Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
■ A Közép Dunavideki Intéző Bizottság tájékoztatója hmsr Nemcsak tüneti kezelés Az éltető élőm védelmében Sikeres premier Ladikok — akkuval Riasztó jelentések keserítik a Duna szerelmeseit. A tudományos megfigyelések és az egyéni tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy évről évre szennyczettebb a folyam. Medre eliszaposodik, tetején olajfoltok úsznak, a legkülönbözőbb ipari, mezőgazdasági és lakossági szennyvizek birkóznak a folyó öntisztító kétségével, fenyegetve a növény-, az állatvilágot, de mindenekelőtt az embert. E megállapítás egyaránt igaz a Duna fő ágára, s a Rácke- vei-Duna-ágra is. Az itt lakók szerint mások mellett a Csepeli Papírgyár is felelős azért, hogy ilyen rohamosan rosszabbodik a helyzet. Ál a szigeten Papp Béla, a Papíripari Vállalat csepeli papírgyárának termelési osztályvezetője szerint igazságtalan lenne éppen őket bűnösökké kikiáltani. S nemcsak azért, mert komolyan veszik a környezetvédelem ügyét, mert a számukra is kedves Duna-ág elszennyeződéséért nem terheli őket felelősség. Való igaz, hogy a hatalmas üzem ennek partján fekszik, innen nyeri a papír- gyártáshoz szükséges óriási mennyiségű ipari vizet, de egy vezetékrendszeren keresztül, átvezetve a szigeten, a nagy Dunába engedik a vizet, így a ráckevei ágat nem szennyezik. Ez természetesen önmagában még nem mentség a természet károsítására, ezért valóban jelentős beruházásokkal igyekeznek útját állni a vízrontásnak. Az üzemekben jelentős mennyiségű hulladék felhasználásával hullámpapírt, csomagolóanyagot és zsákpapírt állítanak elő. A cellulóz-, illetve papírgyártás során mechanikai, biológiai és vegyi szennyeződések keletkeznek. Korábban, 1975. körül a gyár hagyományos, ha úgy tetszik elavult tisztító berendezései már nem tudtak megbirkózni a nagy mennyiségű szennyvízzel. Többek között jól jelzi ezt, hogy évi 12 millió forint körüli bírságot fizettek. Milliós bírságok Szennyvíztisztító mű * Csepeli Papírgyárban Erdőst Agnes felvétele gia nyomán már nem kerülnek veszélyes anyagok a Dunába. Első helyen kell említeni az úgynevezett szenny lúg okát, melyek a cellulózgyártás káros melléktermékei. Hasznosítható lúgok Feltett szándékuk, hogy valamilyen módon ettől is megszabadulnak, a megoldáshoz vezető út azonban korántsem egyértelmű. Mindenekelőtt azért, mert a rostokat kiszűrő flotációs berendezés beruházására kapott kölcsön törlesztése jelentős terheket ró a vállalatra, másfelől pedig azért, mert hazánkban még nincs működő, mintául szolgáló, náluk is nagy biztonsággal alkalmazható ilyen tisztító berendezés. Három megoldás Zö- zül kell kiválasztaniuk a célravezetőt. Az első, hogy a lúgokat tartalmazó szennyvizet felére párolnák, majd valamilyen módon, például erre szolgáló lajtkocsiban ezt a a koncentrált vizet Dunaújvárosba szállítanák, ahol van olyan berendezés, mellyel kivonhatnák a vízből a lúgokat. Ellene szól ennek a lehetőségnek, hogy költségigénye folyamatosan magas. Házai tapasztalatok híján maguk fogtak kísérletbe, hogy kidolgozzák egy biológiai csepegtető testes tisztító technológia kimunkálásába. Ha ezek a kísérletek a várt eredményt hoznák egy valóságos kis üzemet kellene építeni, de vissza tudnák nyerni az újra hasznosítható lúgokat. * 500 Tulajdonképpen az előbbi megoldás egyik variánsa, melyet az éppen szomszédos Budapesti Bőripari Vállalat cserzőanyag-gyárával együtt valósíthatnának meg. A bőrcserzés során ugyanis éppen azokat a lúgokat lehet hasznosítani, amelyeket most a papírgyár jórészt a Dunába enged. A cserzőanyaggyár növelni szeretné kapacitását, ehhez több lúgra lenne szüksége. S ha így van, miért kellene ezt a szomszédban amúgy is megtalálható anyagot máshonnan beszerezni. Könnyen elképzelhető tehát, hogy közös beruházásban valósítják meg ezt a vizet tisztító, de egyben gazdasági hasznot is hozó beruházást. ★ KOI. A sokak számára ismeretlen fogalmat takaró három betű rövidítés, mértékegység. Azt jelzi, hogy a szennyvíznek hány kilogramm oxigénre van szüksége a regenerálódáshoz. Nos, 1975-ben a Csepeli Papírgyár kibocsátotta szennyvíznek a KOI-értéke még 75 tonna volt, ma alig haladja meg az ötven tonnát. A csökkenés nem kevesebb, mint az a kár, amit egy kisebb város szabadon beömlő szennyvize okozhat a Dunának. A tamaskodók szemünkre vethetik, hogy a veszély még így is óriási. Valóban az. De a természet sebeit csak lépésről lépésre tudjuk meggyógyítani. A dízel motorosnál olcsóbb, nem szennyezi a vizet, nem csap zajt, s az utasok is jobban szeretik, mint a régit. E tapasztalatokat szűrték le a Pest megyei Kishajózási Vállalat szakemberei a tavaly nyáron a Ráckeve és Kerekzátony közölt munkába állított, elektromotor hajtotta kishajóról. Ezért úgy döntöttek, hogy idén újabb hármat vásárolnak. A tervek szerint az új, hangtalan révjáratok — legalábbis a csendesebb hétköznapokon — Dömsöd és Makád, az Angyali-sziget és Ráckeve, Taksony és Szigetszentmiklós között ingáznak. Egy-egy ilyen hajó százezer forintjába kerül a vállalatnak, így a természetvédelmi kívánalmak mellett a gazdaságos- sági érvek is mellettük szólnak. Egyébként a tavalyihoz képest nem lesz változás az átkelő forgalomban, a hajók félóránként, illetve, ha szükséges, ennél gyakrabban közlekednek. Menetrend Olvasóink kérésére közöljük a MAHART személyhajójára- tainak menetrendjét, melyekkel kirándulás, kikapcsolódás gyanánt vízi úton közelíthetik meg hétvégi házaikat, vagy tehetnek kirándulást a szigeten. Ráckeve — Dömsöd — Tass A ráckevei vasút kikötőtől naponta 8.30, 13.30 és 18 órakor indul hajó. Ez utóbbi hétköznap Dömsödig, pénteken és szombaton végig közlekedik. Vasárnap és munkaszü- netes napokon Ráckevéról Dömsödre 19.30-kor is indul járat. Vissza, azaz Tassról Rácke- vére 10-kor és 16.20-kor indul hajó. Pénteken és szombaton a 19.30-kor induló hajó Dömsödig közlekedik. Dömsödről Ráckevére mindennap reggel 6 óra 15-kor, vasárnaponként 18.45-kor indul járat. A megállóhelyek: Ráckeve vasút, Ráckeve város, Kerekzátony sziget, Szigetbecse, Sólyomsziget, Dömsöd, Csepeli VM hgt., Neptun hgt., Postás hgt.. Tass. / Megközelíthető a sziget a százhalombattai halójáratokkal és komppal. Budapestről a Vigadó térről pénteken és a munkaszüneti napok előtt 18 óra 30-kor, vissza 19.50-kor indul a telkes járat. Szombaton reggel 6 óra 45- kor. vissza 8.10-kor. Vasárnap ezen a járaton kívül 17 óra 10-kor. vissza 18 óra 30-kor is van hajó. Saját tapasztalatuk bizonyítja, hogy jobban jön ki az, aki befizeti a kasszába a bírságot, mint aki környezetvédő beruházásokba kezd, mégis ez utóbbi megoldást választották. Első lépésként a korábban csak a Duna széléig elvezetett szennyvízcsatornát meghosszabbították a sodorvonalig. Ez ugyan csak tüneti kezelés, de arra mindenképpen jó, hogy a szeny- nyezett víz gyorsabban elfolyjon a területről, jobban keveredjen a többi vízzel. Ennél a megoldásnál lényegesen jelentősebb az a 100 millió forintos flotáló berendezés, amely atvíz rosttartalmát szűri és vonja ki. Ezek az elemi rostok azért jelentettek nagy veszélyt az élő vízre, mert nagyon sok oxigént kötöttek le, használtak el a Dunából. A víztisztító berendezés lf/Öp óta folyamatosan, üzemszerűen működik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s gazdasági haszonnal is járt. A hatalmas medence tetejéről ugyanis nagy mennyiségű rostanyagot fölöznek le, s ezt ismét felhasználhatják a papír- gyártás során. Nyolc évvel ezelőtt még 12 millióra, tavaly már csak 2 és fél millió forintra rúgott a Csepeli Papírgyárra kivetett szennyvízbírság. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az általuk alkalmazott technolóKis strandok — nagy gondjai Egyetlen remény a fejlesztés Itt a nyár, fürödni vágyik a tiszta levegővel kikapcsolódást nyújtó lehetőséggel cseppet sem elkényeztetett városlakó. S hol teheti mindezt? A zsúfolt fővárosi strandek aligha vonzanak bárkit is, viszont szívesen keresik fel a kirándulók a kevéssé ismert, kevéssé látogatott helyeket. Csakhogy a kisebb, történetesen a fővárost övező üdülőtelepeken levő strandok inkognitója nem tart sokáig. Előnyeiket hamarosan felfedezik a nyaralók, s akkor itt sem fogadja más kép a pihenni vágyót, csupán az, amely láttán egyből a szardíniásdobozra asszociál a víz után sóvárgó. A ráckevei és a tóalmást strand igazán nem tartozik e műfajban a nagyobbak sorába, sőt, ha egészen hűek akarunk lenni a valósághoz, inkább az apróbbak táborát szélesítik. A tóalmási mindössze 500, a ráckevei 518 személyt tud fogadni egyszerre, még ha a ráckevei szaunát is hozzászámítjuk — 8—10 személy izzadhat itt egyszerre — akkor is kevés... S tegyük hozzá, kevesen vannak, akik a forró nyári napon még a forró gőzben való szenvedést vállalják, sokkal inkább a hús hullámokban keresnének menedéket. A kis strandok mégis nagy gondot, komoly fejfájást okoznak üzemeltetőjüknek, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Barta Antal, a vállalat igazgatója érthető szomorúsággal említi, a kezdetleges állapotban átvett és kipofozott — felújított — strandok fejlesztése bizony már meghaladja a PVCSV erejét is. Pedig alaposan rájuk férne a bővítés, hiszen a Ráckevei-Duna-ágat hétvégeken sok tízezren keresik fel egy kis pihenés után vágyakozva. S ebben a pihenésben nem kis szerep jut a víznek, a strandoknak. Májusban a szokásos szezon előtti szemlét megtartották a fürdőkben, s a felkészülést is ellenőrizték, hogy az üzemeltetéssel a meleg nyári napokon minél kevesebb fennakadás legyen. Drága szezonnak ígérkezik az idei, legalábbis ami a felkészülés anyagi oldalát illeti. Kiderült ugyanis, hogy Ráckevén, az egyetlen ezer köbméteres teljesítményű kút gázos, amikorra néhány millióért a berendezést felszerelték, a kút hozama a felére esett vissza, a felújítás újabb milliókat vett ki a vállalat zsebéből, összességében mintegy hatmillió forintjába került a PVCSV-nek az idei szezonnyitó Ráckevén és Tóalmáson. S még egy fontos szempont, amely meghatározza a 82-es nyarat a ráckevei és természetesen a tóalmási strandon; s ez nem más, mint az, hogy az Gátak közt; szabályozva Közös kincsünk a víz , Budapesten, a város több pontján kis vastábla jelzi a műemléképületek falán, milyen magasan állt az ár az 1838-as jeges árvíz idején. S ha akadnak is. akik most, majd másfélszáz év múltán észreveszik ezeket a kis vízjelzőket, aligha töprengenek tett a nagy katasztrófa. A vízügyi szakemberek azonban nem felejtik, hogy az akkor még zátonyos, sziklás, szabályozatlan meder volt a hirtelen jött árvíz oka. Biztonságos védelem Mégis, csak 1904-ben született rendelet a szabályozásról. Gáttal zárták el a mai Rácke- vei-Dunát, s az egy mederbe kényszerített, felgyorsult víz maga mélyítette ki természetes medrét. E megoldás azonban új gondokat szült. A Rác- kevei-Duna partján élő sok halász, pákász kenyér nélkül maradt, a régi meder utánpótlás híján elmocsarasodott. Ezért két kiváló mérnök, Kvassay Jenő és Lampl Hugó irányításával az 58 kilométer hosszú Ráckevei-Duna két végén az 1910-es években zsilip épült. így született a mai, állandó vízszintű, lassú áram- lású tóhoz hasonlatos Ráckevei- (Soroksári-) Duna. Milyen feladatokat ró a környék lakói, s< az itt nyaralók számára oly-kedves víz a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságra? — kérdeztük Hrehuss Györgyöt, az árvízvédelmi és folyamszabályozási osztály vezetőjét? A vízügyi igazgatóság szakemberei — mint a vízvagyon gazdái és gondozói — elsősorban ma is elődeik szellemes és időtálló művét tisztelik ebben a vízrendszerben, hiszen ez nyújt biztonságos védelmet az árvíz ellen, a főváros lakóinak. Ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a lelassult víz jó néhány új feladatot ró rájuk. Illegális stégek A folyó ugyanis tetemes mennyiségű lebegő hordalékot visz magával, s amikor a zsilipen átfolyik, illetve azon szivattyúkkal átemelik, ezer tonna számra rakja le a hordalékot, az iszapot. Csupán a hajózáshoz szükséges meder kotrása, az iszap eltávolítása évente több millió forintba kerül. A Duna-ág újdonsült üdülési funkciója előtérbe helyezegészségügyi előírásokat, az Országos Vízügyi Hivatal idevonatkozó irányelveit maximálisan betartják, akár olyan áron is, hogy a medencék vizét azonnal leengedik a jár- ványveszély elkerülése miatt A zsúfoltság, a nem megfelelő strandhasználat maitt ugyanis e veszély Damoklész kardjaként állandóan ott lebeg valamennyi fürdőüzemeltető feje felett. A szűkös lehetőségekből egyetlen kiút kínálkozik, a fejlesztés, új medencék építése. A terv kész: tessék megkapaszkodni, egy új medence mintegy 70—80 millióba kerül mai árakon számítva ... Hogy ezt a vállalat még a helyi tanácsok összefogásával sem tudja előteremteni az nem lehet vita tárgya. Nem marad más hátra, minthogy maguk a strandolni szeretők is fokozottabb figyelemmel óvják, védik a medencék vizét, a zöldterületek tisztaságát, valóban pihennek, s nem rontanak ki- kapcsolódás címszó alatt. A vállalat erőfeszítései és a nagy- közönség jó irányú segítsége mellett azért nem reménytelen, hogy kellemesen lehet eltölteni egy-két kánikulai napot a ráckevei és a tóalmási strandokon. G. M. el rajta, miként is történhete a vízminőség védelmét, a szennyezések elleni védekezést. E tekintetben örvendetes változást hoz, hogy rövidesen elkészül az észak-pesti szennyvíztisztító telep, rekonstrukció és bővítés lesz a dél-pestinét is, s így tisztább víz folyik majd a Ráckevei-Dunában. A vízminőség javulására mégsem számíthatunk, mert ezzel párhuzamosan, az üdülőnépesség szaporodásának arányában nő .a helyi szennyezés. A szakemberek véleménye szerint különösen sok kárt okoznak az illegális, vízre telepített felépítményes stégek tulajdonosai, akik minden piszkot a Dunába juttatnak. Frős gátrendszer Régi, s jogos kívánsága a környék lakosságának, az üdülőknek, hogy rendezéssel, általános rekonstrukcióval szüntesse meg a vízügyi igazgatóság a környékre még mindig jellemző ősállapotokat. Hatalmas beruházásról van szó, amit jól jellemez, hogy csupán a felső 12 kilométeren elvégzendő munkák költségvetése 216 millióról szól. A gazdasági helyzet romlása, a takarékosság azonban ezt a tervet is megnyirbálta. Végül csak 10 és fél kilométer rendezését tudták elkezdeni, de ez is 116 millió forintba kerül. Ebből a pénzből jut a víztükör, a mederszélesség kialakítására, a kotrásra, a partvédelem megerősítésére. Ezzel a munkával eddig a főváros határain tűiig jutottak el. Vannak azonban olyan tennivalók, amelyeken nem lehet takarékoskodni. Szó esett már a milliókat felemésztő hajómederkotrásról, melyet már csak azért sem szabad egyetlen esztendőben sem elmulasztani, mert a következő évben dupla munkát kellene végezni. S ugyancsak a halaszthatatlan feladatok közé tartozik az árvízvédelem. A Cse- pel-szigetet, de a Duna bal partját is erős gátrendszer veszi körül, hiszen bárhol is történne gátszakadás, az nem csak az itt üdülőket, hanem a települések állandó lakóit, sőt az egész Duna-völgyet veszélybe sodorná. A hatodik ötéves tervidőszakban több mint százmillió forintos beruházással erősítik a gátakat és a védvonalakat. , 4 Megújuló zsilipek Rövid történeti visszapillantásunkban szó esett már a Ráckevei-Duna állandó vízszintjét biztosító Kvassay- és a tassi zsilipről. Mindkét, műtárgy derekasan szolgál immár hét évtizede, de most alapos javításra, rekonstrukcióra szorul. Erre is több mint het- venmillió forintot költ az igazgatóság ezekben az esztendőkben. Milyenné lesz az elkövetkezendő évtizedekben a ráckevei Duna-vidék, végezetül erre kértünk választ a vízügyi hivatal osztályvezetőjétől. Mindennél fontosabb, hogy biztonságos marad, az itt lakóknak, üdülőknek’ nem kell tartania az árvíztől. Minden bizonnyal a jövőben több pénz jut a mostaninál a partok rendezésére, a meder tisztítására is. De igazi szépségét, eredeti vonzerejét csak akkor őrizheti meg ez a táj, ha lakói, mint igazi, kivételes természeti kincsré, úgy vigyáznajc rá. A névvel nem Jelzett cikkeket Csulák András írta.
