Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
"xMhm 1982. JÜNIUS^T, VASÄRNAP Fazekasság A mezőtúri fazekasság nagy múltra tekint vissza. Ezt a hagyományt őrzik a Fazekas Népművészeti Háziipiari Szövetkezet termékei is. Évente közel egymillió darab késztermék hagyja el égetőke- mencéjiiket, melyek között az általános népművészeti tárgyak közül erdélyi motívumok is megtalálhatók. A szövetkezetben sok fiatal is dolgozik. A Medicina negyedszázada Könyvek az egészség érdekében Aligha akad tíz-húsz kötetes házi bibliotéka Magyarországon, amelyben legalább egy könyv ne lenne Medicinakiadás. Idén negyedszázada annak, hogy létre jött a könyvkiadó; azóta esztendőnként átlagosan kilencven kötetet jelentetett meg, napjainkig több mint 200 milliárd oldalon. Nyolc forintért... — Hogyan kezdődött? Dr. Brencsán János főszerkesztő, az Orvosi szótár, s több más kötet szerzője, társszerzője válaszol a kérdésre: — Korántsem elődök nélkül. Markusovszky Lajos, a neves magyar orvostudós hozta létre még 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot, mely a felszabadulás utáni időkig fennmaradt. Egyforma feketébe kötött szakkönyveket adott közre, s előfizetőinek kedvezményeket kínált. A felvilágosító, ismeretterjesztő művek megjelentetése a kisebb-nagyobb kiadókra maradt. 1938-ban, az államosításkor alakult meg a tiszavirágéletű Tudományos ''Könyvkiadó, ezt egy év múltán az Egészségügyi Könyves Lapkiadó Vállalat követte. Az utóbbi, főként orosz nyelvről magyarra fordított orvosi tankönyvek megjelentetésével foglalkozott 1952-ig, akkor ugyanis beolvadt a Művelt Nép Könyvkiadó Vállalatba, s 1957-ben, a már Gondolat néven jegyzett Művelt Nép Kiadóból vált ki a Medicina. Dr. Arky István, a kiadó igazgatója mondja: — Jövőre 19 egyetemi-főiskolai, 6 középiskolai tankönyvet, 40 szakkönyvet és 13 ismeretterjesztő kötetet adunk közre, összesen másfél millió példányban. S mindez csak Medicina-kiadvány. Azért „csak”, mert 1960 óta hozzánk tartozik a Sport, 1965 óta pedig a Panoráma szerkesztőség is, s az iménti adat csupán az egészségügyi témájú kiadványainkra vonatkozott. Ma is ez utóbbival kapcsolatos a legfőbb feladatunk: a négy magyar orvostudományi egyetem tankönyvekkel való ellátása. 25 év alatt elértük, amit kevés kis ország: hazánkban minden egyetemi szaktárgynak van magyar szerzőktől, magyar nyelven írt tankönyve, nem egy ezek közül világhírre tett szert. Világhírű atlasz Ilyen például Kis Ferenc és Szentágothai János professzorok műve, Az ember anatómiájának atlasza. Ennek három kötete eddig 85 kiadásban, 16 nyelven látott napvilágot, Kínától Kanadáig, Svédországtól Ausztráliáig. — És a szakkönyvek? — Legrégibb sorozatunk A gyakorló orvos könyvtára, mely a mindennapi betegellátást végző gyógyítókat tájékoztatja az új kezelési eljárásokról. Most készülünk a sorozat kétszázadik kötetének megjelentetésére. Kedveltek Az orvostudomány aktuális problémái és A biológia aktuális problémái című sorozataink is, vagy az Aesculap-so- rozat monográfiái. — Többet tudunk ma egész- ségről-betegségről, mint azelőtt. Ebben részes a Medicina is... — Így igaz. Nagy gondot fordítunk az egészségügyi felvilágosításra, a természettudományos ismeretterjesztésre. Ennek nálunk alig 10 kötet az alapja — mint az Anyák könyve, A házasélet ABC-je, a Szülőszoba, tessék belépni!, A gólya hozza?, vagy a Csecsemőgondozás, gyermeknevelés —, de minden esztendőben újdonságokkal is kirukkolunk. A legtöbb kiadást — eddig 13-at — az Anyák könyve érte meg, most készítjük elő megjelentetésre a bővített, javított tizennegyediket. — Sikerkönyvek is napvilágot láttak a Medicinánál. Melyek voltak 'a legnépszerűbbek? — Nehéz lenne választani, ugyanis nem egy kiadványunkat percek alatt szétkapkodják a könyvesboltokban. Ilyen volt a sportszerkesztőség gondozásában Kő András műve Papp Laciról, Dávid Sándoré Balczóról, Réti Annáé: Miért vesztettünk? (Ez most a Mun- dial előtt jelent meg másodszor.) Nagy a kereslet a Panoráma szerkesztőség útikönyvei iránt, talán mert a bae- dekkerektől eltérően geológiai, földtörténeti, történelmi ismertetést is tartalmaznak, sok-sok képpel, térképvázlattal. Óriási az érdeklődés a közelmúltban megjelent füzetünk, a Szex-KRESZ iránt. Szeretnénk hasonló küllemű egészségnevelő sorozatot is megjelentetni. Tervek — További tervek? Rövidesen közreadjuk három szerkesztőségünk közös munkájának eredményeként a 600 oldalas Szabadidő könyvet, melyben — remélhetőleg hasznos — tanáccsal szolgálunk mindenkinek, aki érdeklődik a sport, a természetjárás, az utazás, az egészség, a játék, a hobby, az otthon, a hétvégi ház, a kiskert témák iránt. * V. G. P. Szaporodó sci-fi-klubok A huszadik század meséje Mi lenne, ha megtámadnának bennünket egy idegen bolygó lakói? Mi lenne. ha űrhajónkkal más galaktikákba utazhatnánk? Mi lenne, ha értelmes robotokat vásárolhatnánk az elektronikus áruházban, akik (amik) elvégeznék helyettünk a mosogatást, és ha jókedvük van, talán még a nagytakarítást is elvállalják. Csupa kérdés és feltételezés: a huszadik század meséje, amit mindenki fantáziája 'és érdeklődése szerint alakíthat. A tudós Anteile Elkészíthetjük, ha éppen akarjuk a legmerészebb tervet is, a legnagyobb szabásút, ami eddig a Földön megszületett. Például az Orion alfájáról, amely sokszáz fényévnyi távolságra van tőlünk, és átmérője három-négyszázszorosa, mint a Napnak. Vagyis, ha középpontja egybeesne a Nappal, ez a gigász egészen a Mars pályájáig terjedne. Elsőrendű csillag, a nagy távolság ellenére is szabad szemmel láthatók az általa kibocsátott vörös és narancssárga sugarak. A tudós Anteile professzor, éppen ezt a csodálatos bolygót választotta az első csillagközi utazás célpontjául. De maradjunk egyelőre mégis inkább a Földön. A tudós Anteile professzor és az Orion alfája Pierre Boulle világhírű: A majmok bolygója című művében szerepel, melyből elkelt Magyarországon (a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatban), 130 ezer példány. A regényből készült tudományos-fantasztikus filmet hosszú ideig játszották telt ház előtt a Filmmúzeumban. Népszerűségét tekintve, nem marad mögötte a Csillagok háborúja sem, és még hosszan folytathatnánk a sort. Mióta 1979-ben megalakult az országos sci-fi tanács, a fővárosban és vidéken is sorra szervezik a klubokat. Pest megyében, Százhalombattán, Érden, Gödöllőn és Szentendrén működik nagyobb létszámú klub, melynek tagjai megvitatják, amit olvastak vagy filmen láttak. Az érdiek rendezvényeire rendszeresen plakátok hívják fel a figyelmet a városban. A klub titkára, Egri Ferenc matematika-fizika szakos főiskolai hallgató, amikor felkerestem éppen egy általános iskolás fiúnak ígérte meg, hogy biztos vetítik az ígért tudományos-fantasztikus filmet. — Általában fiatalok járnak az összejövetelekre? — Nem mondhatnám. Az érdeklődést nem lehet életkorhoz kötni, ötvenévesnél idősebb klubtagjaink is vanHíradás a Mátyusföldről A szülőföld varázsos emléke E'mlék? Nosztalgia a gyer- “ mekkor után? Szociográfiai ihletés, vagy egyszerűen csak a szülőföld varázsa? Mindez együtt sugárzik Gál Sándor könyvéből, a Mesét mondok, valóságot címűből, amelyet a pozsonyi Madách Könyvkiadó jelentetett meg, s idehaza is kapható a könyvesboltokban. Üde olvasmány, szépírói remeklés a szlovákiai magyar író önvallomása. Csak a minap olvastam Csoóri Sándor Félig bevallott riet című esszégyűjteményét, amelyben a költő szülőföldjéről, a haza gondjairól töpreng. S íme máris itt van egy másik könyv, amelyben hasonló hőfokon vall az író az otthonról, a szülőföldről, s arról, menynyire fontos annak tudata, hogy valahol otthon vagyunk, valahová tartozunk, S ahogyan az ember egyre Inkább távolodik gyermekkora ismert tájaitól, új vidékeket, városokat, albérleteket jár meg, s ahogyan egyre inkább messzeségbe ring a szülőföld, a régi otthon egyszerisége, élménye, oszthatatlansága, annál jobban érzi hiányát. Az író pedig azt, hogy el kell róla mondania mindent, mert olyan korban élünk, amikor a falu átváltozásával egy életforma is búcsút int, s nemcsak a nyomor emléke süllyed el vele együtt, hanem sok szép, hasznos tárgy és szokás is. Az előbBit nem sajnáljuk, hiszen volt részünk benne, s a szocialista társadalom éppen azt tűzte zászlajára, hogy megszünteti a nyomort, az egyenlőtlenséget, az emberi megaláztatást. Azt azonban igen, hogy az újnak sok olyan dolog is átadja helyét, amely összetartó erőt !e- lentett egy-egy kis közösségben. Minderről szépen szól az író: üzenetet közvetít, szülőfalujának üzenetét. Megmutatja népét, népének emberi arculatát, történelmét, dalait, játékait, szokásait, a táj vizeit. egét, levegőjét, borát és kenyerét — egyszóval a múltat. mindazt, ami és ahogyan ebből a múltból az íróban élt és él. Nem arról van szó, hogy ezt a múltat vissza akarja hozni, csak szeretné megmenteni, ami benne érték, megtartó erő volt. Megmutatni a szülök és nagyszülők életét, sorsát, akik kis földjükön dolgoztak, gürcöltek és szenvedtek, éltek és haltak. Szándékát a könyv címe is kifejezi. Mesét mond a valóságról. Mesél a gyermekének, s közben megismerteti egy tájegység, a Mátyusföld közelmúltját. Az író Mátyusföld déli részén, Bucson született. Köbölkút, Muzsla, Karva, Mocs és Bátorkeszi öleli körül faluját, s ez a terület most a komáromi és az érsekújvári járáshoz tartozik. A költő-író másik nagy élménye a munka. Szinte néprajzi pontossággal írja le a marokszedést, a részes aratás módjait, a gabonacséplés gyöt- relmesen nehéz mozzanatait s mégis felemelő nagyszerűségét. Ez a paraszti világ valóban eltűnőben van. A jégvágás, a varrás, a toll-, a kukoricafosztás, a kendertilolás, szövés és megannyi más érdekes színfoltja, hagyománya, szokása a régi falunak feledésbe merül. Gál Sándor minden során látszik, ismeri népét, kis közösségét, s szeretné, ha egyes szokások tovább élnének a' mai fiatalok körében is. Persze nem úgy mint hajdanán, hanem a mostani életformának megfelelően, ahhoz hasonulva. Szükség van-e erre, ki lehet-e ezt mondani? Azt hiszem, igen. Csak úgy van jövője még egy kisebbségi csoportnak is, ha őrzi a múltját, azt, ami megtartó erő benne. Mik ezek? A házépítés módja, az emberi kapcsolatok megnyilvánulási formái, a lag- zi, a keresztelő, a temetés, a pincézés, s megannyi más szokás, amelyek módosulva, új formában is szolgálhatják a közösségi összetartozás érzését. Ezt akarta megmutatni az író, és úgy gondolom, sikerült neki. Amint írja: menekíteni magamba ezt a tenyérnyi tájat; csillagait, holdját egét, napját, menekítem ide a papírra, sort sor alá rajzolva a tollal, mentem, óvom, tisz fogatom a kívül rekedtek, az elköltözöttek messziről visszanéző törvénye szerint. Mert más szülőföld nincs, csak ez az egyetlen. A bennem élő. Gáli Sándor nak, de a többség fiatal. Hatan kezdtünk, és most ötvennél is többen vagyunk. — Milyen rendezvények szerepelnek a programban? — Előadások, filmvetítések, és újabban már video-műsort is tudunk adni, mart megvan hozzá a technikai felszerelésünk. Alkalmanként meghívunk előadókat, akik egy-egy témakörben összegyűjtött kérdéseinkre válaszolnak. Gyakori vendég nálunk Lantos László, az országos sci-fi klub elnöke. Budapesten, a természettudományi stúdió egyik klubtermében beszélgetünk Lantos Lászlóval a műfaj népszerűségéről, és a Pest megyei klubok tapasztalatairól. Hungarocon — Az országban ma már tízezret közelíti a száma azoknak, akik szervezetten, klubkeretek között foglalkoznak sci-fivel. Az érdeklődők ennél sokkal többen vannak, tömegükre csak következtetni lehet a tudományos-fantasztikus művek kelendőségéből. 1979-től minden évben megrendezzük országos találkozónkat. a Hungarocont. A legutóbbinak Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem klubja volt a házigazdája, a következő pedig Veszprémben lesz. Ilyen alkalmakkor külföldi vendégeket is hívunk, és a műfajhoz kapcsolódó könyvvásárt, képzőművészeti kiállítást, plakátkiállítást rendezünk. Filmvetítések vannak, diaporáma műsorok, videó-vetítések és eszköztársunkban legújabban a lézer is szerepel. Mindez, persze technikailag szűkebb keretek között, de a helyi klubokban is megvalósítható, éppúgy mint a műhelybeszélgetések, esetenként meghívott előadóval. Egyes klubok színes kiadványokat. fanzinokat is megjelentetnek tagjaik műveiből, és a legjobbaknak minden évben odaítélik az Arany Meteor• díjat. — A műfaj már meghonosodott Magyarországon, és vonzerejét azok sem vitatják, akik nem tartoznak a hívei közé. De a beavatottak előtt mégis tisztázatlan némely műhelybeszélgetés szerepe. Például arról, hogy milyen lenne a csökkent gravitációjú bolygón növekedő facsemete? Én, a robot — A megszokottól eltérő nézőpont felkelti az alkotó fantáziát, és további kutatásra ösztönözhet. Nem véletlen, hogy a műfaj megalkotói és legnevesebb képviselői természettudósok. Példaként említhetem a fizikus Aszimovot, akinek „Én, a robot” című műve világsikert aratott, vagy Kulin György tudományos- fantasztikus írását: Üzen a nyolcadik bolygó. — Mi a biztosítéka annak, hogy a kisebb helyi klubok is megfelelnek a közművelődési követelményeknek? — A fiatalokat vonzza a filmvetítés, az érdekesnek ígérkező, fantasztikus téma. A többiről már nekünk kell gon- dt&kodni, akik tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozunk. A helyi klubok vezetői általában természettudományos képzettségű emberek, esetleg egyetemisták, főiskolások, és a programok összeállításában központilag is segítünk. A műfaj fejlődőben van, még korántsem használtunk ki az érdeklődésnek megfelelően minden lehetőséget. Hazafelé Leonardo da Vincire gondolok, akik ejtőernyőről álmodott, és Verne Gyula csodálatos tengeralattjárójára a Némó kapitányban. A legnagyobb álmodozókat a technika igazolta. Gál JusJit Rádiófigyelő HOL TARTUNK...? Általános iskolások között mérték fel, vajon sikerült-e a 10 év körüli gyerekeknek fontos politikai fogalmainkról képet alkotniuk, ezeket az iskolában tanult fogalmakat vajon ösz- szehasonlítják-e a valósággal? A kitöltött kérdőívek, a beszélgetések a szakemberek számára jó néhány tanulsággal szolgáltak. így például azzal, hogy az olyan fontos fogalmakra, mint a szocializmus, az egyenlőség, a demokrácia két választ is tudnak a gyerekek. Egyet az iskola számára, s megint egy másikat nem hivatalos használatra. E felmérés tapasztalatai kapcsán vitatkozott a pszichológus, a szociológus és Miha'n- esik Zsófid riporter arról, hogy hol tartunk a gyerekek világnézeti nevelésében, s hogy miért alakult ki már ebben a romlatlannak és őszintének nevezett korban ez a kettősség, s milyen hatással van az emberpalánták későbbi életére? Az ok — értettek egyet a szakemberek —, hogy az iskola, az oktatás egysíkú érték- rendszert plántál a gyerekek fejébe, kissé dogmatikus módon magyarázza meg a fogalmakat. Nem újkeletű gyakorlatról van szó — mondták —, j hanem egy sok évszázados hagyományról, amelyet még a mai iskola sem tudott —, s talán kevéssé is próbált — megváltoztatni. Pedig ezek a fogalmi rendszerek csak egy igazán demokratikus oktatás során, viták közben válnak világossá. Így érhető el, hogy e valóban nem könnyű politi kai fogalmi rendszert befogadják az ifjú emberek. Ha nem így teszik, olyan nemzedékek nőhetnek fel, akik a valóság és a tanult tudomány közötti eli^.....,onuásokra rádöbbenve apolitikus, közömbös, az élet felvetette világnézeti kérdésekre választ nem kereső emberekből állnak. HANG A TELEFONBAN. Mándi Iván abszurd rádiójátékénak főszereplője olyan kortársunk, aki fizikai valójában tulajdonképpen megszűnve, csak mint egy hang a telefonban él tovább. A helyzet természetesen lehetetlen, éppúgy, mint az a kívánság, amelyik néha a mi fejünkben is tanyát vert, hogy egyszerre minden, még magunkon is felülkerekedve, testünkből mintegy kilépve lássuk környezetünket. Vagy legyünk olyanok, mint egy hang a telefonban, amelyik tárcsázással, csöngetéssel, előkereshető, de csak akkor érhető el, ha maga is akarja, s ha van mondanivalója a másik számára. E keretben játszódik Mándi története, melynek hőse ebben a félig-meddig létező formában tud meg magáról, s környezetéről korábban nem is sejtett igazságokat. Az ilyenfajta önmagunkon felülkerekedni tudás azonban nemcsak lehetetlen, hanem kényelmetlen is lenne. A hang tehát nem élhet örökké, vagy egy való emberhez kell tartoznia, vagy végképp elmúlnia. Pazar szereposztásban valahogy így játszódott Mándi drámája, szolgálva kinek-kinek saját képére is emlékeztető tanulságokkal, és tapasztalatokkal. S talán adott volna még több, még hasznosabb fogódzkodót, ha nem lett volna any- nyira abszurd, a formai játékokban annyira elmerülő írói munka. Cb. A.
