Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI itkslfAP PEST XXVI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. JÚNIUS 27., VASÁRNAP MEGÉRTETT REALITÁSOK S okszoros kölcsönhatásban álló témaköröket tekintett át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága június 23-i ülése, amikor megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tatót, valamint a népgazdaság fejlődésének idei tapasz­talatairól, külgazdasági kapcsolatainak helyzetéről és fej­lesztésének teendőiről összeállított jelentést. A tanács­kozásról kiadott közlemény — amelyet lapunk szombati számában olvashattunk — az időszerű nemzetközi kér­dések elemzésével éppúgy, mint gazdasági feladataink mérlegelésével a realitások megértésének példáját adja az egész társadalom, a közgondolkodás teljessége szá­mára, bár e realitások tetemes része mind a politikában, mind a gazdaságban kedvezőtlen hatások hordozója. Ezekkel a kedvezőtlen hatásokkal — amint arra a vezető párttestület ülése rámutatott — hosszú távon szá­molni kell, azaz lényeges változásra kevés a remény. Politikai és gazdasági lépéseinket éppen ezért napjaink vaskos realitásai kell, hogy vezéreljék, egyrészt saját erőforrásaink hatásosabb kamatoztatására, másrészt a létező szocializmus országainak jobb együttműködésére alapozva. Hiba lenne a Központi Bizottság által végre­hajtott elemzést úgy felfogni, mint amit azonnal meg­ért és elfogad a közvélemény, hiszen — tapasztalhat­juk —nem szűkölködünk sem pesszimista, sem indoko­latlanul optimista vélekedésekben, azaz a realitások tiszteletéért folytonos és következetes küzdelmet kell vívni a közgondolkodás bonyolult terepén. A realitások megértése ugyanis föltételezi: széles körben hatnia kell annak a fölismerésnek, hogy nemcsak gazdasági teljesít­ményeink megméretésével kell számolnunk a nemzet­közi porondon, hanem hátrányos megkülönböztetések népes seregével éppúgy, mint a hidegháborús törekvések teremtette korlátozásokkal és akadályokkal. B otorság lenne eredményeinket mellőzve, csupán a gondokkal és a teendőkkel törődni. A megye ter­melőágazatainak fejlődése is azt bizonyítja, a ko­rábbiaknál nagyobb a rugalmasság, növekedett a kezde­ményezések száma, több a becsülete a célszerűen újnak. A megyei tapasztalatok is megerősítik a Központi Bizott­ság ülésének azt a megállapítását, hogy a gazdasági tevé­kenység egésze megfelel a középtávú tervben szereplő gazdaságpolitikai céloknak, a részletek seregénél azon­ban változásra, változtatásra, új irányok kijelölésére, to­vábbi korlátok és ösztönzők kialakítására mutatkozik égető szükség. Ezeknek a teendőknek az élére a külgaz­dasági munka került már jó ideje és ott áll ma is, bizo­nyítva a Központi Bizottság 1977. októberi ülésén elfo­gadott határozat helyességét, ám egyben arra is intve, hogy az akkor megjelölt feladatok végrehajtása lassúbb a kívánatosnál, az új haladási pálya szabályait a kelleté­nél kevesebben ismerik, tartják be, és ennek erőteljes nyoma van a külkereskedelmi mérlegben. A megyében megvalósuló termelőtevékenység szin­tén arra figyelmeztet — így az ipari árukibocsátás ismét mérséklődő tempója, a külkereskedelmi értékesítés el­maradása a tervezettől, a teljesítményekkel nem, vagy csak részben fedezett bérkiáramlás —, hogy a szükséges­nél lassabban enyhülnek a gazdálkodás belső feszültsé­gei és ellentmondásai. L ehetetlen feladatokkal küszködnénk? A kérdés szó­noki, hiszen a Központi Bizottság jogosan hangsú­lyozta a meglevő, de nem hasznosított erőforrások, illetve a csak kis részben kamatoztatott tartalékok fon­tosságát, mind a belső felhasználás és fogyasztás reális igényeinek kielégítésében, mind a külgazdasági kapcso­latokban. Főként ez utóbbit kell erőteljesen kiemelni, hiszen furcsa — de az objektív gazdasági környezet tük­reként szolgáló — ellentmondás, hogy egymást követő három eredményes esztendő után is külgazdasági gond­jaink nagyobbak, mint bármikor a legutóbbi két évtized­ben ...! Nincs más választási lehetőség, mint a lehető leg­gyorsabban előteremtett kiviteli többlettel fedezni első­sorban nem is a behozatalt, hanem a korábban felvett hitelek törlesztését és kamatait. Ez magyarázza azokat a teendőket, amelyek fő irányát a párttestület mostani ülé­sén határozták meg, s ez az oka annak is, hogy emlékez­tetni kell rá: az életszínvonal megőrzésének elengedhe­tetlen feltétele gazdasági teljesítményeink erőteljes nö­velése, mégpedig nem néhány részterepen, hanem a ter­melés valamennyi területén. Ennek a roppant bonyolult feladatnak egyik vonzata — amint arra a Központi Bi­zottság utalt — a gazdálkodási feltételek évközi szigorí­tása, a jövedelmet nem termelő vállalatok ügyének elő­térbe helyezése. Az adminisztratív intézkedéseket termé­szetesen egyetlen gazdálkodó egységnél sem fogadják örömmel, ám meg kell érteni és értetni a realitásokat^: a külgazdasági helyzet megkövetelte ezeket a kényszerű lépéseket. A párttestület üléséről kiadott közlemény nyíltan, szépítés nélkül szól teendőink nehézségeiről, a munka javítása érdekében szükséges további irányítási, szervezési, személyi feladatokról, Erre a nyíltságra, a helyzet szépítés nélküli elemzésére van égető szükség az irányítás alsóbb szintjein és a termelőhelyeken egyaránt. Mert a megértett realitások cselekedetekre sarkallnak és kiutat csakis a célszerű cselekvés kínálhat mindenütt. Mes: 3. oldal: Gazdálkodni 4. oldal: Könyvek az egészség érdekében 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Jó volna, ha megújulna 8. oldal: Összepakolták az értékeket Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szombaton haza­érkezett Budapestre két dél­kelet-ázsiai országban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. Útjának első állomása Burma volt, ahová U San Yu, a Bur­mái Unió Szocialista Köztársa­ság elnöke hívta meg, majd a Fülöp-szigetek Köztársaságba látogatott Ferdinand E. Marcos .elnök meghívására. Losonczi Pált útjára elkísér­te felesége. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Baj­nok Zsolt állarptitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kovács István, az ipari miniszter ta­nácsadója. A Ferihegyi repülőtéren — ahová nem sokkal este hét óra előtt érkezett meg a különgép — fogadására megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint az Elnöki Tanács több tagja és állami életünk sok más vezető személyisége. Ä termés fele ládákban van Gép szedi a meggyet Magon A kiskertekben, a nagyüze­mekben megkezdődött az egész nyáron tartó gyümölcs­szüret. Ezer tonnákba mérhe­tő az a mennyiség cseresznyé­ből, meggyből, ami egy-egy alkalommal a felvásárlótele­pekre, vagy a boltokba kerül, hogy onnan elmaradhatatlan csemegeként eljusson a csalá­dok asztalára — a gyerek­szíveknek oly kedves frissítő­ként. Csak hát a megtermett gyümölcsöt le is kell szedni! A kiskertekben ott a létra, a vödör, a kosár, a nagyüzem­ben pedig, ha már fogytán a kézierő, ott a gép segítsége. így van ez az Alagi Állami Gazdaságban is, ahol immár Hétvége a Dunakanyarban Telt ház mindenütt A borongós idő ellenére is már a reggeli órákban sűrű kocsisor kanyargott a Duna­kanyar településeinek irányá­ba, megteltek a strandok, az útmenti autóspihenők, a kirán­dulóhelyek. Sok ezer hétvégi- telek-tulajdonos is kilátogatott nyaralójába, tanyájára, hogy elvégezze a szokásos kerti munkákat, vagy pihenjen az igen fülledt, meleg időben. Szentendre utcái már kora délelőtt zsúfoltak voltak, so­kan keresték fel a múzeumo­kat, kiállításokat; Leányfalun telt ház volt a strandon, a pá­zsiton egymást érték a mat­racok, a pokrócok, a környék­beli parkírozóhelyeken úgy­szólván sehol se lehetett he­lyet kapni. Tarkállott a sátraktól a szentendrei-szigeti községtől, Kisoroszitól északra fekvő szi­getcsúcs, a szabadkempingbe autóval, kerékpárral, csónak­kal is érkeztek a szigeti táj kedvelői, hogy itt töltsék el a hét végét. Zsúfolt hajókkal is érkeztek Visegrádra kirándu­lón, ezen a vasárnapon sok- százan ismerkedtek meg a Du­na menti település történelmi nevezetességeivel. A 11-es úton ezúttal valamelyest kisebb volt a forgalom. Ezt az okozta, hogy a közelmúltban megnyi­tották a Szentendréről a he­gyeken át Visegrádra vezető pilisi feltáró utat, amelyet már kezdenek felfedezni az autó­sok. Az út mellett hat parkí­rozó- és pihenőhelyet, erdei játszótereket is kialakítottak, melyek ezen a szombaton már mind benépesültek. Az elmúlt esztendőkben több kritika érte a Dunakanyar el­látását, éppen ezért örvende­tes, hogy szinte minden tele­pülésen a zöldség-gyümölcs­árusok mellett a látogatók lán- gos- és pecsenyesütőket, büfé­ket is nyitva találhattak. négy esztendeje a Schaumann nevű dán gépsor rázza a cse­resznyét, a meggyet. Az idei szezon eddigi tapasztalatairól, a dán masina legújabb tevé­kenykedéséről Guttmann Vil­mos, a gazdaság főkertósze adott bővebb tájékoztatót: — Elsősorban az ipari fel­dolgozásra szánt gyümölcsöt szedjük a gép segítségével. A cseresznyéből főleg azokat, amelyek a magasban vannak és kézzel már nem tudjuk le­szedni. Ebből a gyümölcsből a feldolgozó üzemekben befőtt, szörp, vagy az édesipar szá­mára lesz alapanyag... Hogy mekkora segítség az, amit a gyümölcsszüretben a gép nyújt a gazdaságnak? Áll­jon itt egy rövid ismertetés a dán gépsor tudományáról: a gép egy nap 300—350 fát ráz le. Ha a termés átlagos, ez azt jelenti, kilencezer kilót is na­ponta. Mivel kezeléséhez ki­szolgálásához 7 személy ele­gendő, könnyű kiszámolni, több mint 12 mázsa leszüretelt termés esik egy személyre. Tekintélyes mennyiség, ha hozzátesszük, hogy kézzel 50— 80 kiló a napi penzum. A gép hatékony és áldásos tevékeny­ségéről ezek után aligha kell bárkit is meggyőzni! S mit mutat az idei szezon? — A tavaszi hideg időjárás nem tett jót sem a meggynek, sem a cseresznyének — mond­ja a főkertész. Talán épp ezek­ben az órákban fejeződik be a cseresznyeszüret, a termés elmaradt a tervezettől, mint­egy 40 százalékkal kevesebbet szedtünk le a cseresznyéből. A meggynek eddig mintegy fe­lét takarítottuk be. A jövő héten szerdán a cigány- és a pándi meggy jön sorra. A Du­nakeszi Konzervgyárba és a Törökbálinti Állami Gazda­ságba szállítjuk, az utóbbi he­lyen a konyakos meggy készí­tésénél használják. Most ép­pen a két fajta közti szünet napjai következnek. Igaz, ha az előzetes tapasz­talatok nem tévednek, szépen fizet majd a kajszi és az őszi­barack a gazdaságban. Kajszi­ból a tervezettnél mintegy 30—40 százalékkal több ter­mésre számítanak, de a ko­rábbi évekhez hasonlóan gaz­dag szüretet ígér a Szob kör­nyéki őszibarackos is. Ez utóbbi helyen már három- négy esztendeje nemcsak sok, hanem kitűnő minőségű gyü­mölcsöt is szüretelnek. G. M. A TIT küldöttgyűlése A közművetődés jegyében Tegnap délelőtt az MSZMP XIIII. kerületi bizottságának tanácstermében tartották meg a TIT nyolcadik küldöttgyűlé­sét. Az elnökségben helyet foglalt Sarlós István minisz­terelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, Ádám György akadé­mikus, a TIT elnöke és Ku- rucz Imre, a TIT főtitkára. Megyénket dr. Maróti Mi­Színpompús felvonulás Nemzetiségi kulturális szemle A tegnapi délutánnal kezde­tét vette a Szentendrei nyár 1982. igen gazdag és érdekes esemény- és rendezvénysoro­zata, melynek első programja­ként a XIX. országos nemzeti­ségi fesztivál kétnapos ünnep­sége szerepel. A kulturális se­regszemle első eseményének színhelye a pomázi művelődési ház volt, ahol a nemzetiségi pedagógusok, könyvtárosok és népművelők tanácskozását rendezték meg. A tanácsko­záson, melyet Martinusz Fe­renc, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának fő­munkatársa nyitott meg, dr. Eperjessy Ernő, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osz­tályának vezetője tartott elő­adást a nemzetiségi oktató- nevelő munka és annak köz- művelődési háttere címmel. Ezt követően, ugyancsak a pomázi művelődési házban két kiállítás megnyitására ke­rült sor: a nemzetiségi köny­vek bemutatóját Békés György megyei könyvtárigazgató, a Pest megyébeö élő nemzetisé­giek történetét reprezentáló dokumentumkiállítást pedie Egey Tibor, a megyei levéltár igazgatója nyitotta meg. A pomázi rendezvények délután a délszláv, a német és a szlo­vák pedagógusok és népmű­velők szekcióüléseivel folyta­tódtak. Ugyanebben az időben Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Központban és Könyvtárban dr. Baráth End­Az este 7 órakor kezdődött gálaesten a nagytarcsai szlovák ének- és táncegyüttes Tarcanské táncé címmel érdekes és lát­ványos műsorral szerepelt. Barcza Zsolt felvétele ré.iek, az MSZMP városi-já­rási bizottsága első titkárának ünnepi szavaival kiállítás nyílt a magyarországi nemze­tiségek képzőművészeinek al­kotásaiból. Másfél órával később, este fél 6-kor színpompás felvonu­lásban gyönyörködhetett az ünnepségek nézőközönsége: tizenhét ének- és táncegyüttes vonult végig a város utcáin népviseletben és menettánc­ban. Ezt követte este fél 7-koi a Szentendrei nyár 1982. meg­nyitó ünnepsége a szabadtéri autós mozi területén. Maros­völgyi Lajos tanácselnök meg­nyitó szavai után ünnepi kö­szöntőt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára mondott. A nap ünnepi eseménysoro­zata a délszláv, a német, a román és a szlovák nemzeti­ségi együttesek gálaműsorával folytatódott, majd a Teátrum­ban megrendezett s éjfélig tartó táncházzal zárult. hálj/, a TIT Pest megyei szer* vezetőnek elnöke és dr. Sze­mes Gábor, a TIT Pest me­gyei szervezetének tisztelet­beli elnöke vezetésével hu­szonnégy küldött képviselte. Ádám György elnök meg­nyitó szavai után a küldöttek megválasztották a jelölő bi­zottságot és a küldöttgyűlési dokumentumokat szerkesztő bizottságot. Ezután Kurucz Imre főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnök­ség beszámolójához. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tevékenységé­ben meghatározó szerepe volt az 1974-ben kiadott közmű­velődési párthatározatnak és az 1976-os közművelődési tör­vénynek, de hatással voltak a munkára a gazdasági és a tár­sadalmi változások. Az elmúlt öt évben nagyobb szerepet ka­pott a tudomány az élet min­den területén. Bár az ismeretterjesztés egyenletesen fejlődött, még­sem lehetünk elégedettek tt közművelődés jelenlegi hely­zetével. Visszaesett a felnőtt- oktatás, s az érdeklődés is in­kább az alkalmazott tudomá­nyok felé irányult. Gyarapo­dott a szabadegyetemek szá­ma, népszerűek a nyári egye­temek is, de ugyanakkor nö­vekszik az egyéni ismeretszer­zés szerepe. A TIT nagy gondot fordít a munkások és az ifjúság szá­mára szervezett ismeretter­jesztés fejlesztésére, de növel­ték az értelmiségnek szerve­zett programok számát is. Az ismeretterjesztő órák száma 650 ezer évente, a különféle foglalkozásokon pedig hatmil­lióén vesznek részt. A jövőben is változatos kul­turálódási és ismeretszerzési lehetőségeket kívánnak bizto­sítani az érdeklődőknek, óvo­dás kortól nyugdíjaskorig, minden korosztály számára. Fő céljuk az értelmes emberi élet megvalósításának tudo­mányosan megalapozott segí­tése. A szóbeli kiegészítések után a hozzászólásokra került sor. Az alapos, érdemi vitát köve­tően .a küldöttgyűlés résztve­vői megválasztották a TIT or­szágos elnökségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents