Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

2 xMüap 1982. JÜNIUS 6., VASÁRNAP IA HÉT VILÁC P 0 LITIKAI KÉRD CSU HPißS, Döntések előtt a feszültséggócokon Harcok a PalkbnJszigeteken — Az izraeli légitámadások Szovjet állásfoglalás a nukleáris rakétafegyverek ügyében Nézeteltérések az első napon Csúcsértekezlet Verscilles-bm A Newsweek amerikai heti* lap cikkírójának statisztikája szerint a második világhábo­rú befejeződése óta 145 helyi háborút vívtak, beleértve a gyarmatok népeinek függet­lenségi harcait az „anyaor­szág” ellen. Ebbe a 145-ös adatba a hetilap szerint bele­tartozik a mostani Falkland- szigeti brit—argentin tengeri­szárazföldi csata csakúgy, mint az iraki—iráni háború. Ez az adat nem tartalmazza természetesen azokat a fe­szültséggócokat, amelyeken „se háború, se béke” helyzet ural­kodik, azaz formálisan nem viselnek hadat az egymással ellenséges viszonyban levő fe­lek, de tüzérségi párbajok zaj­lanak le közöttük, s repülőgé­peik légi csatákat vívnak. Ezek a feszültséggócok mérge­zik az általános nemzetközi légkört. Sőt — mint az a^hét végén történt Izrael Libanon elleni súlyos, emberéletek tu­catjait követelő terrorbombá­zásaival — azzal fenyegetnek, hogy olyan helyi háborúvá alakulnak, amelynek tovább­terjedését — ha egyszer az események ellenőrizhetetlenné válnak — rendkívül nehéz lesz megakadályozni. Hírügy­nökségek egybehangzó jelenté­sei szerint Tel Avivban „dön­tésre szeretnék vinni” a dol­gokat, s Libanon elleni táma­dást fontolgatnak. Ugyanígy döntés előtt áll a teheráni hadvezetés is, hogy átlépje-e vagy sem az iráni—iraki ha­tárt. Döntésre szeretné vinni az események sorozatát a brit hadvezetés is, amely a Falk- land-szigeteken felsorakozott Port Stanley (Porto Argenti­na), a főváros elleni offenzí­vára. De el lehet azt is mon­dani, hogy az Egyesült Álla­mok kormányzata is „döntés előtti helyzetbe” került, hiszen arról kell határoznia, hogy ésszerűbbé teszi-e majd ma­gatartását a június 29-én Genfben megkezdődő szovjet —amerikai nagyköveti tárgya­lásokon. HOGYAN ALAKULT A HÉ­TEN A FALKLAND-VÄL­sag? Az angol elitcsapatoknak — amelyek a NATO keretében hadgyakorlatok egész során vettek részt, és amelyek bősé­ges utánpótlást kapnak az Egyesült Államokból a leg­modernebb rakétafegyverek­ben — sikerült kiszélesíteniük hídfőállásaikat a Falkland- szigetéken és elfoglalniuk egy stratégiai hegycsúcsot, amely uralja a Port Stanley (Porto Argentino) felé vezető útvo­nalakat. Brit ejtőernyős egysé­gek bevetésével az angol had­vezetés a szigeten több ponton is teret nyert, és jelenleg ar­ra készül, hogy teljesen körül­zárja a Falkland-szigetek fő­városát. Buenos Aires ide és ennek környékére vonta ösz- sze a szigetet védelmező csa­patait. London arra számít, hogy ezek több katonai kény­szerítő tényező nyomán kapi­tulálni fognak. Egyrészt azért, mert nem kaphatnak utánpótlást sem élelmiszerben, sem hadianyagban az argentin partoktól oly távol fekvő Falkland-szigeteken. Az ar­gentin szállítórepülőgépek ugyan hatótávolságban elérhe­tik a Malvin-szigeteket, aho­gyan Buenos Airesben a Falk- land-szigeteket hívják, de részben az angol hadiflotta, másrészt pedig a már szige­ten tartózkodó angol egységek légelhárítása akadályozza, hogy a küldemények eljussa­nak a védőkhöz. A brit had­vezetés másrészt arra is szá­mít, hogy az angol hadgya­korlatokban kipróbált elitcsa­patokkal szemben , olyan ar­gentin újoncalakulatok har­colnak, amelyeknek kevés ki­képzési tapasztalatuk van. Ezért London szeretné a ka­tonai döntést minél előbb a maga javára kikényszeríteni. Annál is inkább hat reá az „időtényező”, mert egyrészt a sarkvidékhez közeli terület té­li időjárása a jelek szerint már „letette névjegyét”: a héten leesett az első hó, és rendkí­vüli szélviharok teszik nehéz­zé a katonai műveleteket. S tekintve, hogy Anglia mint­egy 13 ezer kilométerre fek­szik a Falkland-szigetektől, a szárazföldön partra tett brit egységek csakis a hadihajó­flottára számíthatnak mint „hátországra”. S ha eljön a téli tengeri viharok időszaka, ezeknek a hajóknak kikötőkbe kell lehorgonyozniok, nem folytathatják manővereiket a nyílt tengereken. London szá­mára azért is sürgős a „dön­tés kikényszerítése” Port Stanley ügyében, mert mind több latin-amerikai ország so­rakozik fel Argentína mögött, s jelenti be, hogy kész katonai segítséget is nyújtani Anglia ellen. Eddig már Nicaragua és Guatemala tett ilyen konkrét segítségnyújtási ajánlatot, s további közép- és dél-amerikai államok kormányai is hasonló bejelentést fontolgatnak. Nyilván ez késztette Washing­tont is, hogy „rugalmasabb ál­láspontra” hívja fel a színfa­lak mögött a brit kormányt. Az Egyesült Államok ugyanis tel­jes mellel Anglia támogatásá­ra vállalkozott. Washington at­tól tart viszont, hogy a Falk- land-háború elhúzódása kato­nailag is szembefordítja a nyu­gati félteke sok országát Nagy- Britanniával, s az Egyesült Államok emiatt kényes hely­zetbe kerül. Ha ugyanis vál­tozatlanul teljes mellel Anglia mellett áll a viszályban, nö­veli az Amerika-ellenes érzel­mek amúgyis oly nagy meg­nyilvánulását a Rio Grande del Norte folyótól déli terüle­teken. a washingtoni lapok különösen azóta írnak aggo­dalommal erről, mióta az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége az ENSZ Bizton­sági Tanácsában együtt emelt vétót egy spanyol tűzszüneti javaslat ellen, s akadályozta meg ezzel, hogy a világszerve­zet e fontos testületé érvényes határozatot hozzon az ellensé­geskedések ^ megszüntetésére való felhívás ügyében, MIÉRT BOMBAZTATOTT TEL AVIV LIBANONI TERÜ­LETEKET? Az izraeli kormánykörök „in­doklása” olyan, amilyent csak úgy lehet jellemezni, hogy Tel Aviv a „dzsungel törvényeit” szeretné meghonosítani a nem­zetközi kapcsolatokban. Az izraeli vezető körök arra hi­vatkoznak, hogy Londonban merényletet követtek del or­száguk diplomáciai missziójá­nak vezetője ellen, s hogy a nagykövet állapota életveszé­lyes. A gyanúsítottak között — akiket a brit rendőrség őrizet­be vett —, az izraeli magya­rázkodás szerint, közel-keleti arab állampolgárságú szemé­lyek vannak. Ez volt az „in­dok”, amellyel elindították az izraeli repülőgépeket, hogy „álljanak bosszút”, s indítsa­nak terrorbombázásokat Bej­rút melletti és dél-libanoni „célpontok” ellen. Az akciónak a hírügynökségi jelentések sze­rint mintegy 200 halálos áldo­zata van. de a romok eltakarí­tása még folyamatban van, s valószínűnek tartják, hogy még sok százan estek áldoza­tául az izraeli terrorbombázá­soknak. Valójában persze a londoni merénylet „megbosszulása” csak ürügy Tel Aviv számára. Hiszen immár hónapok óta az izraeli légierő állandó berepü­léseket hajt végre libanoni te­rületek fölé, s szinte minden­naposak a légitámadások az ottani települések ellen. Tel Avivban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy Libanon déli és középső részét Izrael „saját biztonsági előövezeté- nek” tekinti, s feljogosítva ér­zi önmagát, hogy ott saját be­látása szerint hajtson végre katonai műveleteket. Mindezek nyomán a világsajtó kommen­tátorai joggal jegyzik meg: az izraeli vezetők minden jel sze­rint Dél-Libanon elfoglalására tesznek előkészületeket. MI A FÓ MONDANIVALÓ­JA A SZOVJET ÄLLÄSFOG- LALÄSNAK A GENFI TÁR­GYALÁSOKRÓL? Szovjet részről a héten is­mét világossá tették, hogy nem szabad összekeverni két különböző dolgot. Moszkvában üdvözölték és helyes irányba tett lépésnek nevezték, hogy az Egyesült Államok kormányza­ta végre újra hajlandóságot mutat arra, hogy felújítsa a legpusztítóbb fegyverrendsze­rek csökkentésére vonatkozó tárgyalásokat a Szovjetunióval. Más kérdés, viszont, hogy Washingtonban ezt milyen tár­gyalási alapról akarják kez­deményezni. Az a javaslat, amelyet Ragan amerikai elnök ismertetett — mint szovjet részről rámutattak — nem al­kalmas arra, hogy gyümölcsö­ző megbeszélések kezdődjenek, s megállapodás jöjjön létre a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között. Mit is javasolt Reagan el­nök? A csökkentést leszűkí­tette a szárazföldi és tengeri indítású, nukleáris rabbanófe- jekkel elátott interkontinentá­lis rakétákra. Az elnök javas­latában nem szerepelnek a ne­hézbombázókon elhelyezett nukleáris robbanófejekkel el­látott rakéták. Reagan terve­zete az első szakaszban a szá­razföldi nukleáris robbanófejű rakéták „radikális csökkenté­sét” irányozta elő és kisebb mértékben a tengeri hadásza­ti támadó fegyverekét. Első pillantásra talán vonzó ez a nagy radikalizmus. De rögtön kitűnik annak egyol­dalúsága, ha megnézzük, hogy milyen összetételű is a szovjet illetve az amerikai ra­kéta-nukleáris arzenál? A Szovjetunióban a földi indí­tású rakéták hordozzák a nuk­leáris robbanófejek hetven százalékát. Az Egyesült Álla­mokban ugyanez az arány csu­pán húsz százalékos és a többi atomrobbanófejet tengeralatt­járókon, illetve nehézbombá­zókon helyezték el. Világos ezek után, hogyha a fő hang­súlyt a szárazföldi indítású rakéták csökkentésére helye­zik és a nehézbombázókat tel­jesen kihagyják a tárgyalások­ból, akkor egy ilyen alapon létrejövő egyezmény a Szov­jetuniót juttatná hátrányos helyzetbe. Hiszen megfosztaná önmagát a nukleáris robbanó­fejeket célba juttató eszközei nagy részétől, miközben az Egyesült Államokat alig érin­tené ez a csökkentés. Vagyis a jelenlegi megközelítő egyen­súly a hadászati támadó' fegy­verekben, az Egyesült Államok javára tolódna el rendkívüli módon. Világos, hogy ez meg­sértése volna a kölcsönös, egyenlő biztonság elvének, amelyen minden eddigi SALT- megállapodás nyugodott. Jogos tehát a Szovjetuniónak az az igénye, hogy még a tárgyalá­sok kezdete előtt Washington vizsgálja felül álláspontját, s igazítsa a realitásokhoz csök­kentési javaslatait. Iraki repülőgépek szombaton délelőtt bombatámadást intéz­tek Ham iráni város ellen, az iraki—iráni front északi sza­kaszán. A légitámadásnak leg­kevesebb 40 halálos és 150 se­besült áldozata van. A hírt először hivatalosan az ÍRNA iráni hírügynökség jelentette, később az INA iraki hírügy­nökség egy iraki katonai szó­vivőre hivatkozva megerősítet­te. Ugyancsak szombaton dél­előtt Ahmed Sékou Touré guineai államfő elnökletével a Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter ötnapos kanadai hivatalos látogatásának befejeztével szombaton az Alberta tarto­mánybeli Calgarybó l New Yorkba utazott. A külügymi­niszter részt vesz az ENSZ- közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakán. Befejezve egynapos hivata­los baráti látogatását, pénte­ken este elutazott Bukarest­ből a lengyel párt- és állami küldöttség, amely Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a nemzeti megmentés katonai tanácsa elnöke, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök ve­zetésével tartózkodott Romá­niában. Az otopeni repülőtéren Ja­ruzelskit és kíséretének tagjait Nicolae Ceausescu román ál­lamfő, az RKP főtitkára veze­tésével az RKP és a román ál­lam vezetői ünnepélyesen bú­csúztatták. A megbeszélésen áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, s a felek elégedetten nyilatkoztak a politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken meglevő együttműködésekről. Tárgyaltak a kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének lehetősé­Az ENSZ Biztonsági Taná­csának szavazásán — magyar idő szerint péntek éjfél után — Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok megvétózta azt a határozati javaslatot, amely haladéktalan tűzszünetre és a korábbi határozatok végre­hajtására szólította volna fel a Falkland- (Malvin-) szigete­ken háborúban álló brit és ar­gentin felet. Mint később kiderült, Rea­gan elnök és Haig külügymi­niszter Párizsban már mást gondolt és tartózkodásra szólí­totta fel az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetét, de az uta­sítás Párizsból Washingtonon keresztül tíz perccel a szava­zás után érkezett meg, s Jeane Kirkpatrick amerikai ENSZ-nagykövet már csupáp magyarázkodni tudott. Az argentin képviselet a szavazás után kiadott nyilat­kozatában hangoztatta, a ket­tős vétó megakadálybzta a BT-t abban, hogy betöltse az alapokmányban ráruházott feladatát a béke és nemzet­közi biztonság fenntartásában. szaud-arábiai Dzsiddában ölt össze, az iszlám konferencia szervezetének bizottsága, hogy a 20 hónapos eredménytelen békeközvetítési kísérletek után, újabb erőfeszítést tegyen a két ország közötti háború be­fejezésére. Iraki közlemény szerint a légitámadást megtorlásul in­tézték az iráni város ellen, mert az iráni légierő repülő­gépei pénteken támadták Basra iraki várost. A korszerű műszaki eljárá­sokra épülő kereslet növelésé­vel, a nemzetközi kereskede­lem és pénzügyi rendszer ösz- szehangolásával a világgazda­ság új alapokra helyezését ja­vasolta Mitterrand köztársa­geiről, különös tekintettel a gazdasági együttműködés szé­lesítéséről. A megbeszélésről Bukarest­ben kiadott közlemény utal ar­ra, hogy Nicolae Ceausescu és Wojciech Jaruzelski kölcsönö­sen tájékoztatást adott az or­szágukban folyó szocialista építő munka menetéről. Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy a lengyel nép a LEMP vezetésével sike­resen oldja meg problémáit, biztosítja Lengyelország fejlő­dését a haladás és a szocializ­mus útján. Az előrejelzéseknek megfe­lelően a Szahalin-szigeten fo­lyó szovjet—japán közös kő­London látja, hogy saját kato­nai erejével nem tudja meg­vetni a lábát a szigeteken, most közös angol—amerikai katonai támaszpontot akar lét­rehozni rajta. Változás történt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Varsói Bizottságának élén. A pártbi­zottság eddigi első titkára, Stanislaw Kociolek, szombaton lemondott tisztségéről. Az ülésen Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a KB Politikai Érezhetően kiéleződött a nyugatnémet belpolitikai csata a vasárnap sorra kerülő ham­burgi tartományi választások előtt. Franz Josef Strauss, a Ke­resztényszociális Unió elnöke, bajor miniszterelnök, a CSU müncheni kongresszusán pén­teken este elhangzott beszé­dében rendkívül éles hang­nemben támadta a szociálde­mokrata—szabaddemokrata