Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. július zí., szombat Ki nyeri el a pünkösdi királyságot? A flanc csak a pénzt emészti Mindennapok Apajpusztán Látványosság, vidám szórakozás, Izgalmas vetélkedők, mokány ^ csikósprodukciók, étel és ital — tavaly hatvanezren nézték meg a | kiskunsági pásztor- és lovasnapok pergő eseményeit. Ezen a hétvégi gén tizenkettedik alkalommal vonul fel újra a rackanyáj és a magyar szürke gulya; három nap alatt — péntek, szombat, vasárnap — az országos fogathajtó verseny második fordulójában, a díj- és vadászugrató versenyben, a pünkösdi király címért küzdő csikósok ügyességében, a lófociban, az ötösfogatban gyönyörködhet a nézők serege. Van népművészeti vásár és műsor, az áfész-konyhákon hűvös sör és üdítő, birkagulyás, pacal és pörkölt, s a legszerencsésebbek még csikót, racka juhot is nyerhetnek tombolán. Két csikós egy csárdában S a látványosságokon túl, milyen a hétköznapi élet a pusztám — Az ötösfogat betanításához legalább hat-nyolc hónapra van szükség — mondja a keménykötésű, kékszemű, valóban mokány legény Faragó Péter, aki talán éppen e cikk megjelenésekor borzolja ezrek idegeit azzal, hogy őrült vágtában hajt keresztül a pusztán, a lovak hátán állva. Mi tagadás, ki imádkozik a fiatal csikós testi épségéért, ki pedig dobogó szívvel várja az igazi látványosságot: a leesést. — Tavaly, az első nap előtti edzésen leestem a lovakról, s a karomat valami hegyes tárgy szúrta meg. Nem éreztem semmit, végighajtottam a három napot. Később azonban fájt, bedagadt, végül fel kellett nyitni a sebet, mert elfertőződött. Ennél nagyobb balesetem nem volt. Azt azonban nem merném állítani, hogy az immár nyolcéves gyakorlatom elegendő lenne a százszázalékos biztonsághoz. A bekötött lovak mellett beszélgetünk arról, mennyi manapság egy csikós jövedelme, s van-e utánpótlás? — Négyezer forint a fizetésem. —- Háztáji? — Kezdetleges, mert tavaly nősültem, s két hete született egy kislányom. Ja, utánpótlás. Sok gyerek jár ide, úttörőlovasként kezdenek, s akiről látjuk, hogy ápolni, etetni, itatni is szereti a lovakat, arról tudjuk, hogy többé nem tud meglenni nélkülük. Mi magunk is így lettünk az általános iskola után csikósok. Időközben a farmernadrágos. félmeztelen Faragó Péter mellé egy magyar gatyás, bő szárú fekete inget, mellényt s csikós kalapot viselő, kac- kiás bajuszú fiatalember telepedik. Béres Ferenc — ahogy mondja — sose volt igazán szántó-vető béres, hanem csakis csikós. Az országban egyedül ez a két fiatalember űzi a lófocit. ni az előkészítő munkálatok egyik fő irányítójával, Keresztes Lajos lová- szati főágazatvezetővel: — Csak az én ágazatomból 27 ember dolgozik folyamatosan az egyik legnagyobb munkán, a vendéglovak elhelyezésén — mondja Keresztes Lajos. — Két nyári, nádtetős színhez húztunk fel falakát, szereljük az állásokat, bálázunk, mi adjuk u"van- is az alomszalmát, szénát is. összesen 160 érkezett Ausztriából. Németországból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Romániából — sajnos nélkülöznünk kell a világhírű szovjet csapatot —, s mert a nemzetközi ugratóverseny szervezője a Budapesti Honvéd Sportegyesület, az ő lovaik is jönnek. A fogathajtó bajnokságon a külföldieken kívül itt lesz a teljes magyar élgárda, valószínűleg a kétBércs Ferenc csikós Aki gondozni Is szereti a lovat, az többé meg nem Szafiánt ápolja válhat töltik. Faragó Péter Paripák és lovasaik Beszélgetésünk alatt folyamatosan érkeznek a kényes versenyparipák az apajpusztai szálláshelyükre. A gyors szervezés, az utasító szavak áradatában igyekszünk néhány szót váltaszeres világbajnok, Bárdos György vezetésével. — S az ő elhelyezésüket hogyan oldják meg? — A hajtők és versenyzők a kun- szentmiklósi gimnázium diákotthonában, illetve a ráckevei és dömsö- di kempingekben kapnak szállást, a segédhajtók, ápolók a helyszínen, katonai sátrakban laknak, a közönség pedig szintén a környékbeli kempingekben, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park területén kialakított ideiglenes kempingben szállhat meg. Ez utóbbihoz hozzá kell tennem, a nemzeti park jellege miatt, érthetően másutt nem szabad sátrat leverni. Éjjel-nappal készülődés — összesen hány ember munkája a háromnapos rendezvénysorozat, s bevétel szempontjából mire számítanak? — Mindkettő nagyon nehéz kérdés. A Kiskunsági Állami Gazdaság szinte minden dolgozója — kivéve talán az aratókat — itt van ezen a héten, olykor éjjel-nappal. Ezenkívül a Kö- zép-Dunavölgyi Intéző Bizottság harminc társadalmi munkása, s igen sokat $egít a szervezésben, ellenőrzésben a katonaság, valamint tanácsok és művelődési otthonok vezetői. Az utóbbiakra azért van szükség, mert nem akarjuk, hogy a népművészek mellé bóvliárusok is beállhassanak. Ne feledkezzünk meg az áfészek dolgozóiról; a régi libaházakból átalakított konyhákban — sorban állás nélkül! — a szokásos magyar ételek és italok bő választéka mellett mé? péksütemény és tej is kapható. A költségekről nem tudok beszélni nemcsak a rengeteg társadalmi munka - miatt, hanem bevallom, azúr’ sem, mert nem tudom, mennyi a be lépő hiszen én még sosem fizettem Annyit tudok, hogy sok, értékes dí jat osztunk a nemzetközi rangú ver senyeken. lesz tombola és népi tán cosok műsora is. Szép lánnyal rophatja Az egyik leglátványosabb számnak a pünkösdikirály-választás ígérkezik Fabók Mária ma otthon a soros háziasz- Á leggyorsabb ló és lovasa, ha még szony a legügyesebben is kapja el a kendőt, s a betanításra is a legtöbb pontot szerzi, a hagyomány szerint eltáncolhat egy sort az asztal tetején a legszebb lánnyal. Valaha a legügyesebb csikós egy évig ihatott-ehetett ingyen a helybéli kocsmákban. Ezt ma már senki nem ígéri — nevét azonban sokáig emlegetik majd. KOLOSSÁ TAMÄS Barcza Zsolt felvételei Az esztétikum mindig követelmény Fekete György azok közé tartozik, akiket az ötvenes évek végen komoly feladatok vártak. Az Iparművészeti Főiskolát 1952-ben kezdte, s 1957 óta szakadatlanul környezetünk jobbá, szebbé tételén tevékenykedik. Munkájáért 1966-ban Munkácsy-dí- jat kapott, 1981-ben pedig a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze cimmel jutalmazták. 0 Hogyan lett belsőépítész? — Véletlen volt. A Kohó- és Gépipari Technikumba jártam, de már harmadéves koromban tudtam, hogy ez a szakma nem nekem való. Amikor a kezembe került egy egyetemi tájékoztató jegyzet, amelyből megtudtam, hogy iparművészeti főiskola is van hazánkban, elhatároztam, hogy ott tanulok tovább. A belsőépítészetre esett a választásom. 0 Milyen feladatok várták a főiskola után? — Az Általános Épülettervező Vállalathoz kerültem. Ez az intézmény mozit, színházat, laktanyát, határállomást, kórházat épített. Nagyon kapós voltam a házban — enteriőr tervezéssel előttem itt sohasem foglalkoztak. A 60-as évek közepén külföldi kiállítások tervezésébe fogtam. Ez érdekes, tanulságos feladat lett. Tanulságos, mert egy külföldi úton sokat lát az ember, lehet összpontosítani, különbséget tenni, mind a szakmai kérdésekben, mind a kultúrában stb. Természetesen a kint látottakat nehéz itthon megvalósítani. 0 Ma már több mint egy éve 9n a Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója. Hogyan tudja összeegyeztetni a tervezői munkát és a pedagógus hivatást? — Most is azzal foglalkozom, amivel ezelőtt: emberi környezetet tervezek. Csakhogy most a társadalom és a tanulók számára egyaránt hasznos iskolát kell létrehoznom, eddig üdülők, szállodák, kiállítások stb. belső terét alakítottam. O Sokat fáradozott a hazai lakáskultúra fejlesztésén. Milyen eredmé- nyék születtek ezen a területen? — A lakáskultúra színvonala nálunk még napjainkban is elég alacsony. Ez azonban természetes, ennek meghatározott előzményei vannak. Nézzük csak a felszabadulást követő éveket! Ekkor három esztendeig A lófektetés művésze ma is a C2 éves Id. Hegedős András Megérkezett a bugaci négyes. o legalapvetőbb szükségletek előteremtésével voltunk elfoglalva és minden tárgyi, fizikai igényünket vészhelyzetben elégítettük ki. S erről a mai napig se tudtunk teljesen leszokni. Igaz, úgy nyolc-tíz évvel ezelőtt a lakáskultúra terén is előbbre léptünk, és született is néhány bátortalan kezdeményezés. Ám nem ez volt az egyetlen terület, amelynek mozgásai a gazdasági mechanizmus megtorpanásával lelassultak. Ez a mi területünkön is éreztette hatását S ennek legkevésbé az esztétikai vonatkozásai a fájdalmasak. Mert az esztétikumot nem célnak, hanem következménynek, az okos, logikus megközelítés végeredményének vélem. Például mint belsőépítész csalódott vagyok, amikor látom, hogyan vásárolnak Magyarországon bútort. Tegyük fel, hogy valaki szekrényt akar venni. Elmegy az áruházba, és megvásárol egy nagyon divatos, senkinél vagy éppen sokaknál látott bútort. S általában nem gondolja végig, mit akar tartani benne. Felsőruhát, edényt, fehérneműt, mosottat, vasaltat, szennyest? Még azzal sincs tisztában, hogy mennyi holmija van! Nem tudja, mit rak alulra, mit fülűire; nem tudja, mit akar guggolva elérni, s elfelejti, hogy a fölülre tett dolgokért létrára kell állnia. A színek kiválasztásakor is csak azt mérlegeli, hogy könnyen piszkolódik-e a kárpit. Ezért még akkor is mintás fotelt vesz. ha az szintén mintás szőnyegre kerül. Döbbenetes, hogy az az ember, aki tudja magáról, hogy 39-es nyaka vaú és 42-es lába; aki tisztában van azzal, hogy melyik inghez melyik nyakkendő illik, úgy költi el a pénzét a bútorra, hogy végig se gondolja, milyen és mire kell neki. Emiatt azonban a vásárlót hibáztatjuk a legkevésbé. 9 A körülményeken kfvül kit, kiket okolhatunk hát a lakáskultúra fejletlenségéért? — A lakáskultúrát már az iskolában kellene tanítani. Nem belsőépítészetre gondolok, de nem is politechnikára, illetve csak rajzórára. Az emberi környezettel kellene foglalkozni, amely a magatartást, az öltözködést éppúgy jelenti, mint a függönyválasztást. A magyar üzlethálózat is sokat tehetne a lakáskultúra fejlesztéséért. Legalább a kirakatokban látható bútorokat kellene úgy összeválogatniuk, hogy inspirálják a vásárlókat, hogy belopják a tudatukba: milyen tárgy, milyen környezetben, mivel illik össze. 0 A belsőépítészek milyen módon befolyásolhatják a közönség ízlését? — Nekünk voltaképpen az lenne az elsőrendű feladatunk, hogy az üzletekben árusított berendezési tárgyakat megtervezzük. Ezt rengeteg tanulmány, rendelet, törvény, elvi állásfoglalás segíti már. de a vállalati érdekeltség még hiányzik. A nálunk honos hiánytermelés következtében a vállalatoknál egyre megy, hogy egymással társítható, vagy összeegyeztethetetlen tárgyakat gyártanak-e. Ám a hazai bútoripar jelen akar lenni a világkereskedelemben, tudomásul kell vennie, hogy az a piac igényesebb. Az előrelépéshez szemlélet- változás szükséges: nekünk a magunk számára legalább annyit kel-' lene érnünk, mint amennyit a külföldi megrendelő ér. — Mi belsőépítészek pillanatnyilag csupán a középületekben érvényesíthetjük elképzeléseinket. Nem kis lehetőség ez, mert a mozi, a kultúrház, az étterem, a tanácsháza belső terének milyensége óhatatlanul hatást gyakorol az ott megfordulók ízlésére. Attól tartok azonban, hogy ezek a közintézmények nem eléggé egyszerűek, földönállók, egyértelműek, nem az ország jelenlegi anyagi-erkölcsi állapotát tükrözik. Pazarlók vagyunk: ha egy üvegajtó és egy márványfal rosszul találkozik, letakarjuk egy eloxált alumíniumprofillal. Ha ez se illeszkedik jól, akkor gumitömítéssel próbálunk segíteni a hibán. Álgazdag, két-három év alatt el- avuló, úgynevezett eszvresszó-stílus lepi el az országot. Nem vesszük tudomásul, hogy nekünk a divatáramlatok követésében is mértéktartónak kellene lennünk, az egyszerűségre kell törekednünk. Minden fölösleges flanc rengeteg pénzébe kerül az országnak, s ráadásul az emberek se érzik jól magukat a túldíszített kör- nyezetbben. MÁTRAHÁZI ZSUZSA
