Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
Az igazságosabb elosztásért Közszemlén < Terjedelmes listát tettek közszemlére Gödöllőn a városi tanács hirdetőtábláján. Csaknem ezer név áll rajta, mellette egy szám. Az az összpontszám, amit a lakásigénylők különböző jogcímeken elértek. Ismeretes, hogy újabban pontrendszer alapján állapítják meg a várakozási sorrendet. Különböző ismérvek alapján kisebb vagy nagyobb pontszámot kap minden igénylő. Figyelembe veszik, hogy valaki Gödöllőn lakik-e, avagy másutt, mennyi évet töltött el munkahelyén, milyen kitüntetést kapott, mekkora részt vállalt a városért végzett társadalmi munkában, milyen a családi helyzete, egészségügyi állapota. Pontozzák a lakását Is. Annak műszaki állapotát, zsúfoltsági fokát. Az elérhető legnagyobb pontszám 300. Az átlagok Vegyük szemügyre a listát. Ebből leolvashatjuk, hogy a legtöbben tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásra várnak. Az ő átlagpontszámuk a legnagyobb: 93,7. Utánuk következnek az OTP-lakást igénylők, átlaguk 69,2. Tanácsi bérlakásra adtak be igénylést a legkevesebben, átlagos pontszámúk 81,7. Nem érdektelen megnézni, melyek a legnagyobb pontszámok. A tanácsi bérlakás kategóriájában 182, a tanácsi értékesítésű szövetkezetiben 173, az OTP-ben 175. A kategóriák között nincs nagy különbség, s valamennyien messze vannak a maximális értéktől. Száz feletti pontot 308-an értek el. Eme számokból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, már csak azért sem, mert átlagértékek. Nem tájékoztatnak arról, hogy egy-egy család vagy személy milyen körülmények között lakik, milyen a képessége esetleges más megoldásra. Annyi azonban bizonyos, hogy akinek nagyon alacsony a pontértéke, annak nem árt megfontolnia, nem mutatkozik-e lehetősége válamilyen más formában javítani lakás- helyzetén. A tanács az utóbbi időkben igyekszik javítani a telekellátást, az OTP hitelt nyújt emeletráépítésre, toldalékolásra, hogy csak két esetet említsünk. A napokban kifüggesztett listára azok neve került, akik a múlt évben esedékessé vált Igényüket megújították, illetve a kérelmezők, akik 1981 i pontszámok decemberéig beadták papírjaikat. A névsort ezentúl évente egyszer felfrissítik. Rávezetik az újonnan jelentkezőket és a módosításokat. Előfordulhat tévedés, ezt is korrigálják. Változás is bekövetkezhet valakinek a helyzetében, s így módosulhat a pontszáma. Az idén egyébként szeptember J-től 31-ig lehet a változásokat bejelenteni, illetve a reklamációnak hangot adni a lakáshatóságnál vagy a' tanács információs irodájában. Névjegyzék Akármilyen érdekes a lakásra váróknak ez a lista, a legfontosabb mégis az, mikor következik el az a várva várt pillanat, amikor beköltözhet ilyen vagy olyan kategóriájú lakásába. E tekintetben a lista semmiféle támpontot nem nyújt. Az biztos, hogy ebben az évben nem készítettek lakáskiutalási jegyzéket. Ami új lakást átadnak, azt azok kapják, akik neve az 1980—81. évi jegyzéken szerepel. S ha jövőre készítenek névjegyzéket? Arra kik kerülnek? A legnagyobb pontszámot elértek sem automatikusan. A döntés a tanács végrehajtó bizottságának kezében van. A javaslatot előzetesen megtárgyalja a lakásügyi társadalmi bizottság. Nyilvánvaló, hogy mindkét testület a pontszámok figyelembevételével alakítja ki álláspontját. Az eddigiekből is érzékelhető, a lakáshoz jutás messze áll a szokásos kereskedelmi ügylettől, amelyben az egyik félnek eladó portékája van, a másiknak pénze, ha megfelelnek egymásnak, kicserélik jószágaikat. A lakás nagy kincs, amiből a szükségesnél kevesebbel rendelkezünk, éppen ezért a hozzájutás sem egyszerű. Ezért keresik azokat az eszközöket, melyekkel a lehető legigazságosabban oszthatják el a meglévőt. Érdemes-e? A pontrendszer sem szolgál mást. mint az igazságosabb döntést. A közszemle pedig azt, hogy mindenki, érdekelt és nem az, megítélje saját és mások helyzetét. Az érdekeltek leginkább arról tájékozódhatnak, érdemes-e várakozniuk, avagy keressenek más utat-módot a házépítéshez. Kör Pál Biztos vevőjük a Szovjetunió A Pestvidéki Gépgyárban készített huzalzománcozó gépsorokat és ezek tartozékait elsősorban a KGST-országokba szállítják. A gyár munkáskollektívája az első féléves exporttervet határidőre teljesítette. Ennek során a legnagyobb megrendelőjüknek, a Szovjetuniónak 22 zománcozó gépsort és 50 egyedi csévélő berendezést szállítottak. Jövőre KITE zöldborsó A KITE igazgatósága úgy határozott, hogy a jövő esztendőtől kezdve, kísérletképpen, zöldborsót is termelnek KITE-technológiával. A rendszer és a Debreceni Konzervgyár együttműködése révén háromezer hektáron vetnek a tavasszal zöldborsót, s a korszerű technológiával, valamint a jobb vetőmagellátással hektáronként ötvenmázsás átlagot akarnak elérni. Az együttműködés keretében a Debreceni Konzervgyár vállalta, hogy kifizeti a rendszerközpontnak a borsótermelő gazdaságok helyett a technológiai, illetve szaktanácsadási díjat. Az idén 126 ezer hektárral nőtt a rendszerbe bevont terület, s 737 ezer hektáron termelnek más, különböző növényeket KITE-technológiával; ezt növelik tovább a jövő esztendőben a zöldborsóval. Olaj helyett földgáz Karbantartjuk a régi Valamennyien tudjuk, hogy a fűtőolaj felhasználását visz- sza kell szorítani. Pótlására a modern — kényelmes és tiszta — fűtőanyagok közül a földgáz kerülhet. A fűtőolaj kiváltásának lehetőségeit tavasszal országos szintű felméréssel vizsgálták. Kimutatható A TIGAZ ceglédi vezetékes gázszolgáltatásos üzem területéhez Cegléd, Nagykőrös és Abony tartozik, s mint az üzemvezető, Sáfár Gyula elmondotta, egy sor olyan üzemelőt és intézményt találtak, melyeknél mód nyílhat a gáz beszerelésére, vagy a már meglevő vezetékről, vagy új vezeték megépítésével. Ez u{óbbi megoldás csak akkor nyerhet létjogosultságot, ha a gazdasági számítások mellette szólnak. Ahol nem, ott továbbra is olajat használnak, de elképzelhető a hagyományos, szilárd tüzelőanyagra való áttérés is. — Mennyi idő kell a költségek megtérüléséhez és milyen üzemek az érdekeltek? — Ha a fogyasztónak a hálózatra csak rá kell kötnie, a megtakarítás szinte azonnal kimutatható. A tervek szerint a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet mintegy tíz kilométer vezetéket fog építtetni, s még így Is megéri. A kiadásai a számításaink szerint három év alatt megtérülnek. Az Abony—Zagy varékas—0 jszász —Szászberek vonalon, közel harmincöt kilométeren válik szükségessé a gáz továbbvezetése. Ez a vezeték több mező- gazdasági üzemet lát majd el. Ez a két példa is mutatja, hogy a fűtőolaj kiváltására elsősorban mezőgazdasági egységekben kerülhet majd sor. Drága mulatság — Máshol nyílik-e lehetőség a hálózat bővítésére? — A jelenlegi gazdasági helyzetben azok a munkák élveznek elsőbbséget, melyek költségeit a lakosság állja. A házakba való bekötés öt- és tízezer forint közötti összegbe kerül. A vezeték építése már drágább „mulatság”. Ezért a munkáért méterenként 1—2 ezer forintot kell fizetni. Egyébként a helyi tanácsok azokat a létesítményeket helyezik előtérbe a vezetéképítésnél, melyeket amúgy is köz- művesíteni kell. Cegléden az öregszőlői területen nemsokára elkezdjük a kivitelezést, a Jókai és Csatorna utca gázzal való ellátásának tervdokumentációja pedig engedélyezés alatt van. Nagykőrösön tanácsi beruházásban épül új vezeték, de ez nem számottevő hosszúságú. — Az üzemrész dolgozóinak melyek a legfontosabb feladatai? — Egyrészt a már meglevő gázelosztó vezeték karbantartásáról, felújításáról kell gondolkodnunk. Cegléden a Széchenyi út egyik részén már műanyag, úgynevezett KPE- vezetéket építettünk be a régi acélcső helyére. Ezt valameny- nyivel mélyebbre kell fektetni, de a város talajviszonyát figyelembe véve, hasznos munkát végzünk, hiszen a műanyag jobban ellenáll az agresszív talajnak, az időjárás változásainak. Az idén sort kerítünk a várost és az ipartelepet ellátó acélvezeték korrózió elleni védelmére is. A jelentősebb karbantartási feladatokat teljes gázszünet mellett végeztük el. Ez Nagykőrösön még májusban megtörtént, Cegléden pedig most, a hónap elején. — A másik fontos lakossági szolgáltatásunk a hibajavítás. A különböző panaszokkal főleg fűtési idényben, szeptembertől áprilisig fordulnak hozzánk. A régi gyártmányú gáztűzhelyek és konvektorok közül több már tíz-tizenöt éve működik, mely idő igencsak a határa a biztonságos üzemeltetésnek, és ezeknél már több a probléma. Tevékenységünkhöz a tárgyi és személyi feltételek adottak, a szociális ellátottságunk viszont minimális. Reméljük, hogy 1983 végére a Hold utcában felépül az új telephelyünk, s ez megBudaörsön valami történik Nem függőkertről álmodoznak A híres francia építész Le Corbusier gyakorlati tévé- I kenysége mellett, több elméleti munkában is kifejtette ' gondolatait. Ideálja az úgynevezett magas város, a „su- I gárzó város”, a „függőleges kertváros”, hogy az ő tér- [ minológiáit használjam. Elképzeléseinek egyik leghire- ; sebb gyakorlati példájaként 1947—52. között felépítette j Marseille-ben nagy lakóházát, az emberi élet új környe- I zetének, formájának e korszerű, máig utólérhetetlen mintáját. — A férfiak cipelték át a szomszédos óvodából a kölcsönkért székeket, összeszedtünk egy csomó ajándékot,' édességet, egyik édesapa felöltözött Télapónak. Tényleg óriási volt! Utana még gyerekNem építészeti tanulmányt szándékozom írni, csupán a Le Corbusier-i elképzelések egyik legfontosabb mozzanatára szeretnék röviden kitérni, mivel témám bizonyos ponton érintkezik, sőt összefügg eme elképzelésekkel. Le Corbusier ugyanis váltig állította és bizonyította is további lakókombinátok felépítése során, hogy az ilyen, rendkívül magas lakósűrűséget eredményező egységek oldhatják meg ma az emberiség lakás- kérdését, de csak közösségi helyiségek kialakításával együtt. A marseille-i nagy lakóépülethez például játszótér, tornaterem, színpad, futópálya, függőkért, úszómedence is tartozik. Mert, hogy ismét az ő gondolatait idézzem, a modern, magas házakban, kis térben összezárva emberi igényű élet, csak kommunikációs lehetőségek megteremtésével képzelhető el. Egymásrautaltság És most hadd elevenítsem fel — in médiás rés —, egyik beszélgető partnerem, Zsigóné Horváth Hermina szavait: — Több közös helyiségre lenne szükségünk, ahol ilyen-olyan céllal összejöhetnénk, A budaörsi egyik 10 emeletes ház nyolcadik emeletén, Juhász Attilával, feleségével és Zsigónéval ülünk négyesben az alacsony kis asztal körül. Tulajdonképpen a szállongó hírek nyomán jutottam el hozzájuk, Talán némi irigységgel is, de főként álmélko- dó csodálkozással mondogatták az emberek: abban a Lé- vay utcai házban valami történik. — Semmi különös nem történik, a legtermészetesebb dolog, amivel próbálkozunk, kinyitni a zárt ajtókat — osonták szinte egyszerre. — Mégis, hogyan kezdődött? — Mindenki idegenként költözött ide, körülbelül háromhárom és fél éve. Talán egyetlen, ami közös, hogy 90 százalékban többgyermekes fiatal családok élnek itt együtt. vezetéket szünteti majd a mostani mostoha körülményeket. Barkácsolók — F egyelmezettek-e a fogyasztók? — Érzésem szerint jó a kapcsolat közöttünk. Ritkán, de azért találkoztunk házi „barkácsolókkal”, akik néhány forintot manipulációval próbálnak megtakarítani. Ezúton is kérek mindenkit, hogy a készülékekhez, mérőórákhoz ne nyúljapak, mert ezz^l nemcsak a saját, hanem mások biztonságát is veszélyeztetik A szabálytalankodók ellen néhány esetben — ha kellett, bírósági feljelentéssel — jártunk el. — Szerelőink munkájával kapcsolatban kivizsgálást igénylő bejelentés nem érkezett. Egyébként rendszeresen járnak továbbképzésre, ezért szaktudásuk mindig megfelel az igényeknek, — Végül mit tanácsolna mindazoknak, akiknek háztartásában már ott van a gáz? — Mindenképpen azt, hogy az észlelt hibák jelzésével gyorsabban keressék meg üzemünket. Továbbá azt, hogy az eddiginél bátrabban jöjjenek el hozzánk, még akkor is, ha a készülékek működtetéséhez csak szaktanácsra van szükségük. U. L. Tulajdonképpen az egymásrautaltság indította el azt a folyamatot, amiből mára ez a figyelemre méltó kis közösség kialakult. A ház első képviselője nem felelt meg a közösség elvárásainak. A lakók elégedetlenkedtek, s ez az érzés sokakat összehozott, megoldást kerestek, végül rendkívüli lakógyűlést hívtak össze, ahol Juhász Attilát választották meg közös képviselőjüknek. — Akkor ismertük meg a családok többségét, miután a férjem elvállalta a megbízást, s kézbe vette a ház irányítását. Még akkor, tavasszal, társadalmi munkát szervezett; igazából ez hpzott össze bennünket. Emlékszem, kitakarítottuk az egész lépcsőházat, füvet ültettünk a ház körül, örökzöld bokrokat telepítettünk. Két-három hétvégét töltöttünk így együtt, volt alkalmunk összeismerkedni. Bár, azt hiszem egy kicsit a szerencse és a véletlen is a kezünkre játszott. Lakik ugyanis a házban négy-öt megszállott család, mind a mai napig ők minden megmozdulás motorjai. Saját zsebből is Végül is mi történik tulajdonképpen ebben a házban? Zsigóné Horváth Hermina: — Mikor ideköltöztünk, már akkor azon töprengtem, hogyan tudnám megfogni a gyerekeket? Annyi szomorú, rossz tapasztalatom volt a lakótelepeken lézengő, sokszor a lehetőségek hiányában játszani sem tudó gyerekhadról. Valami jobbat szántam a kislányomnak, meg a kisfiamnak. Célunk elsősorban a gyerekközösség kialakítása volt, gondolván, ezen keresztül majd a szülők is összemelegednek. Először is, valami közös helyiséget kerestek. Igenám, de hogyan és honnan? — törték a fejüket. Végül, a többi lakó beleegyezésével, az egyetlen, négyszer hat méteres földszinti biciklitárolót hozták rendbe. Belenyúltak a zsebükbe is, az összegyűlt pénzen pingpongasztalt vásároltak és asztalifocit. Igaz, a helyiség fűthetetlen, de a lelkesedés találékonnyá teszi az embert. Télen kölcsön-villanyhősugár- zókkal, pokrócokkal eltömkö- dött ablakokkal igyekeztek bennmarasztalni egy kis meleget. Aztán megkezdődött a gyerekklub-élet. Zsigóné majd minden hétvégére kitalált valami szórakozást nekik. Hol pingpongcsaták folytak — ebben a felnőttek is részt vettek —, hol mesedélutánt tartottak vetítéssel. Majd megrendezték az első nasv közös műsort, a tavalyi Télapó-ünnepélyt. — Volt itt összmunka — emlékezett büszkén Juhászné. discót is rendeztünk. Az egyik család lehozta a hifi-tornyot, a zenére kitaláltunk mindenféle közös játékot. Most farsangkor bál is volt a Lévay utcában. Kétnapos. Szombaton a gyerekekkel közösen elkészítették a jelmezeket, ez maga külön remek szórakozás volt, vasárnap pe-, dig jött a nagy jelmezes felvonulás, utána bál. — Es a felnőttek? — Ha a kérdést úgy érti,’ mennyiben sikerült összehozni őket — vette át a szót Juhász Attila —, azt mondha-; tóm, jó fele részben eredményes volt a próbálkozásunk.1 Kialakultak a kisebb baráti társaságok. Jó itt lakni — Tavaly szilveszterkor öt-' venedmagunkkaí búcsúztat-] luk az óévet az egyik földszinti lakásban — nevetett Zsi-] góné — máig sem értem, hogyan fértünk el e'nnyien? Az meg természetes, hogy a lakógyűlések, után közösen mennek el sörözni, egy kicsit beszélgetni. Ismét Zsigóné szavait idézem: — Nagyon jó ebben a házban lakni. Anyósom állandóan azon csodálkozik, amikor kijön meglátogatni, hogy mennyi barátom, ismerősöm van! Nem igaz, hogy nem lehet kapcsolatot teremteni a lakótelepeken. Enélkül nem is élet az élet. A hosszúra nyúlt beszélgetés után Juhász Attila lekísért. Megmutatta a még szerény, de csupa jóakarattal kialakított kis helyiséget, ahová, mint mondta, szeretnének bordásfalat szerelni és egy kondicionáló biciklit szerezni a felnőttek részére. Csak az a 'bökkenő, hogy a lelitesedésen túl nincsenek anyagi lehetőségeik. Aztán kikísért egészen az utcáig, a betonoszlopokkal körbefogott árkád alá. — Ha be lehetne építeni — sóhajtott körbemutatva —, legalább két- három közösségi helyiséget nyerhetnénk ebből a holt térből. Azóta is az a gondolat motoszkál a fejemben. Lám. a Le Corbusier-eszmék milyen spontán igényként jelentkeznek, jelentkeznének — tűnődöm. Hányszor és mennyit írtunk már a lakótelepen bezárva, idegenként egymás mellett élő családokról. És itt a példa a Lévay utcában, hogy van igény és elég nyitottság az emberekben, de ehhez bizonyos tárgyi feltételek kellenének. Tényleg, miért nincs (nem függőkertről, úszómedencéről, netán futópályáról álmodoznak) nálunk ezekben a házakban legalább egy-két olyan üres helyiség, amit a lakók kedvük szerint kialakíthatnának és használhatnának? Akkora többletköltséggel járna? Talán érdemes lenne ezen elgondolkozni. S. Horváth Klára megjelent az új programfüzete ŐSZTŐL TAVASZIG 1982-1983
