Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

jegyzet Pirulák Fiókban tartok egy írást, mert viaskodik bennem a kötelesség érzet, meg az ere­dendő tartózkodás attól, hogy haragosokat szerezzek magamnak. Mert hisz kicsi ez a város, a járás sem ak­kora, hogy ne találkozzon össze az ember azokkal, akiket érint, s akkor kínos lesz megmagyarázni, hogy miért is volt az a cikk kri­tikus hangú. No meg, em­berek lévén, magunk is kö­vetünk el hibákat, s ha más fórumon is, de megkap­hatjuk a viszonzást. Magunkkal szemben nem nagyon szeretjük a kritikus hangot. Érzékenyek va­gyunk. Az első pillanatban a legtöbb, még a legszilár­dabb jellemű ember is el­lenségesnek érzi ezt. Az ilyen kezdeti impulzusok levezetésére találták ki azo­kat a tiszteletköröket is, a taktikai dicséreteket, me­lyek eredményeket ’ sorol­nak fel, mielőtt kimonda­nák a lényeget. Van, aki szívesebben hallgatja el a kis és nagyobb közösségek általa már felismert ellent­mondásait, mert úgy van vele, hogy ma nekem, hol­nap neked. Éppen ezért jobb, ha békén hagyjuk egymást. Ám ismertem olyan igazgatót is, aki két­száz ember előtt kijelentet­te: — Nyugodtan bírálja­nak! Megígérem, hogy 5 percig nagyon haragszom, de aztán elgondolkodom azon, amit mondanak. Ka­pott is kritikát, minden ta­nácskozáson. Piroslott is néha a homló'-a, de olykor jobban haragudott magára, mint másokra, mert a tükör sohasem volt görbe. A lég­kör sohasem volt zavaros, s maga is a puszta nyersesé­gében olvashatta, kollégái fejére a dolgokat. , Ez persze ma még nem jellemző. Annak ellenéré sem, hogy egyre több he­lyen kezdik felismerni: Az elvtelen udvariasság lan­gyos víz, amiben nagyon el lehet puhulni. Ez pedig manapság sokba kerül. Ahol úgy vélik, hogy a hall­gatásból nem lehet baj, ott például könnyen a kö­zösség fejére nőhet egy-egy kiskirály is. akiről, miután vérszemet kapott, kialakul az a legenda, hogy erős em­berek állnak mögötte, hoz­zá aztán úgyse lehet nyúl­ni. Innen már csak egy lé­pés vezet ahhoz, hogy a jelenséget egyesek- a nagy- politikának tulajdonítsák. A legjobban aztán olyankor csodálkoznak, ha a gyámol­talanná váltak helyett va­lóban a „nagypolitikának”, vagyis központi szerveknek kell beavatkozniuk, s ki­emelni szervilis környeze­téből azt, aki méltatlan a kapott tisztségre. Mivel a közélet a mi tör­ténelmünkben időnként az adok-kapok világa volt, gyakran puffantak az ütések övön alul is. Most, amikor egyre inkább kö­zelítünk ahhoz az ideális állapothoz, hogy á viták színterén ne erők és indula­tok csapjanak össze, hanem a tényekre alapozott érvek és nézetek, azért még a ki­sebb közösségekben előfor­dul, hogy valakinek meg­szaporodnak a gondjai, a kimondott szó miatt. Bár­mennyire nem tipikus ez, terjed a híre, s egy időre ismét befagy a helyi köz­vélemény. Ne szépítsük a dolgot. A kritika valóban keserű pi­rula, de mondhatnánk csí­pős, kellemetlen injekció­nak is. Ám, ha a szándéka becsületes, a hangja tárgyi­lagos, akkor gyógyít. Csak­hogy csínján kell vele bán­ni. mint azzal a bizonyos puskaporral. Ha valamely hiba nem hanyagságból ered, s nem ismétlődik, nem bűn, ha szemet hu­nyunk fölötte, s az sem, ha olykor dicsérünk, mert ez meg olyan, mint a kiadós eső a termékeny talajra. Az emberi cselekedet és szándék társadalmi vissza­igazolása. Én azt hiszem, hogy cgv társadalom, vagy közösség akkor egészséges, ha a leg- elemzőhb kritikát is kibír­ja. Mi egészségesek va­gyunk. Kovács T. István Korszerű ismeretterjesztés Jé! sikerült benuitatkozás Május 27-én méltán aratott sikert az Izzó váci gyárának bemutatkozása a város közön­sége előtt. Az üzemi napon megnyitott és még látható ki­állításon hűen a közönség elé tárta a váci gyár 25 éves tör­ténelmet, a bontás-építés, a profiltisztítás időszakait. Nagy sikert aratott az ebből az al­kalomból kiadott emléklap, és az iskolások körében a lepo­rellón kiadott pályaválasztási tanácsadó. Sokan hallgatták meg Debreczeni Gábor elő­adását, aki a világítástechni­kai állomás vezetője. Előadá­sában a „fénycsővilágítás fel­használási területeiről” be­szélt. A kiállítás időtartama alatt megzenésített reklámszalagról köszöntik a látogatókat, mely egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy melyik munka­helyekre és milyen szakmára van felvétel. A megnyitó zá­rórendezvénye volt a közel 3 órás gálaműsor, melyet Ke­mény Kázmér és együttese, a PEPSI zenekar kísért és nyúj­tott felejthetetlen élményt öt­száz gyári dolgozónak. A gyár világszerte ismert termékei. Nagyüzemi madártávlat. (Papp László felvételei) Tanulmányút városunkban A TIT Budapesti Szerveze­tének történelmi szakosztálya a közelmúltban Vácra látoga­tott. A Váci tanulmányút el­nevezésű program keretében — Galambos Ferenc tanár ve­zetésével — megtekintették a város műemlékeit és több mo­dern létesítményét. A Kőkapu vendéglőben elfogyasztott tér- sasebéd után a Madách Imre Művelődési Központ, a Vak Bottyán Múzeum és a Petőfi ház következett, s az esti órákban indultak vissza Bu­dapestre a szakosztály tagjai. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA * • » XXVI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1982. JÜNIUS 5., SZOMBAT Mire figyelnek Vémosneikolún? Fűrész harsog az almáskertben lön a goEdesi és az Mmtű Az Alagi Állami Gazdaság 137 hektár területű vá- mosmikolai almáskertjéből az idén 120 hektárnyi te­rületen kezdtek'hozzá a fák kivágásához. Miért? A vámosmikolaiakat foglalkoztató kérdés hozzánk is eljutott, mi pedig a gazdasághoz továbbítottuk. Vá­laszul • megérkezett Gutmann Vilmos főkertész írása, melyet itt közreadunk. Mi az oka? Az elmúlt évben a vámos- mikolai kerületünkben 137 hektár almaültetvény volt. Ebből az idén 120 hektárt kell kivágni. A selejtezés fő okai a következők: A gyümölcsöst 1952—53-ban telepítették. Már kiöregedett és a korszerűtlen fajta-összetételű, illetve műve­lésű ültetvénynek számít. A vadalanyon lévő magas tör­zsű fákról balesetveszély nél­kül nem lehetett szüretelni. Egyes fák olyan terebélyes ko­ronát neveltek, melyek nö­vényvédelme megoldhatatlan. Így örökös fertőzési gócot je­lentettek. A fák másik részén a gyakori vadkárok miatt csökkent a termőképesség. Sze­retnénk azonban ezen túlme­nően néhány egyéb összefüg­gésre is rávilágítani, amely a selejtezést szükségessé teszi. A gyümölcsös 1980-ban 1 mil­lió 800 ezer, 1981-ben 3 millió 582 ezer forintos veszteséget okozott a gazdaságnak. Az idei számítások azt mutatták, hogy az ültetvény megtartása jó ter­més esetén is 2—3 milliós veszteséggel járna. Az ered­ménytelenség oka o termelési költségek rohamos emelkedé­sében és az ültetvény gyen­ge termőkapacitásában keres­hető. Az országos ökonómiai számítások azt mutatják, hogy az alma hektáronként átlag alatt veszteséges. A vámosmi- kolai ültetvényünkön 1981-ben 19,3, 1980-ban 11,5 tonna volt a termésátlag hektáronként. A múlt évi nagy termés el­lenére a veszteséget a nagy­mérvű jégkárral is lehet ma­gyarázni. Sajnos, az alma ér­tékesítése egyre nehezebb, kü­lönösen az idei évben lesznek a megmaradó erdőkertesi ül­tetvényekben értékesítési gon­dok, mivel a cseh export le­hetősége megszűnik. Az alma fő értékesítésének iránya a szovjet- export lesz, amit a gazdaság területéről, de mond­hatnánk, hogy Pest megye te­rületéről is nagyon nehéz meg­oldani. Új fajtákkal Amikor az alma nálunk érni kezd, akkor Szabolcs és Bács megyéből olyan hatalmas szállítmányok in­dulnak a szovjet határ felé, hogy kiszállításuk vagon- és diszpozíció hiányában teljesen bizonytalan. Az értékesítési ne­hézségeket figyelembe véve olyan fajtákat telepítettünk, melyek almadömping esetén is keresettek és tőkés piac­ra mindenkor elhelyezhetők. Ilyen fajták a starking típu­sú gyümölcsök és a gloster, melynek részesedési aránya az összes területből 52 százalék. A jonatán fajtáé 13, a gol- dené 30, a nyári fajtáé pedig 5 százalék. A jonatán típu­sú fajtakörökből az idared a meghatározó, mely a nyugati piacokon szintén keresett. Ugyanilyen a golden fajta­kor a smoothee is. A nyári al­ma belföldi piaci elhelyezése pedig nem gond. Szükségszerű Utoljára, de nem utolsósor­ban szeretnénk megemlíteni azt is, hogy ez a kiörege­dett almaültetvény onkológia! szempontból jó fekvésű terü­leten helyezkedett el. Ezen el­sősorban azt kell érteni, hogj- ott a tavaszi fagykárok is rit­kán fordulnak elő. A célszerű­ség azt diktálja, hogy ezen a kiváló, adottságú területen korszerű jó ültetvényeket lé­tesítsünk. A kivágott almafák helyére szilvát, kajszit vagy egyéb csonthéjas gyümölcsös telepítését tervezzük, de erről még nem döntött véglegesen a gazdaság vezetősége. A na­gyon is szükségszerű selejte­zés után a gazdaság almater-1 melése ezen a területen nem­hogy csökken, hanem növek­szik, mivel a 164 hektár új te­lepítésű gyümölcsös évről-év- re várhatóan 5 ezer tonna tér-, mást fog adni, szemben a ki­selejtezett gyümölcsös 2—2 ezer 200 tonna átlagával. A tőkés exportra alapozott mo­dern és keresett fajtaösszeté­tel pedig várhatóan nem okoz majd értékesítési nehézsé­geket. Az eltelepített gyümöl­csös első szakasza 51 hektár idén ősszel, a második szaka­sza 73 hektár, 1983 őszén, a fennmaradó terület pedig 1984, illetve 1985-ben fordul termő­re. Végre megoldódnak a szü­reti és növényvédelmi gondok is, A TörSk-paftak medre Még semmi sem tisztázódott Szókolyán a falugyűlésen felállt egy helybeli lakos és elmondta, hogy a Török-patak medre egyre közelebb kerül a házához. Tavaszi áradás ide­jén a partokon átcsapó hullá­mok elérik az épület hátsó fa­lát. Kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg, hogyan lehet a patakot megzabolázni. Be­szélt arról is, hogy a lakásá­hoz nagy kerülővel és föld­úton lehet eljutni, pedig 1973- ban, amikor az építési enge­délyt megkapta, arról volt szó, hogy rövid időn belül útépítés nem lesz, de a tervek már megvannak a Liget utca meg­hosszabbítására. Csak földúton Viski Sándor vb-titkár a verőcemarosi nagyközségi ta­nács tisztviselője, aki 1973-ban Szokolya tanácselnöke volt, a probléma teljes ismeretében rögtön válaszolt; — Amikor Turóczl Ferenc az építési engedélyt megkap­ta, közöltük vele, hogy a ta­nács belátható időn belül egy családi ház érdekében nagy költséggel, területkisajátítás­sal járó utat nem építtet. A villamosítást vállaltuk, azt megoldottuk. Ügy látszik a válasszal a dolog lekerült a napirendről. Most, május vége felé Kovács- né Tóth Máriával, a nagyköz­ségi tanács elnökével vissza­térünk Turóczi Ferenc gond­jaira. — A helyzet nem kétségbe­ejtő, de nem megoldott, feltét­len intézkedni kell — hang­zott a summás vezetői véle­mény. Szabó János, a tanács mű­szaki szakigazgatási szervének dolgozója nem ismeri részle­tesen a dolgot. A térképről ol­vassa le, hogy tervezik a Liget utca meghosszabbítását, s a patakpart rendezését. Hozzá­teszi még, hogy az ivóvíztár­sulatba egyedül Turóczi Fe­renc nem lépett be, A másik oldalon Semmi nem tisztázódott — szögezem le magamban, ami­kor a tanácsházáról elindulok Szokolyára a helyszínt meg­nézni. Szerencsém van, Turó­czi Ferenc mozdonyvezetőt ép­pen otthon találom. — Csak földúton, patakon, gyalogjárón tudom megközelí­teni az otthonomat. A patak­meder ebben az esztendőben másfél méterrel jött közelebb a kerítéshez — hangoztatja. Valóban látszik is, hogy a víz főfolyása változott. Hogy miért? Mert néhány évvel ez­előtt a patak másik oldalán lakók a Turócziék felé eső partot lecsákányolták. Ezzel ék alakúvá tették az amúgy sem enyhe kanyarú vízgyűj­tőt. A Nagyhideghegy, a Pap­hegy és a Várhegy csapadéka itt zúdul le, a most csendes és sekélyvízű patakocska hara­gossá, s több méteres vizet görgető folyóvá válik. Az ék alakú beszögellést egyre mé­lyíti. A másfél méteres helyvál­toztatás teljesen érthető. Még szelíd állapotában is kitartóan mossa a következő áldozatá­nak, egy nagy fűzfának a gyö­kereit. Nem is a közeledéstől fél elsősorban a tulajdonos, mert a háza faláig van még vagy 10—12 méter. A nagy gondot az okozza, hogy ára­dáskor a könyök feltartóztat­ja a vizet, s a felette 15—20 méterre levő lapos partrészen kiáramlanak a hullámok a lakás északi falát 40—60 cen­timéter magasságig ostromol­va. Belül lepotyog a vakolat, azt nem tudni hány ilyen tá­madást bír ki az épület. A ház mögötti telek sást nevel, mu­tatva a talajvíz állandó jelen­létét. Veszélyes sziget Turóczi Ferenc a Liget ut­ca irányába mutat. Maximum 100 méterre végződik a házá­tól. Közöttük az említett sásos telek és egy másik magántu­lajdonban levő föld fekszik csupán. Valamikor ennek a gazdája nem engedte a vil­lanyt átvezetni. Csakhogy az­óta eladta a földjét Lőrincz Gyuláné Fő utca 4. szám alatti lakosnak, aki ezt mondja: — Két esztendeje vettem a telket a fiamnak. Viski Sán­dor vb-titkár azt mondta: „Nyugodtan vegyétek meg, 1— 2 hónap múlva hosszabbítjuk q. Liget utcát." A füvek között a mérnökök által lerakott kövekre lép­kedünk. A leendő utca két ol­dalát jelzik. A megnyitásba az érdekelt három lakos bele­egyezett. Meggyőződésem, hogy a „nagy költséggel, terü­letkisajátítással járó útépítés” ez esetben nem állja ki a kri­tika próbáját. Ha a Liget ut­cát meghosszabbítanák, s csak földút vezetne a Lőrincz Gyu­láné portája előtt a Turóczi Ferenc házáig, már akkor is megoldódna legalább 50 szá­zaléka a gondoknak. Mert ez az út is lehetővé tenné például a tűzifa beszállítását, s a pa­takot kiiktatná a megközelítés akadályai közül. Megoldható No és a villany. Megoldot­ták? Igen. De nem a Liget ut­cából, ahonnan egyszerűbb, rövidebb és olcsóbb lett volna (mert az említett tulajdonos nem engedte), hanem a Fő ut­cáról, a patakon át, sok telek fölött átvezetve. A fák min­den évben megnőnek a dróto­kig, állandó a vita Turóczi és a többiek között. ! Az előbbi vágná az ágakat, az utóbbiak egy része nem engedi. — Ha tudtam volna, hogy idáig mérgesedik a helyzet so­ha nem építettem volna ide — mondja keserűen a mozdony- vezető. Három évvel ezelőtt is azzal biztatott Viski Sándor, hogy — Na Ferenc, ősszel már az új úton hordhatod a fádat! Távol áll tőlem, hogy talál­gatásokba bocsátkozzam a megoldás költségeiről. De azt tudom, hogy éppen Verőcema­ros és társközségei az elsők a társadalmi munkában, egész Pest megyében. Biztos vagyok abban, hogy a tízéves gondot összefogással olcsón is meg le­hetne szüntetni, Vicsotka Mihály Pneumatikus szövődé Új gépek A Magyar Selyemipar' Vál­lalat Váci Bélésszöéőgyárának rekonstrukciója befejeződött. Az új pneumatikus szövődét június nyolcadikárt, kedden ünnepség keretében mutatják be a szakemberek. Tanfolyam a vízben Az iskolaév befejezése után a Váci Vízmű Sportegyesület folytatja az úszásoktatást a strandfürdőben. A kezdő és a haladó tanfolyamokra a veze­tőnél lehet jelentkezni. Mind­két tanfolyam oktatási ideje 20-20 óra: díja a kezdőknek 240, a haladóknak 160 forint. A kezdő tanfolyamokon a 6-15 éves korú gyermekek, a haladó tanfolyamokon pedig — korhatárra tekintet nélkül —, azok vehetnek részt, akik bármilyen úszásnemben már valamennyire jártasak. Az új oktató Verrasztó Gab­riella, aki a Váci Vízmű Sportegyesület vezető edzője is. • • — ■ •'--—• Ügy elet iü Június 5—6-án az alábbi ál­latorvosok tartanak ügyeletet a járásban: Északi terület: dr. Ripper Károly Verőcemaros, Hunyadi utca 4. sz. Déli terület; dr. Dóczy Ödön, Fót, Telefon u. 11. . ISSN 0133—2750 (Váci Hírlap) t

Next

/
Thumbnails
Contents