Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

pop Hi'crtT 1982. JÚLIUS 10., SZOMBAT Csonkulásos fedésetek sorozatban Valakik sajnálták rá a pénzt? 5 A baj nem jár egyedül, ^■mondogatják. Annál is in- ^ kább ez az újszilvásiak vé- ^ leménye, mivel náluk há- ^ romszor is megesett a baj. $Úgv mondják, az utóbbi idő- 5 ben rájuk járt a rúd. A köz- ^ ségben, a rugóüzemben egy- § más után három baleset is ^ történt. Ezek körülményeit, % kiváltó okait igyekeztem ki- í deríteni ottiártamkor. Nem valami szívderítő A tápiógyörgyei Zöldmező Termelőszövetkezet irodájában Varga János elnökhelyettes fogad. Amikor elmondom, hogy mi járatban vagyok, hely- lyel kínál. Hozzá tartozik ugyanis az újszilvási rugó­üzem felügyelete. Arra a kér­désemre, hogyan fordulhatott elő viszonylag rövid időn be­lül (1980. december, 1981 jú­lius és november) három bal­eset, sokáig keresgéli a sza­vakat. — A rugóüzem nemrég ke­rült szövetkezetünkhöz. Ko-, rábban az újszilvási Kossuth Tsz volt a gazda, hozzánk az 1980-as egyesülés után került. Ezt követően, már január­ban elkezdődött, a balesetek sorozata. Hogyan történt az első? Szekeres András beta­nított munkás, a baleset szen­vedő alanya találkozásunkkor kezét nyújtja felém. Mutató- , ujját csonkolta a gép. — Régen volt már, de egész életemben viselem a nyomát — kezdi az idős ember. — Ott vétettem, hogy a kintről behozott hideg alkatrészt azonnal a gépbe fogtam. A kesztyű odatapadt, s vele az ujjam is. A gépen pedig ak­kor még nem volt védőfelsze­relés. Azóta már van. Mond­jam azt, hogy előtte valaki vagy valakik sajnálták rá a pénzt? Az üzem, amelyben ma­gam is körülnéztem, bizony ma sem nyújt szívderítő lát­ványt. A valamikori istálló, s a mellette álló épületnek Is alig nevezhető kóceráj ad ott­hont a rugóüzemnek. Való igaz, a gépek védőberend.ezé- seit hatalmas lakatok őrzik most. Az üzem új vezetője, aki tavaly szeptemberben került jelenlegi beosztásába, első ténykedéseként erre kerített sort. I csenek gépkönyvek. A bal­esetek — egyiknél sem vol- I tam jelen — azonban még- j sem emiatt történtek. Volt ott védőberendezés is, csak { nem használták. Véleményem ' szerint az emberi felelőtlen- ség játszott közre. Az elsőnél is és a másodiknál is. Fél év múlva ugyanis az első balesetet követte egy második. A sérült így emlé­kezik: — Graj Sándor csoportve­zető utasította Rigó János vil­lanyszerelőt, hogy ne dolgoz­zon addig a gépemen, amíg az üzemben van. Ö mégis ja­vítani akarta. Nem értek hoz­zá, nem tudom, hogy mit né­zegetett rajta. Csak annyit tudok, hogy a gép be volt ál­lítva, s amikor le akartam venni az anyagot, elvitte a kezem is. Azóta a jobb ke­zemmel csak nagy üggyel- bajjal tudok dolgozni, alapo­san összezúzódott. Hogy ezért ki a hibás? Én nem érzem magam vétkesnek. Szólt a szerelő, s én azt csinálom, amit mondanak. Nehéz forintokat hoztunk Gak névlcg voltam vezető A felelősségről az elnökhe­lyettes véleménye nem egye­zik Szekeres Andráséval. Azt mondja, a dolgozó nem ren­delkezett megfelelő szakkép­zettséggel, ez volt a baleset elsődleges előidézője. — Szerepet játszott benne az is, hogy azokat a gépeket még 1964—65-ben helyezték üzembe, s az már csak utólag derült ki, hogy semmiféle biztonságtechnikai előírásnak nem feleltek meg. Amíg nem történt baj, addig nem gondol­tuk, hogy ilyen komoly a ve­szély. Az első baleset után pedig volt egy biztonságtech­nikai bejárás, amelynek nyo­mán 30 pontban foglaltuk ösz- sze az üzemvezető teendőit. Az ő feladata