Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

Eperszüret a szigeten Ä szomjazó határ esőre vár A HcrceghaLmi Kísérleti Gazdaságban ötszáz hektáron takarítják be a lucernát. PEST MEGYE. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ara; 1,40 forint 1982. JÜNIUS 6., VASÁRNAP Kánikula a víz mellett Menjünk a strandra! Az igazi tömeg a déli harangszó idején érkezett a dömsödl pénztárhoz Akik kevésbé bírták a meleget, farmerben gázoltak a vízbe. Erdősi Ágnes1 felvételei | Tíz napja van a határnak § — mondják a szakemberek § —* tíz nap ahhoz, hogy a § növények vízhez, esőhöz ^ jussanak a június elejei £ forróságban. Az elmúlt hé- i ten hullott csapadék | ugyanis kevésnek bizo- S nyúlt. A búza, a kukorica 5 szomjúságát éppen csak $ hogy oltották a záporok. A § megye északi és nyugati § részén — a kapott tájékoz- S tatás szerint — 30—40 mil­5 liméter, a déli, délkeleti | térségben, a ceglédi és a § dabasi járásban mindössze ^ 20—25 milliméter, a ha- § gyományosan száraz terülc- | teken, Monor környéken I még ennél is kevesebb eső 6 esett. Az egész országban, de különösen Pest megyé­^ ben szárazak a földek. Sze- | rencsérc a kapások még k kevésbé érzik a víz hiá- § nyát, szépen nő a napra- ^ forgó és a kukorica is. S Előbbi már négy-öt levelet í is hajtott, a tengeri is kö- S veti a gyors növekedésben. Tavasszal a gazdaságok kö­zül jó néhány panaszkodott a cukorrépavetésekre. Azóta megváltozott a helyzet, e fon­tos ipari növényünk egyebek között a nagykátai járásban gazdálkodó tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz-ben is biz­tató képet mutat. Befejeződött a zöldségfélék, a paprika, a paradicsom szán­tóföldi palántázása, aminek különösképpen használt a hé­ten lehullott csapadék. Sajnos, a megye gazdaságainak öntö­zőkapacitását csak kis mér­tékben veszik igénybe az ér­dekeltek, a költségek, a be­rendezés munkaigényessége, netán korszerűtlensége miatt. A ráckevei Aranykalász Ter­melőszövetkezet, amelyik ide­jekorán létrehozta modern ön­tözőrendszerét, az idén is si­kerrel veti be a locsolóeszkö­zeit egy-egy aszályos perió­dusban. A lucernabetakarítás lénye­gében befejeződött. A nagy­üzemek többségében, köztük a Herceghalmi Kísérlett Gaz­daságban jó minőségű szénát sikerült kazlakba rakni, vagy mint a pátyi Zsámbéki Me­dence Tsz-ben értékes, szárí­tott takarmány alapanyag­ként értékesítik a pillangós növényt. Réti szénából az át­lagosnál jóval «többet kaszál­hattak le a tsz-ek, a tavalyinál 25—30 százalékkal nagyobb menniységre tettek szert az idén. Megkezdődött a szamóca­szüret a Szentendrei-szigeten. A tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezetben szerda óta sze­dik az illatos gyümölcsöt, igaz, értékesítési lehetőségeik igen kedvezőtlenek! Az eper kilo­grammonkénti felvásárlási ára a napokban ugyanis 25 forint volt, miközben a Zöldért standjain 50 és 60 forint kö­zötti összegért vehette meg a fogyasztó. Érik a ropogós cseresznye: a Jabulai, a Bigarró. E termé­ket — a kapott információ szerint — kilogrammonként 6 forintért veszik be a kereske­dők. Ny. Faggyejev Budapesten A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXVI. ülésszakára szombatom Buda­pestre érkezett Nyikolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár fo­gadta. C9a: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Begyepesedve nincs élet Elemzés után mi a megoldás? Nehezebb, de megéri 4. oldal: Küzdelmek nélkül Helyettük senki sem dönthet 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Tisztelgés a Sziklás felett A szünet egy coíára szólt 8. oldal: Megkezdődött a váci búcsú A közjó szolgálatában A tavasz utolsó hétvégéjé­vel szemben az első júniusi, kánikulával kezdődött. Leg­alább harminc fok árnyékban! Hajnalban vékony fátyolfel­hők mögött bújócskázott még a nap, távolba sem lehetett nagyon látni, márpedig ez csa­padékmentes időt jelent. Csak helyi időjárási tényezők ala­kíthatnak ki záport, zivatart. A Medá’rd előtti szélcsend ez? Ezrek vélték úgy, hogy ha az erdők árnyékába vonulnak, vagy 23—24 fokos vízbe me­rülnek a strandokon, felüdül­hetnek. Bakancsosok hátizsák­kal, kerékpárosok horgász­bottal, autósok sátorral, csó­nakkal a csomagtartón keltek útnak. Az fii-es úton Taksonyig karavánban haladtak az autók, azután gyorsan szétszóródott a sor. A Ráckevén termálvíz­ben pancsolhattak a kicsik, úszkálhattak a nagyobbak, fél tizenegykor már több százan voltak. Dömsödön a Duna-ág partján hasonló tájban is so­kan napoztak. A víz itt’ is kel­lemesre melegedett, s élvezői bizonyára nem bánták, hogy nem volt zsúfolt az elkerített kicsiny folyószakasz. B. G. KGST Kooperációk A mai nehéz világgazdasági helyzetben különösen nagy a KGST-országok közötti gyár- társszakosítás és termelési ko­operáció jelentősége. Sok példa igazolja, hogy éppen a szoros együttműködés teremtette meg a nagyobb sorozatú, gazdasá- gos gyártás és a műszaki fej­lesztés feltételeit, s kölcsönö­sen bővítette egymás termékei számára a piacot. EGYÉRTELMŰ H ajlamosak vagyunk rá, csupán feketén, fehé­ren ítéljük meg egy- egy változtatás következ­ményeit, hatásait, azaz sommásan vagy jónak, vagy rossznak mondjuk azt, amiben elhatároztatott a lépés. Az élet, mint álta­lában, az emberi cselekede­tek környezetében sem tűri azonban o kizárólagosságot, hanem a színek ezernyi árnyalatát mutatja fel, szinte figyelmeztetően, ke­rüljük a végletességet, lás­suk meg a cselekvési lehe­tőségek és a következmé­nyek bonyolult összefüggé­seit. Tíz esztendeje egy olyan települése volt a megyé­nek, ahol már nem fogadta falai közé az általános is­kolásokat az oktatás alap­fokú intézménye. A gyere­kek valamelyik szomszédos településre utaztak tanulni egyre többen,, mivel fél év­tized múlva már öt ilyen falu volt, napjainkban pe­dig hét van. Az iskolakör­zetesítés címszó alatt meg­ismert intézkedések, kívánt és végrehajtott változtatá­sok egyértelműen indokolt­nak tűntek, hasznosságuk • — a körzeti iskola maga­sabb oktatási színvonalával, jobb tárgyi feltételeivel — kézenfekvőnek látszott. A gyerekek szerény száma, a település népességének csökkenése, az otatási célú épület elavultsága mind­mind azt erősítette, jó el­gondolás a körzetesítés, akkor- is, ha a szülők — 6s ez igazán érthető volt — nem lelkesedtek, bizal­matlanul fogadták az újat, a nem ismertet. Természe­tesnek látszott áz is, hogy ha nincs általános iskola, akkor az óvoda szintén fe­lesleges, ma azonban ott tartunk, hogy három olyan településen is, ahol nélkü­lözik az általános iskolát, az óvodát létre kellett hoz­ni, illetve fenntartani, mert szükség van rá. Kisoroszi­ban például félszáznál is több fiúcska, leányka óvo­dás, míg idősebb társaik nem helyben járnak iskolá­ba, azaz a mostani óvodá­sokra is majd e korai in­gázás vár. Takargatva mondandónk lényegét, azt pedzenénk, ha kell az óvoda, vajon nem kell-e az iskola is? Nem erről van szó. Gondo­latmenetünknek az a célja, hogy nyomatékossá tegyük a konkrét ügyben hozott döntés és az ügyekben álta­lában hozott döntés közötti lényeges különbséget, mi­vel keveredésük gyakori, kedvezőtlen hatással jár. Példánknál maradva: egy- egy település esetében való­ban indokolhatják nyomós tények az általános iskola megszüntetését, ám a kör­zetesítés, mint módszer, mint megoldás általában a kistelepülések oktatási gondjaira, csak nagy kö­rültekintéssel alkalmazha­tó. A népesség fogyása ugyanis, ami érvként sok­szor elhangzott a körzete­sítés mérlegelésekor, bo­nyolult folyamat, nem egyetlen hatás következmé­nye. Abból a szomorú tényből, hogy például Ivolytölgyesen tizenkét hó­nap alatt hatszor annyian hunytak el, mint ameny- nyien születtek, merészség lenne arra következtetni, ez végleges, megállíthatat­lan folyamat, nincs ellene mit tenni. Valójában arról van szó az említett faluban és másutt is, hogy sokféle ok, közötte az iskola meg­szüntetése felgyorsította a népesség fogyását. Elsősor­ban azok a fiatalok men­nek el, akiknek gyermekei születnének, akik házat építenének, akik esetleg nem akartak távozni a te­lepülésről, de útnak in­dulnak, mert ez sincs, az sincs, már iskola sem ... Még nyomatékosabbá vá­lik ez a szándék akkor, ha a körzeti iskolában nem tudnak napközis elhelyezést adni a bejáró gyerekeknek, azaz indulhat haza a ne­buló, de hová, kihez?! A népesség fogyásának fel- gyorsulása nem csupán az érintett településre hat, hanem például a másikra is, ahol a körzeti iskola van, hiszen megtörténhet, néhány esztendő után már a körzeti iskolába sem lesz elegendő beiratkozó... A felkerekedő családok ugyanis nem a szomszédos községekbe mennek, ez a legritkább eset, sokkal gyakoribb, hogy távolabbra kö' ‘őznek! orengésre okot adó fo­lyamat, irányzat, ami azonban tapasztala­taink szerint nem kan ele­gendő figyelmet. Esetleg ez a figyelem csupán annyi lehetne, hogy az óvoda a '-é-őbhiekben iskolaként szolgálhatna tovább, fo­lyamatosságot kínálva a szülőknek, egvben bizta­tást a jövendő szülőknek, hogy lám, nem okvetlen el­kerülhetetlen a gyermek utaztatása. A rugalmassá­got, az adott helyzetre testre szabott megoldásokat - hiányoljuk tehát, amivel a túlzott magabiztosságú egy­értelműség áll szemben. Most már hosszabb idő­szak tanulságai figyelmez­tetnek rá. hogy csakis az lehet egyértelmű: mellőzni kell az egyértelműnek lát­szó módszereket általában a teleniilések megítélésénél, megítéltetésénél. Az ítél­kezések bírája, minősítője usvanis az élet, s bírál, mi­nősít keményen, nem sok űgvet vetve a tetszetős el­méleti modellekre. M. O. T V. B. A lakosság szolgálatában A 3. számú AFIT új üzemegysége június 1-én kezdte meg a munkát Gödöllőn. Az új üzemben évente négy-ötezer darab személygépkocsi javítását, karbantartását, illetve helyszíni vizsgáztatását végezhetik el a legkorszerűbb technikai berendezésekkel. Képünkön: a tizen­három szerelőállásos nagyműhelyben.

Next

/
Thumbnails
Contents