Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

1982. JÜLITJS 21. SZERDA 1Fókusz ÁLLAMCSÍNY PUCCSORSZÁGBAN P uccs Bolíviában. Erre a hír­re senki nem kapja föl a fejét. Megszoktuk, hogy La Pazban egyik tábornok váltja a másikat. Legföljebb időnként egy-egy polgári politikus is szeretne megkapaszkodni a ha­talom csúcsán. Puccsországban — így be­cézik Bolíviát — a 157 eszten­deje kivívott függetlenség his­tóriája 190, illetve 211 erősza­kos hatalomváltást jegyzett föl. Az adat azért bizonytalan, mert akadtak egy-két napos, sőt, néhány órás junták, ame­lyek megítélése még a La Paz-i történészek számára sem egy­értelmű. Annyi bizonyos, hogy hét­főn lezajlott a 191. vagy a 212. puccs. A hatalomváltás ezút­tal is már jóideje „a levegőben lógott”. Csak azt nem tudták pontosan, ki követi majd Cel- so Torrelio Villa tábornokot. Végül háromtagú katonai jun­ta állt az ország élére. A puccs indoka semmiben sem különbözik az elődök ér­velésétől. Natalio Morales Mos- quera tábornok, a légierő fő- parancsnoka közölte: az előző elnök képtelen volt megbir­kózni a gazdasági gondokkal. Vagyis Torrelio Villa tábornok tehetetlennek bizonyult. Utód­ja, a junta megbízásából, Gui­do Vildoso vezérkari főnök, akit rövidesen beiktatnak az államfői tisztségbe. Jelent-e valamit a személyi változás? Talán. Ez a mosta­ni őrségváltás némi remény­sugarat ébreszt az iránt, hogy később a tábornokoktól végre polgári politikusok veszik át a stafétabotot. Az új junta ugyanis elkötelezte magát amellett, hogy 1983. április 24- ig általános választást rendez, és ígéretet tett, hogy a jövő augusztusban átadja a hatal­mat a legtöbb szavazattal ren­delkező politikai erőnek, amely polgári kormányt alakíthat. Igaz, ilyesmit ígértek már nem egyszer... Mégis, ha a kaszárnyakapuk csakugyan bezárulnak, talán könnyebb lesz Bolívia kor­mányzása. Jelenleg az ország­ban mind aggasztóbb az inflá­ció, a munkanélküliség. Az új kormánynak a közkiadásokat le kell faragnia, hogy legalább a nélkülözhetetlen élelmiszer­behozatalra valamiből előte­remtse a pénzt. A betiltott bolíviai munkás­központ és a többi, ille­gálisan működő szakszervezet most újult erővel küzd lega­litásáért. A politikai erők igye­keznek megfelelő keretet te­remteni a majdani választási kampányhoz. Most abban bíz­nak Bolíviában, hogy a puccs- hinta lengése lelassul, s az új államfő megtartja ígéretét. Gy. D. A palesztinok erejét nem lehet megtörni leonyid Bmsnyev nyilatkozata Az SZKP KB központi lap­ja, a Pravda szerdai számában közli azokat a válaszokat, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke adott a lap szerkesztősége által feltett kér­désekre. % Hogyan értékeli ön a je­lenleg Libanonban és térségé­ben kialakult helyzetet? Nap nap után aggasztó hí­rek érkeznek Libanonból, ame­lyek felháboroaást és haragot keltenek; haragot azokkal szemben, akik barbár cseleke­deteket hajtanak végre a liba­noni földön. Libanoniak és pa­lesztinok ezrei haltak meg a megszállók kezeitől és a vé­rengzésnek még mindig nincs vége. Libanon fővárosa, Bejrut lassan romhalmazzá válik. Iz­rael tetteire nincs más szó, mint a tudatos népirtás. Vajon miért folytatja még mindig bűnös agresszióját Iz­rael? Miért hagyja figyelmen kívül az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának határozatait, ame­lyek a megszállók csapatainak azonnali és feltétlen kivonását követelik Libanon határain kí­vülre? Miért teheti meg Izrael, hogy semmibe vegye a világ­közvélemény felháborodását? Azért teheti, mert — mint az jól ismert — mögötte áll az Egyesült Államok. A Szovjetunióban csodálattal figyeljük a palesztinok es mindazok bátorságát, akik ke­ményen ellenállnak az izraeli hadigépezetnek. Bármilyen bo­nyolult legyen is a palesztin kérdés, bármilyen nehézsége­ket élt is át a palesztin nép, egy dolog nyilvánvaló: a palesz­tin kérdés nem gordiuszi csomó, azt karddal nem lehet ketté­vágni. Az állhatatosság pedig, amelyet a palesztinok ilyen tragikus körülmények között tanúsítanak, újult erővel bizo­nyítja, hogy létező nép valósá­gos ügyét védik és erejüket nem lehet megtörni. Mindezek alapján határozot­tan megállapítható: az agresz- szió a betolakodók számává sú­lyos politikai és erkölcsi vere­séget hozott és annak nyomán elmélyül Izrael nemzetközi el­szigeteltsége. Meg kell jegyezni, hogy ezt mind többen kezdik megérteni Izraelben is. Erősödik a vilá­gon a felismerés, hogy a Pa­lesztinái arab nép ügyének megoldásához vezető egyetlen járható út — mint azt a Szov­jetunió többször hangoztatta — egy palesztin állam létrehozása. A libanoni események szün­telenül a szovjet vezetés fi­gyelmének középpontjában áll­nak. A Szovjetunió álláspont­ja egyértelmű: véget kell vet­ni a háborúnak, meg kell szün­tetni az agressziót, az izraeli Menesztették a tábornekefnököt Hatalomátvétel Háromtagú katonai junta vette át a hatalmat hétfőn Bolíviában és Guido Vildoso vezérkari főnök személyében kinevezte az ország új elnö- két. Vildoso ma lép hivatalába, amelytől elődjének, Celso Torrelio Villa tábornoknak azért kellett megválnia, mert képtelen volt megbirkózni az egyre súlyosbodó gazdasági ba­jokkal és kivédeni a tehetet­lensége miatt ránehezedő nyo­mást. Az új bolíviai junta első nyilatkozataiban ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a Torrelio tábornok által meg- kezceit demokratizálási fo­lyamatot. Natalio Morales Masquera tábornok, a légierő főparancsnoka a katonai jun­ta képviselőjeként kijelentette: 1983. április 24-én tartanának általános választásokat a dél- amerikai országban. Nyilatko­zata szerint a katonák a vá­lasztásokat követően 1983. augusztusában adják át a ha­talmat a legtöbb szavazatot szerzett erőknek, hogy polgá­ri kormányt alakítsanak. Morales a súlyos gazdasági válságról és az egyre növek­vő ütemű inflációról szólva kilátásba helyezte, hogy az új kormány mindent megtesz a gazdasági helyzet javítása ér­dekében, megfékezi az inflá­ciót, csökkenti a közkiadáso­kat és új pénzügyi politikát vezet be. a Csak röviden... csapatoknak el kell hagyniok Libanon területét. Hozzáteszem, hogy orszá­gunk eddig is segítséget nyúj­tott és a jövőben is segítséget kí\*in nyújtani azoknak, akik nem hajtanak fejet az agresz- szor előtt, akik az igazságos rendezésre és békére töreked­nek ebben a térségben. ($ Az ön véleménye szerint elsősorban mit kell tenni e cél elérése érdekében? — Mindenekelőtt elengedhe­tetlen, hogy Izrael és az Ame­rikai Egyesült Államok végre­hajtsa az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának a szuverén libanoni állam elleni agresszió meg­szüntetésére, az izraeli csapa­tok haladéktalan és feltétel nélküli kivonására felszólító határozatát. Ami pedig a legfontosabb, a leghalaszthatatlanabb: az iz­raeli csapatoknak meg kell szüntetniük Bejrút ostromát. Nem ellenezzük, hogy ennek érdekében az első lépés a Nyu- gat-Bejrútot védelmező erők és az izraeli csapatok szétvá­lasztása legyen. E célok megvalósítása érde­kében fel lehetne használni az ENSZ erőit, anr.til is inkább, mert az ENSZ ideiglenes rend- fenntartó erőinek egységei a Biztonsági Tanács döntésének értelmében már Libanonban állomásoznak. Egyértelmű, hogy a továbbiakban is hatá­rozottan fel fogunk lépni az ellen, hogy amerikai csapatok jelenjenek meg a libanoni föl­dön. Az ilyen értelmű figyel­meztetést már megtettük. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy minél egységesebbek azok az erők, amelyek fellép­nek Izrael katonai kalandorpo­litikájával szemben, minél szélesebb azon országok köre, amelyek az agresszió megféke­zését követelik — annál gyor­sabban és nagyobb bizonyos­sággal lehet véget vetni az ag­ressziónak. A jelenlegi — őszintén szólva kiélezett — helyzetben kulcsfontosságú je­lentőségé van az arabok egy­séges jellépésének. Mindazt, ami ezt akadályozza, legmé­lyebb meggyőződésünk szerint félre kell tenni ebben á kriti­kus órában. E tekintetben mind sürgetőbbé és egyértelműbbé válik annak szüksége, hogy az arabok együttesen határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a pa­lesztinoknak az élethez, a biz­tonsághoz, a független fejlő­déshez és saját államuk meg­teremtéséhez való jogai érvé­nyesítéséhez. @ Mindaz, ami Libanonban történik, ismét fölveti a kér­dést, nem lenne-e itt az ideje komolyan és teljes felelősség­gel hozzálátni az igazságos és átfogó közel-keleti rendezés megteremtéséhez? — Az agressziós cselekede­tekkel és háborús konfliktu­sokkal terhes évtizedek szo­morú tanulsága bizonyította, hogy a fegyveres konfrontá­ciók útja csakúgy, mint a kü- lönalkuk módszere, nem ho­zott és nem hozhat rendezést a Közel-Kelet problémáiban. Rendezést csak valamennyi érdekelt jél — beleértve a PFSZ-t, mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselő­jét — kollektív erőfeszítése hozhat. A jövőre nézve éppen ilyen perspektívában látjuk az általunk felvetett, egy nemzet­közi tanácskozás összehívásá­ra vonatkozó javaslat értékét. S minél előbb kerül erre sor, annál jobb. A Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni eb­ben az irányban, lojálisán együttműködni mindazokkal, akik szeretnének hozzájárulni a tartós béke létrehozásához a Közel-Keleten. A nicaraguai forradalom évfordulóján Nagygyűlés Masaya városában Nicaragua minden külső és belső ellenség támadásával szemben megvédi forradalmi vívmányait — jelentette ki hétfőn Dániel Ortega Saaved­ra, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora a sandi­nista forradalom győzelmének 3. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen. A forradalmi hagyományai­ról nevezetes Masaya város­ban mintegy százezer ember részvételével tartottak nagy­gyűlést, amelyen Daniel Orte­ga és az egyetlen meghívott külföldi államfő, Luis Herrera Campins venezuelai elnök mondott beszédet. A győzelem harmadik év­fordulóján a nicaraguai for­radalomnak minden eddiginél súlyosabb külső támadással kell szembeszállnia. Az ország ellen nyílt katonai agresszió folyik, az Egyesült Államok és Honduras támogatásával mint­egy kát és fél ezer nicaraguai ellenforradalmárt képeztek ki és fegyvereztek fel a sandinis­ta rendszer elleni harcra — mondotta Ortega. Emlékezte­tett arra, hogy csak ebben a hónapban 18 fegyveres táma­dás érte az országot. Létrejöttek a népfrontmozgalom alapjai Pártközi tanácskozás Varsóban Lengyelországban a lakosság kezdeményezésére létrejött nemzeti újjászületési bizottsá­gok mozgalma olyan szakaszba érkezett, hogy szükség és lehe­tőség van a mozgalom kiszéle­sítésére. és országos hazafias mozgalommá való átalakításá­ra. Ezt állapította meg kedden a LEMP, a Demokrata Párt, az Egyesült