lett volna a hiányosságok kiküszöbölése — mondja. — Könnyű ezt így kijelen­teni — védekezik az egykori üzemvezető, Cseri Károly, aki már tavaly szeptemberben megvált munkakörétől —, ne­kem azonban semmi hatalmam nem volt. Csak név leg voltam vezető, minden esetben a ter­melőszövetkezet vezetősége döntött. Szóvá tettem jó né­hányszor, hogy mi minden kellene. Arról pedig nem te­hetek. hogy a masináknak nem volt gépkönyvük sem. Az igaz, hogy én sem keres­tem azokat, de fel sem téte­leztem, hogy egyáltalán nin­— Egy szóval sem biztat­tam, hogy nyúljon a géphez — védekezik Rigó János vil­lanyszerelő, akinek mint ki­derült, erre a szerelésre nem volt szakképesítése. A jelek szerint, túl a papíron, némi kétség fér a szakértelméhez is. — Egyébként annyit monda­nék még — toldja meg a bal­eset szenvedő alanya —, hogy nehéz forintokat hoztunk mi létre ott az üzemben, ami­ből bőven jutott a tsz konyhá­jára. Ehhez nem fér kétség. Az elnökhelyettes iá' elismerte, hogy az üzem tiszta nyeresé­ge elérte a kétmilliót. Így az­tán bőségesen kamatoztak a házilagos kivitelű berendezé­sek. Az már más kérdés, hogy amíg nem történt baj, amíg minden simán ment, addig nem fordítottak túl nagy fi­gyelmet a rugóüzemre. Szűcs Ernő, a termelőszövetkezet ak­kori biztonságtechnikai veze­tője szerint különösebb biz­tonságtechnikai kifogás nem merült fel. Igaz, mint mon­dotta. szigorúbb is lehetett volna ez az ellenőrzés! — A felelősséget szinte egyedül az én nyakamba varr­ták — mondja Graj Sándor, aki akkor csoportvezetőként dolgozott az üzemben. Azt ugyan nem titkolta, hogy biz­tonságtechnikai vizsgája nem volt. Amíg meg nem történt a baj, ezzel nem is törődött sen­ki. A harmadik baleset szenve­dő alanya, Kiss Gábor maga is bevallotta: figyelmetlen volt, ezért kapta le a kör­mét az egyik ujjáról a gép. Mindenki a másikra mutogat — Nem vagyok babonás, de azt mondják, ha valami rossz elkezdődik, az háromig meg nem áll — ironizál Mészáros Béla, a Zöldmező Termelő- szövetkezet elnöke —, de ko­molyra fordítva a szót, ne­kem az a véleményem, hogy egy ilyen nagy termelőszövet­kezetben az elnök sem tudhat mindenről. A balesetet szen­vedetteken kívül elsősorban Cseri Károlyt, a volt üzemve­zetőt hibáztatom az esetekért. Egyesülés után, sokáig nem volt felelős vezetője az üzem­nek. Előbb a főkönyvelő, az­után többen mások, míg vé­gül Varga János általános el­nökhelyettes vette át a gyep­lőt. ö azonban nem sokat te­hetett. Az üzemvezetőnek kel­lett volna ott rendet tartania. — Egyetlen kifogás sem merült fel soha a munkám­mal kapcsolatban — mondja Cseri Károly, akin még ma is látszik, hogy nagyon meg­viselte a két baleset. — Kez­detleges módszerekkel, Rend­kívül jövedelmező tevékeny­séget folytattunk. Szakképesí­tésem gépészmérnök, régi munkahelyemen még kiváló mérnöki címet is nyertem, s itt sem volt tudomásom arról, hogy a munkámmal bármifé­le baj lenne. Beszélgetéseink során töb­ben is azt vallották, hogy amíg nem történt meg a baj, ad­dig a vállonveregetésen kívül még a kiváló címet is elnyer­te az ott dolgozó szocialista brigád. Akkor pedig talán mégsem dolgozhattak olyan rosszul az újszilvási emberek. A tsz rugóüzeme hiánycik­keket gyárt kis szériában, két kezük munkájának eredménye külföldre is eljut. Az már más kérdés, hogy miért nem tö­rődtek eddig többet a bizton­ságos munkakörülmények meg­teremtésével? Beszélgetéseink során szinte mindenki ke­rülgette a lényeget, s a fele­lősséget másra kívánta áthárí­tani. Néhányan még azt is megkockáztatták: minek fel­fújni ezt az esetet, hiszen na­ponta előfordulnák ennél, il­letve ezeknél sokkal súlyosabb balesetek? Sajnos, valóban. Csupán egy dologról feledkez­nek meg mindannyian, így sorozatban azért ez mégis­csak mutat valamire. Végre megálljt kell parancsolni az ilyen, és ehhez hasonló esetek­nek. Szalai Mária Óratörténet Harang helyett ágyú szólt Kevesen gondolnák, milyen tekintélyes történelmi múltja, milyen érdekes története van egyik leghétköznapibb haszná­lati tárgyunknak, az órának. A napóra például sokféle ki­vitelben készült, több száz ton­nás obeliszktől a zsebnapóráig, illetve a napgyűrűig. Az egyip­tomi napóra például két, de­rékszögben elhelyezett rúdból állt, a rövidebb rúd árnyéka a hosszabbikon jelölte az idő­pontot. A budai vár újjáépítő sekor a leletek között is akadt zsebnapóra. Az egyik legelmé­sebb kronométer pedig egy bu dai iskola szertárában mtíkö- dött, mégpedig úgy, hogy a de lelő nap sugara gyújtólencsén át egy kis ágyú gyújtólyukára esett és a felrobbanó lőpor dur. ranása jelezte a delet. Az órák külön családja a esti lagászati időmutatóké. Ezek egyik legnevezetesebb példánya a prágai Orloj, amely 1402 óta működik. Vajon léteztek-e régi időkben Magyarországon is ehhez hasonló, látványos, nagy csillagászati órák? Írás­beli nyomait ilyen órának ez ideig nem találták még meg, de feltételezhető, hogy kolos torokban, palotákban több működhetett. Később gazdag városok, pénzes nagyurak, püs pökök megrendelésére készül tek csillagászati órák, gyakran bábjátékkal, harangjátékkal A régi magyar órásmesterek közül jó néhányat megőriztek a krónikák. Dobó István az eg ri várban toronyórát szerelte- tett fel, ami az őrség beosztása miatt kellett. A kassai mú zeumban levő céhkönyv adatai szerint a városban egy Órajár- tó Tóbiás nevű órás is dolgo zott. Zoller Ferenc pedig re mekszép órát készített Sopron városának, s ezért 1773-ban polgárjogot nyert. K. M. ELSŐ FORDULÓ PEST MEGYEI KRESH0T0 A Pest megyei Közleke­désbiztonsági Tanács és az Autóközlekedési Tanintézet Pest megyei iskolája ötfor­dulós KRESZ-TOTÖ pá­lyázatot hirdet az idősek éve alkalmából. A közlekedésben részt vevő kerékpáros és gyalo­gos. nyugdíjasszelvénnyel rendelkező vagy a nyugdíj- korhatárt az idén elérő sze­mélyek közlekedési ismere­teinek bővítése, helyes közlekedésre nevelés, s ez­zel a közlekedési morál javítása. A vetélkedő első három he­lyezettjére az öt forduló után decemberben értékes tárgy­nyeremény vár. Ezen túl a Pest megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács még tíz helye­zettet jutalmaz. A helyezése­ket sorsolással döntik el. A Pest megyei Hírlap min­den hónap második szombat­ján a 6. oldalon közli a KRESZ-TÚTÚ kérdéseit és az előző havi megfejtést. A tesztkérdések válaszlehe­tőségei között csak egy helyes felelet van. Amely lehet pél­dául: 1. kérdés: 1, 2, x stb. A megfejtést borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kérjük beküldeni a’ Pest me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács címére: 1062 Budapest VI., Aradi u. 20 Beküldési ha­táridő: 1982. július 27. A borí­tékra vagy levelezőlapra kér­jük ráírni: KRESZ-TOTÖ. Az értékelésnél, ha szüksé­ges, külön sorsoljuk az egyé­neket és külön a kollektívá-- kát. Minden helyes válasz tíz pontot ér. így a telitalálat az öt forduló után 300 pont. A közlekedés biztonsága megyénkben is fontos társa­dalmi érdek, ezért kérjük Pest megye idős, nyugdíjas lakossá­gát, minél nagyobb számban vegyenek részt a játékos ve­télkedősorozatban, amelyhez sok sikert és balesetmentes közlekedést kívánunk. 1. A gyalogosforgalmat Irányí­tó Uétlencsés jelzőlámpa villo­gó zöld fényénél megkezdhe- ti-e a gyalogos az áthaladást az úttesten? 1. Igen. 2. Nem. x. Csak akkor, ha még biz­tonságosan át tud ha ladni az úttesten. 2. Útkereszteződésben a ka­nyarodó járművekkel szemben elsőbbsége van a gyalogosnak? 1. Nem. 2. Csak azon az úttesten haladó gyalogosnak, amelyről a jármű ka­nyarodik. x. Csak azon az úttesten haladó gyalogosnak' amelyre a jármű kanya­rodik. 3. Kerékpáron milyen hosszú tárgyat szabad szállítani? 1. Sem előre, sem hátra nem nyúlhat túl a ke rékpáron. 2. Előre és hátra összesen 1 métert nyúlhat túL x. Előre is és hátra is 1— 1 métert nyúlhat túl. 4. „Kerékpárral behajtani ti­los” táblánál bemehct-c, ha tolja a kerékpárt? 1. Igen. 2. Nem. x. Csak akkor, ha a tábla alatt elhelyezett kiegé szító táblán „Kivéve célforgalom” felirat ta­lálható. 5. Igénybe vehető-e gyalogos­közlekedésre a kerékpárút? 1. Nem, kerékpárúton ti­los gyalogosnak közle­kednie. 2. Csak akkor, ha nincs járda. x. A gyalogos választhat, hogy a kerékpárúton vagy a járdán közleke- dik-e. 6. Lakott területen levő főút­vonalon, ha nincs a közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely, hol haladhat át az úttesten a gyalogos? 1. SehoL 2. Útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában). x. Bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban. EGYÜTT AZ UTAKON Az elmúlt vasárnap délután megzavarta a kirándulókat a hirtelen jött vihar, és sok főútvonalon torlódás alakult ki, mi­vel mindenki egyszerre igyekezett haza. Reméljük, ez a hét vége nem tartogat ilyen meglepetéseket, és nyugodtan autóz­hatunk. VIGYÁZAT! MEGTÉVESZTŐ! <* X. < »41 „ A közelmúltban adták át Visegrádon az új fő közlekedési út új szakaszát, ahol elhelyezték a különböző táblákat, amelyek közül néhány megtévesztő. Az Esztergom felől érkező autósok­nak a fürdőt mutató tábla nyílja balra mutat, holott a fürdő az út jobb oldalán van, a parkírozótáblán is lehetne vitatkozni, mert a fürdő előtt is van, és a bal oldalon is van parkolási le­hetőség. Az illetékesekhez mindössze annyit, hogy cseréljék meg a fürdő táblájának iránymutató nyilát, balról jobbra. Koppány György (elvétele AZ ÓTINFORM JELENTI Karády László: — Szép, nyári idő várható a hét végén, és ezzel együtt nagy forgalom a kedvelt kirándulóhelyek, üdülő- területek felé vezető utakon. A Dunakanyarban a II-es főútohi Szentendrétől Visegrádig nagy lesz a forgalom a lakott terüle­teken, elsősorban a strandoknál, így Leányfalun és Lepencén. A leányfalui strandra kocsival érkezők keressék a Duna-parti nagy parkolót, a benzinkúttal szemben, jobbra, a Duna felé kell letérni. Hazafelé vasárnap délután és este bizonyára nagyon be­népesül majd a 11-es főút. Aki nem akar araszoló kocsisorban izzadni, fogadja meg tanácsunkat, Budapest felé a Pomáz— Budakalász—Üröm-irányban, a 10-es számú után közlekedjék. AUTÓSNAP SZENTENDRÉN Mindenekelőtt hadd hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Szentendrei Nyár, 1982. keretében vasárnap autósnap lesz a Duna-parti városban, a Dunakanyar körút melletti parkoló­ban és a Papszigeten. Az érdeklődőket gazdag, ^színes prog­rammal várják a rendezők. VESZÉLYES KANYAROK A Lepence-, illetve Császárpatak-völgy mindig Is a kedvelt és látogatott helyek közé tartozott. Részben a vidék szépsége, történelmi múltja, népszerűsége is indította a beruházókat, tervezőket és kivitele­zőket arra, hegy olyan utat építsenek, amely megőrzi a táj, a környe­zet eredeti, természetes szépségét. E célt sikerült elérni. A kiránduló és átutazó gépjárművezetőket nem csupán a veszélyes útkanyarulatokat jelző táblák késztetik sebes­ségkorlátozásra, hanem a vidék esztétikai élménye is. Jó tudni, hogy nemcsak az út készült el. hanem a rézsűket is betelepítették, a depó- niahelyeket füvesítették, a pihenő-, illetve leszállóhelyeket szépen ki­alakították, sőt még a forrásfoglalásra is maradt energia, s így a környezet teljes helyreállítása megtörtént. Ez a létesítmény betölt! környezet- és természetvédelmi hivatását is, és a látogatókat a ki­alakított rend és a tisztaság megtartására ösztönzi. Kívánatos, hogy a Dunakanyar a jövőben is hasonló létesítmé- nvekkel gazdagodjék. Mindenekelőtt az igen kedvelt lepencei strand­fürdő mellett kellene kialakítani egy megfelelő méretű és színvonalú gépkocsiparkolót. Minden bizonnyal erre is hamarosan sor kerül majd, BESZÉLGETÉS A GÉPKOCSIKBAN Az országúton vagy városban haladva rendszerint élénk társalgás folyik az autóban ülő utasok .között, ám a társalgás­ban az autóvezető maga nemigen vesz részt. Némelyeket za­var a beszéd vezetés közben — különösen bonyolult közleke­dési helyzetekben —, de vannak olyanok is, akiken éppen se­gít, ha figyelmeztetik esetleges tévedésére. A vezető tiltakozá­sából, hogy ne szóljunk hozzá vezetés közben, néha sértődés lesz, mégvarra is célozván, hogy az illető kocavezető, pedig semmiféle összefüggés nincs a vezetői tudás és a csendigény között. Inkább idegrendszeri kérdés, összpontosítás függvénye, hogy ki tud figyelmesen vezetni társalgás közben is, s kit zavar a beszélgetés. (Ez egyébként vonatkozik az autóban való rádió­zásra. még ha zenét sugároz is a készülék.) A kocsi belsejében zajló, utas és vezető közötti eszmecsere kérdését pszichológusok is megvizsgálták, és ezzel kapcsolat­ban több érdekes megállapítást tettek. Az autóban való beszél­getések nagy része úgynevezett háttérbeszélgetés, amikor a vezető érdeklődése hol a beszélgetés tartalmára, hol a vezetés­re irányul. Ekkor figyelme megoszlik, de nem úgy, hogy mind­kettőre egyszerre összpontosítana. A figyelemnek ezt a vándor­lását jó! meg lehet állapítani, amikor a vezető hosszan beszél valamiről. Ilyenkor beszédét — a mondanivaló szempontjából önkényesnek tűnő — hosszabb-rövidebb szünetek szokták tar­kítani, amelyeket a vezetési tevékenység szab meg. A beszéd- szünetekben a figyelem teljes mértékben a vezetésre irányul, míg egyébként a vezetési művelet az automatizmusok szintjén zajlik le. KALEIDOSZKÓP Olaszországban ismét drágult néhány üzemanyag. A normál ben­zin literjének ára 970 lírára ugrott, a szuperbenziné pedig in?o-ra, vegyis átlépte a büvüs ezerlírés határt. A gázolaj literenként 402 lírá­ba kerül, a fűtőolaj minden literjéért az eddigi 510 líra helyett 528-at kell f’zptniíik a fogpasztáknak. Az amerikai autóiparban a vártnál lassúbb a fellendülés. Az előre­jelzés szerint az idén mindössze 8.38 millió gépkocsit fosnak érté)sesf. tení az Fovesfllt AUamokban. Fev h.árnmbónapi nro-názís roAg 8.7 millióra (ette az rtionn.an eladandó gépkocsik számé.t. Módosították a lövő évre szóló etőreipi7sseket is, eszerint iroo-hnn 0-51 millió iármű talál gazdira az USA-han: szemben a korábban jósolt 9.78 millióval. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván Paládi József

Next

/
Thumbnails
Contents