Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
A természeti, g természetesen az idegenforgalmi tájegységek nem ismernek közigazgatási határokat. Nincs ez másként a Közép- Dnnavidék, vagy a Rácke- vei-Duna-ág esetében sem. Az üdülőterületek a fővárostól, Csepeltől, Pest megyén keresztül Bács-Kiskun megyéig nyúlnak, a terület túlnyomó része azonban mégis csak a ráckevei járásban terül el. Száz-száz- tízezer állandó lakos, nyaranta, különösen a forgalmas hétvégeken rajtuk kívül 60—80 ezer telektulajdonos, horgász, víkendház- gazda és kiránduló egészíti ki a népességet. Baffal Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke v Raffai Bélától a ráckevei járási hivatal vezetőjétől ez alkalommal azokra a mát, s a holnapot érintő kérdésekre kértünk választ, melyek az üdülőterület fejlődését érintik. — A Ráckevei-Duna-ági üdülőkörzetnek még nincsenek nagy hagyományai. A felszabadulás előtt a természet e nagyszerű ajándékát még nem fedezték fel maguknak a pihenésre, kikapcsolódásra vágyók. Szinte érintetlen - maradt a vidék az ötvenes években is. A hatvanas évek elején épültek az első hétvégi házak, vásárolták meg a nem itt őshonosok az első telkeket. — A járás örült az idegenforgalom pezsdítette fejlődésnek, de vajon tudott-e Hatvanezer vendég gondja A lakosság, s az üdülők hasznára lépést tartani az Igényekkel? — Az új lehetőség, hogy a Duna-ág, Apajpuszta és a bányatavak üdülőterületekké nőhetik ki magukat, jót tett a fejlődésnek. Például oly módon, hogy a parcellázásokból eredő bevétel megszaporította a tanácsok pénzét, sürgette a helyi lakosság és az itt üdülők érdekeit egyaránt szolgáló kereskedelem, közlekedés fejlesztését, a te'rület rendezését, a fejlesztési tervek kialakítását. Ugyanakkor az is igaz, hogy az említett bevételek — ma már jól látjuk •— meg sem közelítik a szükségleteket, azaz kiderült, hogy saját erőnkből, a tanácsok költségvetéséből önmagában lehetetlen megoldani a legsürgetőbb idegenforgalmi, üdülőhelyi, de természetesen lakossági célokat is szolgáló beruházásokat. Ehhez szükség van az üdülők tulajdonosainak közreműködésére, állami, azaz megyei és országos támogatásra, de természetesen a helyi lakosság összefogására is. — Ezt a célt segítendő alakult meg 1970-ben a Ráckevei- (Soroksári-) Duna Intéző Bizottság. Hogyan tudná megvonni az éppen most újjászerveződött társadalmi bizottság inűködé- sének mérlegét? — Az 1973-ban hivatalos rangra emelt társadalmi szervezet heroikus munkát végzett az elmúlt 12 esztendő alatt. Oldalakat tenne ki a felsorolás, ha mindazt számba vennénk, ami az intéző bizottság 55 ezer társadalmi munkásának keze munkája nyomán épült, s amivel gyarapodott a járás az elmúlt 12 esztendő alatt. Tévedés lenne azt hinni, hogy ezek a beruházások csupán a nyaralók, a telektulajdonosok érdekeit szolgálták-. A víz védelme, a rendezési tervek, a sétányok, a fásítás, az új utak elkészülte közös haszonnal járt. Dicséretes az a,buzgalom, ahogy az üdülőhelyi bizottságok gyakran megsokszorozták az állami támogatásként az Országos Idegenforgalmi Hivataltól, vagy más forrásból származó forintok értékét. Számos, hosszabb távú fejlesztési program például a parkerdők létrehozása szintén az intéző bizottság ötlete, kezdeményezése alapjáfi valósul meg. — Hogyan segítette a járás, a községi tanácsok és a lakosság a tervet, hogy ez a környék valóban fejlett, korszerű üdülőhellyé váljon? — Mindenekelőtt úgy, hogy a tanácsok is más léptékkel mérték saját feladataikat, s terveik készítésekor nem hagyták figyelmen kívül a már meglévő, vagy majdan ide építkező vendéglakosságot. Számos községben például a, vízvezeték, az elektromos hálózat, vagy az' utak építésekor az „együtt olcsóbb” elv alapján a község és az üdülőterület közösen építette meg a közműveket. Igaz, volt példa arra is, hogy a település és az üdülőhelyi közösség másmás utakat járt, s erőiket nem tudták, nem akarták koncentrálni. A járásnak kellett gondoskodni saját lakosságán kívül az üdülők ellátásáról, s úgy gondolom, hogy a területen működő áfészek, termelőszövetkezetek kiváló eredményekkel dicsekedhetnek. Olyan korszerű üzletek épültek, mint a taksonyi gazdabolt, a döm- södi AB€, a kiskunlacházi ÁFÉSZ Duna-parti étterme. Támogattuk az idényboltok nyitását, számtalan kiskereskedő kapott engedélyt. Ilyen módon jelentősen javítottuk» az üdülőhelyek élelmiszerellátását. Korszerűsítettük régi üzleteinket és vendéglőinket. Ráckevén például a Dunát, Kiskunlacházán a Kiskun éttermet. Sok horgászcikk bolt nyílt. A helyi tanácsok, a KIOSZ járási csoportja és a helyi kisiparosok ötlete volt a szolgáltatóház, melyek Dtt- naharasztin és Szigethalmon a lakosság és az üdülők megelégedésére működik. Megépült az 51-es út, kis- kunlaeházi átkelő szakasza Ráckeve és Szigethalom között jelentős munkát végzett a Dunán a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Tököl és Szigethalom között a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, Ráckevén az Aranykalász Tsz alakított ki parkerdőt, s ugyancsak ilyen kulturált liget fogadja majd a-kirándulókat Makád mellett is. Utakat kaptak a bányatavak, a Duna- parti üdülőhelyeken is segítették az utak építését a tanácsok. — Az elmúlt esztendőben Közép-dunavidéki Intéző Bizottság néven egyesült a dunakanyari szervezet. Milyen hatása lesz ennek a változásnak az üdülőhelyek és a tanácsok együttműködésére a Ráckevei-Duna- ág fejlődésére? — Azj átszervezés, az újjászervezés nem volt öncélú, az üdülők, s a helyi lakosság érdekeit egyaránt szolgálja. Okai, s céljai között csak a két legfontosabbat említeném. Még szorosabbra kell vonni a kapcsolatot a tanácsok, s az üdülőhelyek ügyes-bajos dolgait intéző társadalmi aktivisták között, hiszen az erők koncentrálásával eredményesebb lehet a fejlődés. E területek gazdái a helyi tanácsok, felelősségük egyetemleges. Saját választóik és a vendégeik érdekeit ötvözve átfogóan 'kell irányítaniuk a területfejlesztést. S ez a felügyelet elsősorA felújított Savoyal-kastély. A Magyar Építőművészek Országos Szövetségének alkotóháza kap benne helyet A népművészeti tájház Erdősl Agnes felvételei ban azt jelenti, hogy hosszú távon is gondolkodva kell segíteni és kezdeményezni a terület fejlesztését. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a lakosság és a telektulajdonosok közreműködése, társadalmi munkája is. Ezért már tavaly decemberben megbeszéltük az üdülőhelyi csoportok és a községek vezetőivel az együttműködés módszereit, s a legsürgetőbb teendőket. A tanácsok ennek érdekében üdülőhelyi albizottságokat alakítottak, melyeknek tanácsi bizottság tagjai közül választják a vezetőjét, társelnöke pedig a községhez tartozó üdülőhelyi csoport valamelyik tagja. Ez teremt lehetőséget arra, hogy minél jobb legyen az összhang. Az új üdülőhelyi albizottságok több községben már megalakultak, s május végéig minden községben elkezdték, illetve folytatják az eddig is szép eredményeket felmutató közös munkát. Hat hónap hajrában ;; ( \ Mit eszik hét végén a vendég ? A kérdésre a válasz roppant egyszerű, azt amit megvásárol a boltban. A további kérdezősködés pedig így hangzik: melyik boltban? Azt hihetnénk a végeredmény szempontjából a dolog tökéletesen mindegy, a Ráckeve és vidéke Áfész elnöke, Csóta Sándor, s a Du. na-ágat kedvelő üdülők esküsznek rá — éppenséggel nem közömbös, hogy az üdülőkörzet boltjaiban, vagy már a fővárosban megvásárolják útban a telek felé a hétvégi betévő falatot. , Sajátos, az üdülőkörzetekre jellemző tudathasadásos állapotban tevékenykedik a helyi áfész, s igyekszik a megfelelő, a folyton változó igényekhez igazodó ellátást biztosítani, Hogy nincsenek köny- nyű helyzetben, azt talán bizonygatni is felesleges, s hogy nem ülnek tétlenül felemás helyzetek felett szomorkodva, azt a tények sokszorosan aláhúzzák. Ili minden jobban fáj A négy nagy ABC-áruház és a kis boltok forgalma nyáron sokszorosára nő. Míg az egy négyzetméterre eső forgalom a megyei átlagot tekintve 59 ezer 100 forint, addig a ráckevei ÁBC-ben ugyanez a mutató 107 ezer 600 forintot tesz ki. így aztán aligha csodálható, hogy állandó a zsúfoltság — nemcsak, itt — s olyan megterhelést ró az alapellátás biztosítása az ófészre, ami a kulturáltság színvonalát olykor nem épp a kedvező irányban befolyásolja. S itt minden tokkal jobban fáj — állítják az ellátásért felelős kereskedők. A kétségkívül évek óta tapasztalható fejlődés ellenére is nehéz bizonyítani, hogy mindent megtesznek a jó és megfelelő áruválaszték előteremtéséért, ha olykor-olykor közbejön valami. Ha savanyú a tej, ha késik a friss kenyér, ha nincs sör a legmelegebb nyári napokon — az elmarasztaló ítélettel máris kész az üdülő. Nem bizonyítványmagya- rázgatás, nem is önsajnáltatás, amit a helyi áfész szakemberei is így fogalmaznak meg: egyszerűen kiszámíthatatlan, hogy egy-egy hétvégén mekkora rohamra kell a kereskedőknek felkészülniök. Ha jó az idő, akár egy óra alatt is megduplázódhat a terület lé- lekszáma, kocsikaravánok indulnak meg Kiskunlacháza, Ráckeve, Dömsöd felé — s enni, no meg inni, ugyebár a hétvégén is kell, sőt! Éppen ezért, a legváltozatosabb trükkökkel igyekszik a mintegy százezer üdülő számára biztosítani a kellő meny- nyiségű és minőségű árut az áfész. A legkészségesebb partnerei ez ügyben a termelőszövetkezetek. Nemcsak a helyi Kiskun, Pereg, Petőfi, hanem a csepeli Duna is, ahonnan az ízletes gomba érkezik a boltokba. Nagy segítséget' jelent a ráckevei Aranykalász tsz hűtőháza, ahonnan a mirelit kész- és félkész ételek garmadáját szállítják, s természetesen a hernádi csirke. A Március 15. Tsz az áfész kérésére már pénteken szállítja a friss húst, így nem kell a háziasszonyoknak még szombaton délelőtt is teljeá bizonytalanságban várakoz- niok — jön a csirke, nem jön a csirke. Szombat helyett péntek A húsellátás javítását szolgálja majd a térségben, ha a Bajai Húskombinátból rendszeresen indul majd túrajárat erre a vidékre, s a nyári időszakban húskészítményekkel látja el a boltokat. Alaposan megváltoztak a vásárlói szokások is, s tetszik- nem tetszik, ehhez bizony a kiváló szövetkezet címet el- ' nyert áfésznek alkalmazkodni kell. Míg eddig szombaton volt az igazi csúcsforgalom, most már pénteken rohamozzák a boltokat a vásárlók. Helyiek és üdülők egyaránt. Enyhíti a hétvégi — pontosabban szombati — nagy forgalmat az a kezdeményezés is, hogy amennyiben a helybeli lakosok közül, bárki pénteken 500 forintnál többet vásárol, nyereményszelvényt kap... A nagy ÁBC-k kétségkívül az ellátás fellegvárát jelentik. Cigányzene'meüett, romantikus környezetben jólesik a szokatlan ízes, pusztai élet, a gulyás, Apaj 9 egyik „szenzációja” p Tessék kikötni! A Haíászkert vendéglő Kiskunlac- házán az igazi szezonkezdettől csónakkikötőivel n várja majd a vizek szerelmeseit Szép György felvételei Nehezebb viszont a helyzet az üdülők közvetlen közelében, ahol' az egyszemélyes kisboltok nyitvatartását megoldani nagyon nehéz, csaknem lehetetlen. így nem marad más hátra, mint az üdülőtelektől távolabb, a faluban beszerezni a hétvégi élelmiszert. Szerződésben könnyebb És természetesen, nemcsak a boltok, áruházak, hanem a büfék, vendéglátóhelyek megannyi gondja is említésre méltó a térség idegenforgalma kapcsán. A Fekete Hollótól a Vadkacsáig, seregnyi étterem, kisbüfé szolgálja az éhes és főként nyáridőben szomjas utazót. Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon; magyarán a nem éppen nyereséges vendéglátó tevékenysége is hozzon valamit a konyhára az áfésznek, s a vendég is megtalálja a kívánt étket, az üzletek egy részét szerződéses vállalkozásban üzemeltetik. Gazdára talált, már a Fekete Holló, a Majosháza előtti Levegő csárda, kínálják a dömsödi Duna vendéglőt... Szerződésben talán köny- nyebb — remélik, hiszen a nagyobb érdekeltség, a jobb ellátást eredményezheti. Áz áfész vezetői már tavasszal megkötötték a szerződéseket legfőbb partnereikkel az alapvető cikkek szállítására. Felkészülten vágtak neki a sok tízezer ember hétvégi kívánalmait eléjük táró rohamoknak. Az őszinteség jegyében azért azt is hozzáteszik, nem lesz gondok híján az idei nyár, a sör egy-egy vérforraló nyári napon most is kevés, míg a borongósabb hétvégeken alig tudják majd eladni még a minimális keretet Is. Ezt a többletet azonban vállalják — még olyan módon is, hogy saját kocsijaikkal azonnal szállítják egy-egy üzletbe, vendéglátóhelyre a kért árucikkeket. S ami számukra kész ráfizetés, a vendégnek, nekünk, üdülőknek haszon, a kellemes pihenés alapvető feltétele ... Gáspár Mária
