Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1982. JCNIUS 5., SZOMBAT Kocséri aranygyapjú Jövedelmező a juhtenyésztés Háztájiból is kikerül Az utóbbi esztendőkben Nagykőrösön és környékén, nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem a háztáji gazdaságokban is erőteljes lendületet vett a juhtenyésztés. Főleg a külterületeken lakó tsz- gazdák közül állítják sokan, hogy a juhtenyésztés jövedelme vetekszik a legkorszerűbb sertéshizlaláséval. A juhtartás jövedelmezőségének az az alapja, hogy takarmányozása olcsó, mert jobbára legeltetéssel is megoldható. A gondozásért bárány- szaporulattal, van úgy, hogy kettő-hárommal is fizet, s minden tavaszon leadja komoly értéket jelentő gyapjúját, amelyből a legfinomabb szöveteket készítik. Közös gazdaságok A juhok tavaszi nyírását úgy a termelőszövetkezetekben, mint a háztáji gazdaságokban befejezték. A gyapjúfelvásárlást városunkban és környékén a budapesti Gyapjúforgalmi Vállalat végzi, a Nagykörös és Vidéke ÁFÉSZ közreműködésével, a Kálvin téri átvevőtelepen, ahol Fehér László melléktermékbolt-veze- tő segíti a munkát. Jó pénzért eladják Nagykőrösről és környékéről, főleg Kocsérról és László- falváról évente 600—700 mázsa gyapjú gyűlik be. A múlt héten már tartottak egy átvételi napot, amikor az 1—30 darab juhot tartó háztáji kistermelők már 37 mázsa gyapjút hoztak be. A legutóbbi átvételi napon pedig 80 mázsa gyapjú gyűlt össze. A közös gazdaságok közül a Mészáros János Tsz 114 mázsát, a kőcsert Petőfi Tsz pedig 190 mázsát szállított. A következő átvételi napok június 9-én és 23-án lesznek. A gyapjúátvételt Hornyák György körzeti kirendeltségPermetezés a kertben Nem kell a kapálást röstellni „Most van a legfőbb ideje a rézgáliccal való első permetezésnek. A szőlők gyönyörűen hajtottak, a virágbimbók szépen tolakodnak elő a fakó ághegyből. A szőlősgazda mindennap körülnézi az ültetvényét s kémleli az ellenséget, a ki elárulja magát a levél felszínén mutatkozó dudoro- dásokkal.” Így írt szó szerint a pero- noszpóráról Jókai Mór 1893- ban A Kert című lap hasábjain, amit ma ugyancsak elmondhatunk (azzal a pontosítással), hogy elég rosszul fakadtak a szőlők. Lassan a meleg és szőlőhajtások fejlettsége szükségessé teszi a védekezéseket, lehetőleg csak az első permetezések legyenek szerves gombaölő szerekkel, mert a rézgálicnak van öregedést, vesszőérést és bogyócukroso- dást elősegítő hatása is, sőt az utolsó 3—4 permetezéskor, ha Zinebet használunk, nehezen indul meg a must erjedése. Jókai fogkeféje A századfordulón a másik nagy szőlőbetegséget, a lisztharmatot újdonságnak találta a nagy író. Nem ismerve a betegség ellenszerét, Jókai ezeket javasolta: Ekkor aztán elkeseredésemben azt találtam ki, hogy fogtam egy gömbölyű fogkefét s azzal lekeféltem a fürtöket, még pedig nem csak a bogyóikat, hanem a kocsá- nyaikat is. Most aztán nincs rajta lisztharmat... Tudom, hogy megint ki fognak nevetni a fogkefe stratégámmal: de hát csak én nevessek utoljára ...” Addig lehetett ilyen játékkal próbálkozni, amíg a betegség még új volt, de ezt mi sem ajánljuk a kiskerti szőlőtermesztőknek. Kéntartalmú szerekkel kell védekezni, előírás szerint. Néha vaklárma- szerűen jelentkezik egy rejtélyes levélgyapjasodás. Nem kell vele sokat foglalkozni, igaz. csökkenti a szőlőlevelek fotoszintetikus aktivitását, de nem annyira, hogy kétségbe kellene miatta esni. Most van a molylepkék támadásának is ideje, ügyelni kell rá, mert „férgesek” lesznek a gyümölcsök. Minden szert, minden kezelést szakszerűen és módszeresen végezzünk, a szükséges előírásokat maradéktalanul be kell tartani. nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is. A mérgezések elhárítása elsődleges cél, de az egészségügyi várakozási idő betartása tényleg mindenkinek elemi érdeke. Sohasem jó a zöldbarack, de másnapos permetezett korban, pláne nem. Gyerekeket ótmi kell az ilyen és ehhez hasonló fegyelmezetlenségektől, mert a torkos csemege soha nem látott végzetes bajok forrása lehet. Támad a gyom Ugyanez vonatkozik a füvekre is. Ahol a gyomirtásra utaló tábla ki van téve, az legyen óvó, intő jelzés, mert a herbicidek sokféle betegséget okozhatnak. —- És ismételten felhívjuk a figyelmet az énekes madarak védelmére! Lényegében anyagi terhet nem jelentenek, de hasznuk pénzben nehezen kifejezhető. A kelő zöldségfélék is nagy figyelmet kívánnak, a kártevők, károkozók elleni védekezés elmulasztása, utólagos elvégzése nagyon visszaveti a növényeket. A gyomok pedig mindenütt támadnak, szőlőben, gyümölcsösben, házikertben egyaránt. Zárt kertekben kerüljük a gyomirtó vegyszeres védekezést, kapával nehezebb, de egészségesebb ... S. D. vezető irányítja, aki elmondotta, hogy -25 éve jár Nagykőrösre, s örömmel látja, hogy a városban és a környékén szépen fejlődik a juhtenyésztés. Növekszik a kistermelők száma. A idei gyapjú szála hosszú, minősége jó. Egy birka 4—6 kilogramm gyapjút adott átlagosan. Egy kilogramm első osztályú gyapjú átvételi ára 109 forint, a has- és lábgyapjúé 26 forint. A gyapjúeladók közül többekkel elbeszélgettem. Kis Ferenc a szentkirályi tanyavilágban lakik. Főfoglalkozása szerint villanyszerelő, s 6 anyabirkát tart és 20 kg gyapjút hozott. Szomszédja, Benkovics János szintén birkatenyésztő, ök ketten- szabad idejükben felváltva legeltetik a birkákat. A bárányok kilóját 95 forintért adták el. Birkát nevel Bűz Dezső tsz-gazdának a Bartászilosban 15 birkája van. A bárányszaporulatot részben eladja, részben ellátja velük a rokonokat, s szüretre se sajnál a családnak levágni egy-, egy jószágot. A kecskeméti határban Újvári Antal kőműves 30 birkát tart. A bárányok közül a kosokat eladta, a jerkékkel pedig gyarapítja az állományt. Marton Dezsőné hangácsi asszony a múlt évben egy vemhes birkát vett, mely a tavasszal szép kisbá- rányt adott. Most a gyapjú átadásánál 379 forintot olvastak le a markába. Mint mondta, a két birkát örömmel neveli tovább. A ceglédi tanyavilágban, Nyársapáton is béget a portákon, a gazdasági udvarban több háznál néhány bari. Jól tartják őket, hasznot hoznak. Kopa László Az unalom szót nem ismeri Ember, aki örökké alkot, tanul Épít, forog, sosem télien Cegléden sok érdekes ember lakik. Ezek az emberek valami olyat tettek, vagy tesznek, amihez a hétköznapi embernek nincs tehetsége, vagy elnéz felette. Mint például Etédi Miklós. Közepes termetű, ősz hajú ember. Ismerősei szeretik és tisztelik. így beszél magáról: — Erdélyben születtem 1913-ban. Édesapám tímár volt. -Iskolába nem szerettem járni. Egyszer szüleimnél betelt -a pohár, és jól elagyabu- gyáltak. A 6 elemi után beírattak a gimnáziumba, ekkor már Cegléden laktunk. Ha jól emlékszem, a 108 diákból csak 24 érettségizett le, én is megbuktam. Átkerültem a polgári iskolába. A következő állomás Szolnokon a Fa- és Fémipari Iskola volt. Délelőtt elméleti, délután gyakorlati műhelymunkával. Sír a hegedű — Honnan a kézügyessége? — Édesanyámtól, aki remekül varrt, kötött, hímezett. Ekkor már festettem is, különösen a nyári szünetben. Másoltam képeslapokat, lefestettem szüléimét, a szomszédokat. A bátyám készített magának egy hegedűt. Ha te, akkor én is! — gondoltam magamban. — íme a bizonyíték! — mondja és hángolás után elhúz néhány nótát, saját készítésű hegedűjén. — Az iskola elvégzése után nem volt állás, ínségmunkán tengődtem, míg aztán felvettek a Sárik-nyom- dába, naptárpréselőnek. Behívtak katonának, és jelentkeztem továbbszolgálatra. A szabóságot és a cipész mesterséget itt lestem el. A saját esküvői cipőnket is én csináltam. Inget és kabátokat is varrtam. Fárasztó bejárás — Mi történt a leszerelés után? — Megnősültem, Pesten éltem a feleségemmel. A Csepeli Szerszámgépgyárba kerültem, anyagbeszerzőnek. A háború, a fogság után ismét Ceglédre kerülve a malomban főgépészi beosztást kaptam, majd ismét Csepelre jártam dolgozni. A fodrász mesterséget a bátyámtól tanultam. Szívesen megnyírtam a barátokat, szomszédokat. Fárasztó volt a feljárás, és 1953- ban a ceglédi Gépüzem és Vasöntö Vállalathoz kerültem. — Miket terveztek? — Hatalmas emelőket, különböző típusú faszenes vasalókat, mákdarálót, szecskavágót, szalagfűrészt. Részt vettem az első villanyfúrógép szerkesztésénél is. Nyugdíjazásom előtt, mint újítási előadó és gyártóeszköz gazdálkodó tevékenykedtem. Kaptár és bélyeg — Most mivel tölti szabad idejét? — A lakásunkat, mivel alacsony volt, felemeltem, fürdőszobát készítettem, parkettáztam. Régóta méhészkedem, kaptárokat készítek. Van egy kis szőlőm, minden évben préselek egy kis bort magamnak és a barátoknak. Esténként faragok, és szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok. Szoktam hímezni, tálakat festeni. Már régen megtanultam a szőrmekikészítést, jó meleg kesztyűket varrók belőle. — A sport kimaradt az életéből? — 1957—58-ban megnyertem az első üzemi sakkversenyt. Rendkívül jól tudtam csúzlizni is, egy nap 12 verebet is lőttem — mondja nevetve Etédi Miklós. Mozgalmasan telhetnek a nyugdíjas évek is, bizonyíték erre Etédi Miklós élete. Nem ismeri az „unatkozni” szót, t ha véletlenül nincs semmi elfoglaltsága, fog egy fémlemezt, kiveri vékonyra, és készít domborművet belőle. Gál György SpDrfünnepéSy a Vasutas-pályán Szépség, vidámság — ifjúság Kétszer fiatul színpompás bemutatója A Ceglédi VSE sporttelepén rendezték meg az országos sportnapok központi rendezvényét, melyen Cegléd és Nagykőrös, valamint a ceglédi járás tanintézetei képviseltették magukat. Régen voltak utoljára olyan sokan a CVSE pályáján, mint ezen a napon. Az időjárás kegyeibe fogadta a műsorban szereplőket és a nagy számban megjelenő nézőket is .Elég hűvös volt, de legalább nem esett az eső, sőt sütött a nap is. Sportolj velünk A bemutatók a városi sport- felügyelő. Pásztor István köMindentudó cipészgépek Heves megyében Jelek Ceglédi fotós képei Az Egri Kisgalériában fotó- kiállítás nyílik június 11-én, pénteken, a Heves megyei Művelődési Központ rendezésében, a lapunkból jól ismert ceglédi fiatal fotóművész, Apáti-Tóth Sándor alkotásaiból. A Jelek című kiállítási anyag lényege már négy éve megfogalmazódott, láthatták is Budapesten, a Munkásmozgalmi Múzeumban, a Fiatal Fotóművészek Stúdiója első kiállításán. A képsorok azóta megértek, kiteljesedtek. Egerben, a Knézich Károly utca 8. szám alatti kiállítóteremben Apáti-Tóth Sándor Jelek című bemutatkozását az érdeklődők július 4-ig láthatják. A PEMÜ ceglédi cipőgyárának új, kétszintes csarnokában szerelik a gépeket, berendezéseket. A kép a jövő felsőrészgyártó üzemében készült, ahol a szalag részegységeit gondosan ellenőrzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele szöntőjével, majd a városi tanács elnökének, Kovács Káról ynak a megnyitójával kezdődtek. Az elnökségben helyet foglalt Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára és Szemes Árpád. a Pest megyei Sporthivatal elnökhelyettese. Hogy mit is láthattunk? Érdemes megemlíteni valameny- nyi gyakorlatot, mert különböző okok miatt mindegyik maradandó élményt okozott. A tribünnel szemben, az állóhelyi oldalon sorakozott fel a kétezer-százötven diák. Fegyelmezett, pergő ritmusú bemutatójuk igen látványos volt. A nyitóképet a Kossuth Gimnázium tanulói alakították ki. Pillanatok alatt megláthattuk a jelmondatot: „Sportolj velünk!” Ezután tv-torna következett, hatszáz résztvevővel, a ceglédi Várkonyi, Földvári és Táncsics iskola tanulói előadásában. A nagykőrösi Kossuth általános iskolások „Erő. szépség, dinamika” gyakorlata nagy tapsot aratott, melyben a lányok karikával, a fiúk pedig bottal dolgoztak. A gyerekek nagyon megtanulták a számot, ami egyáltalán nem lehetett könnyű, rengeteget kellett gyakorolni. Az egyesület is A ceglédi Mészáros iskola két számmal is jelentkezett, előbb a fiúk gúlát építettek — három emeleteset is — majd a lányok felüdítő gyakorlata, a dzsessz-gimnasztika következett. Nagy sikert aratott a nagykőrösi Toldi Szakközépiskola leányainak gimnasztikája, az abonyi Somogyi iskola kendőgyakorlata, melyet az iskola legfiatalabbjai és legidősebbjei mutattak be, együtt, s elsősorban ezért volt nehéz. Ezután a „hivatásosok” következtek. a Ceglédi VSE és a Nagykőrösi Kinizsi leány és fiú tornászai, akrobatikus ugrásokkal, lélegzetet elállító szaltókkal tigrisbukfenccel. Ugyanakkor a kislányok olyan természetesen hányták a flik- falkot, mintha éppen a boltba mentek volna bevásárolni. Az albertirsai általános iskola tanulói kis zászlókkal bűvészkedtek. a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola lányai pedig esernyőiket forgatták boszorkányos ügyességgel, amiért éppúgy, mint a május 1-i majálison, elsöprő tapsot kaptak. A hálás publikum biztosan azt is díjazta — a gyakorlat is igazán kitűnő volt —, hogy a kétszáznegyven esernyővel valószínűleg ők űzték el az esőt hozó felhőket a pálya fölül. Tanárok dicsérete A záróképet a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Egészségügyi Szakiskola diákjai rajzolták fel a gyepre, jelezve, hogy ez volt az OSN ceglédi sportünnepélye. 1982-ben. Reméljük, négy év múlva hasonló sikert arat a soron következő, ilyen jellegű rendezvény, melyben döntő részük lehet megint azoknak a testnevelő tanároknak, akik a különböző, szebbnél szebb gyakorlatokat kiokoskodják. Ezt a feladatot ebben az évben Balogh Istvánná, Csendes Györgyné, Kiss Andrásné, Mi- lus Istvánná. Nagy Gáborné, Polgár Gyuláné, Sajgál Ta- másné, Takács Jánosné, Forgács Ferenc. Hüllner Péter, Kürti Béla, Magyar Antal, Medve László, Pólya Miklós, Süli Aladár. Sülyös Sándor, Szilády Frigyes. Váradi László, és Velkey András vállalta és végezte el sikeresen. , Ungurcán László Hétfői áramszünet Jó ütemben halad, sok társadalmi munkával Cegléden, a Pesti úton, a Mészáros Lőrinc Általános Iskola épületsora melletti új szárny építése. Mint a DÉMÁSZ jelezte, hétfőn, június 7-én délelőtt áramszünet lesz az építkezés körzetében elektromos szerelő munkálatok miatt. A lakosság megértését kérik. Olcsóbb a gyümölcs A hét végi ceglédi piacon a zöldborsó mellett megjelent a zöldbab is. Mint primőr, igen drága. A hét elejinél olcsóbb volt a karfiol, a karalábé — ebből dömping van —, a fejeskáposzta. A fejessaláta elköszönőben van. Kedvezőbb a cseresznye és a szamóca ára, már nagyobb tételben érkezik. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
