Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
Kerepestarcsa Bekötésre váró vonalak Interurbán — községen belül Először azt gondoltam, hogy hallucinálok. Méghozzá annál a beszélgetésnél, amely a ke- repestarcsai tanács titkárságán zajlott le, telefonon, egy sátoraljaújhelyi céggel. — Igen, nagyon sajnálom, ez valóban a 18-as szám, de a kerepestarcsai nagyközségi tanácsé. Hívásla'nc (Arra persze csak következtettem, hogy mit mondanak a távoli városból.) — Sajnos, újra kell hívnia a sütőipari vállalatot, mert nem tudom átkapcsoltatni, annak is 18-as a telefonszáma, csakhogy ők a kerepesi részen vannak, s mi is csak interurbán tudunk velük beszélni. Tehát: a képlet egyszerű, bosszantó a végeredménye, és közben bonyolult is. A kerepestarcsai tanács, amióta nagyközségük létezik, változatlanul interurbán előjegyzéssel és ilyen tarifával (!) teremthet kapcsolatot mondjuk nemcsak Zaiaszentgróttal, Sopronhor- páccsal, Zagyvarékassal vagy éppen bármely budapesti céggel, intézménnyel, hanem a sajátjaival is. Három posta van a nagyközségben: egy a kis- tarosai, egy a kerepesi és egy. a szilasligeii térségben. Ha tehát ők a kerepesi iskola igazgatójával akarnak beszélni, a kis- tarcsai postahivatal jegyzi kérésüket, ez meghívja a kerepesi postát, az kicsöróg az iskolába, azután halad vissza a híváslánc... Nem mondom el ugyanezt arra az esetre, ha a töDbi Sajót intézményét hívja a tanács a kerepesi, illetve a szilasligeti részről. Könnyű elgondolni, hogy ilyen helyzetre gyakran van példa egy község életében. S persze fordítva, nemcsak a tanács interurbánozhat ily módon saját nagyközségében. Természetesen elmentem a kistarcsai postahivatalba is, ahol Fett József hivatalvezetőtől kérdeztem, mi az oka mindennek. — A gond nekünk is gond. de úgy tudom, e félév végéig legalább a kerepesi rész vonalait bekötik hozzánk, s megszűnik ez a helyzet. Igaz, már most is igen kicsi a mi központunk, amely kézi kapcsolású. Ha embert kapunk az újabb, illetve átkötött vonalak kezelésére, akkor győzzük a szolgáltatást. Mondom: idáig a vonálak átkötése is inkább csak terv. Panasz itt, panasz ott, mondhatjuk együtt. A postáé még az is, hogy noha egyesültek a községek, a régi Kerepesnek. Kistarcsának és Szilasligetnek máig külön-külön önálló irá- nyítószáma van, ráadásul néhány utcanév is közös. Szabadság utca Kistarcsán is, Kerepesen is található. A Szilas- menti Tsz leveleit a legtöbben kerepesi irányítószámmal küldik, közben azok hivatalos kezelésére, kikézbesítésére a más irányítószámú kistarcsai posta- hivatal az illetékes. Visszamenőleg így azután a levelek mintegy 60—70 százaléka első nekifutásra rossz helyre megy. Illetve a posta berkein belül marad, de nekik is dupla munkát ad, s a címzett is később kaphatja meg. Ne részletezzük tovább, hiszen sok minden megérthető a posta gondjaiból is. Az egyszerűsítés, a kerepesi vonalak átkötése valamit majd talán enyhít a helyzeten. Ám ez a falun belüli interurbánozás (amikor köztudomású, hogy a tanácsoknak sincs annyi pénzük, mint amennyi jó lenne), visszamenőleg, s az elkövetkező hónapokban is alig érthető, fölösleges kiadásokat jelent _________ F. L Kö lcsön r Építésre, korszerűsítésre A KIŐSZ gödöllői alapszervezetének tagjai közül egy év alatt több mint harmincán vettek igénybe műhelyépítésre, a munkahelyek korszerűsítésére és anyagvásárlásra kisipari kölcsönt, összesen mintegy kétmillió forint volt az az ösz- szeg, amelyet ilyen célra felvettek. Az idén, eddig 430 ezer forintot igényeltek. Veresegyház Sportnap Ma, szombaton tartják Veresegyházon az országos sportnapok helyi rendezvényét. A program délelőtt kezdődik, az általános iskolások tornaünne- pélyével, majd az újpalotai sportiskolások cselgáncsbemutatója következik. Utána a Budapesti Spartacus ritmikus sportgimnasztikai szakosztályának serdülő leánycsapata lép pályára. A délelőtt játékos ügyességi vetélkedővel folytatódik, amelyben kötélhúzás, 11- esrúgó verseny futás és kerékpározás szerepel. A záró részben lovasbemutatót láthatnak az érdeklődők és összemérik tudásukat az MHSZ-lövészek is. Ebéd után a helybeliek ka- ratézói mutatkoznak be, majd fővárosi repülőmodellezők tartanak bemutatót. A program következő részében férfi és női kispályás focistáké a játéktér. DLLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 130. SZÄM 19S2. JÜNIUS 5., SZOMBAT Több eső kellett volna Napraforgó, burgonya, lucerna Ha valahol, hát Galgamá- csán és környékén jól jött az elmúlt heti csapadék, hiszen az itteni föld víztartó, vagy inkább megfogó képessége valamelyest rosszabb, mégpedig a terület domborzati viszonyai miatt. Különben is azt mondta az eső után egyik nap az agro- meteorológus is, hogy ez a húsz-harminc milliméternyi eső alig gyarapította a talaj vízkészletét. Nemcsak azért, mert többnyire zápor alakjában esett, de azért sem, mivel a dombos talajon általában lefut, kevés szívódik be belőle. Felületkezelés bit betakarítottuk. A tavalyinál egy kicsivel gyengébb a termés, dehát még a többi kaszálás sokat javíthat az átlagon. Bála, liszt — A lucernát háromféleképpen takarítjuk be: egy részét szénának, a többit bálázva, illetve lucernaliszt lesz belőle. A bálázottat a tábláról közvetlenül Nagygombosra, az ottani Holstein-fríz telepre szállítjuk, a tejtermelő tehenészetünkhöz, a lisztnek való lucerna Fenyőharasztra kerül, ahol a szárítón dolgozzák fel. Nálunk, Kartalon csak a széna marad, kell a hízómarhák etetéséhez. A kartali táblákon már a hét elején befejezték az új vetésű lucerna gyomirtását. Jól sikerült a telepítése, nagyon szép az állomány. Búza 1200 hektáron van csupán ebben a kerületben, s ugyancsak ott vannak a fajtakísérletek is. Pethes Pál központi agronó- mussal már Gödöllőn, a tangazdaság központjában futottam össze, a fajtaminősítő intézet egyik vezetőjével előttem néhány órával ők is Kartalon jártak, s mint mondta, lehet, hogy a mostani kísérleti parcellákról éppen náluk készíAzt azért sehol sem bánták, hogy jött végre, szinte a hu-1 szonnegyedik órában esett, s bizony renden érte a lucerna első növedékének egy jelentős részét. A Galga-parti összefogás Tsz-ben történeteden mintegy 350 hektár lucerna van, s már sikerült nekik majdnem minden tábláról az eső előtt lehozni az első kaszálásból származó termést. — Ugyancsak elkészültünk a burgonya vegyszeres gyomirtásának második menetével is, a növényt százharminc hektáron termeljük az idén — mondja Mózer István főagro- nómus. — A hét közepén megtörtént 192 hektár napraforgó felül kezelése is, tehát jól állunk a növényápolással. Csak- hát tényleg elkelne még egy kis eső, hiszen Galgamácsán és Iklad környékén húsz-hu- szonnégy milliméter körül mértünk. Kartalon, a gödöllői tangazdaság egyik kerületében sem fogadhattak sokkal jobb hírrel, ott pontosan huszonhét milliméter esőt mértek: — Azért persze ez is valami, jókor, idejében jött. — mondja egy fiatalember, Rúszkál János, a kerület növény- termesztési ágazatvezetője. — Nekünk 365 hektáron van lucernánk, ennek csak egy kisebb részét érte az eső, a töbtik el a filmet a fajtaminősítők, olyan jól fejlett a legtöbb fajtajelölt. Mindegyikből persze nem lesz majd elismert fajta, dehát, ha egyszer majd meg kell mutatni, hogyan is nézett ki a Gödöllő környékén elvetett búza, erre évek múltán már csak a filmen lesznek képesek. Van persze, amit viszont ősidők óta nem elég hatékonyan gyakorlunk és tanítunk. Vagy ki tudja? Lehet, hogy az öntözést sem kéne már tanítani, ösztönözni, ha olcsóbban lennének rá képesek gazdáink. Azt mondja Pethes Pál is, hogy a tangazdaság szintén csak szerény mértékben tud öntözni. Az öntözés Nagygombosi kerületükben is sok tábla várná a vizet, de csupán arra futja ez idén is, hogy a Zagyvából meglocsoljanak mintegy kétszáz hektárnyi legelőt. Ami persze szintén fontos, hiszen ott van az ezer férőhelyes már említett tejtermelő tehenészetük: a legelőt elsősorban a hatszáz növendéküsző hasznosítja ilyenkor. F. L Válasz cikkünkre Fölösleges gyalogosátkelő A Pest megyei Hírlap gödöllői járási és gödöllő városi különkiadásában 1982. május 15-én megjelent számának Szombati jegyzetében felvetődött a kérés, hogy Dány községben két helyen gyalogosátkelőhely létesüljön. Ezzel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom a t. szerkesztőséget. Három év baleseti adatait visszamenően elemezve megállapítottuk, hogy a kérdéses Akár az őslakos Otthonra lelt Mogyoródon Kaposl László, a mogyoródi művelődési ház igazgatója mezőgazdasági gépészmérnöki diplomával a zsebében, vágott bele olyan munkába, amit sokan úgy hagynak el, hogy évekig készültek erre a pályára. Ezért végeztek főiskolát, egyetemet, ezért vállalták a tanulás terheit. Erő, kitartás Még nincs egy éve. hogy Kaposi László átvette diplomáját, aztán amikor társai kirajzottak a különböző termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba, ő a járási hivatal művelődésügyi osztályának ajtaján kopogtatott. — Művelődési házban szeretnék dolgozni — adta elő a kérését. Először furcsán néztek rá, de ő győzte akarással, érvekkel és hamarosan Mogyoródon találta magát. Egy év alatt persze nem lehet csodát tenni, nem lehet látványosan nagy eredményeket elérni, még ha akkora kitartás, erő. akarás és küzdeni tudás szorult is az emberbe, mint ebbe a fiatalba. Tizenegy hónap alatt soksok rendezvénynek adott otthont a mostanra felújított intézmény. Sikerek és kudarcok váltogatták egymást. A megértés és az értetlenség egyaránt vendége volt Kaposi Lászlónak. Naponként találkozott az igaz ügyért dolgozni akaró hívekkel, és az úgy sem lehet itt semmit csinálni gondolatból táplálkozó hitetlenekkel. Az igazgató közösségteremtő tevékenysége, fáradozást lassan érik be, vannak már jelek, sikerek, amelyek őt igazolják, aki azt állítja, hogy az emberekért végzett munka nem juthat zsákutcába. Az elmúlt napokban rendezték meg a községben a Mogyoródi hét vége címmel hirdetett kétnapos kulturális programot, amelyen a műsort a művelődési ház öntevékeny művészeti csoportjai adták. vékenységét. Nem adhat számot a klubokról, a színházi estékről, a gyermekszínház előadássorozatáról és a mindennap ismétlődő aprómunkáról, amilyen . például egy nyelvtanfolyam, de azt jelezheti, hol és hogyan kíván elhelyezkedni a közművelődési intézménye a település életében. Ennek a törekvésnek nemcsak jelét, de rúár igazolását láttuk a vasárnap délután megrendezett kistermelői borok versenyén. mertetése. Keller Mihály, Tóth István, Hrágyel József, Szarka László kistermelők borai a felsorolás rendjében kerültek a dobogóra. Nem lehet vitatni a verseny megrendezésének jó ötletét és szükségességét, de ha az eredményhirdetéssel véget ért volna a program, akkor sokunknak lett volna hiányérzete. A kialakult közös beszélgetés adta ennek a délutánnak a savát-borsát. Farkas György A mogyoródi pincesor múltja, jövője, szőlőtermelés és bor- fogyasztás Mogyoródon címmel tartott előadást és a minden mogyoródit ismerőt, minden mogyoródi szokást átélt helytörténész szavai a gondolatok áradatát indították el. Rangsor A közösséggel Aprómunka Van már Mogyoródnak gyermek népi játék, népi tánc csoportja, van gyermek színjátszó együttese, ifjúsági színjátszó csoportja. Nagy Bertalanná és Horváth István vezetésével énekel már a mogyoródi asszonykórus is. Egy hétvégi program természetesen nem tükrözheti a művelődési intézmény teljes teA verseny célját így fogalmazták meg a szervezők: a borszakértő zsűri értékelő észrevételeivel félhívni a figyelmet a borkezelési eljárások formájára, helyes végrehajtási módjukra, a bortelmelői és borfogyasztási kultúra helyi sajátosságaira. Vasárnap délután negyven mogyoródi szőlőtermelő borát bírálták el dr. Kovács László és dr. Tóth István agráregyetemi oktatók és mondtak véleményt a mogyoródi tőkék terméséről és a tőkéket ápoló mogyoródiak gondosságáról. Megtörtént, a rangsorolás, a díjazott termelők nevének isTervek születtek a pincesor műszaki dokumentációjának elkészítésére, a pincesor felújítására és az idegenforgalomba való bekapcsolására, a szőlőtermelés emlékeinek üsz- szegyűjtésére, helytörténeti szoba kialakítására. Kaposi László, aki nem egészen egy évvel ezelőtt került ■Mogyoródra, ebben a beszélgetésben már otthon érezte magát a mogyoródiak között, s úgy tervezett, akár az őslakosok. Nyugodtan tehette ezt mert nem önmaga számára keresi a boldogságot, és céljait egy emberi közösségben kívánja megvalósítani. F. M. hely nem balesetveszélyes. Helyszíni felülvizsgálatok sóéin megállapítottuk, hogy a járműforgalom és a gyalogosforgalom nagysága nem indokolják gyalogos-átkelőhely kijelölését. Megállapítottuk azt is, hogy a közvilágítás szintje Dány községben nem tudja kielégíteni a 2/1976. (II. 29.1 KPM. sz. rendelet 8. § (8) bek.- ben foglalt kötelezettséget amely közvetlenül a gyalogosok biztonságát szolgálja Megjegyezzük, hogy a gyalogos-átkelőhely létesítésének kérését egyszer már, 1981-ben a járási KBT kérésére megvizsgáltuk és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján nem tartottuk indokoltnak a létesítését Kérem fentiek újságcikkben történő esetleges közlését a helybeli érintettek tájékoztatása érdekében. Kővári József osztályvezető KPM Közúti Igazgatóság A nap programja Erdőkertes, művelődési ház: Diszkó. A zenét a Trió szolgáltatja. Mogyoród, művelődési ház: Diszkó, filmvetítéssel egybekötve, 8 órakor. Nagytarcsa Kiállítás Szőlősy H. Eta festőművész műveiből nyílik kiállítás holnap, vasárnap* délután négy órakor a nagytarcsai falumúzeumban. Megnyitót mond Losonci Miklós, a Magyar Ipar- művészeti Főiskola főtitkára. A tárlat július 4-ig tart nyitva, s hétfő kivételével naponta délelőtt tíztől este hat óráig tekinthető meg. Mozin Szuperexpressz, 4, 6 és 8 órakor. b Szombati jegyzet a Szabad idő Mit kezdjünk a szabad idővel? Divatos kérdés. De az volt már akkor is, amikor lehetőség nyílt rá, hogy minden második szombat szabad legyen. Méghozzá úgy, hogy ledolgoztuk, ledolgozták mindenfelé, ahol csak tehették. Már azokban az időkben kitűnt, hogy nem is olyan egyszerű az. aminek kétségkívül sokan örültek. Még egy szabadnapot tenni az ősidők óta ünnepként számon tartott vasárnaphoz, ez jól jött a megfáradt tagoknak, a felgyorsuló életritmust megérző idegeknek, fejeknek. Hiszen túlságosan erőltetni egyiket sem lehet, különben is: a kiegyensúlyozott, pihent ember, vagy inkább úgy mondhatjuk, hogy az erejét okosan beosztó, egyenletesen munkálkodó ember is észreveszi, tudja, frissen, felüdítve könnyebben, többre képes. Soha nem felejtem, hogy engem milyen rosszul érintett, kötöttséget jelentett a kollégiumban előírt szilen- cium, amikor húszán vagy éppen ötvenen együtt ültünk a tanulóteremben, méghozzá délután. Ma is így megy ez a legtöbb helyen. Nyilván megvan a maga oka, hogy miért ilyenkor kell összezsúfolni, ahol úgy adódik, több tucat tanulót, középiskolást. Nekem az igazi tanulóidőm a hajnali órák voltak, vagi legalábbis a kora reggel, úgy fél hattól háromnegyed hétig. Aki még nem kóstolta meg ezt a gyakorlatot, annak — érettségire, vagy éppen államvizsgára készülőnek — bátran ajánlom tanulásra, munkára a hajnali csendet, sokkal inkább, mint az éjfélig való fönnmaradást. Igazából persze másfajta időről, a felnőttek szabad idejéről jutott eszembe, amit az imént mondtam. Az tehát, hogy a pihenőnapokon felüdülten túljutni kel- leije mostanság, amikor már majdnem mindenütt biztosítva van a heti két szabadnap. Hallom viszont egy általam régebben ismert galga- mácsai szövetkezeti szakembertől, akit roppant nagyra becsülök előrelátásáért, hogy megfigyelte, megfigyelték: sok olyan emberük van, különösen az általában napi nyolc órát dolgozók között, akik, ha négy órakor leteszik a fogót, kalapácsot, vagy éppen a köműveskanalat. otthagyják a munkapadot, a legtöbben nem tudnak mit kezdeni szabad idejükkel. Ezekre a hosszú, napos délutánokra aztán rájön a szabad szombat is, meg a vasárnap. A falusi ember, mondja barátom, nem mindegyike merül el a két-háromszáz négyszögöles kert, művelésében, szőlőt nem mindegyik gondoz. Utazni, világot látni sem indulhat minden héten. így aztán, ahol nincs komolyabb elfoglaltság, ajánlat ilyenre, ott mi marad? Ha cimborákat akar keresni, a kocsmát választja. No, nem mindenki, de annyian igen, hogy érdemes legyen erre felhívni a figyelmet. S tenni azért, hogy értelmes, kifizetődő munkával, a szabad idő egy részére legalábbis, ha csak átmenetileg is, megtartsák a jó munkást. Akár vállalkozások inspirálásával is, mint Galgamácsán. Van ugyanis, aki miután helyben nem talál elég elfoglaltságot, köny- nyen enged a csábításnak: kiszakad a szövetkezet, s lényegében a falu közösségéből is. Tudom, nehezen megfogható, körülményesen megfogalmazható dolog mindez. Csupán azért okoz egyelőre gondot, mint már eddig sok más újdonság, mert talán nem mindenben készültünk fel rá. Pedig örülnünk kell annak, hogy egy újabb vívmány érett be: a heti második pihenőnap. A lényeges persze, hogy ennek ürügyén ne legyünk túlságosan elkényeztetve. elkényelmescdve. Fehér István ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap)