Parasztpárt és a há­rom katolikus politikai szerve­zet vezetőinek közös tanácsko­zása. A találkozón megegyezés jött létre abban a kérdésben, hogy hozzák létre a nemzeti újjászü­letési mozgalom ideiglenes ha­Atomkísérletek eltiltása helyett új fegyverek Veszélyes amerikai döntés Az amerikai kormány, értesülések szerint, úgy döntött, hogy új nukleáris fegyvereinek kipróbálása fontosabb — ezért nem folytatja az atomkísérletek teljes eltiltására vonatkozó jí szovjet—amerikai—brit tár- s gyalusokat. A döntés nem érinti a ha­dászati és a középhatótávolsá­gú fegyverek korlátozásáról Gcnfben folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokat. A döntés a The New York Times szerint hétfőn született a nemzetbiz­tonsági tanács ülésén. A Reagan-kormány a többi között az „MX” szárazföldi in­dítású és a Trident—2. víz alól indított rakétarendszerek­kel fejleszti nukleáris támadó erőit — ezek új robbanótölte- teinek föld alatti kipróbálását tartja Washington „létfontos­ságúnak”. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia 1963-ban állapodott , meg ar­ról, hogy megtiltanak minden­fajta nukleáris robbantást a föld felszínén, a víz alatt és a világűrben. Ehhez az úgyne­vezett atomstop szerződéshez utóbb a világ 120 országa csatlakozott. Washington e szerződéshez továbbra is tart­ja magát. zafias tanácsát, amelynek tag­jai társadalmi tekintélynek ör­vendő személyiségek lennének. A nemzeti újjászületési bi­zottságok az év elején spontán jelleggel jöttek létre a lakosság kezdeményezésére. Józef Czyrek a Vatikánban II. János Pál pápa kedden Castelgandolfóban fogadta Jó­zef Czyrek lengyel külügymi­nisztert, aki hétfőn érkezett Rómába. A találkozóról egy­előre nem közöltek részleteket. Az ANSA olasz hírügynök­ség kedden jelentette, hogy a lengyel külügyminiszter hétfőn este találkozott olasz kollegá­jával, Emilio Colombóval. Schmidt kancellár az USA-han Helmut Schmidt szövetségi kancellár kedden délután tíz­napos nem hivatalos amerikai látogatásra az Egyesült Álla­mokba utazott. A nyugatnémet kancellár a texasi Houstonban beszédet mond a kereskedelmi kamará­ban az atlanti szövetség prob­lémáiról, majd csütörtöktől több napon át az új amerikai külügyminiszter, George Shultz vendége lesz San Fran­ciscóban. PAPÍRPÉNZT ÉGETNI? TORPEDÓK A GÁZtSŐÜGYIBTRE szorállomásokhoz szükséges berendezést. Heves reakció Itt azonban nem fillérekről van szó. A nyugatnémetek csaknem ötmilliárd dolláros szerződést kötöttek a szovjet kivitelezővel, a franciák 3,5, az olaszok és a hollandok egymil- liárd, a belgák 800 millió, a japánok 600 millió dolláros hi­telt nyújtanak. Más szóval: ekkora megrendelést kaptak a Szovjetuniótól, amely gázszál­lítással törleszti majd adóssá­gát. Mindkét fél számára nagy és előnyös üzletről van tehát szó, nem szólva azokról a tíz­ezrekről, akik így munkához .jutnak. Csak jellemzésül em­lítjük: a nyugatnémet Mannes­mann évekkel ezelőtt külön, kilencezer embert foglalkozta­tó üzemet épített a szovjet csőmegrendelés kielégítésére. Az új Reagan-rendelkezést a nyugat-európai fővárosok nem hagyták szó nélkül. Kezdettől ellenálltak az amerikai nyo­másnak, most pedig szokatla­nul hevesen keltek ki maguk­ból. Még Londonban is kijelen­tették: készek semmibe venni az amerikai lépést. „A nem­zetközi jog megsértése ez!” — hangzott itt is; ott is a Wa­shington címére intézett szem­rehányás, szövetségesek kö­zött szokatlan élességgel. Mi ennek a háttere? Miért ilyen makacs mind a két fél? Miért ilyen hidegen céltudatos az amerikai kormány? Minden szentnek... Az amerikai indítékokat négy csoportba oszthatjuk. A torpedózási kísérlet mindenek­előtt a reagani külpolitika ré­sze: megpróbálják gyengíteni, sarokba szorítani a Szovjet­uniót. Arra hivatkoznak: „a gázszállítással Nyugat-Európa függőségbe kerül a Szovjet­uniótól”, „a keményvalutá­ért Moszkva a fegyverkezés­hez használható magas színvo­nalú technológ.Lt vásárol” Másrészt az USA meg akarja szorítani gazdaságilag a nyu­gat-európaiakat és a japáno­kat, akik bizonyos értelemben konkurrensei. A Közös Piaccal szemben intézkedések egész sorát dolgozták ki és léptették életbe már. Harmadszor: könnyű az amerikaiaknak csökkenteni ke­leti kereskedelmüket, hiszen mérlegükben ennek aránya el­hanyagolható. Nyugat-Európa forgalma a KGST-országokkal évente mintegy 60 milliárd dollár, az Egyesült Államoké ennek töredéke. S negyedszer: a döntő külpolitikai célok mö­gött ott rejlik az amerikai ex­portérdek is. Az USA a szovjet gáz helyett saját szenét szeret­né eladni a Közös Piacnak. Csakhogy Európa erre nem vevő: drága és bonyolult a szállítás és a szén szintetikus fűtőanyaggá alakítása. Amint a Washington Post írta: „Ol­csóbban jönnek ki a nyugat- európaiak. ha papírpénzzel fű­iének”. Nyugat-Európa egye­lőre ellenáll az amerikai nyo­másnak, a küzdelem azonban még nem dőlt el. A Szovjet­unióban egyébként egyszerre hat gázvezeték készül, s közü­lük csak egy épül nyugati köl­csönnel. Szovjet közlés szerint igyekeznek ezt mindenképpen időre elkészíteni. És a nyugat­európaiak? Nyugatnémet ban­kok például épp a napokban írtak alá Leningrádban egy újabb, kb 3 milliárd márkás hitelszerződést... T. I. GENFBEN kibővitett ülést tartott a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásával kap­csolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség. KÉT POKOLGÉPES me­rényletet követtek el kedden hajnalban Párizsban: az elsőt egy izraeli érdekeltségű bank­hivatal ellen, a másodikat pe­dig egy elektronikus berende­zéseket Izraelnek szállító cég ellen. SZENEGÁLBAN nők is le­hetnek hivatásos katonák — erről rendelkezik egy nemrégi­ben elfogadott törvény. Az af­rikai országban a nők ezentúl beléphetnek a hadseregbe, szolgálatot teljesíthetnek a hadsereg egészségügyi alaku­latainál. A nyugatnémet Mannesmann-cég mülheiml csőgyára Az AEG—Telefunken ve­zérigazgatói irodájában össze­ráncolt homlokkal olvasták a telexjelentést: az amerikai elnök újabb gazdasági korlá­tozást rendelt el a Szovjet­unió ellen. Egyik leányválla­latuk, az AEG—Kanis 47 gáz­turbinára szerződést vállalt, s a szállítás elmaradása csak ronthat az amúgyis nehézsé­gekkel küzdő nyugatnémet cég helyzetén. Övön akii ütések E bevezető után nyilván tudja már az olvasó, hogy az „évszázad üzletéről”, arról a gázcsővezeték megállapodás­ról van szó, amelyet a Szov­jetunió és egy sor nyugat-eu­rópai vállalat kötött. A mun­ka már javában folyik. Ám nemcsak Essenben ráncolják a homlokukat. Reagan övön alu­li ülésével hasonló helyzetbe került a nyugatnémet Demag az olasz Nuovo Pignone, a francia Creusot Loire, s más gyárak. Míg a tavalyi korláto­zás csak az amerikai, s az USA területén levő vállalatok­nak tiltotta meg, hogy az ötezer kilométeres, Nyugat-Szibériá- ból Nyugat-Európába vezető gázvezetékhez műszereket, gé­peket szállítsanak, most kül­földi leányvállalataikra is ér­vényesítették a döntést. Sőt, mindazokra kiterjesztették, akik amerikai licenc alapján gyártanak valamilyen, a gáz­vezetékhez, illetve a kompresz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents