Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
1982. JÜLIUS 10., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Az utolsó bungalókat alapozzák a gödöllőiek Devizát is hoz a konyhára A hírt még januárban jegyeztem föl a noteszomba. Így szólt: A gödöllői Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnak — KKMV-nak — iáéin tavasztól valami nagy jelentőségű külföldi munkára van kilátás. S ott állt még néhány szó: Dánia, luxusbungalók, szaunák, úszómedencék. Mint kiderül, ő az építkezés művezetője. Üzemmérnöki diplomájával már hét éve a KKMV dolgozója Kandó- né Szentfülöpi Zsuzsa. — Csodálkozik, hogy nő létemre itt talál? — nevet. — Igaz, nem könnyű. Legalább 15 féle dolgot csinálunk egyszerre. Nemcsak alapozzuk a faházakat, hanem építjük a teljes közművet is; a víz-, villany-, csatornahálózatot. De még a távfűtést is bővítjük. Meg sem tudnám becsülni, hány köbméter talajt termeltünk ki mostanig, És a fák közé nem tudnak bemenni a gépek, oda kézierő kell. Kubikosainkat állítottuk csatasorba a rengeteg kábel- és árokásáshoz. Az ütemet a dánok diktálják, nagy szégyen lenne lemaradni. Hajcsák Miklós ács, csak három hónapja szegődött a vállalathoz. Főnökei a legügyesebbek, legmegbízhatóbbak között említik. Most éppen a szintező műszert figyeli. Lent, a felszín alatt vagy három méterrel, egy gödörben. Fölmászik. — Csinálok én mindent, amit kell. Hegesztek és targoncát is vezetek. Miért jöttem el a régi helyemről? Itt — mármint a vállalat budaörsi építésvezetőségén — több pénzt kínáltak. De nemcsak ezt tartottam lényegesnek. Érdekesebb munkát is ígértek. Hát nem csalódtam. Különben is Budaörsön lakom, meguntam, hogy onnan járjak át Békásmegyerre. Buhtal-csempés medencék Fojtogató a hőség. A narancssárga munkaruhás fiatalember mégis fürgén ugrik le a nyeregből és a raklaphoz igazítja a szintén narancs- sárga színű, villamostargonca emelő- villáját. Már visszaülne, amikor megszólítom. Dánul válaszol és sajnálkozva széttárja karjait. Már gyújtja is be a motort, s indul tovább. Mindez néhány lépésre történik a Vörös Csillag Szállodától, amely Budapest egyik legszebb helyén áll, a Szabadság-hegyen, közel a fogaskerekű végállomásához. Mostanában arrafelé nem ritka a dán szó. — Nem ritka, hiszen a dán cég tartani akarja vállalását, bár rendkívül rövid határidőre kötötték a szerződést. És nagy feladatra — mondj/ Gerendái Károly, a KKMV főépítésvezető-helyettese. A nagy feladat — ezúttal valóban nem túlzás. A Hungar Hotels Vállalat a szálloda kéthektáros parkjába 54 luxusbungaló építésére adott megbízatást. Emellett fedett terasz, feszített víztükrű úszómedence, gyermekuszoda és korszerű szauna is készül. A kivitelező Kalmargarden cég azonban csupán a faházak felállítását, berendezését és a szauna-uszodák gépházának technológiai szerelését vállalta. Valamint a dánok rakják ki majd — a neves Buhtal- csempével — az úszómedencéket. A munka oroszlánrésze a mienk, összes értéke 50 millió forint. Ennek egyötödét, közvetlenül a dánokkal kötött üzlet alapján, devizában kapjuk — magyarázza a főépítésve- zető-helyettes. Fa és pala Svédországból Ismerjük — sajnos — a hazai kivitelezési tempót, ezért valóban szokatlannak tűnik, hogy az áprilisban elkezdett építkezések teljes befejezését szeptember 15-re számítják. — A teljes befejezés szó szerint értendő. Nem lehet ilyen-olyan hiánypótlás, mindennek késznek kell lennie, működnie kell —.szögezi le Gerendái Károly. Ezt igazolja a pillanatnyi helyzet is, a látottak. Hozzákezdtek a gödöllőiek az utolsó 12 bungaló alapozásához. A többi vagy készen áll, vagy most építik a külföldi szakemberek. Svédországból szállítják a különleges minőségű fát, a tető pedig hul- , lámpalaszerű anyagból van. Barna színükkel szinte beleolvadnak a környezetbe, az erdőbe. Érdekesség: minden bungalóhoz parányi külön terasz is tartozik, ahova majd kerti bútorok kerülnek. Beleshetünk, sajnos csak kívülről, néhány teljesen berendezett, az építők által mintaházaknak nevezett bungalóba. így is láthatjuk, kellemesek, kényelmesek. — Óvatosan másszon utánam! — figyelmeztet vezetőm, s előre indul, lefelé, egy kis falétrán. A szauna alatt állunk, amely ugyancsak most épül — a fejünk fölött. Ütemet diktálnak a dánok — Itt lesz a lelke mindennek — mutat körül a ma még semmit sem sejtető hatalmas betonpincében. — A gépház biztosítja majd a teljes üzemet, a vízelőmelegítést, -tisztítást, -forgatást. Elképzeli mit jelentett négy és fél méter mélyen bevágni ezt a létesítményt a sziklába és megépíteni mindezt? Bizony, nehezen birkóztak a gépeink a kővel, a sziklával, a földdel. Nem jelentett azonban kis munkát a 16-szor 8 méteres feszített víztükrös úszómedence kiképzése sem. — Ezt monolitbetonból készítettük, ilyen műszakilag és építészetileg nehéz feladattal még nem volt dolgom a vállalatnál — kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatal nő. A tetszetős fedett teraszra egyaránt büszke Gerendái Károly és Kandóné Szentfülöpi Zsuzsa. Mondják, hogy azt feltétlenül látnom kell. — Figyeli, milyen pompásan csatlakozik a szálloda eredeti boltíveihez? Mintha nem is most készült volna — és lesik az arcomat. Kiderül, hogy a KKMV itt is csak az alapot építette, a dán partnerek nemcsak a különleges barna fényszűrős, üvegszerű tetőanyagot hozatták hazájukból, hanem a fémvázat is, és maguk szerelték össze. Hamarosan már vendégekkel is benépesíthetik — gondolom, és ki is mondom. Birkóznak a földdel a Jumbók — És vízzel telik meg ez az ivó- víztározó medence — mutatja a művezető, néhány méterrel távolabb, már ismét az erdőben, a száz köbméter űrtartalmú vájatot. — Később, szinte az utolsó hetekben, még egy hasonló nagyságút kell megépítenünk, az lesz a tűzivíz- tározó. — Hamarosan hozzálátunk a gyerek-úszómedence ásásához is — veszi át a szót a napbarnított arcú Hangyási Lajos. Nagy teljesítményű Jumbó-kotrógépét csak néhány percre hajlandó leállítani, nem tagadja, nincs idő a lazsálásra. — Héttől ötig tartana a műszakunk, de itt vagyunk este hét-nyolcig is, és minden .szombaton, vasárnap. Hetedik éve vagyok KKMV-s, de ilyen nehéz tereppel még nem volt dolgom. A főépítésvezető-helyettes, még sétánk kezdetén a Pálóczi Imre brigádot dicsérte. Kubikosok. Egyik brigádtag, Menyhárt Lajos éppen dühös. — Kár, hogy nincs itt a Pálóczi! Most megyek utánuk a 43-as bungalóhoz. így, én mondom el, ami a begyünket nyomja — adja ki indulatát a szőke fiatalember. — Minket az 52-es építésvezetőségről vezényeltek ide, jöttünk is szívesen. Az a gondunk viszont, hogy még februárban leégett a brigádunk bódéja — ott, az 52-esen — és csak a rajtunk levő munkaruhánk maradt meg. De nem ám, hogy kaptunk volna valami kártérítést!... A vezetőink még annyit sem szóltak nekünk azóta — hetünknek! —, hogy bikmak. Pedig már július van! Ugye, ez nem igazságos? Ha az ember mérges, a munka sem megy rendesen. Pedig itt aztán ...! Megnyugtatom, bizonyosan elintézik az ügyüket, mire végre elmosolyodik. Nem mosolyog viszont a főépítésvezető-helyettes, amikor betérünk az irodának kinevezett lakókocsiba. Nézi a falra rajzszögezett tervrajzot a bungalókkal, szaunával, uszodákkal. Parkosító: a dömsödi Dózsa — Mit gondol? Hány embert foglalkoztatunk itt? — kérdezi. — Átlagosan ötvenen dolgozunk, közülük húsz lengyel munkás. -Hétvégeken azonban annyi embert hozunk, ahányat csak tudunk. Egy percre sem térhetünk eV az ütemtervtől. Szereztünk természetesen alvállalkozókat is. Jó partnerünk például a Pest megyei Villanyszerelőipari Vállalat. A dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet pedig a tereprendezést és a parkosítást vállalta'. Mert úgy kellett intéznünk és szerveznünk a dolgainkat, hogy a Pest megyei munkáink se szoruljanak háttérbe az itteni építkezés miatt. Két munkás hoz egy frissen festett, zöld táblát, kérdik, hova rakják fel? Ez áll rajta: Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, Gödöllő. Vörös Csillag Szálloda üdülőfaházak építkezése. Beruházó: Hungar Hotels. Építésvezető: Demeter István. Akivel azért nem találkozhattam, mert éppen átszaladt a dán luxusbungalók közül — Budaörsre. Egy újabb Jumbóért. DODÓ GYÖRGYI Fogyasztható kultúra m ill! ■ív - •; Iniwl/m ffe#r Jl SBl it Magyarország cs a kozmikus meteorológia jdőioslás" az űrből Az űrkutatásról sokan azt tartják, hogy néhány nagyhatalom, gazdaságilag fejlett ország „ügye". Pedig ma már a kisebb országoknak is van lehetőségük az űrkutatás eredményeit hasznosítani, obiban tevékenyen részt venni. Például a meteorológia területén. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén is fontos helyet kapott az erről szóló beszámoló, amelynek egyik szerzője, Major György me» teorológus, a földtudományok doktora, aki 1974-től az MTA lnterkoz- mosz Tanács kozmikus meteorológiai szakbizottságának titkára. Veit beszélgettünk arról: mit is jelent az űrbéli adatok felhasználása Magyarországon! • Mióta van Interkozmősz-program'.’ — Tizenöt esztendeje, de. már előzőleg is működtek kísérleti műholdak a meteorológia szolgálatában. Például az amerikai Tirosok. Amerikai holdakról közvetlen adás'sal lehet a felhőképeket venni. A szovjet műholdak adatait 1964 óta Moszkvából kapjuk. • • ön a földtudományok doktora. Mi köze ennek a meteorológiához? — A légköri sugárzástannal foglalkoztam eredetileg. És a meteorológiát az Akadémián a földtudományok közé sorolják. A kozmikus meteorológiával véglegesen akkor jegyeztem el magam, amikor 1969-ben egyéves ösztöndíjat kaptam, amelynek felét a Szovjetunióban, másik felét az Egyesült Államokban töltöttem, és a műholdak által mért sugárzási adatok meteorológiai hasznosítását tanulmányoztam. • Ma miból áll a magyar kutatók kozmikus meteorológiával kapcsolatos munkája? kilométeres magasságban vannak, él a Földről nézve mozognak is. További öt meteorológiai műhold látszólag áll, azaz az Egyenlítő felett olyan geostacionárius pályán kering, hogy a Földről nézve mindig ugyanazon a ponton látszik. A „mozgó” műholdak közül kettő szovjet, kettő amerikai, a geostacionáriusok között három amerikai, egy japán és egy nyugat-európai közös felbocsá- tású van. A kilenc műhold által sugárzott adásokból itt, Magyarországon ötét tudjuk venni. • Hol, hogyan? — Jelenleg az űrben négy poláris pályán halad műhold, ezek 600—1000 Szívható levegő Iható víz m Ifi» SIC- mm — Az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében, Pest megye határában, a Ferihegyi repülőtér közelében. A „mozgó” műholdak negyedóráig tartózkodnak egy-egy alkalommal a látószögünkben, ezalatt követi őket a vevőantenna. A vett adást egy előfeldolgozó mikroprocesszor alakítja át képpé. így kapjuk az úgynevezett felhőképet. A másik megoldás: számítógép segítségével regisztrálják a képet. Ezenkívül egy 1,8 méter átmérőjű parabola-antennánk a geostacionárius műholdak egyikére van beállítva. A „mozgó” műholdak a már említett negyedóra alatt pályánktól jobbra-balra 800—800 km távolságig képezik le a felhőzetet. Gyakorlatilag végül is a Földközitengertől Skandináviáig kapunk adatokat. A műholdak képeinek egy- egy pontja 16 négyzetkilométert ölel fel. Egy-egy „mozgó” műhold naponta kétszer halad át felettünk. • Miben segít az Interkozmosz- program? — Évente nemzetközi értekezleteket tartunk, ezeken tapasztalatcsere révén bővítjük ismereteinket. Fontos a műholdadatvevő készülékek és a számítástechnikai berendezések közös technikai fejlesztése. Ennek ötleteiben segítenek a kisebb Interkozmosz-tagországok egymásnak. Jelenleg a meteorológiai szolgálat harmincöt munkatársa dolgozik közvetlenül az Interkoz- mosz Tanács számára. Sokat segít az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, nem véletlenül, mert a gazdasági döntések megalapozásánál is hasznosak a műholdakról nyert meteorológiai adatok. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN A PLAKETTEKET ASSZONYI TAMAS KÉSZÍTETTE
