Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
1982. JÜLIUS 11., VASÄRNAP Társulások, rendszerek Előrelátó óbudaiak Gyorsan fejlődő, egyre gyarapodó termelőszövetkezet az Óbuda. Jövőjüket egyebek között azzal is igyekeztek megalapozni, hogy különböző típusú és szintű termelési kooperációkban vesznek részt. Bizonyára sokaknak meglepő a hír: 'jelenleg tizenkét gazdasági társulat, hat közös vállalat, három társulat, két- két termelési rendszer és korlátozott felelősségű társaság, valamint egy együttműködés tagja a budakalászi mezőgazdasági nagyüzem. Miért szorgalmazta a vezetőség ezt az aktív kapcsolat- teremtést? Több okból. Egyrészt, így lehetőségük van arra, hogy a szövetkezetben már jól bevált technológiákat és termelési tapasztalatokat szervezett keretek között továbbadhassák társaiknak. Másrészt pedig együttesen használhatják föl az erőforrásokat is. Ugyanakkor a piaci lehetőségeket szélesíthetik, bővíthetik. Mindkét fél jól jár Még csak kóstolják a munkát Kapunyitás Gödöllőn Két turnusban négyszázan Huszadik alkalommal nyitja meg kapuit az idén nyáron a gödöllői Agrártudományi Egyetem Páter Károly nevét viselő önkéntes építőtábora. Az elsőévesek ezúttal is az egyetem szűkebb pátriája, Gödöllő építkezésein dolgoznak a mai kapunyitás után. A városban s az egyetem területén is bőven akad munka. A Pest megyei Állami Építőipari, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szívesen látja a gazdá- szokat és a gépészeket, hiszen elégedettek a korábbi tapasztalatokkal. Mint ahogy az egyetemisták is büszkék: jó néhány építmény őrzi kezük nyomát, hogy csak a Stromfeld sétány ÁBC-áruházát vagy a művelődési központot említsük. Munkájukkal gazdagították az egyetemet is, legutóbb sportpályákat építettek, az idén a lelátók következnek és segédkeznek a vácszentlász- lói Zöldmező Termelőszövetkezet építőinek is, akik az egyetem új, 120 lakásos lakótelepére kaptak megbízást. Most két turnusban négyszázan fognak majd szerszámot, köztük száz külföldi diák is. A kölcsönös építőtábori vendégszereplés hagyomány: az idén a moszkvai Tyimirzajev és Gorjacskin, a jelgavai és a kaunasi mező- gazdasági akadémiáról várnak segítőket, de érkeznek egyetemisták két testvérmegyénk- ból is, Omszkból és az NDK- beli Suhl ilmenaui műszaki főiskolájáról. Ugyancsak az építőtábor résztvevői lesznek jó néhány honi tanár- és tanítóképző főiskola leány hallgatói. Ami az anyagi ösztönzést illeti, arról Guth László, az egyetemi KISZ-bizottsága titkára elmondta, hogy nem változtatnak a korábbi rendszeren. A keresetekkel a KISZ- bizottság gazdálkodik. A külföldiek háromheti munka után tíz napot országjárással töltenek, s a költségeket a szervezők állják. Manapság nálunk már nincsenek rászorulva a családok, hogy a gyerekeket kenyérkereső munkára fogják. Ilyenkor, a nyári vakáció idején mégis sok diák tölt néhány hetet vagy egy hónapot munkával. Nem a szükség kényszeríti őket, de azért jól jön az a kis kereset a nyaraláshoz vagy egy régen áhított magnó, rádió megvásárlásához, esetleg egyszerűen csak zsebpénznek. Ami viszont lényegesebb, a személyiség fejlődésének szempontjából sem közömbös a munkával való ismerkedés. Az iskolapadból egészen másnak tűnik a világ, mint egy üzemből. A pénznek is más az értéke, ha maga keresi meg valaki, mint amikor a szüleitől kapja. Végül a vállalatok, üzemek is jól járnak a vakációs diákokkal, némileg enyhít munkaerőgondjaikon a nyári szabadságolások idején, még akkor is, ha tapasztalatlanok, szakképzetlenek. még tetszik. Kiszolgáljuk a gépkezelőket, csévét szedünk, esetleg megtisztítjuk a masinákat. Nem nehéz munka, nem szakadunk bele, de azért helytállunk becsülettel. Én napi hat órát dolgozom, az egy hónap alatt 1500—1600 forintot keresek. Ez szerintem egészen jó fizetés. A nyaralásomra költőm majd. — El tudnád képzelni, hogy később egy ilyen üzemben dolgozzál? — Azt azért nem. A burkolószakmát szeretném kitanulni. Pedig a gyárnak egyik — titkolt vagy bevallott — célja a diákok nyári foglalkoztatásával, hogy kedvet csináljanak a gyerekeknek ehhez a munkához. — őszintén szólva tényleg számítunk erre is — mondja Gombos Sándorné, a személyzeti osztály vezetője. — Évek óta veszünk föl diákokat a nyári szünidőre. Most is hat kislány van itt, akik az idén fejezték be a nyolcadik osztályt, hárman már középiskolások. Legtöbbjüknek az édesanyja vagy az édesapja nálunk dolgozik. Persze nem kizárólag munkástoborzás a célunk, a gyerekek valóban segítséget jelentenek nekünk, Nem kell megszakadni A textilipar, a közhiedelemmel ellentétben, nem is olyan könnyű ipar. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestar- csai gyárában kérdezem Gebei Attilát, miért éppen itt keresett magának nyári munkát. — Édesanyám is itt dolgozik, ő ajánlotta, hogy jöjjek ide. Két hete dolgozom, eddig Azok a gödöllőielc, akik a legjobban dolgozták, a brigád- verseny értékelésé után Ex- press-utakab kirándulásokat nyernek, s/ami a legvonzóbb, jövőre öy mehetnek a külföldi táborokí Gödöllőn a kollégium ad szállást a táborlakóknak,/akik a napi, építőiparban szokásos tízórás munka után gazdag kulturális programból válogathatnak. Az egyetemi pinceklub vetítésekkel, diszkóval kínál pihenést, a szabadnapokra pedig kirándulásokat szerveztek Visegrádra, Szentendrére, Egerbe. A korábbi évek emlékezetes sikerei nyomán az idén is megtartják a nemzeti esteket, amikor a vendégek és a vendéglátók is bemutatják népeik hagyományait, szokásait, s a jellegzetes ételeikkel vendégelik meg az építőipar lakóit. G. Z. Más emberek őri Zsuzsa a harmadik osztályt végezte a Szerb Antal gimnáziumban. Érettségi után a jogi karra pályázik. Ez a negyedik alkalom, hogy itt dolgozik a gyárban. Véletlenül találkozunk csak, mert a délutái'os műszakba kérte magát, most csak az édesanyjához szaladt be valamiért. — Sokkal jobban szeretek délután dolgozni. A pénz is több húsz százalékkal, meg könnyebb is. Ahogy múlik az idő, és fáradtabb leszek, úgy lesz egyre hűvösebb. Délelőtt ez pont fordítva van. Na, és strandra is jobb délelőtt járni, a hajnali kelés pedig egyenesen borzalmas. — Némi tapasztalatot már szerezhettél, mi a véleményed erről az életről? Nehéz a munkájuk ezeknek az asszonyoknak, lányoknak? — Szerintem nem túl nehéz fizikai munka, de a zaj, a sok gyaloglás, a páradús levegő ... Szóval azért mégsem könnyű. Igaz, megkeresik a havi 4500— 5000 forintot is ... — Te elégedett vagy a fizetéseddel? — Igen. Három hét alatt, délutános pótlékkal együtt, megkeresem az 1700 forintot. Ez nem rossz. Igaz, a kórházban segédápolónőként többet lehetne keresni, de ott a munka is lényegesen nehezebb. Egy boltban viszont egy hónap alatt sem lenne több a pénzem 1200 forintnál. Szerencsés találkozás Azt hiszem, a kistarcsai gyárban szerencsésen találkoznak a gyerekek a munkával. Megismernek egy csöppet sem könnyű életet, tapasztalatokat gyűjthetnek. Még akkor is, ha „nem kell megszakadni”. S ez így jó, ők talán nem mondják majd, mint egy hasonló korú társuk: olyan helyre szeretnék menni dolgozni, ahol békén hagynak, de azért pénz is van. Mert sajnos nem ritka szemlélet az üzemekben sem, hogy nem adnak feladatot a diákoknak, hagyják ténferegni őket, mondván, sok hasznot úgysem hajtanak. Az ilyen ismerkedés egy életre szóló kárt okozhat azoknak a gyerekeknek a szemléletében, akik még csak kóstolgatják a munkát. M. Nagy Péter Okos üzletpolitika Diósdon A jövő a speciális Jól zárták az első félévet a Magyar Gördülöcsapágy Művek diósdi gyárában. A kúpgörgős csapágyak gyártási tervét valamivel még túl is teljesítették. Az anyagiak oldaláról még jobban sikerült a terv, hiszen