen a vízbe eresztett halaknak csu­pán egytizede volt a két kilo­grammon felüli ponty. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents