Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 161. SZÄM Ar«: 1,40 forint 1982. JŰLIUS 11., VASÄRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, ICarbanfartás, iskolabővítés Négy héttel Nyugat-Bejrút bekerítése után Izrael még mindig nem érte el legfőbb célját: nem sikerült kikény- szcrítenie a PFSZ politikai és katonai központjának felszáUfazik a bid molását, ezért fokozza a körülzárt városrészre nehezedő katonai, gazdasági és lélektani nyomást. Péntek délutántól szombat hajnalig az izraeli tüzérség és hadiflotta szakadatlanul ágyúzta Nyugat-Bejrút lakónegyedeit, palesztin menekülttáborait. A támadásnak sok polgári halottja és sebesültje van és súlyos anyagi károk keletkeztek. Egyhelyben topognak a Nyugat-Bejrútban körülzárt hatezer palesztin szabadság- harcos távozásáról folyó tárgyalások. Váratlan bonyodalmat okozott az a damaszkuszi bejelentés, hogy Szíria nem hajlandó befogadni a palesztin gerillákat, miután nem kapott ilyen értelmű javaslatot és nem vonták be a PFSZ átte- lenítéséről, leendő központjáról folytatott konzultációkba. Péntek este Bejrútból Damaszkuszba utazott Morris (Folytatás a 2, oldalon) Statisztikák A jövő a speciális gépeké 4. oldal: Ahol természetesek a csodák 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Világbajnokok Madridban 8. oldal: Támad a burgonyabogár Lázár György Fejlesztés az Izzónál “ít 'fÄ, Hétezer lámp éráéként/ Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormány- elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Romániában. A Ganz-MÁVAG Hídgyára lágymányosi telepén a héten uszályra emelték az Árpád-híd északi oldalának első két nyolcvantonnás acélszerkezeti elemét. Már az új tanévre készülnek^ Javában tart a vakáció, üdülnek a gyerekek, a pedagógusok, s a megye általános isMEGFŐZVE F urcsa képként áll előttünk egy-egy műhelye, üzeme a megye bármelyik tartósítóipari cégének. Furcsa képként, mert össze nem tartozó dolgok sorakoznak egymás mellett, úgy, mintha valaki a legmodernebb tánchoz századokkal korábbi divat szerint öltözne, márpedig krinolinban meglehetősen nehéz discó- sztárnak lenni. Valójában éppen erről van szó: a feladat egészen más, mint amihez pz „öltözék” szolgál: a megye élelmiszer- ipari üzemei közül a konzervgyárak állóeszköz-állománya a legidősebb, a leginkább elhasznált. Lassan másfél évtizede, hogy először kapott határozott körvonalakat az aggodalom, vajon a mező- gazdasági nyersanyagok várható — és azóta bekövetkezett! — nagy arányú termelésnövekedését képes lesz-e fogadni a feldolgozó- ipar?! Az aggodalmak 'nem voltak alaptalanok! , Most már esztendők óta visszatérő és egyre súlyosabb gond, hogy a megtermelt nyersanyagot mind nehezebb célszerűen, minél kisebb veszteséggel feldolgozni, ráadásul az a furcsa helyzet is kialakult — éppen a technológiai elavultság okán —, hogy sokféle terméknél gazdaságosabb a nyersanyagot exportálni, mint a belőle-ké- szült. feldolgozott árut! Gazdaságosabb, de csak akkor, ha rövid távon nézzük a devizabevételeket, mert vitathatatlan, hosszú távon az a kifizetődő a népgazdaság számára, ha minél magasabb fokon, minél jobb minőségben előállított élelmiszeripari késztermékeket kínál valamennyi piacon. Szó sincs arról, mintha a megye konzervgyárai nem törekedtek volna fejleszteni. korszerűsíteni. Valójában mégis egy évtizedre visszanézve, csupán a dunakesziteknél fölépült tésztaüzem ítélhető jelentősebb beruházásnak, a többi amolyan erre telik most, arra majd máskor alapon végrehajtott, kényszerű korlátok között zajló fejlesztésként ment végbe, gyakran még így is nehéz pénzügyi gondokkal küzdve. Ezeknek a pénzügyi gondoknak a javát a szabályozás — elsősorban az árrendszer, az általa lehetővé tett jövedelemképzés — teremtette, azaz a gyárakat kevésbé terhelte a felelősség a mind szegényesebb műszaki színvonal miatt. Erre a színvonalra fényt vet, ha leírjuk: napjainkra eljutottunk oda, hogy a konzervgyárakban megközelítette a húsz százalékot a nullára leírt — azaz műszakilag- pénzügyileg elértéktelenedett — állóeszközök aranya a teljes állományon belül, ám ennek ellenére ezek a gépek, berendezések működnek, mivel nincs helyettük más. Talán leírni is fölösleges; ha lenne helyettük korszerűbb, tempósabb, azaz termelékenyebben dolgozó eszköz, akkor a termék is másmilyen, értékesebb lehetne. Sokféle erőfeszítés szól a konzervgyárak javára — így a nagykörösiek az előfeldolgozó telepek hálózatát hozták létre, maguk rendezkedtek be jobb híján gépek előállítására, a du- nakesziek ésszerűen megrostálták a termékszerkezetet —, ám erejük igencsak csekély annak a helyzetnek a megmásítására, hogy o konzervipar az élelmiszeripar technikailag, technológiailag legelmaradottabb területe. Józan számítások szerint is a távolság a nemzetközi élvonal és a hazai színvonal között egy, másfél évtized, nagyjából annyi tehát, mint amennyi idő a fejlesztést sürgető első vélemények elhangzása óta eltelt, égi és tisztességes hagyomány, hogy amit a konzervmes- ter diktálta receptura alapján megfőztek, azt elsőnek a konzervmester kóstolta meg, legyen egy utolsó lehetősége még az esetleges javításra, újabb ízesítésre, mielőtt a legfőbb kritikus, a vásárló mondana ítéletet. Ma már nehezen lehetne előkeríteni azokat akik megfőzték a konzervipar mai helyzetét, állapotát jellemző technikai, technológiai, étkeket, akik a korszerűt vegyítették a sokszorosan elavulttal, akik úgy hitték, műszaki emlékekkel fölérő gépeken, feldolgozó vonalakon készíthető mindaz, ami verseny- képes lesz az élelmiszerek egyre igényesebb piacán. Ez a piac azért egyre igényesebb, mert az élelmiszerek is egyre drágábbak, azaz a vevő — nagyban és kicsinyben egyaránt — jót akar kapni — és kap is, ha nem tőlünk, akkor a versenytársaktól — a pénzéért. Dönteni mindig következményekkel jár. Lassan el kell jutnunk addik, hogy ezeket a következményeket azok viseljék, akik döntöttek, hiszen úgy illő, ki amit főzött, annak első kóstolója legyen. M. O. R kóláiban most nagy a felfordulás: újra festik a táblát, meszelik a termet, kijavítják a ki- lincsevesztett ajtókat, ablakokat, a hibás székeket, padokat. Néhol az iskola patronálóinak — a szülői munkaközösség, vagy egy-egy szocialista brigád tagjainak, az üzemek, szövekezetek dolgozóinak segítségével nagyobb munkához látnak; karbantartják, kicserélik a csapokat, a vezetékeket, a fűtést. ősztől a megye iskoláiban 118 ezer nebuló tanul majd, háromezerrel több, mint tavaly. A tanév kezdetéig, augusztus 30-ig, 63 új tanterem készül el, hogy fogadhassák a több gyermeket, s a tanévben, az esztendő végéig még 33 tantermet terveznek átadni, Áz új termek zöme a már meglevő iskolák oktatási lehetőségeit gyarapítja: négy teremmel bővül a pomázi iskola, öttel Vác oktatási hálózata, s hat-hat termet avatnak majd Biatorbágyon és Albertirsán. Két vadonatúj, 16 tantermes iskola is épül, az egyik Nagykörösön, a lakótelepi gyermekeknek, a másik pedig — ezt valószínűleg csak ősszel vehetik birtokba a tanulók — — Zsámbékon. Az utóbbi lesz az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatának gyakorlóiskolája. Az első lépcsőben elkészül az oktatórész, később pedig a járulékos helyiségek: a tornaterem, a napközisszobák, a konyha. A Pest megyei Tanács 7,2 millió forintot fordít idén az új tantervek szerinti oktatáshoz szükséges szemléltető- és segédeszközök vásárlására. Így például az ötödikes és hatodikos történelemtanításhoz diaképeket, magnószalagokat, térképeket, szemelvényeket, ábrákat tartalmazó egységcsomagokat kapnak az iskolák, Végezetül: ötnapos lesz a tanítási hét szeptembertől a megye, s az ország minden iskolájában. Az Egyesült Izzó Gépfejlesztési Intézetétől a Westinghouse cég kanadai vállalata tavaly decemberben rendelte meg a hagyományostól eltérő lámpafeliratozó és minőség-ellenőrző automata gépsorokat, amelyek most elkészültek. A két gépsor egyenként és óránként hétezer lámpát feliratoz és ellenőriz egy kezelő felügyeletével. A képen: próbaüzem átadás előtt. Megalakult a Bioinveszt Kilátás van exportra is Működő modell a mezőgazdasági napon Bioinveszt néven gazdasági társulást alakított a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet, a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete és a Hunga- gent Rt. A kutatási, fejesztési és termelési-beruházási céllal létrehozott társulás a szécSéSzezcneló' az őszibarackosokban Vasárnap is tart a meggytnííszak Teljes műszak lesz vasárnap a budaörsi Sasad Tsz gyümölcsöseiben. Sánta Imre ágazatvezetőtől kapott tájékoztatás szerint mintegy másfél száz állandó és időszaki dolgozó szedi a meggyet és a legkorábban érő őszibarackot a közös gazdaságban. Mint elmondta, az elmúlt héten a vihar következtében a már érett meggynek 40 százaléka hullott le a földre, és most legsürgősebb teendőjük a gyümölcs mentése. Nem kis mennyiségről van szó ugyanis. Legalább 8 vagon termény felszedéséről és értékesítéséről kell gondoskodni. A nagyüzemben természetesen a még fán lévő meggy betakarítása is sürgős feladat: a pándi fajtát kézzel és géppel, a cigánymeggyet pedig kizárólag géppel szedik, illetve rázzák le. Ez utóbbiból dzsem és gyümölcslé készül. A Sasad Tsz igyekszik minél több feldolgozó és kereskedő céggel kapcsolatot fenntartani, hogy portékáját biztonságosan értékesíthesse. Saját boltjain kívül meggyből például szállít a Zöldért-vállalatoknak és a budapesti Közért több boltjába. Szerződéses kapcsolatban állnak a Magyar Hűtőipar miskolci és győri gyáregységével, a nagykőrösi és Kö z é let Marjai József miniszterelnök-helyettes, Péter János, az országgyűlés alelnöke és Púja Frigyes külügyminiszter fogadta az Amerikai Egyesült Államok szenátusa megajánlá- si bizottságának küldöttségét. A delegációt, amely kétnapos látogatást tett hazánkban, Paul Laxalt szenátor vezette. dunakeszi konzervgyárakkal és a Törökbálinti Állami Gazdaság érdi léüzemével, valamint a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Vállalattal. A szintén jelentős gyümölcstermesztéssel foglalkozó Törökbálinti Állami Gazdaság ültetvényeiben tegnap 250 KISZ-fiatal szorgoskodott. Az igazi szezon azonban csak ezután következik majd, hiszen több mint 510 hektár termő őszibarackosukról kell leszedni, a gyümölcsöt. Steidl Károly termelési igazgatóhelyettes azt is elmondta, .hogy náluk a múlt hét végi vihar csak kisebb kárt tett a megy- gyesben, viszont az almaültetvényekben súlyosabb a pusztítás. Bő termést hozott az idén a pátyi Zsámbéki Medence biatorbágyi gyümölcsöse. A hozamok hektáronként meghaladták a 80 mázsát. A 24 hektáros meggyültetvény 14 hektárjáról szüretelték le ez idáig a meggyet. nyi közös gazdaságban épülő biogáztelephez hasonló létesítmények megtervezését, kivitelezését és üzembe helyezését vállalja. Szécsényben tavaly kezdték meg a biogázfejlesztő és elégető hőerőmű építését, osztrák licenc és technológia alkalmazásával. A biogáztelep szarvasmarha hígtrágya és baromfitrágya átalakításával — évente hárommillió forint értékű fűtőolaj energiáját megtakarítva — már idén szeptembertől fűteni fogja a közös gazdaság baromfitelepét, és ellátja meleg vízzel is, csakúgy, mint az öltözőt, fürdőt, valamint a takarmányszárítót. A telep működése, hatékonysága iránt máris nagy a hazai érdeklődés, de kilátás van exportmegrendelésre is, mégpedig jugoszláviai gazdaságok részéről. A Bioinveszt meghívást kapott Nyitrára is, ahol a csehszlovák mezőgazdaság napja alkamából megrendezett kiállításon bemutatják a szécsényi biogázüzem működő modelljét. Vita a PFSZ leeradő központjáról Újabb izraeli támadás Ma: 3. oldal:
