Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
Brigádnapló A tartalom fontos, nem a cicoma ^ Gyömrőn, a Dózsa György utca vége felé található ^ a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat vegyi ^ gyáregysége. Évről évre terjeszkedik a gyáregység, ki- ^ bontakozóban vannak már a távlati tervek, újabb üzem- ^ csarnokokkal bővül majd a többszörös kiváló vállalat ^ gyömrői egysége, amelyet az ötvenes évek közepén alapítottak. Az egyik legújabb létesítményük a szinterező üzem, ^ amely a gépi berendezésekkel együtt — több mint 25 ^ millió forintjába került a PEVDI-nek. Ott dolgozik a gyáregység Zrínyi Ilona nevét viselő szocialista kollek- ^ tívája, amely az idén — tavalyi jó munkájuk elismeré- ^ seként — elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXiV. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1983. JULIUS 18., VASÁRNAP Sfcmbájnosok a magasban A tétlenség a legnagyobb rossz Kombájnosok a magasban. Maczák Sándor és Böszörményi István annak a napraforgónak építik a tárolót, amit majd nekik is kell levágniuk ... Mutnéfalvy Zoltán felvétele Délután két óra lesz néhány perc múlva, rekkenő a meleg. A hőmérő higanyszála a napon eléri a 30 Celsius-fokot. A portán keresztül kerékpáron, gyalog, asszonyok érkeznek a délutános műszakra. Gyorsan szedik lábaikat, hiszen két órakor már dolgozniuk kell. Egy helyett három Kónya Józsefné — mindenki Erzsikéje — szabadságon van, így Donáth Lászióné, a Zrínyi Ilona brigád helyettes vezetője vállalkozik a 15 asszonyból és egy férfiből álló kollektíva rövid bemutatására a szinterező üzemcsarnokában. — Körülbelül hat éve állt össze a csapat, azóta sok szép eredményt vallhatunk magunkénak. Mi is végigjártuk a ranglétrát, tavaly már az aranykoszorús cím birtokosai lettünk, az idén pedig a vállalat kiváló brigádja kitüntetést vehette át vezetőnk, a vállalat központi ünnepségén, április végén. — Pedig higgye el, nagyon nehéz munkát végzünk. A szinterüzem tavalyi termelési értéke 105 millió forint volt, az idén ötmillióval többet kell hoznunk a közös konyhára. Brigádvezetőnk irányításával értük el ezeket a szép eredményeket. sokat köszönhetünk neki. Kár,' hogy nincs most itt, ő biztosan többet tudna mondani... Előkerül a brigádnapló, amely nem túlcicomázott, csupán a konkrét felajánlásokat, teljesítéseket, eseményeket rögzíti. Tallózunk a brigádnaplóban, amelyből nyomon követhetjük a tavalyi és az idei félévi történéseket 1981-ben minden brigádtag 10—10 óra társadalmi munkát ajánlott fel a nagyközségi tanácsnak. Ott voltak a Pázmány utcai óvoda takarításánál, és egyéb községi megmozdulásokon. A HVNGEXPO-ra és a BNV-re társadalmi munkában készítették el a kiállított munkadarabokat. Dolgoztak a rokkantakért is, csaknem 11 ezer forintot fizettek be a központi számlára. A vállalt egy újítás helyett, hármat sikerült megvalósítaniuk 1981 - ben. És csak úgy mellékesen: háromnapos kiránduláson voltak Csehszlovákiában, de jártak hazánk szép tájain is. A csendet kívánó, nem mindennapos kis ünnepség néhány perce alatt sem szűnik a csukott ajtókon is áthallatszó zaj. Üllő vasútállomásán ugyanis most folyik a teljes rekonstrukció. — A rövid szakasz korszerűsítése alatt az áthaladó vonatok sebessége a 100 kilométerkői bizony messze van, ha azohDan befejeződik — látszat szerint remélhetőleg rövid lelő alatt, akkor a „szélvész" gyorsaság valóban megvalósul. ci:;Í Az alépítmény alatt már ott simul a vízhatlan műanyagból készült szivacsos „Serfii”, amely megakadályozza a sínpárok rázkódás okozta elsáro- sodását. Még a leggyorsabb robogás- tól sem hintáznak a kényelmes kocsik. — A vasútállomás dolgozóir ból összeszerveződött két szocialista brigád még az utazó- közönség türelmét kéri azzal, hogy amit most elvesztenek a várakozásokkal, késésekkel, Szinte naprakész az első félév brigádkrónikája is. Ebben az esztendőben egyénenként már 15 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Ezenkívül ápolják, gondozzák a műhely környékét díszítő virágoskertet is. Donáthné elmondja,’ hogy a szinterező üzem feladata a korrózióvédelem. Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyárnak végzik a kapaszkodórendszerek műanyaggal való bevonását, de újabban partnereik közé tartozik már a győri TA- NEP, az egri HÁEV és még sok más építővállalat. A kemence mellett — Én öt éve dolgozom a brigádban, azelőtt a fővárosi 4. számú Állami Építőipari Vállalatnál voltam. Nem bántam meg a cserét. Nemcsak azért, mert helyben dolgozhatok, hanem azért is, mert igazán jó közösségre találtam. Nálunk érvényesül az egy mindenkiért, mindenki egyért c-lv. Erre szükség is van, hiszen eléggé balesetveszélyes a munkakörünk. A kemencékben 400, illetve 200 Celsius-fok a hőmérséklet, elég lenne egy óvatlan pillanat és máris kész a baj... Az asszonyok már szorgalmasan dolgoznak, hiába a darab- és teljesítménybér miatt minden percet ki kell használniuk. Már nem a drága francia RILSAN-porral dolgoznak, hanem polyamiddal és epoxibá- zisú műanyagporral. A minősége ugyanolyan jó, így nagy értékű exportkiváltásra nyílott lehetőségük. A kemence ajtaját Kézér Lászlóné nyitja ki. Itt mellette legalább 55—60 fok a meleg. — Hogyan bírják ezt a hőséget? — kérdezem Kézér Lászlónétól. — Már megszoktuk — válaszol egyszerűen. — Én már 11 éve dolgozom itt, egyáltalán nem szokatlan a nagy hőség. Egyébként, ha a másik kemence is üzemel, még nagyobb a meleg. Ügyesen emelik ki a forgózsámolyt, majd a forró műanyag porba mártják, utána pedig a vízbe. A művelet látszólag egyszerű, mégis türelmet és ügyes kezeket kíván az itt dolgozó asszonyoktól. — Most egyformán melegünk van a férjemmel együtt, hamarosan megnyerik a kényelemmel és a menetidő csökkenésével, hiszen a szerelvények valóban 100 kilométeres sebeséggel haladhatnak majd — mondja Füri Lászlóné intéző, állomásvezető. A vasutasnap alkalmából kapta meg a többszörösen kiváló dolgozónak elismert Balázs Pálné, Tamás L ajosné, Tóth Sándorné, Vógel Tiborné és Malya Lajos a törzsgárda- tagok díszes jelvényét. Valamennyien több mint harminc éve lelkes igyekezettel a MÁV szolgálatában állnak. Harkány—Pécs Hét vége — Háromnapos kirándulásra vitte a hét végén két autóbuszban a jelentkezőket a Monorvi- déki Áfész szakszervezeti bizottsága. Az úticél a gyógyhahiszen ő az ecseri Rákosmezeje Tsz kombájnosa. Azt hiszem, neki is elege van a kombájnfülkében ....' Bizony amikor hazaérünk, nagyon fáradtak vagyunk, alig váltunk néhány szót, s már alszunk is — mondja Kézér Lászlóné. Berta Béláné is mgr több mint egy évtizede dolgozik a szinterező üzemben. — Egymásra is nagyon kell vigyáznunk, mert ha nem így lenne, akár naponta is lehetne baleset. Nagyon nehéz munka a miénk, de csináljuk, mert még mindig jobb, mintha Pestre járnánk. Azért jó lenne, ha a szódavíz, amit védőitalként kapunk egy kicsit hűvösebb volna... Nagy melegben Kézér lstvánné másfél évtizede dolgozik a vegyi gyáregységben. — A régi körülményeket össze sem lehet hasonlítani a mostanival. Ez az üzem világos és tágas, igazán minden lehetőségünk megvan a gyors és jó munkára. Ügy érezzük, nem is okozunk csalódást, hiszen az egész éves selejt 1 százalék alatt van, ami az ön- meózásnak is köszönhető. A brigádban mindenki felelős az általa végzett munkadarab bevonásáért. Amikor azt kérdezem, miért csak egy férfi van közöttük, tréfásan azt mondja: — Volt itt már több is, de egy-két hétnél senki sem bírta tovább. Szívósság, kitartás és szorgalom, talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy ez kell a jó munkához. Csak két éve dolgozik a bri-, gádban Füstös Ferencná. — Ügy érezzük, megbecsülnek minket anyagilag és erkölcsileg is. A régiek fizetése 4 ezer forint felett van, de én sem járok messze már ettől a határtól. Azt azonban nem vethetik a szemünkre, hogy nem dolgozunk meg a fizetésünkért. Keményen meg kell dolgozni a két műszakban a forintokért. De csináljuk, mert helyben vagyunk, így van módunk az otthoni teendők ellátására is. Szinte egy helyben áll a levegő, hiába csináltak kereszthuzatot a műhelyben. Bozsér Géza, a gyáregység vezetője: — Büszkék vagyunk a Zrínyi Ilona brigád sikereire. Valamennyi brigádtagnak kiemelkedő szerepe van az üzem jó eredményeiben, mégis ki kell emelnem Kónya Józsefné brigád- és csoportvezetőt, aki ideális vezetőtípus. Szigorú és pontos, tud hatni az asszonyokra. Igyekszünk a jövőben is megbecsülni munkájukat, ahogy a lehetőségeinkből telik. A kollektíva példakép lehet más brigádoknak is. Élő valóság Még sokáig beszéltünk a brigádtagokkal. Bevallom, már én is nehezen viseltem el a hőséget a műhelyben. Amikor kiléptem az ajtón, enyhe, de mégis — nekem hűsnek tetsző — szellő csapott meg. Igazán tudtam és tudom értékelni az asszonyok nehéz munkáját. S az is bizonyossá vált bennem, hogy a Zrínyi Ilona brigádban a szocialista módon dolgozni, élni, tanulni jelszó nem frázis, hanem élő valóság. Kell-e több ennél? Még a nyáron elkészül a Ferihegy Tsz zöldségfeldolgozó üzemében a szennyvíztisztíautóbusszal tású vizéről már az országhatáron túl is ismert Harkány. Janus Pannonius városában, Pécsett pedig a nevezetességekkel ismerkednek meg. Kelet felől a nap hunyorog, nyugatról tintakék felhők gomolyognak. A reggeli pára tüll- fátyla betakarj^ a sárgásbarna búzatáblát. Előző nap délután jókora zivatar vonult el a monori határ egy részé felett. Épp ott esett a legtöbb, ahol a kombájnok járták máskor reggeltől esig tartó köreiket. — Az első, olyan toccsanós fajta eső 17 milliméternyi csapadékot hozott, aztán még Kétszer hullott fél-fél milli- méternyi — mondja Szabó Rudolf, a monori Kossuth Tsz korban es beosztásban is fiatalnak számító főmérnöke. — A korai tenyészidejű kukoricának bizony az utolsó órában jött, a címerképzés közepén. A homokos határ- részeKen így is látni kiégett részeket. A burgonya is másmás képet mutat, lesz tábla, ahol csak a második kötés termésére számíthatunk igazán. — És a napraforgó? — Arra talán későn jött az eső. A tervezett hozam így is meglesz, de több lehetett volna. Kalász a betonon Pár héttel ezelőtt az aratók sem bánták volna az esős napokat, most már azonban csak annak tudata nyugtatja meg őket, hogy megmarad az ígéretes kukoricatermés. Szívük szerint egyébként inkább a tarlót járnák. — Jobb lett volna folyamatosan haladni, de hát az időjárást nem a mi főnökeink igazgatják. — Bernula István fiatal kora ellenére régi kom- bájnos, tudja, miért bánja a kiesett időt. — Eső után ilyenkor már jön föl a gaz, könnyebben kiverődik a szem, lassabban tudunk haladni — mondja. — Ma is úgy volt eddig, hogy délben indulunk, de abból már nem lesz semmi. Egy készülő tároló betonaljzatán a közelünkben pár elszórt búzakalász. — Most hozták be a tábláról — mondja Bernula István, mikor a főmezőgazdász fölszedegeti. — Nedves, még csak dörzsölné a gép. A két, nagyjából egykorú férfi ujjai között morzsolgatja, körmével nyomogatja a szemeket. — Ha meg ez a fülledt meleg megint esőt hoz, akkor egy nap újból aratás nélkül múlik el. A monori kombájnosok azonban olyankor sem tétlenkednek, ha a gépek rendben, rajtra készen állnak, öten közülük vállalták egy betonaljzatú, előregyártott vasvázas, palaborítású tároló megépítését. Amolyan egyösszegű muntó mű. A föld alatt és felett készül a 200 négyzetméter alapterületű építmény, készítője az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Kajos Zoltán munkavezető szerint a szennyvíz a cirkuláció során teljesen megtisztul, újbóli felhasználásra alkalmassá válik, a feldolgozó üzem előtt a park és fenyves öntözésére használják fel. ka ez, körülbelül negyvenezer forintot ér és jól jár a tsz meg a brigád is. — Én nem vagyok benne a vállalkozásban, csak segítek — mondja a korban legidősebb kombájnos, Gál Kálmán, aki egyébként egy markolórakodógép kezelője. Szerencsénkre megfigyelhetjük- az egyik legkényesebb munkafázist, az új tartóoszlopok, illetve a tető vasszerkezetének összeillesztését. Gál Kálmán, a markoló karmaival tartja a vasgerendázatot, Bernula István egy hatalmas Rábával araszol aszerint, ahogy a magasból Maczák Sándor és Böszörményi István irányítja. Így kerülnek az elemek furatai egymás mellé, s aztán csavarral rögzítik, alul pedig betonba ágyazzák az oszlopok lábait. — A napraforgó már ide kerül — mondja Szabó Rudolf. — A fiúknak gyakorlatuk van ebben. Tavaly és tavalyelőtt is építettek már egy-egy tárolót. Indulatok Miközben fönt a csavarok kerülnek a helyükre, ismét jut idő a beszélgetés folytatására Gál Kálmánnal, aki mint mondja, „csak” négy éve kombájnok — Akkor szóltak, nem volna-e kedvem. Megpróbáltam, aztán megmaradtam, megszoktam. — Van, aki inkább megszökik? — Előfordul. Vagy nem találja meg a számítását, van, akinek nincs adottsága hozzá. — Adottság? Miért, kiből, mikor lesz jó kombájnos? — Van, akiből akkor se, ha tíz évig araf. Érzés, ideg, lelkiismeret kell hozzá. — Jó pénzért... Aprót villan a tekintete. — Jó pénzért, persze. De nem vagyunk túlfizetve. A norma, mázsapénz évek óta ugyanaz, az átlagok sem rohamosan nőnek. Az árak azért jobban ... változnak. Szabó Rudolfra pillantok. Hallgat, Alig fél órával korábban szóba került megválasztása, munkamódszere. „hitvallása”: — Az őszinte, nyílt beszédet szeretem — mondta. — Tudják rólam sokan, hiszen hét éve vágyok a téeszben hogy sokszor szinte a gorombaságig keményen megmondom a véleményem. — Kit könnyebb meggyőzni ha hibázott: a beosztott vezetőt, vagy a beosztott — mondjuk — traktorost? — Ilyen nincs. Dolgozó van, más-más munkakörben. Aki hibázott, annak helyre kell hoznia a renoméját. Akinek pedig igaza van, annak i g a- z a kell hogy legyen, függetlenül attól, hogy kicsoda. Ha egy munkairányító például nem veszi észre, hogy a permetezőtartály keverőberendezése nem működik rendesen, s a, vegyszer a tartály alján marad, akkor legközelebb milyen erkölcsi alapon vonja felelősségre az esetleg hanyagul dolgozó beosztottját? — Nem aprózza el az energiáját ilyen ügyekkel? — Sokan kérdezik még mindig tőlem, fogom-e így bírni a munkát is, az egyetemi követelményeket is. Tudom, hogy még olyan dolgokkal foglalkozom, amik nem egy főmezőgazdász feladatkörébe tartoznak, de hát még tanulom a beosztásomat is. Azt viszont mindentől függetlenül állítom, merni kell indulatosnak lenni. Miért baj, ha látják mások, én is dühös vagyok, mert alkatrészhiány miatt áll egy gép, vagy elégedetlen a gyenge hozam miatt. — Ez az árpára vonatkozik? — Igen, főleg arra. De ez csak példa. A búza a tervet ígéri, a GK-Tiszatáj mégis becsapott. Szerencsére az árbevétel valószínűleg nem csökken, mert a gabonaforgalmi átveszi tőlünk javító minőségűként. Rajtra várva — Mt lesz, ha továbbra is állni kell az aratással? — Egyelőre nincs nagy gond, egy-két nap kiesés nem jelenthet hátrányt. Bár a Li- belullát vágni kellene... Bernula István: — Ez a tároló ráérne még, de ha nem aratunk, tovább építjük. Kétheti munka összesen. Gál Kálmán: — Csak mennénk inkább. Ha a főnökeink úgy döntenek, hogy indulhatunk, fél órán belül már vágjuk a búzát... Vereszki János Népi táncosok Évadnyitó piáira A gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Ház népitánc csoportja és frissen alakult cite- razenekara július 20-á:i, kedden 18 órakor tartja évadnyitó megbeszélését és próbáját. A találkozón szívesen látják mindazokat, akik kedvet éreznek a tánchoz, a zenéléshez, vidám, baráti közösséget keresnek. ISSN 0133—2551 (Monori Hírlop) Ünnep az állomáson Harminc éve vasutasok Gér József Öntözni is lehet Megtisztul a szennyvíz