kormánykoalíciót. Strauss azt a várakozását hangoztatta, hogy a vasárnapi hamburgi választáson az SPD „drámai vereséget” szenved, a CDU pedig „nagy ugrást” tesz előre az Elba partján. A kormánykoalíció pártjai úgy értékelték Strauss felszó­sági elnök az amerikai elnök­nek, s a legfejlettebb tőkés ipari országok kormányfőinek a versailles-i csúcsértekezle­ten. Jobert francia külkereskedel­mi miniszter közölte, hogy a megbeszélésen éles ellentétek merültek fel, s nem jutottak közös megegyezésre. Jobert ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatok kérdése része egy „csomagnak, s azon belül az egyes elemek összefüggnek egymással. Michel Vauzelle, az Elysée-palota szóvivője ki­jelentette: az Egyesült Álla­mok teljesen elszigetelődött, a konferencia többi résztvevője egyöntetűen ellenezte azt az amerikai követelést, hogy szi­gorúbb hitelfeltételeket tá­masszanak a Szovjetunióval szemben. ★ Több ezren tüntettek szom­baton délután Párizsban Reagan amerikai elnök impe­rialista és atomfegyverkezési politikája ellen. lalását, hogy a CSU elnöke o bonni kormányhatalom meg­szerzésére akarja felhasználni a hamburgi választásokat. Helmut Schmidt kancellár a Bergedorfer Zeitung szombati számában megjelent cikkében azért szállt síkra, hogy Ham­burgban az SPD és az FDP alakítson közös szenátust, ami a bonni kormányhatalomról folyó felesleges vitáknak is véget vethetne. Willy Brandt, az SPD elnöke amerikai új­ságírókkal folytatott beszélge­tésében annak a véleményé­nek adót hangot, hogy a ham­burgi választások, ha nincse­nek is döntő jelentőséggel az NSZK politikai jövőjére, je­lentős mértékben kihathatnak a központi kormány sorsára is. Árkus István Dzsiddábsn ülésezik az iszlám konferencia írek Ihm városát bombázta Befejeződött Jaruzelski látogatása Lengyel—román tárgyalások Kettős vétó a Biztonsági Tanácsban t Elvetett határozati javaslat A Biztonsági Tanácsban Parsons brit (balra), és Kirkpatrick asszony amerikai ENSZ-képviselő (jobbra), a tűzszünet ellen szavaz. Tokió pártfogolja a szovjet-amerikai párbeszédet Reagan—Szuzuki találkozó Marian Wozniakot választották meg Új varsói első titkár Tartományi választások Hamburgban Strauss éles basgú támadása olaj- és földgázkutatási mun­kálatok kérdése alkotta a pén­tek délután megtartott Rea­gan—Szuzuki találkozó egyik fontos témáját. A tokiói sajtó párizsi jelentése szerint a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati hitelek feltételeinek amerikai megszigorítási javas­latára, a japán kormányfő az­zal a határozott kéréssel vá­laszolt: az Egyesült Államok újítsa fel az amerikai szaba- dalmaztatású próbafúrógépek szankcióként leállított szállí­tását. E követelés teljesítésén kívül Tokió csak azzal a fel­tétellel támogatja a COCOM- hoz hasonló, hitelellenőrző nyugati szerv létrehozásának washingtoni indítványát, ha az új bizottság hatásköre nem terjedne ki a már megígért hi­telekre, valamint a magánjel­legű pénzintézetek kölcsönétre. Az ENSZ-közgyűlés küszö­bönálló második rendkívüli le­szerelési ülésszakáról szólva, Szuzuki pártfogolta a szovjet- amerikai tárgyalások eredmé­nyes előrevitelét a hadászati fegyverek csökkentéséről, és az európai közepes hatósugarú nukleáris fegyverekről. Bizottsága nevében Marian Wozniakot, a politikai bizott­ság póttagját, a központi bi­zottság titkárát ajánlotta Kociolek utódjául. Az egybe­gyűltek Wozniakot titkos sza­vazással megválasztották a LEMP Varsói Bizottságának első titkárává.

Next

/
Thumbnails
Contents