további 135 ezer forint bevétellel gyarapodott a tervezett 266 millió forint. A fő profilhoz képest jóval kisebb nagyságrendű, ám korántsem elhanyagolható a gyár szolgáltatási tevékenysége. Az elsősorban bérmunkában végzett hőkezelésből mintegy 2 millió forintos jövedelemre számított a gyár. Az eredmény: négymillió forintot meghaladó bevétel. Unalmasnak, monotonnak sem nevezhető az első félév, rövid idő alatt hat új típusú Új részlegek alakulnak Gyűjtik, feldolgozzák Az áfészek széles körben jól hasznosítják a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat, a szövetkezetek egyre több helyen foglalkoznak a hasz- np’t háztarrísi gépek, mező- gazdasági kisgépek, gépalkatrészek összegyűjtésével és javítás utáni újraértékesítésével Textil-, papír-, üveg-, fémhulladékokat saját telepeiken vásárolják fel és átadják a MÉH-nek. A szövetkezetek ipari részlegeinek többsége rendelkezik azokkal a technikai, technológiai feltételekkel, amelyek lehetővé teszik a hulladékok, Jiásodlagos nyersanyagok feldolgozását. Például az elhasznált fóliát felvásárolják, s abból granulátumot készítenek. Az új alapanyagból fekete fóliát és különböző csomagolóanyagokat állítanak elő. Jó néhány szövetkezet foglalkozik gépjárművek és anyagmozgató gépek, valamint akkumulátorok bontásával, s az értékes alkatrészek újrahasznosításával. A tervek szerint a SZÖ- VAUT Vállalat néhány szövetkezettel közösen akkumulátorfelvásárló és -felújító részleget hív életre. A szövetkezetek számára azonban még további lehetőségek is kínálkoznak hulladékok újrahasznosítására. kúpgörgős csapágyat fejlesztettek ki a gyár mérnökei, sőt legyártották már a nullszériákat is. Ezek közül egy készült belföldi megrendelésre, öt pedig jelentős tőkés exportot ígér. A nyugati járműipar is élénken érdeklődik a diósdi speciális csapágyak iránt, így készülhettek el a szokatlan — nem metrikus, hanem coll — méretrendszerű szériák. A külföldi fél úgynevezett csomagtervek alapján adja a megrendelést, amelynek lényege, s alapfeltétele; a lehető leggyorsabb szállítás. Az év utolsó negyedévében készülnek el a diósdi mérnökök a szériák minőségének vizsgálatával, ezt követi a külföldi értékelés, majd — a várható siker esetén — jövő év elejétől — a folyamatos szállítás. A gyár frisseségére jellemző: az újonnan kifejlesztett típusokra 100—100 ezer pár nagyságrendben már az NSZK-ban is akadt vevő. A kérdésre, miszerint várhatók-e ismét árviták, Kisnéxet András, a termelési főosztály vezetője így válaszolt: — Árviták mindig, valamennyi partnerrel vannak, különösen a tőkés piacon, s még inkább a csapágyak piacán. Ez azonban természetes, hiszen üzletről van szó. Azonban évek óta nagy a túlkínálat, ezért a gyártók kénytelenek jobban alkalmazkodni, a vevőkhöz. akár raktározással is kiszolgálni, átvállalva annak minden költségét. Vagyis: versenyképességünket csak úgy tarthatjuk, ha mindkét félnek megfelelő árat tudunk kialakítani, s rugalmasan alkalmazkodunk a vevők igényeihez. Ezt szolgálják a második gépeké félévre tervezett fejlesztések is, amikor — a piactól függően — ismét öt újabb típus kidolgozásához fognak. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövőre a diósdi csapágygyár termékeinek fele speciális jellegű lesz, ami jobban eladható. K. T. HÉT HIRE STATISZTIKÁK 8 Az országgyűlés ipari valamint mezőgazdasági bizottsága együttes ülésen tekintette át az ipar, a me* zőgazdaság, az erdőgazdálkodás helyzetét. 8 Maternal tikusok vándorgyűlésének színhelye volt Kecskemét.1 8 Csehszlovák iparművészeti kiállítás nyílt Budapes*. ten. 8 A hét híre az is, hogy 175 éve, 1807. július 7-én született Fényes Elek statisztikus és földrajztudós, a magyar statisztika úttörője és máig kiemelkedő alakja,’ Készült már statisztika arról is, milyen statisztikákat állítanak össze hivatalokban és termelőhelyeken, iskolákban és üzletekben, orvosi rendelőkben és művelődési házakban. Elkészült és érvényben van a statisztikáról szóló törvény, amelynek alapján világosan eldönthető, ki, milyen adatszolgáltatásra kötelezhető, ám sok a vadstatisztika, az ötletszerűen kért, gyártott adathalmaz, amikhez semmi köze a statisztika hivatalos szervezetének, mégis a kár- hoztatás nekik címzett, holott e hivatalos szervezet az, amely szívós munkával ésszerűsíti, egyszerűsíti az adatok gyűjtésének, rendszerezésének, ösz- szesítésének, elemzésének módozatait. Mindössze harminc esztendős volt Fényes Elek, amikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta, mivel 1836 és 1840 között hat kötetben megjelent munkája — Magyarország s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja, statis- tikai és geographiai tekintetben címmel — minden tekintetben újnak, úttörőnek bizonyult. Manapság nem osztják az elismerést ilyen fokon és ilyen életkorban statisztikusoknak, ám ez még nem ok arra, hogy a statisztikához, annak szerepéhez semmit nem értők magabiztos fölénnyel ítéljék fölöslegesnek, papírpusztításnak általában a statisztikákat. így, o statisztikákat. A statisztikák egyike nélkül például azt sem tudnók, hányán vagyunk, élünk az országban, s akik vagyunk, milyen nembeli, életkorbeli, foglalkozási stb. jellemzőkkel. Sok a fölösleges, a szakszerűtlen statisztika, ám a jó, a szükséges adatösszesítések híján egyszeriben nehéz lenne a mindennapi élet. A statisztika ugyanis nemcsak azt közli az értővel, ami már végbement — így például azt, hogy az országon belül Pest megyében a legmagasabb a természetes szaporodás aránya —, hanem tudatja a várhatót, a rövidesen bekövetkezőt úgyszintén, az említett esetnél maradva tehát azt, hogy az örvendetesen nagy szaporulatnak majd bölcsődei, óvodai hely kell, később iskolai tanterem ... A statisztikák nélkülözhetetlen forrásmunkái a terület- és településfejlesztőknek, tervezőktől a végrehajtást ellenőrzőkig, hiszen az adatok csoportosított rendje útjelző, merre, hogyan, miért. A statisztikák húzták alá elsőként a megyében a mezőgazdaság különleges szerepét a települések arculatának formálásában, bizonyos települési kategóriák elavultságát, a vízvezeték-hálózat bővítése és a szennyvizek elhelyezése közötti növekvő feszültségeket, csupán hármat említve a sok-sok lehetséges példa közül. Minden összesítés az egyedi elhalványulása és egyben az általános előtérbe kerülése, ám éppen az általános — a jellemző — ismerete lehet megbízható alap azokhoz az intézkedésekhez, cselekedetekhez, amelyek azután az egyedit módosítják, megmásítják. Szereti számokká sűríteni á huszadik század embere azt is, ami közönségesen minden* napos és azt szintén, ami különleges. A statisztika sokágú tudománya tegnap, ma, holnap, hármasát fűzi össze, tényekre támaszkodva, jól megalapozott döntésekhez kínálva eszközöket. A folyamatos ösz- szehasonlítás kifogyhatatlan adattárai a statisztikák, ezen a módon jöhetüfik rá például arra, hogy bár tíz esztendő alatt százezer fővel gyarapodott a megye lakossága, a növekedés tempója a legutóbbi években lassúbbodott, ám még mindig a legmagasabb az országban1 Ennek az egyetlen statisztikai jellemzőnek nagyon is gyakorlati következményei vannak, lesznek a megye mindennapjaiban, de erre — a számok közvetítette folyamatok felismerésével — készülni kell, tudatosan, tervszerűen. Ezért, hogy a statisztikák nem célok, hanem eszközök a célok elérése szolgálatában. A szakszerű statisztikák: megbízható eszközök. A szakszerűtlenek: megbízhatatlanok. A szakszerűtlenek visszaszorítása: a szakszerűség növekvő becsülete. Mészáros Ottó Helikopterről hintik a lombra A ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben mintegy 160 hektáron lombtrágyázzák helikopterről a kukoricát
