Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1982. JŰLIUS 11., VASÁRNAP Szigorúbb gazdálkodás Építkezés, felújítás Pécelen A pénzügyi, gazdasági szak­emberek a megmondhatói, mennyire kell és érdemes most egy kicsit szigorúbban vigyáz­ni a pénzre, mint azelőtt. No, persze a tanácsok, a költség- vetési intézmények vezetői, munkatársai sohasem voltak irigylésre méltó helyzetben, mert az elmúlt évtizedek szép fejlődése ellenére valahol azért mindig szorított a cipő. De ez, talán így lesz a jövőben is, előbb-utóbb megszűnt egy-egy gond, beosztással, spórolással már korábban is sok helyre ju­tott pénz, energia, figyelem. Pótlólagos pénz Ilyen kérdések persze most is felvetődnek. Pécelen például azt hallottam, hogy sok olyan állami, vagyis tanácsi kezelé­sű ház, lakás van, amelyekre tulajdonképpen már nem vol­na szabad költeni, mert szaná­lásra érettek. Igen ám, mor­fondírozott beszélgetésünkkor Selley Miklósné gazdasági cso­portvezető, csakhogy ezek a ré­gi cselédlakások még szüksé­gesek, hiszen a jogos lakás­igénylők száma eléri az ötve- net. Az idén két lakás építését kezdik el, ebben a tervidőszak­ban célcsoportos lakásra egy­millió forintot terveztek be. Felújítási keretük 1 millió 59 ezer forintja, a majdnem hasz­nálhatatlanná vált iskola javí­tásához, helyreállításához el­fogyott. Egyedül abban bíznak, hogy mintegy egymillió forintot pótlólag kapnak, s ezt már tényleg a tanácsi kezelésű há­zak tatarozására fordíthatják. Ahogy Selley Miklósné mondja: a község második gyermekorvosi körzetét is úgy tudják végérvényesen megtar­tani. hogy mintegy 225 ezer fo­rintot kaptak a megyétől pót- előirányzatként, ebből a pénz­ből a régi egészségház rendbe­hozatalával alakítanak ki or­voslakást. Ami a tanácsi lakások fel­újítását külön is nehezíti ná­luk az, hogy nem rendelkez­nek szükséglakással, így a fes­tés, mázolás, vakolás és min­denféle karbantartás csak nyá­ron lehetséges. A nagyközségi tanács építési és költségvetési üzeme végzi ezt a munkát Ilyenkor. Segít az OTP A mondottakhoz hasonlóan halad a községben a járdaépí­tés is, amelyre most mintegy 300 ezer forint áll rendelkezés­re. A költégvetési üzemük épí­ti meg a Köztársaság tér és a központi orvosi rendelőinté­zet közötti járdaszakaszt, ame­lyet régóta vártak a lakók, nemkülönben a közeli Iskola tanulói. Tovább szeretnének lépni a községi szennyvízelvezető csa­tornarendszer építésében is. Erre jelenleg 230 ezer forint áll rendelkezésükre, ami bi­zony kevés. Lehetséges, hogy egyes utcákban tanácsi lebo­nyolításban, az OTP segítségé­vei építik meg a csatornát. Építkezések. Ennek legna­gyobb akadálya, úgy tűnik, a megfelelő telkek hiánya. Pedig sok az igénylő. A telekalakítás nagy terhet ró a tanácsra, hi­szen a közművesítés nem ol­csó dolog. Legföljebb arra gon­dolhatnak, hogy ahol telkesjte- nek. ott a csoportos lakásépí­tési formát célszerű alkalmaz­ni. Űj létesítménynek számít a helyi piactér mögötti részen kialakítandó játszótér, amely­nek költségfedezetére százezer forintot irányoztak elő. Ezt persze szeretnék megtoldani egy kis társadalmi munkával amiből máris részt kért a köz­ségi KISZ-bizottság, s több helybeli gazdasági egység szo­cialista brigádja ígér támoga­tást Adóhátralék Az eddig mondottakból is ki­tűnik, hogy építkezni, újat lét­rehozni csak a bevételből vagy a munkából lehet. A fejlesz­tés, a fenntartás kezdő össze­géhez tartozik például az adó, amelyet persze csak akkor hasznosíthat a tanács, ha be­fizették, ha befolyt a számlá­jukra. — Mekkora most az adóhát­ralékok összege? — December 31-én a száz- huszonnégy adós mintegy 385 ezer forinttal tartozott, s ez lé­nyegileg alig változott. A leg­nagyobb gondunk, hogy ebből száztíz tétel 5 ezer forint alat­Ilyesmire kíváncsinak arra a kérdésre, hol találkozhat a sokat emlegetett Galga menti népkultúra tárgyaival, taná­csolhatjuk, a községek tájhá­zainak megtekintését. A kört tágíthatjuk, hiszen járásunk­ban nem csupán á Galga menti falvakban léteznek ezek a kis múzeumok, hanem a Pesthez közel levő települése­ken is. Hanem ha valaki az ezen a vidéken élő emberek hajdani műveltségét, kultúrá­ját, kézügyességét megtestesí­tő tárgyat vemn is szeretne, zavarba esnénk. Lapunk hasábjain számos alkalommal adtunk helyt a különböző községekben élő drukkolóasszonyokról szóló írásoknak, beszámoltunk a díszítőművészeti szakkörök te­vékenységéről. Odáig azonban egyik szerzőnk sem jutott el, hogy firtassa, mi lesz az ügyes kezű lányok, asszonyok alkot­ta darabok sorsa, hiszen előbb- utóbb az ajándékozásra szóba jöhetők köre is véget ér. Ta­lán azért nem esett erről szó, mert a művészetet produkáló asszonyokkal, szakkörökkel kapcsolatosan nem tartották ildomosnak a kereskedés em­legetését. Holott a művészeti alkotá­sok sok ideje az adásvétel tár­gyai, s azok nálunk is. Tud­juk, a néphagyományokra épülő ruházati és egyéb ter­mékek előállítására jöttek lét­re a háziipari szövetkezetek, amelyeknek termékei magától értetődő természetességgel ke­rültek a kereskedelembe. Idő­ti tartozás. Kilenc kisiparos összesen 273 ezerrel tartozik, s még tovább szűkíthető a kör, mert ebből meg ketten 227 ezer forinttal adósak — tájé­koztatott Selley Miklósné. Mindehhez járul még az a nehézség, hogy az említett kis­iparosok egy része időközben megszüntette iparát, vagy ép­pen nyugdíjazása miatt ütkö­zik nehézségbe a fizetés. Ez persze egyik sem mentség a tartozás ellen, csakhogy átme­netileg nehezíti a tanács dol­gát. Sokan tartoznak a házadók­kal is, meg a háztáji utáni adóval. Ez utóbbinak a behaj­tásában nagy segítségükre van a helyi Rákosvölgye Tsz, mert az év végén a hátralé­kosok béréből levonják és át­utalják ezt a tartozást. Fehér István közben azonban ezek a szövet­kezetek, vagy legalábbis egy részük átalakult, még a szó tá- gabb értelmében sem háziipari termeléssel foglalkozik. Lásd például a gödöllői szövetkeze­tét, amely már csak nevében háziipari. Közben hallatlanul megnőtt az érdeklődés a népi kultúra iránt, mégpedig olyanok ré­széről, akik annak nem csak szemlélői, hanem ápolói, to- vábbadói és terjesztői szeret­nének lenni. Ide sorolhatók a már többször említett díszítő- művészeti szakkörök is. A szellemi átörökítők pedig azok a kiadványok, amelyek tudo­mányos igényességgel igyekez­nek feltárni és közkinccsé ten­ni egy-egy tájegység, falu dí­szítőművészeti formakincsét. Ezek sorában említhetjük U. Varga Mariann már megje­lent A túrái hímzések motí­vumvilága című monográfiá­ját, illetve a közeljövőben napvilágot látó hasonló mun­kát Nagy tárcsáról, amelynek szerzője Molnár Lajosné, a helyi falumúzeum és díszítő­szakkör vezetője. Az események, törekvések, igények egymásba illeszked­nek, összegződnek és felerősí­tik egymást. Nyomukban újabb igények és törekvések jelentkeznek. Ilyen a szakkö­rök által létrehozott termékek, Hatékonyság Azt gondolom, hogy a város legnépszerűbb em­bere az lehetett a napok­ban, aki délután ötkor, mint elnöklő személy, így fejezte be a négy órakor kezdődött értekezletet: — Elvtársak! Ügy vé­lem, a legfontosabbakat megbeszéltük, az ülést ezennel berekesztem. Ügy láttam, hogy — ki­vételesen — senki sem akarta tovább húzni az időt. Érthető: negyedóra múlva kezdődött egy világ- bajnoki futballmérkőzés közvetítése a televízióban. S még mondja valaki, hogy a foci nincs össze­függésben a hatékony, gyors munkával. Sajnos, ezúttal már nem a mi csapatunk győzelmét vártuk, —fi— Társadalmi munkában Rend a sínek mentén Több mint egy éve annak, hogy a megyei tisztasági akció keretében — egyebek mellett — a gödöllői HÉV dolgozói is rendet teremtettek a sínek mentén. Elsősorban azokkal a kacatokkal volt bajuk, amelye­ket a vonat mentén raktak le, szórtak el a környéken lakók, akik ily módon szabadultak meg rossz kályháktól, hűtő- szekrényektől és sok más vas­hulladéktól. Az elővárosi vasút dolgo­zói — társadalmi munkában — az idén újra nekiláthattak a rendcsinálásnak. Valami hasz­nuk azonban volt belőle, az amit az ócskavasért kaptak a MÉH-nél. Hogy mennyi ócska­ság gyűlt így össze, például a gödöllői vonalon Ilona-teleptől Gödöllőig? Éppen két vasúti vagonravaló. Moziműsor Vasárnap: Kéjutazás Las Palmas- ban. Színes, szinkronizált svéd filmvígjáték. H-es helyáron. Csak 6 és 8 órakor! Hétfő: Tűzszekerek. Színes szinkro­nizált Oscar-díjas angol film. Csak 6 és 8 órakor! A nap programja Július 12. napjának prog­ramja. Gödöllő, művelődési köz­pont: Vakációs klub, délelőtt 10 órakor bábkészítés, délután 3 órától bábjáték. ne féljünk a szótól, művésze­ti szépséget és értékeket hor­dozó termékek, amelyeket el kellene adni. S mivel e folya­mattal egyidejűleg a közmű­velés és a művelődési házak szerepe is erőteljesen kitágult, az sem elképzelhetetlen, hogy ezekben az intézményekben foglalkoznának a népművésze­ti darabok eladásával. Ez an­nál is célszerűbbnek látszik, mert itt találhatók olyan szak­emberek, akik el tudják vá­lasztani az értéket a giccstől, az igazi hagyományon alapu­ló munkát az álnépiségtől. Sok más forma is elképzel­hető. Kinézvev.az ablakon lá­tom, mozgolódnak a műem- lékjellegű házban, ahol tudo­másom szerint népművészeti termékek boltja is lesz. De va­jon a Galga mente, illetve a járás népművészetének ad-e polcokat, s nem a tömegter­melés népi címszó alatt gyár­tott darabjainak? Reméljük, itt az vásárolható majd, ami erre a vidékre jellemző, ami eredeti, nem hamis. Hogy a kérdéskörnek mi­lyen sok ága-boga van, azt bizonyítja a következő pél­da, ami összefügg a néphagyo­mánnyal, az ízlésfejlesztéssel, a munka éltető erejével és a kereskedelemmel egyaránt. Legfőképpen pedig azt bizo­nyítja, hogy mindenütt talál­A favonaton mindent szabad A .valkói óvoda egyik rendszeres támogatója a helyi erdé­szet. Segítségükre mindig lehet számítani. A hatalmas udvaron ők készítették a hfisölőket, s összeállítottak egy favonatot is, ami azóta a legkedvesebb játékok egyike. Ezen a vonaton min­dent szabad, még a tetejére is felmászhatnak. Bene Mihály felvétele Előállítás és terjesztés Kultúra, ízlés, hagyomány Forgórészek generátorhoz Az aszódi Ferromechanlka Ipari Szövetkezet túrái részle­gében egy hónappal ezelőtt kezdték meg abban a jelenleg még kevés embert foglalkoz­tató részlegben a munkát, amelyben az Egyesült Villa­mosgépgyár részére generáto­rok forgórészét tekercselik. A munkaműveletek még nem idegződtek be, szokni kell a gépeket, az új fogásokat, ame­lyek által gyorsul a tempó, nő a teljesítmény. Jobb oldali felvételünkön: Üjvidéki Mihályné géppel te­kercseli a generátor forgóré­szét. Alsó képünkön: Gólya Já- nosné a forgórészt mikafóliá- val szigeteli négy rétegben. Bene Mihály (elvétele Gondos kiválasztás Szakmai cseregyakorlatok itthon és külföldön Nemcsak az építőtáborok adnak elfoglaltságot, idehaza és külföldön az Agrártudo­mányi Egyetem hallgatóinak a nyári szünetben. Ahogy az szokásos, ezt az időt használ­ják ki a szakmai gyakorla­tok megtartására. A gazdászok az első év után kötelesek tel­jesíteni a részükre előírt két­hetes géptani gyakorlatot a harmad- és a negyedévesek pedig I hónapos termelési gyakorlatukat töltik a terme­lőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. A gépészek­nek minden nyárra kijut: fel­váltva aratási, gépkezelői, üzemszervezési gyakorlati is­mereteket szerezhetnek a két félév közti szünetben. A hagyományos külföldi cseregyakorlatokra is többen utaznak ezen a nyáron. Jó az egyetem kapcsolata a moszk­vai Tyimirjazev és Gorjacskin Mezőgazdasági Akadémiával és a szovjet főváros Hidrome- liorációs Intézetével. Kisi­hatók olyan emberek, akik munkakörüknél, hivataluknál szélesebben látják a világot, igyekeznek minél több érté­ket megismerni és megismer­tetni másokkal is. Dr. Tóth Mária ideggondo­zó főorvos szemét bántotta, hogy a szociális otthonokban készült kézimunkadarabok mennyire nem szépek. Itt azonban nem állt meg, hanem végiggondolta a folyamatot. Ügy vélte, ha ezek az embe­rek képesek ilyenek készítésé­re, alkalmasak a valódi szép­ségre is, hiszen technikailag a kétféle hímzés ugyanaz. Társakat keresett és talált, ősztől minden bizonnyal Hintalanné Szabó Anna irá­nyításával megkezdhetik a do- monyi otthonban azt a tanfo­lyamot. melynek célja meg­mutatni a néphagyomány va­lódi szépségeit, és megtaníta­ni az otthQn kézimunkázóit en­nek a formakészletnek a hasz­nálatára. A főorvosasszony társakra lelt, írtuk az imént, tegyük hozzá, továbbiakra volna szüksége. Pontosabban azok­nak, akik a járás szociális ott­honaiban élnek, s ilyesmivel foglalkoznak. Olyan emberek­re, akik fonalat tudnának ad­ni, hiszen ezeknek az ottho­noknak az anyagi lehetősége igen szűk. S jó volna, ha az itt készült munkákat szintén áruba bocsátanák, ha olyan színvonalúak, ami méltóvá te­szi őket az eladásra. Nem elképzelhetetlen. hog> éppen a fentebb említett nép művészeti boltban. Kör Pál nyovban a Frunze Mezőgaz­dasági Akadémia fogad gö- döllőieket, s természetesen az említett szovjetunióbeli egye­temekről is érkeznek diákok gyakorlatra — hozzánk. Akár­csak Berlinből, hiszen a Humboldt Egyetemmel is köl­csönös a diákok nyári tapasz­talatcseréje. Kevesebben vehetnek részt a cseregyakorlaton a tőkés or­szágokban, éppen ezért külö­nösen gondos a kiválasztás. Alapvető feltétel a nyelvtudás, s a negyedévesek pályázhat­nak a kari KISZ-vezetőségek javaslata alapján. A végső döntésnél figyelembe veszik a szakmai, mozgalmi munkát egyaránt. Az idén Svédor­szágba, Finnországba, Norvé­giába, Svájcba és Dániába utazhatnak, mindenhová ket­ten. Nyári program az egyetemi és főiskolai országos turiszti­kai találkozó is, amit az idén Salgótarjánban tartanak, s amelyre az agrárosok közül eddig több mint ötvenen je­lentkeztek. Lehetőség nyí­lik arra is, hogy a Vállalkozó kedvű egyetemisták benevez­zenek egy vízi túrára. Még az új félév kezdete előtt, szeptember elején meg­tartják a KISZ-vezetőképzést is; ez zárja a nyári mozgal­mi és szakmai programot. ATE Szociális támogatás A szociális támogatás új rendszere lép életbe szeptem­bertől a felsőoktatási intézmé­nyekben, így a. Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen is. Ennek tervezetét, amely a rendkívüli segélyeket éppúgy tartalmazza, mint a termé­szetbeni szolgáltatásokat, pél­dául a kollégiumi elhelyezés kedvezményes térítési díját, vagy az étkeztetést, a KISZ egyetemi bizottsága az intéz­mény lapjában való közléssel vitára bocsátotta. Minden szerdán zárva Tekintette! az ötnapos mun­kahétre való áttérésre a gödöl­lői művelődési központ ezután minden szerdán zárva tart. SSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents