Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
Keddtől keddig Hát szóval... professzor M anapság ez a cím általában hivatalt, kinevezést jelent és semmiképpen sem jár ki a középiskolai tanároknak. Pedig volt idő, amikor az amice professzornak szólította, mondjuk a hetedik gimnáziumban a tanárát. S persze, volt olyan is — ritkán — éppen Nagykőrösön, hogy gimnáziumi tantestületből heten vol- tag tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának, köztük Arany János. A múltidézgetés kávézás mellett kezdődött: Fási Sándor ceglédi mérnök emlegette tudományágát, amelvet hite szerint sohasem szeretett volna meg, ha véletlenül nem éppen az a pedagógus tanította volna a középiskolában, aki „megmérgezte” a tudomány szeretetévei. Csupán véletlen, hogy e sorok íróját is ugyanabban a tanodában és ugyanaz a „professzor” okította — évekkel korábban. Csakhogy a későbbi mérnököt is az tanította irodalomra, aki engem. Mégis eltérő lett az életutunk. Csakhogy neki a fizikát, mechanikát okító „professzor” adta a meghatározó élményt, addig én Mihályfi tanár urat őrzöm szívemben. S gyakran mérem a véleményéhez magam. Cím és rang szerint sem egyik, sem másik tanárunk nem volt professzor. De profik Igen. Nemcsak tudásukat illetően, hanem az emberségüket számbavéve is. Mihályfi Tibor professzorunkkal minden délután lehetett találkozni az iskolához közeli Szamovár cukrászdában. Ahogy ő mondta: a felsősök ketten megihattak egy üveg sört, a gólyák, a másodévesek az akkor divatos bambira voltak kárhoztatva. Az öregtől hallottunk először Se- necáról — nem volt tananyag —, és az akkor szépszívű Nagy Lászlóról, a mindig renitens Csőri Sándorról. Szóval kaptunk tőle valami többet, mint egy középiskolai tanárnak hivatalosan nyújtani illik. Akkor nekünk nem létezhetett nagyobb büntetés, mintha az öreg nem köszönt vissza és nem hívott meg az asztalához, amely előtt tisztelettel illett megállni N éhány hete tudom, hogy a néhai Mihályfinak 11 gyereke volt, s örökbe fogadott még egy teljesen árvát. Lehet, hogy mégis professzor volt...? Kriszt György A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM 1982. JÜLIUS 11., VASÄKNAP Várjuk a levelet, az ájságot A postával naponta találkozunk Aligha van városunkban olyan ember, aki valamilyen formában szinte naponta ne találkozna a postával. Legközvetlenebb kapcsolatban talán a kézbesítőkkel vagyunk, akik naponta hozzák az újságot, a jó vagy rossz híreket rejtő leveleket, táviratokat, s már természetes, hogy közvetlen tárcsázással egyre több városba telefonálhatunk... A posta feladatairól, a posta és a lakosság kapcsolatáról beszélgettünk az 1. számú postahivatalban Fehérvári Jánossal, a hivatal vezetőjével, Nagy László szakszervezeti titkárral, aki egyébként a hivatal helyettes vezetője és Kecskeméti Máriával, a kézbesítő osztály vezetőjével. — Mekkora forgalmat bonyolítanak le? — Havonta átlagban 160— 170 ezer levelet veszünk fel és továbbítunk, közel kétezer csomagot szállítunk, átlagban 1.2 millió forint értékű újságot adunk el, telefonálásból 2.3 millió a bevételünk. Városunkban több mint tízezer televízió van. Talán Kevesen tudják, hogy ha egy háztartásban több televízió működik, akkor is csak egy díjat kell fizetni. — Hogyan sikerült az ötnapos munkahetet bevezetni? — A szombaton bentlevő dolgozóink ezért a munkanapért szabad napot kapnak, amit valamelyik munkaszüneti naphoz csatolva adunk ki. A szombat-vasárnapi hírlapkihordást alkalmi kézbesítők végzik, így a kézbesítők ötnapos munkarendben dolgozhatnak. A hétvégi kézbesítésre elég jelentkezőnk van, sokszor olyan sokan jönnek, hogy csak a következő hétre tudunk munkát adni nekik. Természetes, hogy szombaton és vasárnap is kézbesítjük az expressz levelet és a táviratot. Hét végén sem levél-, sem csomagkézbesítés nincs, mégis házhoz visszük a romlandó árut tartalrhazó és expressz csomagot, valamint azokat, melyekben gyógyszer, élelmiszer, film van. — Hány posta van Cegléden? — Pillanatnyilag három hivatalban dolgozunk, a másik kettő is hozzánk tartozik. A 2. számú hivatal az állóínáson van, az ő feladatuk elsősorban a felvett és az érkező küldemények továbbítása; a levelek, csomagok átrakása. Az újvárosi 3. számú posta eddig csak felvevőhely volt, júliűs elsejétől azonban közvetett kézbesítést is ellát. Könnyíti majd a munkánkat a rövidesen megnyíló 4. számú hivatal, amely a Károlyi .Mihály lakótelepen, a patyolat helyén lesz. — A posta elé felszereltek két segélykérő telefont. Ezek mennyire kihasználtak? — A segélykérő telefonon a hivatal zárvatartása idején lehet vidékre telefonálni, vagy táviratot feladni. Ezen a telefonon a 01 szám tárcsázásával lehet beszélni. Az utólagos fizetésnek meghatározott formái vannak, de elmondhatjuk: a telefonálók becsületeVédett domboldal Szállj, szállj fecskemadár sen fizetnek. Általában utalványt kérnek és azzal egyenlítik ki a beszélgetés árát — vagy távirat díját. Utcai telefonokkal a város az igényeknek megfelelően fel van szerelve, nemrégen szereltünk fel egy távhívórendszerbe is bekapcsolt» segélykérő telefont az AFIT-nál — és talán nem tudják elegen, hogy a tanácsházán is van egy távhívásra is alkalmas készülék. Ez a legkevésbé használt telefon. — A lakosság mivel segíthetné, könnyíthetné munkájukat? — Jó lenne, ha a csomagokat a tartalmuknak megfelelően csomagolnák és kötöznék át. Minden csomagban kérjük elhelyezni a címmásolatot, hogy a cím olvashatatlanná válása esetén is kézbesíteni tudjuk a csomagot. Hét végén célszerű az expressz külön szolgáltatást igénybe venni, így a küldemény nem vár a postán hétfőig a kézbesítésre. — Az épület előtti parkolóhely a postáé, mégis gyakran az itt álló sok gépkocsi miatt a postásautóknak kell máshol vesztegelni. Kérjük az autósokat, figyeljenek erre. A város a Budai út, öregszőlő, Téglagyár dűlő felé terjeszkedik, új utcákat nyitnak. A kézbesítőknek nagy segítség lenne, ha a tanács utcanév- és házszámtáblákat helyezne el. — Amióta a szombati levélkihordás megszűnt, a kézbesítők alig találkoznak a lakosokkal — ezért nagy nehézségbe ütközik például a televízió díjának beszedése. Jó lenne, ha többen vennék igénybe az OTP-számlát, amiért minimális kezelési költség ellenében a fizetnivalókat az OTP intézi. Ez nekünk is kényelmesebb lenne, és a lakók is sok bosszúságtól kímélnék meg magukat. B. M. Évente kétszer is költenek Aki megérkezik Ceglédre, a 4-es műúton, a berceli bekötőút mellett érdekes lyukaik tömegére figyelhet fel a löszös partfalban: partifecskék kolóniája él ott háborítatlanul. Ez a kedves madár kisebb termetű, mint a füsti- és molnár- fecske, csak ritkán énekel. A teste felül barna, a hasán orvot visel, különben piszkosfehér színezete van. A farka kimetszett. A folyók szabályozása miatt megfogyatkoztak, a költőhelyeik összezsugorodtak. Bár az utóbbi időben az elhagyott sóderbányák puhább falait, útbevágásokat veszik birtokba. Közel másfél méter mély. vízszintes járatokat építenek, melynek belsejét növényi anyagokkal, tollal, szőrrel bélelik ki. A partifecskék a vizek közelségét kedvelik a rovarok miatt, a Gerje mocsaras völgyét látogatják legszívesebben ezek a madarak. A fészkükben 5-6 fehér tojás található, a tojó és a hím egyaránt kotlik, 12—13 napig; a fiókák három hét után hagyják el a fészket. Mint a többi fecskefaj, a fészkelőhelyüket több éven át megtartják. Ha gazdag táplálékforrást találnak, kétszer is költenek. Veszélyes vándorlás A parti fecskék április elején érkeznek haza, a molnárfecskékkel egy időben, tehát valamivel később, mint a füstifecskék. Ahogy csapatba tömörülve költenek a kolóniáikban, ugyanígy kerekednek fel szeptemberben, s vándorolnak Közép- és Dél-Afrikába. Mivel a partifecskék a mezőgazdaságilag művelt területekre is bejárnak, a vegyszerezett földek vegyszerrel feldúsult rovarai nagy veszélyt jelentenek számukra. A másik veszély- forrás a vándorlással függ ösz- sze, mert a 3,5 ezer kilométer megtétele komoly erőpróba, miközben a hidegek tizedelik őket, emlékezzünk csak a múlt évi alpesi tragédiára. Ezeknek a madaraknak a befogása, vadászata is ritkítja az állományt A hasznuk igen nagy A magyar nép szívében mélyen él a fecskék szeretete, újabban városi környezetben nagyon megszokták az ember közelségét. Mesterséges fészkekkel, sárnyerő edények elhelyezésével a füsti- és molnárfecskék fészekrakása elő is segíthető. Hasznuk igen nagy. a tetemes mennyiségű rovart mintegy 150 kilométeres sebességgel kapkodják össze a levegőben. A zivatarok biztos előjele a magasan való repkedé- sük, ugyanis a megváltozó légmozgás miatt a rovarok is a magasba emelkednek. A partifecskék jobban elkülönülnek az embertől, mint a többi fajtájuk. A partifecskék ezért is védendők, mert a telepükön gyakran a szépséges gyurgyalagok és jégmadarak is fészkelhetnek. A faj különös veszélyeztetettsége, a berceli kolónia mérete felkeltette a szakemberek figyelmét, s tervbe vették a löszfal védetté nyilvánítását. A ceglédi természetvédők számára immár a második, értékes madárvilágú terület fel- térképezésére nyílik mód. J amelynek további megfigyelése, védelme is gazdagíthatja a nagy-nagy ifjúsági háttérrel működő madárvédelmi csoport munkáját, hírnevét. Ezzel is hozzájárul a helyi csoport, a város és a járás, hogy a központilag elhatározott védelmük minél eredményesebb legyen. A kedvező fogadtatást, hangulatot jelzi, hogy egyre több, értékes és hasznos bejelentés érkezik, amely sürgős intézkedést kér, igényel: itt elhullott madarat találtak, ott kóbor papagájt fogtak, hová kerül a gólyafészek a PEVDI- gyártelep mellől? és a többi. Tetszenek a jó hírek Csak ismételni lehet: jó jel, hogy a természetvédelmi munkában egyre nagyobb megértéssel találkozunk, s ez önmagában is komoly eredmény, mert hiszen a „fecskék éve” félig eltelt..., és tetszenek a jó hírek sárgarigókról, gólyákról, gémekről, gólyatöcsről, szalakótapárokról is. Surányi Dezső Kilenc évvel ezelőtt Kecskeméten csak női torna volt, így be kellett fejeznie az aktív sportolást. A mozgástól nem tudott elszakadni, s annak fejében, hogy bejárhasson tornázni, elvállalta, hogy besegít az egyik női csoport edzéseinek vezetésébe. Váradi László huszonnyolc évével a legfiatalabb a Ceglédi VSE vezetőedzői között. Ma középfokú edzői minősítéssel rendelkezik, de szeretné elvégezni a szakedzőit is. Versenyző korában a sportakrobatika felnőtt páros számában Csűri Tiborral magyar bajnoki címet szerzett. Amikor 1978-ban Ceglédre került, már önálló elképzelések alapján kezdte felépíteni a CVSE tornaszakosztályát, vezetni a foglalkozásokat. Toborzókat tartott az óvodákban, általános iskolákban. Így bővítette a rendelkezésre álló sportolók létszámát, akiket azután komoly munkába fogott, tanulták az általuk addig alig ismert elemeket, a szaltót, a flikket. — Kiket jobb tanítani, a nőket vagy a férfiakat? — A lányokkal gyorsabban lehet eredményt elérni, de mivel itt az ifjúsági korhatár három évvel kevesebb a fiúkénál (12, illetve 15 év), jóval rövidebb a rendelkezésre álló idő. A tízéves kislánynak ezek alapján már ifjúsági I. osztályú minősítést kell szereznie, mert különben az egyesületnek nem jönnek az eredmények. — A CVSE-ben a torna sportakrobatikai szakágára Kutatási témák: filozófiai alapkérdések A béke és a tudomány Intézet helyett társadalmi összefogás A közelmúltban alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Intézetközi Békekutató Központja, amelynek főtitkárával. dr. Valki László docenssel, a budapesti egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetőjével a békekutatásról beszélgettünk. — Békepolitika vagy békemozgalmi propaganda: ezek széles körben ismert fogalmak. Miben különbözik tőlük, és mi a viszonya hozzájuk a tudományos békekutatásnak? — Minden politikai mozgalomnak szüksége van bizonyos szellemi tőkére, enélkül nem képes racionális célokat maga elé tűzni, s propagandája sem hatékony. Itt legfeljebb az arányok különbözhetnek; egyes mozgalmak kisebb, mások nagyobb mértékben támaszkodnak a tudományos kutatások eredményeire. A magyar béke- mozgalom is tisztában van ezzel, az Országos Béketanács az elmúlt években már valóságos tudományszervezési funkciókat is ellátott. Éppen most tüntették ki az OBT leszerelési bizottságát, amely igen sokat tett ezen a téren. A módszerek megújítása — Az a tény, hogy most Intézményes keretet kap a hazai békekutatás, mennyiben függ össze a politikatudomány művelésének fellendülésével? — A békekutatás a politika- tudomány egyik ágának, pontosabban elágazásának tekinthető. A nemzetközi kapcsolatok elméleti kérdéseivel foglalkozó politológusok közül mintegy két évtizeddel ezelőtt a skandináv országokban, Hollandiában, az NSZK-ban és később másutt, így a szocialista országokban is, egyre többen specializálódtak békekutatásokra. A stockholmi, oslói, vagy hamburgi békekutató intézetek időközben világszerte ismertekké váltak. Igen tisztességes tanulmányok, gyakran kifejezetten progresszív értékelések szülét tek náluk. Más következletésie jut ugyanis az a kutató, aki a béke megőrzésének altalános feltételeit, a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának lehetőségét kutatja, mint az, aki egyetlen állam, például az Egyesült Államok stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához keresi a legmegfelelőbb eszközöket. — A békemozgalom, mint tudjuk, módszereit meg kívánja újítani és nemzetközi kapcsolatait is fejleszteni kívánja. Milyenek lesznek a Békekutató Központ nemzetközi kapcsolatai? — A már elmondottakból következik, hogy a központ széles körű kapcsolatokat kíván kiépíteni az említett nyugat- és kelet-európai intézetekkel. A velük való együttműködés mind szakmai, mind politikai szempontból rendkívül jelentős lenne számunkra. Első lépésként júniusban kerekasztal-be- szélgetést szerveztünk, amelyre egy sor neves szakembert hívtunk meg. A beszélgetés témája volt: a fegyverkezési verseny új szakasza és a békekutatás feladatai. A közvélemény elé tárják — Több külföldi országban a békekutatást intézetek végzik. Hogyan működik egy olyan központ, amely csupán intézetközi szerv? — A jelenlegi gazdasági helyzetben az Akadémia kénytelen volt az olcsóbb megoldást választani. Nem állított fel külön intézetet, a központnak nincs főállású tisztségviselője sem. Mind a négyen Vajda György akadémikussal, a Központ elnökével. Simái Mihály akadémikussal, a tudományos bizottság elnökével és Csiszár Ágnessel, a főtitkárhelyettessel, megőriztük korábbi beosztásunkat és így látjuk el feladatainkat. A központ feladata ennek megfelelően elsősorban tudományszervezési jellegű. A békekutatást azonban szélesebb értelemben kívánjuk felfogni, mint csupán a politológia egyik ágazatát. Azt szeretnénk, ha részt vennének benne a természettudományok képviselői is. A központ legfőbb szervében a tanácsban részt vesz például a debreceni Atommagkutató Intézet, a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Országos Hae- matológiai és Vértranszfúziós Intézet egy-egy vezető munkatársa is. — Melyek a legfontosabb kutatási témák? — A legfontosabb kutatási témák közt szerepelnek a béke, a biztonság, az erőszak, a mi- litarizmus filozófiai alapkérdései, az agresszív emberi magatartás eredői. Fontos témák még a katonai doktrínák és fegyverkezési programok ösz- szefüggései; a nemzetközi konfliktusok keletkezésének okai; a békére nevelés lehetőségei; a fegyverkezéskorlátozás kilátásai. A kidolgozott témákat rendszeresen megvitatjuk és igyekszünk majd az általános érdeklődésre számot tartó kérdésekről á közvéleményt is mind alaposabban tájékoztatni. Kulcsár Féter Az edzői álmokról Négy válogatott lány helyezik a főhangsúlyt. Itt kedvezőbb a lehetőség? — A helyi viszonyoknak megfelelően több szempontból is. Egyrészt nincs a városban olyan terem, ahol a szereket állandóan, egész nap használhatnánk. Szivacsgödör sincs, ami nélkül a mai nehéz, modern elemek tanítása elképzelhetetlen, és kevés az edző is. A jelenleg leigazolt huszonöt fiatallal és az előkészítő csoporttal ketten foglalkozunk. Véleményem szerint a jelenlegi versenyzői gárdában van olyan fiatalunk, aki a hagyományos szertornában is elérné az I. osztályú minősítést. A fentiek miatt viszont csak olyan képzettségűek a gyerekek, hogy a megyei és területi versenyeken jól megállják a helyüket, b'ár a tervünk az, hogy a vidéki, II. osztályú szinten is a legjobbak közé kerüljünk. — Sportakrobatikában a jobbak közé tartozunk, női párosban és ugrásban az első helyért vetélkedünk. És nemzetközi szinten? — A nemzetközi szövetségnek jelenleg közel húsz ország a tagja. Különösen Bulgáriában, a Szovjetunióban, Lengyelországban és az Amerikai Egyesült Államokban közkedvelt a sportágunk, ott rendszeresek a magas színvonalú versenyek. Hazánkban még csupán két-háromszáz az igazolt versenyzők száma. Jó lenne közelebb kerülni az ottani szinthez. — Melyek az eddig elért legjobb eredményeik? — Női párosban két kettősünk is bekerült a magyar felnőtt válogatottba: Csipkó Anikó, Bujáki Barbara, Sághi Tünde és Prohászka Tímea. Bemutatkozásuk alkalmával nem keltettek csalódást, ügyesen dolgoztak a nemzetközi mezőnyben is. Sportakrobatikában négyen felnőtt I. osztályú, hatan ifjúsági arany, négyen pedig ifjúsági ezüstjelvényes minősítést szereztek. — Hallhatnánk valamit a terveikről is? — Meg kellene oldani a napi két edzési lehetőséget. Mi a nyári időszakot is kihasználjuk, egy hónap kivételével. A pihenő után július végén kezdjük el újra a munkát és igyekszünk minél jobban felkészülni az őszi versenyekre. Az edző egyik vágya már teljesült: I. osztályú sportolókat nevelt, akik közül többen bekerültek a magyar válogatottba. Most azt reméli, hogy 1984—1985-re olyan szintre kerülnek legjobb tornászai, hogy a CVSE is képviseltetheti magát az európa-bajnoki és világbainoki versenyen induló csapatokban. Kívánjuk, teljesüljön ez a vágya is. U. L. ISSN 0133—8600 (Ce«IMt Hírlapi
