Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

ŐRI uia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1982. JÚLIUS 15.. CSÜTÖRTÖK Befejeződött a rekonstrukció Építők helyett pékek dolgoznak Jó minőségű, formás kenyeret várnak Tavaly nyár végén építőmunkások jelentek meg Gyömrőn, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat helyi kenyérgyárában. Már nem lehetett tovább odázni a lé­tesítmény rekonstrukcióját, mindennapossá váltak a gon­dok, kifogások, s ez elsősorban a szociális körülmények aggasztó állapotára vonatkozott. A nők és férfiak részére egy korszerűtlen zuhanyozó és egy öltözőféle állt csak rendelkezésre. Nem csoda hát, ha a KÖJÁL szakemberei szinte hetente látogattak az üzembe, s találtak jogos kifogásokat. A vállalat vezetői is megun­hatták az állandó molesztálást, s úgy határoztak, megkezdik az üzem rekonstrukcióját. (Ko­rábban arról volt szó, hogy új kenyérgyár épül Gyömrőn a VI. ötéves tervben, de az or­szág teherbíró képessége miatt módosítottak az elképzelésen.) A kenyérgyár felújítása azon­ban már nem késhetett sokat, hiszen valóban sürgetett az idő és az ottani állapot. Rejtett hibák Eleinte úgy tűnt, néhány hó­nap alatt végeznek majd a ki­vitelezők a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói, később vál­tozott a helyzet. Előjöttek az úgynevezett rejtett hibák, ame­lyek lassították a tempót. Több mennyezetgerendát kellett pél­dául kicserélniük, hogy biz­tonságosan tudjanak haladni. De még tovább lehetne sorol­ni a problémákat. Az év elején több napig aka­dozott a kenyérellátás a 12 ezer lélekszámú nagyközségben Gyömrőn, és a környező tele­püléseken. Több üzletbe csak a déli órákban érkeztek meg a szállítmányok. Ekkor már bezárt a kenyérgyár, nem le­hetett tovább halasztani a fel­újítást. Eleinte csak szakaszosan dolgoztak, így részlegesen le­hetett sütni a kemencékben, később már a- teljes munkate­rületbe szüksége volt a válla­latnak. így a kenyeret a kör­nyező üzemekből — elsősor­ban a vecsési kenyérgyárból — szállították az üzletekbe. Ott helyezték el a gyömrői dolgozókat,, akiket naponta szállított a gépkocsi Vecsésre és vissza. A sütőüzem rekonstrukciója a papokban a véghajrájához érkezett. Június 24-én — ki­sebb hiánypótlással ugyan, de megtörtént a műszaki átadás, átvétel. Az eddiginél jóval na­gyobb lett például a csempe- burkolat felülete, az építők új technológiákat alkalmaztak a felújítás során. A falakat pél­dául vegyszeres kezelésnek ve­tették alá, így a beüzemelés folyamán a magas páratarta­lom nem okoz majd gombáso­dást. Bevezették a vezetékes vi­zet az üzembe, a központifű- tés-szerelést is elvégezték az ÉSZKV szakemberei. A gőzfű­tés temperált — egyenletes — hőmérsékletet biztosít majd minden helyiségben. Terven felül összesen 72 négyzetméter alapterülettel bővült a kenyér­gyár. Elkészült két készáru­éi egy kisraktár, új iroda és porta is épült. A legszembetűnőbb a válto­zás azonban a szociális helyi­ségeknél. A nők és férfiak ré­szére is modern fekete-fehér öltöző és fürdő áll ezentúl a rendelkezésükre. A teljes üzemi rekonstruk­ció után hozzáfogtak és befe­jezték a kenyérgyárhoz tarto­zó szakbolt felújítását is. Nem tétlenkedtek az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat szakemberei sem, ők ugyanis a régi, elöregedett kemencék felújításán szorgoskodtak az elmúlt hónapokban, hetek­ben. Végeredményben a gyömrői kenyérgyár felújítása három­millió forintjába került a ke- repestarcsai székhelyű sütő­ipari vállalatnak. Ebből 2,4 millió az építésze­ti munka, 600 ezer forint a gépészeti berendezések, felsze­relések bekerülési költsége. (Terven felül nagy teljesítmé­nyű ventillátorokat is felsze­reltek a dagasztóban, a ké­ményekbe füstszűrőket építet­Nem kell utazni Kinek-kinek saját érdek® Helyben jelenthető változások A honvédelmi törvény értel­mében a hadkötelezettség 55, illetve 60 év a férfiaknál. Ke­vesen tudják, hogy valameny- nyi hadkötelesnek különböző szabályoknak, előírásoknak kell eleget tenniük. Amint Domonyi Istvántól, a Pest megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi parancsnokság járási katonai főelőadójától megtudtuk, ez elsősorban a különböző adatváltozásokra vonatkozik. Minden hadköteles férfinak be kell jelentenie a családi állapotában történő változást, a munkahelyváltoztatást, to­vábbá ha szakképesítést szer­zett, valamint gépjárművezetői engedélyhez jutott. Ezeket eddig közvetlenül a megyei parancsnokságon, il­letve a járási hivatalban lehe­tett bejelenteni. Néhány hó­tek be, ezzel is csökkentve a levegőszennyezettség mérté­két.) Tegnaptól a szakbolt már a vásárlók rendelkezésére áll, új vezetőt neveztek ki élére. (Remélhetőleg ő is olyan kész­séges és udvarias lesz, mint elődje...) A vásárlók érdeke Beindul a próbaüzem a jö­vő héten a kemencékben, utá­na pedig megkezdik a kenye­rek sütését is. A gyömrőiek bíznak abban, hogy a nagyarányú rekonst­rukciónak ők is hasznát lát­ják majd. Ez abban nyilvánul­hat meg a legjobban, hogy is­mét jó minőségű, formás, szép kenyereket vehetnek majd le az üzletek polcairól a hét minden napján, még pénteken és szombaton is ... Hiszen, elsősorban ezt a célt szolgálta a csaknem egyéves felújítási, korszerűsítési mun­ka, amely a vásárlók érdeké­ben történt. Gér József Határjárás Egyetlen szem sem mehet kárba Mennyi lesz havonta a borítékban? Délelőtt 9 óra. Maglódról az ABC-áruház elől indulnak a Rákosmezeje Tsz kis teher­autójával, a Barkasszal. Az anyagbeszerző és a sofőr egy- személyben Farkas Sándor. Néhány perc múlva a Wo- diáner-telepen fékez a gépko­csi. Elsőként Pigniczky Imre telepvezetővel találkozunk. Rövid tájékozódás az aratás helyéről, üteméről, s egyálta­lán a nyári aktuális mezőgaz­dasági munkákról. Majd a te­lepvezető ajánlására Pod- horszky László mezőgazdasági gépüzemeltetővel folytatjuk .a beszélgetést, aki 1970 óta van a téesznél, korábban mint gépszerelő dolgozott. Jelenlegi funkcióját négy éve tölti be. Hét kombájnnal Gyömrőn, a 124 hektáros búzatábla szélén állapodunk meg. Az út menti akácfák ár­nyékából már látjuk a tövesi tanya első házait. Az aranyló búzában 3 Claas-Dominátor, két John Deer és két SZK— 5-ös kombájn kerül, fordul. Utánuk vastag szőnyegben te­rül a kicsépelt kalász, s a le­aratott gabonát pótkocsis IFA és billenős puttonyú ZlL-te- herautók viszik Ecserre a szá­rítóhoz. A nyári melegben remeg a levegő, porzik a kalász, szál­lingózik a toklász. A kombájn vezetőfülkéjében az «állandó mozgás, a hűvöskés légfuval­latok sem hoznak enyhet. Ezt bizonygatja a 40 éves Ké­zér László is, aki Podhorszky László intésére megáll mel­lettünk a John- Deerrel. Kide­rül róla, hogy három éve kom- bájnos, és 16 éve van a téesz­nél, de mint traktoros már 22 Horgászok, halászok együtt Busa csak mutatóban akadt A gombai, illetve a péteri tavon hódolnak szenvedélyük­nek a Monor és Vidéke HE tagjai. A járás legnagyobb horgászegyesületének több mint háromszáz felnőtt tagja van, fogási átlaguk mégis jobb, mint környékbeli sporttársai­ké. Az egyesületben évek óta hagyomány már, hogy rend­szerint minden második nyá­ron úgynevezett szelektáló ha­lászatot tartanak, amelynek kettős célja van: egyrészt a halállomány felmérése, más­részt a horoggal nem fogható, vagy túlságosan elszaporodott halfajok egy részének értéke­sítése. Az idei — tegnapelőtti — szelektáló halászat a szokott­nál gyengébb eredményeket hozott. Igaz, kiderült, a gom­bai tóban bőséggel van ponty, csak mutatóba sikerült viszont busát fogni. Kárászból 487, ba­linból 29 kilogramm került az Óbuda Tsz halászainak hálójá­ba. Az állomány frissítése ér­dekében hamarosan 15 mázsa vegyes sporthalat, jászt és dé- vért telepítenek a gombai tó­ba. nap óta azonban«a nagyközsé­gi és községi tanácsok illeté­kes előadóit is ellátták ezek­kel az adatváltoztatást jelentő lapokkal, így már nem kell a fővárosba, illetve a járási székhelyre utazni senkinek sem. A katonai főelőadó rendsze­resen tart fogadónapot párhu­zamosan a járási hivatal kü­lönböző szakosztályaival. Az érdekeltek hétfőn, szerdán és pénteken kereshetik fel őt be­jelentési kötelezettségeikkel, illetve ügyes-bajos dolgaikkal. Azt is megtudtuk, hogy aki nem jelenti be a különböző változásokat, az ellen szabály­sértési eljárást kezdeményez­hetnek a tanácsok szakigazga­tási szervei. Ha valamilyen változás áll be a katonaköteleseknél, jó, ha erre is gondolnak. Jegyzet Tűzkiáltók r/ an egy mese a hazudós ' pásztorról, aki, mivel unta magát egyedül a he­gyekben, kétszer kiabálta fel a falubelieket, azt ál­lítva, farkasok támadták meg a nyájat. Kétszer ha­zudott, harmadszor már nem hittek neki, pedig ak­kor valóban megtörtént a baj... Lehet, hogy furcsa, de ez a történet jutott eszem­be, amikor bosszúsan pa­naszkodott Fekete Sándor, a monori önkéntes tűzoltók parancsnoka, őket nem kétszer, nem is háromszor riasztották már vaklármá­val. Legutóbb, szombat éj­jel. 22 óra 40 perckor tele­fonált valaki, hogy Káván, az Akácfa u. 16. szám alatt lángol egy melléképület. A monori önkéntesek azonnal riasztották a ceglédi álla­mi tűzoltókat is, velük szinte egyszerre érkeztek a helyszínre. A környéken sötét, a megadott címen — szerencsére — még a vil­lany sem égett. A házbe­liek a tűzoltóautók hangjá­ra riadtak fel... Előző hét­végen Bényére rendelték ki szórakozásból (?!) a tűz­oltókat és a mentőket is. Korábban, míg a mániá­kus fiatalemberre alapo­san rá nem , ijesztettek, Maglódra kellett rendsze­res hazug hír miatt kivo­nulniuk. A hazudós pásztor két­szeresen is póruljárt: meg kellett térítenie a falube­liek kárát, akik ráadásul jól el is döngették... A törvények szigorú intézke­dést rendelnek azzal szem­ben is, aki jogtalanul, rosszindulatból, feleslegesen riasztja a tűzoltókat, men­tőket, rendőrséget. Csak hát ahhoz el kell csípni. A kávai és bényei vaklárma időpontja talán nem véletlenül, a hétvégi diszkók időtartamára esett. Ha közben másutt, lakott helyen, erdőben, vagy ga­bonatáblán tűz üt ki, ott menthetetlenül elpusztul minden, mert a tűzoltók, mondjuk, épp ellenkező irányba haladnak. A következtetés — bárv- mennyire kínálkozó is — nem az, hogy meg kell tiltani a diszkót, vagy min­den telefon mellé őrt kell állítani. Hasznosabb, ha az érintettek, vagy az eset­leges tanúk gondolkodnak el a fentieken. Mén idő­ben ... V. J. éve, hogy először ült az erőgép nyergébe. Itt, ezen a táblán 15—20 forduló a napi norma, de ez meglehetősen viszony­lagos szám, mert a fordulók gyakorisága függ a tábla nagyságától, a vetés milyensé­gétől, a talajtól, az időjárástól, magától a kombájn állapotától és még sok egyéb tényezőtől. Ha hajnalban elég korán fel­szárad a harmat, akkor kijön a napi 14 órás munkaidő. De ezért meg is van a pénz: leg­alább 8 ezer forintot vár a borítékba az aratás ideje alatt havonta. A 30 éves Lázár István Claas-Dominátorral áll meg a közelünkben. Ö maglódi, s a téeszhez 1974-ben került. Mondja, hogy 12 évig volt traktoros, de Podhorszky László mindjárt kiigazítja, hogy a volt szó nem illik ide. Ugyanis a kombájnosok több­nyire traktorosok voltak, de szántáskor, vetéskor mindig traktorra ülnek. így történhet az, hogy aratáskor maga a kombájnos minősítheti koráb­bi munkájukat, hiszen előfor­dulhat, hogy abban a táblá­ban éppen ő húzta a vetőgé­pet. S ha netán nem dolgozott jól össze a vetőgép kezelőjé­vel, akkor most ő látja kárát, mert a kombájn csuda érzé­keny jószág. Apáról fiúra Amíg mi ezt a két kom­bájnt pár percre fölta'rtottuk, a többi már egymás után bele­harapott a tábla másik végé­ben a kalászok rengetegébe. Az óriás gépeket kísérő szál­lítójárművek közül éppen egy billenős ZIL teherautó húz el előttünk. A vezetőfülkéből a 40 éves Horváth József száll ki, aki szintén a fővárosból kijáró dolgozója a gazdaság­nak. Két nagy fia van, egyi­kük itt van kinn az aratásnál segédkezni, mint szünidős diák. Hordja a vizet a kom- bájnosoknak, vagy az alkat­rész-utánpótlást hozó kisautó körül szorgoskodik. Megtud­juk a sofőrtől, hogy 20 éve ez a hivatása, a „cégnél” 11 esz­tendeje dolgozik. Az aratás­ban minden évben részt vesz a kezdettől a befejezésig, nem számítva, hogy szombat, va­sárnap vagy ünnepnap van-e, úgy, mint a többiek, hajt, hogy minél előbb biztonságban, fe­dél alatt legyen a termés. És azt külön kihangsúlyozza a gépkocsivezető, hogy az apja is a mai téesz jogelődjénél dolgozott, vagyis a munka­hely apáról fiúra szállt. A külső szemlélő számára kissé monoton lehet a szárító és a búzaföld közötti oda- forgás, de ő tiltakozik a vissza ellene, szenvedéllyel beszél munkájáról, hivatásáról. Na­ponta 10—14 fordulót tesz eb­ben a táblában, sok a kilomé­ter, sok az élmény. Legutóbb egy kis őzet találtak a búzá­ban. Megfogták, megszeretget- ték, majd jó messzire a dol­gozó kombájntól, nehogy bele- ugorjon a gépbe, szabadon en­gedték. Egy nagyon fontos dolgot mutatott meg Podhorszky László, mielőtt továbbindult a ZIL: a puttony belseje gumí­rozva