Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
1982. JÚLIUS 18., VASÁRNAP m*ern •mt x/unav 5 A természet megszállottja Ahol a fák ferdén nőnek S Egy, számomra legalábbis, nem mindennapi dolog | nyomába eredtem a minap, fittyet hányva hőségnek, tá- § volságnak. Bár az utóbbi, mint kiderült, jócskán több | is volt, mint ahogy a dunakesziek állították. — Ugyan, $ semmi az egész, hat-hét perc, itt fordul be, ott fordul be, jobbra megy, aztán balra. Biztattak és én mentem, főt5 tem, mint a rák, rúgtam a homokot, mire bekanyarodtam § a tűző napról az árnyékos Frangepán utcába, és pár ^ méter után végre megálltam Száraz Istvánék háza előtt. !$ ' Csakhogy a kapun egy kerek kis tábla „Vigyázz, a ku- j tya harap!” megálljt parancsolt, a csengőt pedig hiába ^ nyomkodtam. No hiszen, néztem körül idegesen, még a ^ végén nem jutok be? Ez nem létezik — gondoltam —, és 6 elszántan nekiláttam rázni az ajtó kilincsét. És szeren- * esem volt. A veranda mélyéről mocor- gást hallottam és már jött is lefelé a lépcsőn egy fiatalos mozgású alacsony, idős asz- szony. Mikor megmondtam, mi járatban vagyok, elnevette magát, mint aki már megszokta, hogy időnként kíváncsiskodók zavarják nyugalmukat és kedvesen beinvitált. Egy őskert közepén Az udvar közepén óriás cseresznyefa állt, alatta néhány szék, egy támla nélküli pad. Oda telepedtem. — Mindjárt szólok a férjemnek, addig eszegessen ebből — nyújtott felém egy tálat, teli óriás szemű ropogós cseresznyével. Amint egyedül maradtam, Izgatottan körülnéztem. Egészen fantasztikus látvány tárult elém. Mintha egy — az ember által meg nem zavart — őskert közepén ültem volna. Ameddig a kis pádról elláttam, hihetetlen tarkaságban és szeszélyes csoportokban virítottak a különböző színű és formájú növények, virágok; törpemályvák, mélykék szarka- lábok, borzaskaták, büdöskék, az út mentén még a kis igénytelen kukacvirágot is felfedeztem, tőlem jobbra pedig sűrű, tömött nyalábban olasznád magasodott, pengeéles levelei halkan susogtak. Volt ott minden, számomra teljesen ismeretlen fű-fa-virág, csak amiért tulajdonképpen idezarándokoltam — ferdén nőtt fák! — csak azokat nem láttam sehol. Micsoda ú| módi! — Hátul, a kertben vannak — nevetett kíváncsi türelmetlenségemen Száraz István, ugyanis alighogy megpillantottam, felugrottam, eléje siettem és egyből nekiszegeztem a kérdést. — Mindjárt megmutatom, de előbb egy kicsit üljünk le, egyen még a cseresznyéből, ezek a ferde fáimon termettek. Száraz Istvánt a környékbeliek meglehetősen különös embernek ismerik, az a hír járja róla, szeret mást és másként csinálni, mint ahogy általában szokás. A kertje is akár egy óriás szabadtéri növénygyűjtemény, ahol a vadvirágtól a lestyánig (kaporszerű fűszernövény), a ribiszkefától a fölfuttatott uborkalugasig, törpe almafákig, a cukkiniig (uborkajelmezt öltött tökfajta) békésen él egymás mellett az ezerszínű természet. öt éve pedig kitalálta, nem is győzték kétkedő fej- csóválással bámulni mesterkedését, hogy a telke közepén hosszú sorban, ferdén dugdos- sa le a vékonyka csemetéket. Mint a részegek, úgy dülöngéltek, a föld felé bámulva. — Mi a csoda új módi ez, te Pista, kérdezgették tőle és közben nevettek. — Majd elválik —, mondogatta és nemigen törődött a tamáskodó, csipkelődő megjegyzésekkel. Gúzsba kötve — Ezek szerint magát is az én ferde fáim érdeklik? Nos, tulajdonképpen nagyon egyszerű és hasznos találmány, ha szabad ezt mondanom. És hogy miért csináltam? Egyszerűen azért, mert minden különlegesség izgat. Tíz éve nyugdíjban vagyok, azóta egy könyvtárnyi szakkönyvet ösz- szegyűjtöttem már. Ami érdekességre ezekben rábukkanok, azt a gyakorlatban is azonnal kipróbálom. Tudja, a szakmámmal is így voltam (műszerész vagyok), ott is összevissza bütyköltem mindent. Hiába, én már csak ilyen kíváncsi, nyughatatlan fajta vagyok! Nézze, innét van a tudományom — lapozott bele egy kis vékony könyvecskébe. — Ez a Bouche—Thomas féle sövény. És Száraz István már magyarázta is lelkesen, szakszerűen a ferde fák titkát. Tíz- tizenöt éve egy francia tudós, Flexibilis antennák Két új termékével jelent meg a nemzetközi piacon a BRG rádiótelefongyára. Az egyik a kézi rádió adó-vevő készülékekhez való flexibilis antenna. A másik terméket duplex szűrőnek nevezik és URH adó-vevő készülékekbe építik be. Jelentősége, hogy a nagy érzékenységű vevőkészülékek mellett működő nagy teljesítményű adókészülék elektronikus jeleit mintegy elválasztva, tiszta, zavartalan vételt biztosít. Az előbbi termékből egy svájci cég kért mintaszállítmányt, az utóbbiból a londoni Pye Telecom cégnek küldtek mintapéldányokat. A két új termék további jelentősége, hogy a hazai szükségletet korábban importból kellett kielégíteni. Bouche, a szóbeszéd szerint (mert úgy látszik egy-egy új tudományos felfedezés keletkezési körülményeit még ma is szeretik legendával fűszerezni az emberek), egy vihar után kisétált kertjébe, ahol kedvenc cseresznyefáját a vad szél oldalra fektette. Sajnálta kivágni, otthagyta és lám, legnagyobb meglepetésére a fa vígan élt tovább és évről évre termést hozott, mintha mi sem történt volna. Állítólag ez indította el a kísérletsort, és eredményezte azt a különös telepítési, növesztési módot, amit Száraz István aztán hat évvel ezelőtt a maga kis kertjében is kipróbált, meghonosított. — A lényeg a következő. A csemetefát 30-fokos dőlési szögben kell beültetni a földbe. Majd ezek után, ahogy a fa nő és hozza az új ágakat — melyek természetesen fölfelé törekszenek — mind lefelé kell kényszeríteni: vagyis rákötni nehezékeket, a súlyok nem engedik a rendes irányba, így a földdel párhuzamosan növekszik tovább. Mint oldalra kiterjesztett soksok hosszú kar, jobbra-balra nyúlnak el az ágak, és a három méter távolságban sorjázó fák ágai végül egymásba fonódó sűrű sövényt alkotnak. — Tehát láncra verve megakadályoztatnak szegények, hogy fölfelé ágaskodjanak. És mire jó ez? — A cseresznyefa normális körülmények között nagyon magasra megnő, széles, dús koronát hoz. Az új telepítési módszerrel csak embermagasságig nyúlik fel, széliében terjed és akár egy ötéves gyerek könnyedén leszüretelheti az egész termést. De könnyebb o növény védelme is ebben a sövényformában. És állítólag (Francia- országban sok helyen és nagy tömegben így telepítik már a cseresznyefát) ugyanakkora területen jóval bőségesebb a termés, mivel nem öt méterre (ahogy a hagyományos módszerrel a fákat egymás mellé telepítik), hanem háromméteres távolságra ültetik a fákat. Persze, ez a része engem már nem nagyon érdekelt. Több vagy kevesebb, ilyen kis meny- nyiségben nem lényeges. A dolog újdonsága ragadott meg, az hogy vajon meg tudom-e csinálni? Nem a hasznot nézi — Volt nagy izgalom, hogy sikerül-e? — Csak a mindenkori kísérletezés kellemes izgalma. Tulajdonképpen elejétől fogva hittem Bouche tudományában, gondoltam, ha nekik bevált, akkor nálam is menni kell! Egyébként ha észre vette volna — de jöjjön közben, sétáljunk le a kertbe — itt mindenből van egy kicsi. Megszállottja vagyok a természetnek, a természet pazar bőségének, sokféleségének. És amint látja, nagyon keveset nyúlok bele a környezetbe, hadd alakítsa önmagát szabadon. S. Horváth Klára Egy hősi monda színhelye SZÍVESEN emlékezünk Arany János szomorú-szép balladájára, melyben Szondi György várkapitány két apródjának sorsát énekli meg. Mint történeti kutatásaink kiderítették, nem csupán a jobbágyszármazású hős, Szondi György volt valóságos, történeti személy, hanem apródjai is, kiknek megőrizte nevét a krónika: Li- bárdy és Sebestyén volt a két, irodalmunkba is bevonult vitéz. A várkapitánynak és 146 főnyi hős harcosának nem volt könnyű dolga a török áradattal szemben. A vulkáni kúpra a XIII. század folyamán épített kis vár ekkor sem volt igazi erősségnek nevezhető. Drégely várát az építtető Hunt- Pázmánok a sok-sok belharc- ban elsősorban kiterjedt birtokaik egyik szegletének védel- mezésére szánták, de volt később Csák Máté birtokában is, hogy csak leghíresebb tulajdonosait említsük. A török veszedelem idején már sem a falak, sem a védősereg ereje nem volt számottevő, így hát 1552 júliusában csak négy napig védekezhetett Ali basa hatalmas seregével szemben. Az elesett hős tiszteletére a szemközti Arany-dombon (más néven: Babót) Ali basa sírhantot emeltetett, rpelynek helyén 1885-ben emlékkápolna épült. A súlyosan megrongálódott várat később sem állították helyre, ma már mindössze néhány hosszúkás falrész és két félkör alakú torony részlete látható. Ám a vár falai közül körültekintve menten érthetővé válik, miért választatták harcias őseink éppen ezt a helyet várépítésre. Csodálatos panoráma tárul innen az Ipoly völgyére, a Börzsöny gazdag erdeire, verőfényes, szép időben ellátni egészen a Cserhátra. Sőt, a szlovákiai honti, zólyomi helyek körvonalai is kibontakoznak. Betelve a gyönyörű kilátással, a várból több irányban is elindulhatunk: különféle jelzésű turistautak vezetnek az erdőkön keresztül Drégely palánkig. Drégelypalánk, az egyre szépülő település már a török időknek köszönheti megerősödését. Űj-Drégely, majd Palánk néven a törökök építettek itt erősséget a vár elpusztítása után az Ipoly átkelőhely védelmére, A községből másfél órás séta után érhetünk fel a várba, s mintegy kétórás erdei séta után Hontra. A Börzsöny erdei ezen a vidéken különösen szépek: a sokféle tű- és lomblevelű fa és cserje kora nyáron és ősszel megkapóan Mire niegjeit a répa Kábán, az ország legnagyobb cukorgyárában közel 54 ezer munkaóra ráfordításával folytatják a szokásos évi, 150 napos felújítási munkát. Rozmaring—Phylaxia Védik a gyapjút Az állategészségügy egyik fontos feladata az állomány megvédése a különböző élős- diekkel szemben. Világszerte széles körű tudományos kutatómunka folyik olyan szerek kidolgozására, amelyek hatásosan látják el ezt a feladatot. A hazai kutatások eredménye az az együttműködési megállapodás, amit a Phylaxia — az Oltóanyag- és Tápszerter- melő Vállalat — és a Rozmaring Tsz egyik vállalkozása, a Rotox kötött. A Rotox több mint egy esztendeje eredményesen végzi a különféle állatok fertőtlenítését, ami megelőzi elférgesedé- süket. A juhok védelme mind ez ideig megoldatlan volt. Ennek következtében a gazdaságokat jelentős anyagi hátrány érte a gyapjú minőségének romlása következtében. A Phylaxia és a Rotox megállapodása értelmében most egy svájci cég Neocidol nevű vegyszerének felhasználásával olyan új szert hoznak létre, amelyben megfürdetve a juhokat, védelmet nyernek a gyapjú közé telepedő elősdiekkel szemben. Az új eljárás alkalmazását a Rotox a közelmúltban már megkezdte a nagy juhállománnyal rendelkező gazdaságokban. K. Z. Ä fő kérdés: mennyit, de mennyiért? Mert lépni mégiscsak muszáj A nagy tekintélyű szakemberből kibuggyan a méreg: — Mág mindig ott tartunk, hogyha két téeszelnök találkozik, akkor azt kérdezik egymástól, hát menynyi búza terem nektek egy hektáron. Nem arra kíváncsiak, hogy mennyiért terem az a búza, hogy mennyi nyereséget tudnak produkálni. Nem kell bizonygatni „összességében megállapítható, hogy a döntések általában megelőzik az elemzéseket (tanulmányokat), melyek utólag a döntések helyességét igyekeznek alátámasztani, illetve érdemben nem befolyásolják az elindított folyamatokat.” Ez utóbbi idézet is — mint a fenti kifakadás — a ceglédi járási pártbizottságon hangzott el a közelmúlt napokban. Az előbbi a végrehajtó bizottság ülésén, az utóbbi pedig abból a vizsgálatból származik, amelyben a politikai testület gazdaságpolitikai munkabizottsága összegezte a járás valamennyi termelőszövetkezetében elvégzett közgazdasági vizsgálat eredményét. Bizonygatni sem kell: ennél fontosabb téma aligha kívánkozhatott napirendre. Eddigi utunk eredményei, jelenünk és jövő társadalmunk életszínvonala függ a közgazdaságilag megalapozott döntésektől. A vizsgálódás módszere is kétségtelenül kitűnő. Az objektív és szubjektív feltételek, tehát a jó közgazszínpompás látványt nyújt. Akik az erdő csendjét tiszteletben tartják, azoknak a természet más módon is megmutatkozik: szarvas, őz, muflon, mókus bukkan fel a tisztásokon, és számtalan énekesmadár kíséri utunkat. Ha szerencsénk van, még a ritkaságszámba menő császármadárral is találkozhatunk, melynek alig-alig akad már költőhelye hazánkban. SZÉP, HOSSZÚ SÉTÁNK végén elérünk az ugyancsak történelmi nevezetességű Hont községhez: X—XI. századi várának maradványait 1972-ben fedezték fel. És hogy kirándulásunkon a geológia rejtelmei iránt érdeklődőknek is jusson valami csemege: eliátosalha- tunk a Honti-szakadékhoz. ahol különleges kövíilt csigákat, kőzeteket láthatunk abból az évmilliókkal ezelőtti időből amikor még az Ös-Ipoly rohant ebben a szurdokvölgyben. dasági munka lehetősége kapta a hangsúlyt. Nem a szá- monkérő vesszőfutásra gondoltak a hivatásos politikusok. Mert ugye nem kellett túl széles látókör a felismeréshez már a vizsgálódás megkezdése előtt sem, ahhoz hogy kimondjuk: rossz a közgazdasági munka a termelőszövetkezetékben — és ' nemcsak ott és nemcsak a ceglédi járásban7 A kérdés pillanatnyilag az: mit tehetünk és mit tettünk a tisztességes, megalapozott elemzések megszületése érdekében ? Vezetői felelősség Az intézkedések számát tekintve mindenképpen többet tettünk, mint az eddig érzékelhető hasznosság. Ez ügyben is arról van szó, hogy persze intézkedtünk, de hát a lényeg, hogy alig változott valami. Feltételezhető hát, hogy az intézkedések tartalmával, lényegével kell elégedetlennek lennünk. Már megint a csuka fogta róka? A gazdaságpolitikai munkabizottság megállapította, hogy a termelőszövetkezeti vezetők nem veszik komolyan a közgazdasági megállapításokat, de mivel a ceglédi járásban dolgozó közgazdász alkalmazottak több mint fele nem rendelkezik felsőoktatási képzettséggel, így tőlük átfogó ítéletek nem is várhatók. Mégiscsak lépni kell, lépni muszáj! Mellbevágóan igaznak hat a járási pártbizottság megállapítása: a vezetők igényességén múlik csaknem minden. Hiszen először is: ők alkalmazzák — ne tessék meglepődni — a néha csak nyolc általánossal rendelkező hölgyeket közgazdasági beosztásban. A vezetők tehetnek arról — dicsérendő vagy elmarasztaló értelemben —, hogy milyen technikai eszközök állnak a közgazdászok rendelkezésére, s mennyire megfelelő a számviteli munka. Dönteni ugyanis az egyszemélyi felelősség alapján a termelőszövetkezeti elnököknek illik. Nagyon gyakori, hogy inkább szemet hunynak a rossz közgazdasági megállapítások — néha jó elemzések — fölött is Figyelmen kívül hagyva a gazdasági környezet változásait: csak a már kitaposott utakon próbálnak haladni. Még mindig vallják, hogy ami igaz kicsiben, annak igaznak keli tenni nagyban is; ezért nem veszik figyelembe, hogy a növekedés minőségi változásokat is eredményez, olyanokat, amelyek korszerű döntési módszereket követelnek. A járási pártbizottság elemzése igazolta: gyakorta hiányzik a beruházások köz- gazdasági megalapozottsága, a tervezésnél nem számolnak az e tudomány által kínált lehetőségekkel, sőt, „nem végzik el minden üzemben az éves tevékenység átfogó értékelését sem’i. Pedig akkor szükséges különösen a variációk értékelése, amikor a fejlesztési források erősen korlátozottak. Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is! Mert akadnak azért jó példák. Általában jó színvonalú a döntések közgazdasági előkészítése a ceglédi Lenin és a törteli Dózsa mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Ezek kivételek, erősítik a szabályt, bizonyítják: elsősorban szemléleti problémákkal állunk szemben. Ezzel függ össze, hogy általában nem megfelelő a közgazdászképzés — országos jelenség, hogy ezeknek a szakembereknek csak kis hányada rendelkezik egyetemi végzettséggel, és még a mérlegképes könyvelő is kevés közöttük. Ráadásul rossz ennek a munkának a technikai, gépesítettségi oldala. Folytathatnánk a sort azzal, hogy a vizsgálat nem tartotta megfelelőnek a szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését sem. Folytatása lesz A járási pártbizottság határozatot hozott arra: az üzemi pártszervezetek politikai eszközökkel segítsék elő, hogy javuljon a közgazdasági tevékenység alapját adó számviteli munka. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatásával érjék el, hogy növekedjen e tudományág eredményeinek hasznosítása a termelésben. A testület arról is döntött, hogy egy későbbi időben újabb járási színtű vizsgálattal visszatér a most — részletesen is*— meghatározott feladatok végrehajtásának elemzésére. A közgazdaság nem tartozik az amatőröket vonzó ismeretkörbe. Mégis, ki-ki végezhet egy kis magánelemzést. De mindenképpen előre kell bocsátani: a ceglédi járás mező- eazdasági termelőszövetkezetei általánosan hasznos és értékes munkát végeztek. Nos, itt a feladvány: járási szinten a mezőgazdasági termelés 7,4; a termelési költségek 11,9: a nyereség 0,7; a részesedésre kifizetett összeg 15,9 százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest.., Kr. Gy.
