Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-25 / 173. szám
m m LUÖI ma A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1982. JÜLIUS 25., VASÁRNAP Ősszel ismét Ilii Alkalom vitára, eszmecserére Van már gyakorlatuk a Járási szervezőknek: a KISZ- esek nem először rendezik meg ősz elején az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat. Hagyománya van az esemény- sorozatnak, még ha a rövidítés nem is oly ismerős, mint mondjuk, a FIN, a forradalmi ifjúsági napok. De ez érthető is, hiszen az ISZN, az ifjúságnak csak egy részét, a fiatal munkások, s a munkásnak tanulók rétegét mozgósítja. Ipar, mezőgazdaság Nyugodtan használhatjuk ezt a szót, amelyről a tömeg- megmozdulásra asszociáltak. Mert valóban sokféle program kínálkozik a résztvevőknek idén szeptemberben is. Az sem véletlen, hogy már most, a nyár közepén szóba hozzuk a dolgot, hiszen a KISZ járási bizottságán már elkészült az intézkedési terv, amelyet hamarosan eljuttatnak minden érdekelt, bizottsághoz, alapszervezethez. Hiba lenne azt gondolnunk, hogy a járásban keveseket érint majd az elkövetkező másfél hónapban előkészítendő eseménysorozat. Mert igaz ugyan, hogy kifejezetten ipari üzem kevés van a községekben, hogy az ikladi Ipari Műszergyáron és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kere- pestarcsai gyárán kívül inkább a szövetkezeti ipar s mégin- kább a mezőgazdaság honos vidékünkön, de az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok címzettjei között ott vannak a termelőszövetkezetekben s az áfészekben dolgozó, a gödöllői és a péceli szakmunkásképzőben tanuló ipari és mezőgazdasági szakmákra készülő fiatalok is. Így együtt pedig már igazán tömegekről van szó. Ezért nem mindegy, hogy miként szervezik meg a programokat; ha netán gondtalanul megtörhet a hagyomány s akkor nehéz újra feltámasztani az egyébként hasznos célokért életre hívott rendezvényt. Ez a bizonyos cél nem titok: azon kívül, hogy alkalmat teremtenek a szakmai-politikai ismeretszerzésre, az eszmecserékre, sportolásra és közös művelődésre, nem utolsósorban a KISZ politikai befolyását is növelni szeretnék ebben- a rétegben. A lakáshelyzetről A részletes ismertető először a megyei programot ajánlja a gödöllői járásbeli fiataloknak. Ebből kiderül, hogy egy ilyen nagy rendezvénynek éppen Gödöllő ad otthont. S nem is akármilyennek: szeptember 18-án a városi-járási művelődési házban a fiatalok lakáshelyzetéről lesz fórum. Erről a kérdésről lapunkban is több, a városi és a községi helyzetre egyaránt kitérő, s a különféle lehetőségeket latolgató cikkben igyekeztünk tájékoztatni a fiatalokat. S ahogy a témát ismerjük, akik elmennek majd a fórumra, nem fognak unatkozni. Esetleg érdemes ötletekkel, javaslatokkal is készülni rá. Ami a járási központi rendezvényeket illeti, az idén is megrendezik a már évek óta sikeres áfészek közötti szakmai-politikai vetélkedőt, amelyen a járás három áfészének — Gödöllő és vidéke, a Galga- vidéke és a Pécel—Isaszeg — csapatai találkoznak. Éppen ez a vetélkedő bizonyítja azt, hogy ami egyszer bevált, azt az ifjúsági mozgalomban is érdemes továbbfejleszteni, életben tartani. Ez' a vetélkedő azért is jelentős a három szövetkezet fiatalságának életében, mert presztízst jelent; a győztes újra nyerni akar, a másik kettő pedig mindenkor revánsra készül. Az erők összemérésére bőven lesz lehetőség az 1SZN- olimpián is, a járási sportvetélkedő legjobbjai szeptember végén a szigetszentmiklósi megyei döntőn is bizonyíthatnak. Túra lesz a színhelye a másik nagy találkozónak, itt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a termelőszövetkezetek KISZ-esei adnak egymásnak randevút, hogy az áfészesekhez hasonlóan szakmai és politikai kérdésekben mutassák be jártasságukat. Hagyománya van annak a tanácskozásnak is, amelyen a fiatal műszakiak és közgazdászok, valamint a fiatal agrár- szakemberek tanácsa aktívái beszélik meg a két hasonló célú mozgalom időszerű kérdéseit. Ez a terület is számtalan vitatémát kínál s mód van arra is, hogy a legjobbak átadhassák tapasztalataikat a kezdőknek. Ez a rendezvény azonban még tényleg távoli, hiszen az ikladi Ipari Műszergyárban tervezett ankét ideje: október 22. Már nyáron Az elmondottakon kívül természetesen sok helyi eseményt terveznek a járásban. A községekben, az üzemekben, a gazdaságokban és a. tanintézetekben is a megszokott, bevált formákra építhetnek. De hiba volna, ha nem törekednének újításokra, a program színesítésére. Az sem mellékes, hogy az eseménysorozatra meg tudják-e nyerni a KISZ-en kívüli fiatalokat, s hogy az iskolák és a munkahelyek kellően kiegészítik-e rendezvényeikkel a kínálatot. Mindebből látszik, nem véletlen, hogy már nyáron sok dolga akad a szervezőknek. Ahhoz, hogy jól sikerüljön az ISZN, még sokat kell dolgozni. G. Z. Meztelenek és bolondok. Színes, szinkronizált amerikai filmszatíra, III-as helyáron. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Katonadolog. Színes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. A vőlegény. Színes magyar filmkomédia. Csak 6 és 8 órakor. Feliíjstoff Mesifca-híd Esőben is járható utak A valkói nagyközségi közös tanács kezelésében levő intézmények, épületek többsége régi, karbantartásukra, javításukra jelentős összegeket kell fordítani. Az elmúlt években jó néhány épületet tataroztak, újítottak fel Vácszent- lászlón és Zsámbokon is. Az előbbi helységben bővítették, korszerűsítették az iskolát, új nevelői szobát alakítottak ki, bevezették a központi fűtést, s beindítottak egy iskolai napközis csoportot is, amellyel a szülők régi igényét elégítették ki. Tavaly tatarozták a ravatalozót és sort kerítettek a tanácsi kezelésben levő tejbegyűjtő felújítására is, amelynek fenntártására azért van szükség, mert a lakosság egy része még ma is foglalkozik szarvasmarhatartással. Zúzott kő Karbantartásra szorult az egészségház is. Tönkrement és balesetveszélyessé vált a Haj- ta-patakon egy híd, amit a megye támogatása révén ugyancsak felújítottak. Épül a községben egy cél- csoportos ikerház. Kivitelezője a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet építőbrigádja. A tanács vezetői bíznak benne, hogy a lakásokat még ebben az évben átadhatják. A beruházás minél előbbi befejezéséhez zsámboki érdek is kötődik, ahol jelenleg az óvoda négy csoportja mintegy százhuszonöt gyermeket számlál. Termeik szűkösek, udvaruk kicsi, s mivel az épületben szolgálati lakás is van, ennek felszabadultával, a kellő átalakítások után újabb termekkel lehet majd enyhíteni az intézmény zsúfoltságát. Változott az utak állapota. Két évvel ezelőtt a Kossuth utca ismét aszfaltszőnyeget kapott. A lakosság anyagi hozzájárulásával és támogatásával a Budapest—Miskolc közötti vasútvonal felújításakor a tanács-kapott a sínek alól kiszedett zúzott kőből — ezért fizetni nem kellett —, s mindhárom községbe fuvaroztattak belőle, amelynek díját az utcák lakói fedezték. Pormentesíthető Vácszentlászlón a Jókai és a Tompa utca, Zsámbokon a Hunyadi, Komárom, Tavasz és részben az Ady Endre litca, Valkón a Petőfi köz és részben a Vörösmarty utca kapott zúzalékot. Bár ezek az utcák nem váltak pormentessé, s rajtuk haladván zötykö- lődnek az autókban ülők, any- nyit elértek, hogy bármilyen esős időben be tudnak állni a mentők, szenet és egyéb, nélkülözhetetlen dolgokat szállító gépkocsik és a személyautók. Ezeknek a tanácstagok által szervezett zúzalékköves útakcióknak megvan még az az előnyük is, hogy a későbbiekben — meglévőn az alap —, amikor a tanács anyagi A TÉMA örök: vandálok, garázdák, rongálok tettei. Tévedés ne essék, nem a nosztalgia mondatja velem, de az évek során igencsak összegyűltek az ezzel foglalkozó cikkeim. Sorra vettem én már mindent. A megkarcolt, megsebzett fákat, a bezúzott lámpaburákat, a kitört korlátoszlopokat, a felszaggatott HÉV-ülőkéket. a szemetes tereket és utcákat, az otthagyott építési törmeléket, a gondatlanul szigetelt villany- vezetéket, az egymás iránti közönyt ... Mert az itt felsoroltak mindmind beleférnek. Aligha tudok érdemben különböztetni aközött, aki harmadszorra is betöri a buszváró ablakát, s aki egy cég képviseletében nem pucoltatja le a sóderral telehintett, s balesetveszélyes utat. Mi a különbség, van-e? Első pillantásra ugye nincs? De aztán a szervezetten szervezetlen rongálásokra mégis mentségeket találunk, s bár pontosan tudjuk, hogy ki a felelős, a tett vagy hiánya mégis feloldódik valami közös felelőtlenségben. A törő-zúzó ismeretlen viszont általában személyiséggé magasztosul cselekedetében. Sőt: mintha látni vélnénk. Ott azok között a nagyhajú, csöves nadrágot viselő fiatalok között! Ki is lehetne más? Apró-cseprő (?) közügyeink A MINAP két példa illusztrálta a fentieket. Egyik középületünkben a mellékhelyiség mosdójának szifonját leszerelte valaki. A kötelező felháborodás mázát mégis átütötte a szelídebb irónia: lám, még szifont is lopnak egyesek, s nem átallanak éppen innét. A mindenit a jó dolgának, akárki is volt. Ne tagadjuk, erős megütközésünk közepette is eszünkbe jut; az ilyesmi nem újság. Hiszen mennyit hallunk panamákról, ügyeskedésekről, megbocsátható fusizásról, a köztulajdon ejnye-bejnye megkárosításáról. A másik példa viszont azonnal túlcsorduló felháborodást, már-már gyűlöletet szül. Az aluljáróban, ahol a gyereknapon serény és ügyeskezű úttörők rajzokkal díszítették az addig kopár falakat, már másodjára egy csúf, hosszú bordó csík csúfítja el a művet. Mintha sprayből spriccelnék a falra, előre megfontolt szándékkal, hogy elrontsák az alkotók, s az aluljáró használóinak örömét. Az aluljáróról pedig azonmód ők jutnak eszünkbe, akikről manapság a közhit mindent tudni vél, a csövesek. Kész az ítélet. S itt már alig-alig van pardon. Az előítélettel, a hiányos, elferdített, felnagyított információkkal, a pillanatok alatt egymásra találó, s megegyező véleményekkel szemben közülük a legártatlanabb is hiába védekezne. S ami a legszomorúbb, az ítélet nyomán kellő erélyű és súlyú büntetések is megfogalmazódnak. Nem kívánom ismételni őket, ismerősök régről, s nem is any- nyira régről. EZ MÉGSE lehet igaz, vélekedhet a figyelmes olvasó, hogy egy kalap alá vesszük mondjuk a gondatlan tervezőmérnököt, a hanyag munkást és az obszcén szövegek falra festő szerzőjét, vagy a kerti padok szétforgácsolóit. Hát szó ami szó. olyan kalapot aligha találnák, ami mindannyiuk, mindannyiunk fejére ráillene. Ha pedig nem közös az a kalap, már az anyaga, a fazonja, s az ára sem ugyanaz. A párhuzamot mégis továbbgondolásra érdemesnek tartom. Adalék lehet az apró- cseprő, a nagyobb, s még nagyobb közügyeinkről vallott nézeteinkhez. S talán a tisztáereje lehetővé teszi, könnyebben, gyorsabban pormentesít- hetők, mint a puszta földutak. Zsámbokon is folytak az elmúlt években bővítések, tatarozások. Két esztendővel ezelőtt kicserélték az óvoda tetőszerkezetét, az elkorhadt, tönkrement szarufák helyére újak kerültek, a födémet teljes egészében palával borították be, és elvégezték az épület külső színezését is. Benn parkettáztak, csiszoltak, kijavították a falfelületeket, átfestették a helyiségeket. Elért színvonal Ugyanebben az évben az iskolában a szülők odaadó támogatása révén melléképületet emeltek a nyári szünidőben. A napokban fejezték be a világítás korszerűsítését. Szintén az 1980-as évhez kapcsolódik a falumúzeum létesítésének alaplépése: az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség kétszázezer forintos támogatása — amit a tanács százezerrel toldott meg — lehetővé tette egy viszonylag nagy telekkel rendelkező porta megvásárlását. Az épület felújítását a túrái Galgavidéke Áfész vállalta magára, s a munkálatok oroszlánrészét már el is végezték, s bár kisebb tennivalók még mindig akadnak, Lapu lstvánné gyűjteménye méltó helyére került. Zsámbokon a Felszabadulás téren egy szép park található, amelynek feriyőfái már-már elérték az elektromos vezetékeket. A kellemes környezet megvédése érdekében a fák megcsonkítása, kivágása helyett sikerült elérni, hogy a légvezetékeket föld alatti kábelre cserélték ki. A nagyközségi közös tanács jóval nagyobb pénzösszeggel sáfárkodik, mint az elődök bármelyike, de az is nyilvánvaló, hogy megnövekedtek a kiadási költségek is, így az ésszerű, jó gazdálkodáshoz nem nélkülözhetik egyik településen sem a lakosság társadalmi munkáját. Ennek hiányára a fentebbiek alapján sem lehet panaszkodni. A készséges hozzáállás Vácszentlászlón, Zsámbokon és Valkón is megmutatkozik például a járdaépítéseknél, illetve felújításoknál. Az építést elsősorban olyan utcákban támogatják, ahol azt riem kell a következő évek során megbolygatni, felbontani a közművesítés miatt. Zsámbokon, ahol a vízhálózat már kiépült, a Deák és a Kossuth utcában, valamint az Erzsébet téren épült járda, Vácszentlászlón a Kossuth utca templom környéki részén kellett a járdát felújítani, Valkón pedig a Rétközben. Kiemelkedő dologra nem futotta az elmúlt Két évben a nagyközségi tanács nem éppen tömött pénztárcájából. Nem is futhatta, hiszen a nagyon is behatárolt anyagi eszközöket a legégetőbb feladatokra kell koncentrálniuk, s tartaniuk a már elért színvonalat. A vezetők figyelme elsősorban a vízműre irányul, amely a hatodik ötéves terv legnagyobb erőpróbáját jelenti. B. M. i KISZ-vezetők Munkatúra Kétnapos kirándulásra, Egerbe és környékére készülnek a járás KISZ-vezetöi. A titkárok nemcsak pihenésnek, ki- kapcsolódásnak szánják a túrát, hiszen amellett, hogy megismerkednek a város nevezetességeivel, az új mozgalmi évre való felkészülés is témája lesz .a beszélgetéseknek. Diplomáciai nyelven fogalmazva, amolyan munkatúra lesz ez, s nem lenne véletlen, ha eredményesebben végződne, mint egy füstös teremben megtartott hosszadalmas tanácskozás. zásban is segít valamelyest. Csalfa látszat az, hogy bármelyik negatív hősünk védelmet érdemelne tettét illetően, lett légyen másokról -vagy magunkról szó. Az viszont mindenképpen túlságosan kényelmesnek látszó megoldás, hogy kiválasztunk magunknak egy bűnbakcsoportot, s ami csak rájuk kenhető, rájuk is kenjük. Amit pedig helyzetüknél fogva sem követhetnek el. a tetteseket tehát közelebb, a jobban nyírott frizurájúak és a kevésbé csöves nadrágúak között kellene keresnünk, már-már önmegbocsátólag elkenjük. Ha még csak ott tartunk, hogy nem minden nagyhajú fiatal és ha úgy tetszik csöves vandál is egyben, kár a nyomdafestékért. Mert akkor még sehol sem tartunk a felelős közösségek megteremtésében, pedig látszólag olyan szépen, egyszerűen elrendeztük a viszonylatokat. De ezzel a bűnös egyszerűséggel alaposan és nagyon hosszú időre becsaphatjuk magunkat. S ez már egyáltalán nem apró-cseprő dolog. Gáti Zoltán Jegyzet Sportban — jobbat Ezeken a hasábokon aligha kell azt bizonyítani, hogy milyen népszerű nálunk — mármint Gödöllőn — a kispályás labdarúgás. Foglalkoztatja az embert ilyenkor a gondolat, hogy azt mondja: milyen jó lenne, vagy méginkább jó lett volna, ha a nagypályás játék csak fele annyi érdeklődőt, lelkesedésben, tenni- akarásban élenjárót vonzott volna a zöld gyepre, akkor a nagycsapat, az az egy, nem úgy végzi a bajnokságot, ahogy tette. De hát ez már a múlté, mindenképpen. Ma örüljünk inkább annak, hogy van egy jó tömegbázisú kispályás labdarúgógárdánk, amelyiknek látszatra könnyebb, hiszen ők általában a játék öröméért, a testet edző, jól elárasztó, azután pihentető mulatságért játszanak. Igaz a kispályán is pontokért, méterekért, pillanatnyi virtuselőnyökért megy a futás a bajnokságban. Itt közel áll, egy-egy edzésen, mérkőzésen a vidámság, a jóindulatú heccelés, a beugratás, a megtréfálás — semmint az oktalan, kemény, olykor még anyagiakért is alig vállalt harc. No, de ne kalandozzunk el, ne nosztalgiázzunk! Inkább keresni, erősíteni kellene egy vagy két sportágat — gyeplabdát? öttusát? vívást? —, amelyik fazont, hírnevet adna Gödöllő sportjának, s húzná, vinné maga után a magasabb produkciókra szintén pályázó egyéb sportágbelieket. Mert hiszen, bár ilyenről ritkán esik szó: a nagy egyesületek élenjáró csapatai vagy éppen egyéni versenyzői, akik már egyszeri hírt, nevet, rangot szereztek maguknak, oz egyesületeknek, a többieket, a más számokban küzdőket is doppingolják. Miért ne lehetne ez így Gödöllőn is, ahol megfelelő összefogással, egy-két sportágra koncentrálva, a fiatalok kinevelésével országra, de legalább megyére szóló eredményeket, jó értelemben véve feltűnést tudnának elérni? A kérdés, úgy gondolom, kérdés marad, hiszen nem vagyok szakember a megválaszolásában. Legföljebb várhatom, hogy hasznos ötletekkel jön rá felelet. F. I. Az ÁTK és MÉMMI horgászai Egyesületet alakítottak Közösen alakítottak ki, illetve újítottak fel egy tavat a Rákos-patak mellett a MÉM Műszaki Intézet és az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ dolgozóiból alakult horgászegyesület tagjai. A hétvégeken csaknem ötezer órás társadalmi munkával két zsilipet és egy kisebb duzzasztót építettek, s bekerítették a tó melletti kis erdőrészt is. A gátakhoz, gépekkel harmincezer köbméter földet mozgattak meg. A nemrégiben megnyitott horgászparadicsom mintegy hat hektárnyi területére több mint öt tonna halat telepítettek. Ezzel persze elsősorban még a jövőt alapozták, hiszen a vízbe eresztett halaknak csupán egytizede volt a két kilogrammon felüli ponty. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