van, hogy minden kis hézagot eltömve lehetetlenné tegyék a szemveszteséget, ami a kombájnnál legfeljebb egy százalék lehet, a szállító­járműveknél semmi. Ecserre indulunk vissza, követve az egyik búzával megrakott teherautót. Az ecse- ri telep bejáratánál elválnak útjaink, a ZIL lebillenti ter­hét a szárítónál, mi pedig az üzemvezetőt, Lojs Jenőt ke­ressük meg. — Húsz köbméter óránként a szárító kapacitása, persze a szem nedvességtartalmától függően. De nemcsak a mi búzánkat szárítjuk, hanem a fótiakét is, ahonnan napi 15 vagonnyi szem érkezik. Jelen­leg még olajjal fűtjük a szá­rítót, de már itt van a gázve­zeték a telepen, s hamarosan áttérünk a földgázra, ami tisztább is, olcsóbb is — mondja Lojs ' Jenő szárító­üzem-vezető, és még hozzáte­szi, hogy amint lemegy a bú­za, a napraforgót, a kukoricát kell szárítani. Kiállta a próbát A vadonatúj gabonatároló szín mellett vagy harminc ember nyüzsög. Az acélvázas Graboplast, 100 köbméteres tartályt 20—22 ember könnye­dén megemeli, s előkészített helyére teszi. Igyekezniük kell, mert megérkeztek az el­ső tankautók a folyékony mű­trágyával a Budapesti Vegyi­művektől. A termelőszövetke­zet történetében fordulópont a folyékony műtrágya haszná­lata. Amint mind a két tar­tály elkészül, azokból hoidjdk majd ki, s permetezőgépekkel hintik a tárcsás tarlóhántás­sal egy időben. Nem sok idő múltán az egyik Graboplast tartály elkészült, a tankautókból beleeresztették az'első folyékony műtrágya­szállítmányokat. Az eddigi vizsgálatok alapján a tartály kiállta a próbát... ... S közben zavartalanul, nagy ütemben folyik az ara­tás... Aszódi László Antal • • Szakszervezeti nap Üllőn A jó időt is megrendelték Megjutalmazzák az aktivistákat Az üllőiek nem először lesz­nek házigazdái a tanácsi dol­gozók járási szakszervezeti napjának, amelyet a hét végén, pontosabban szombaton ren­deznek meg XVII. alkalom­mal az üllői sportpályán és annak környékén. A program délelőtt 9 órakor kezdődik az ünnepélyes meg­nyitóval és a vezetői tájékozta­tóval., majd megjutalmazzák a legjobban dolgozó aktivistá­kat. Ezt követően fél 10-től fél 11-ig zajlanak a különböző sportversenyek, így a mezei futás, a tenisz és a kispályás labdarúgás. Akik ezeken részt vesznek, alig lesz idejük kili­hegni magukat, ugyanis a pó­diumon megkezdődik a másfél órás színes, szórakoztató mű­sor. Fellépnek az üllői mun­kásfiúk, a fővárosi vendég- művészek közreműködésével pedig Szerelem minden meny- nyiségben címmel lesz előadás. Utána ki-ki alapon meg lehet ebédelni a helyszínen levő bü­fékben, lacikonyhákon, majd délután folytatódnak a sport- rendezvények. Lesz tombola és szellemi totó, s nem marad el a gyerekek hagyományos lég­gömbfúvó versenye sem. A szakszervezeti nap színes programja szinte tálcán kínál­ja a sikert, ehhez azonban az is szükséges, hogy napsütéses, jó idő legyen szombaton. Az üllői tanácsi dolgozók ál­lítólag ezt is megrendelték már... G. J. A keramikussal Baráti találkozó Gyömrőn, a Petőfi Sándor Művelődési Házban tartják a mozgáskorlátozottak klubjá­nak összejövelelét július 25- én, vasárnap délután öt óra­kor. A klub vendége Detzky Jú­lia keramikus, belsőépítész. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents