Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
1982. JÚNIUS 27., VASÁRNAP A ffff VIlÁePQllTIKAI KtROtSÍ! A feszültség hívein kísérletei Reagan tiltó intézkedései és a nyugat-európai visszahatás Bejrut ostroma és Izrael — Villongás az argentin főtiszti karban Az ENSZ második rendkívüli leszerelési ülésszakán a hét végén befejeződött az általános vita. Sokszor hangzott e tanácskozás szónoki emelvényéről, hogy mennyire korunk égető kérdése a leszerelés, s mennyire szükség volna arra, hogy megfékezzék a mind jobban elszabaduló fegyverkezési versenyt. Bár Reagan amerikai elnök is megjelent az ülésteremben, hogy személyesen ismertesse az Egyesült Államok „átfogónak” reklámozott „leszerelési csomagtervét”, amely kiterjed — legalábbis a washingtoni propaganda szerint — mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverarzenálra, fellépése mély csalódást keltett. Csak azokat az elfogadhatatlan javaslatokat ismételgette meg, amelyekkel Washington javára egyoldalúan meg szeretnék változtatni a jelenlegi katonai egyensúlyt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az általános vitában csak az az üzenet keltett rendkívüli visszhangot, amelyet Leonyid Brezsnyev intézett az ülésszakhoz, s amelyet Cromiko szovjet külügyminiszter ismertetett. Eszerint a Szovjetunió az üzenet elhangzásának pillanatától kezdve egyoldalúan kötelezettséget vállalt, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Sajnos, a NATO brüsszeli főhadiszállásáról azonnal megérkezett a negatív válasz, amely az egész katonai szervezet nevében hangzott el. Eszerint az Észak-atlanti Szervezethez tartozó országok nem követik a szovjet példát. Változatlanul érvényesnek mondották ki azt a korábbi alaptételüket, hogy hagyományos fegyverekkel kirobbanó konfliktus esetén a NATO „átlépi az atomküszöböt” és nukleáris fegyvereket vet majd be. Remélhetőleg azonban ebben a kérdésben még nem hangzott el az „utolsó szó”. A NATO- óllamok vezetői számára ugyanis mind nehezebb megmagyarázni az erősödő béke- mozgalmaknak, hogy miért nem vállalnak a Szovjetunióhoz hasonló ünnepélyes kötelezettséget? MIÉRT KELTETT OLY VIHART REAGAN ÚJABB SZANKCIÖBEJELENTÉSE A GÁZVEZETÉK ÜGYEBEN? Az amerikai elnök egyszerűen megszegve azt, amit néhány nappal korábban Versailles-ban a tőkés csúcson megígért, anélkül, hogy konzultált volna szövetségeseivel, olyan intézkedéseket jelentett be, amelyekkel meg akarja akadályozni, hogy megépüljön a Szibériából Nyugat-Európá- ba haladó gázvezeték. Arról van szó, hogy Reagan az amerikai licencek alapján Nyu- gat-Európában gyártott termékek alkalmazását is megtiltotta a gázvezetéknél. A Közös Piac országai felháborodott nyilatkozatban utasították el Reagan elnök intézkedését, amelyet a nemzetközi jog megsértésének bélyegeztek meg. Mint hangoztatták: az Egyesült Államok elnöke kísérletet tett arra, hogy az amerikai törvényeket más országok területeire is kiterjessze, s ez nem megengedhető. Kijelentették azt is, hogy a gázvezeték mindenképpen megépül, hiszen Nyugat- Európa számára hasznos, ha biztos energiaforráshoz jut az üzlet nyomán. Nyugatnémet kormányszóvivő, amikor élesen bírálták a washingtoni döntést, közölték, hogy mindent elkövetnek majd visszavonatásáért. • Főként olyan turbinákról van szó, amelyeket az AEG nyugatnémet konszern amerikai licencek alapján gyárt, és a gázvezeték céljaira jelenleg folyó termelés mintegy húszezer munkást érint. Ennyien válnak munkanélkülivé, ha az amerikai tilalomnak érvényt szereznének, nem is beszélve arról a károsodásról, amely a nyugateurópai gazdaságokat a gázvezeték építésének elhúzódása miatt érné. Szakértők rámutattak: arról persze nincs szó, hogy a gázvezeték ne épülne meg az amerikai licenctilalmak miatt. Alternatív megoldást a turbinákra lehet találni, de ez költségesebb és időveszteséget jelentene. Éppen ezért a Közös Piac azt tervezi, hogy a jövő héten Brüsszelben állam- és kormányfői .tanácskozást tart, hogy közös frontot alakítson ki az Egyesült Államokkal szemben a licenctilalom ügyében, s figyelmeztesse a Rea- gan-kormányzatot, mily súlyos veszélyeket idéz fel a nyugati szövetségi rendszerben, ha nem vonja vissza a nemzetközi jogi normákat sértő döntését. Az első kommentárok ezzel a 'kialakult éles helyzettel hozták összefüggés'be Alexander Haig amerikai külügyminiszter péntek esti lemondását is. Haig a hírmagyarázók szerint nem értett egyet Reagannek a nyugati szövetségesek közötti „bizalmat ily veszélyesen aláásó” tilalmi bejelentésével. HOGYAN ALAKULT A LIBANONI HELYZET? Bár péntekről szombatra virradó éjjel hallgattak Bejrút körül a fegyverek, ezt megelőzően az izraeli csapatok lőtték, bombázták a libanoni főváros nyugati, arablakta részét, amelyben a palesztin ellenállás fegyveres osztagai tartózkodnak. Begin újra meg újra ismételgette azokat a „feltételeket” — amelyekhez Reagan elnök áldását is megnyerte washingtoni tárgyalásai során —, amelyek lényegében Izraeltől függő bábállammá változtatnák Libanont. Eszerint a palesztin ellenállásnak kapitulálnia kellene, letennie a fegyvert és elhagynia Bejrútot, sőt Libanont is. E kis közel-keleti államból ki kellene vonni a szíriai békefenntartó erőket is. S ha ezekután olyan kormány alakul, amelynek összetételével Tel Aviv egyetért, az izraeli csapatok kivonulnak Libanonból ... Olyan arcátlan követelések voltak ezek, amelyek arra késztették a libanoni kormányfőt, hogy benyújtsa lemondását. A Libanon állami létének megmentésére alakult rendkívüli testületből is sorra lépnek vissza azoknak a csoportoknak a képviselői, akik felismerték, hogy olyan körülmények közepette, amikor izraeli csapatok ostromgyűrűbe fogták a fővárost, s az elnök is Tel Aviv katonai erőitől körülzárva, folytatja megbeszéléseit az elnöki palotában, nem lehet bármiféle rendezésről hatékony tárgyalásokat lebonyolítani. Közben növekedett a konfliktus kiterjedésének veszélye is. Az izraeli csapatok a héten ismét megtámadták a szíriai békefenntartó erők egyes alakulatait. Arab fővárosokban pedig már arról beszélnek, hogy minden bizonnyal Jordánia lesz Izrael agressziójának következő célpontja. A helyzet tehát ismét veszélyesebbé vált a héten ezen a fe- szültségi gócon, s mind erőteljesebben követelik ennek láttán világszerte, hogy szerezzenek érvényt a Biztonsági Tanács határozatainak és szűnjön meg haladéktalanul a Libanon elleni Tel Aviv-i agresszió. MELYEK A HATALMI VILLONGÁS ÚJ FEJLEMÉ- NYEI ARGENTÍNÁBAN? ' Miután a haditengerészet és a légierő a szárazföldi csapatok főtisztjeit tette felelőssé a Falkland- (Malvin)-szigeteken elszenvedett katonai vereségért, nem érték be Galtieri tábornok-elnök menesztésével. A légierő és haditengerészet főtisztjei nem voltak hajlandók beleegyezni abba, hogy a szárazföldi erők új főparancsnokát ültessék az elnöki székbe. A főtiszti kar megbeszélései egy kompromisszumos jelölt személyére összeomlottak, s o szárazföldi hadsereg vezetése végül is a két másik haderőnem képviselői nélkül és azok ellenére alakította meg Argentína új kormányát. A szárazföldi erők főparancsnoka nem lett ugyan az ország új elnöke, de az a formula sem valósult meg, amelyért a légierő és a haditengerészet vezetői kardoskodtak, nevezetesen, hogy egy civil politikus kerüljön a Rózsaszín Háznak nevezett elnöki palotába. Ezért Bignone nyugalmazod tábornok került a szárazföldi erők döntése alapján az elnöki székbe. De hogy jelezzék tevékenységének korlátáit, bejelenttették vele, hogy az 1984-re tervezett választásokat korábban megtartják, s július 1-től engedélyezik a politikai pártok tevékenységét. (Ezek működését az Isabel Perón elnökségét 1976-ban megdöntött katonai junta felfüggesztette, s ez Bignone bejelentéséig érvényben volt.) Hírmagyarázók azonban meglehetősen nagy kétkedéssel fogadják Bignone szereplését. Mint megjegyzik: az a tény, hogy csupán a hadsereg főtisztjeinek egy részére támaszkodhat, eleve ingataggá teszi helyzetét. Emlékeztetnek arra is, hogy Argentína viharos történelmének már volt egy szakasza, amikor fegyveres összecsapás folyt a „pirosak” és „kékek”, azaz a hadsereg három haderőneme között a hatalom birtoklásáért. Ez ugyan akkor gyorsan kompromisz- szummal zárult, s a fő tüzet a politikai pártokra irányította az „egységessé vált” főtiszti kar, s őket vádolta azzal, hogy „viszályt szítottak” a fegyveres erőkben. A politikai pártok vezetői mindenesetre készülnek a július 1-i dátumra, amely újra megnyithatja székházaikat, nyomdáikat és azokat a kongresszusi termeket, amelyek alkalmasak arra, hogy nagygyűléseket rendezzenek. Kérdés azonban, hogy Bignone ígéretei mennyire valósulnak meg, s egyáltalán milyen további rezgései és fejleményei lesznek a még mindig diplomá- ciailag és politikailag megoldatlan Falkland-válságnak? Árkus István Megkezdődött a JKSIXIIl kongresszusa Előterjesztették a beszámolót Az új-belgrádi Száva központban szombaton délelőtt megkezdődött a JKSZ XII. kongresszusa. A 2,1 millió párttagot képviselő, csaknem 1800 küldöttet, valamint a bel- és külföldi vendégeket Dusán Dragoszavac, a KB elnökség elnöke köszöntötte. A Jugoszláv Kommunisták legmagasabb fórumának munkáját, mintegy 130 testvérpárt, továbbá szocialista, demokratikus, haladó párt é3 mozgalom küldöttsége kíséri figyelemmel. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Az SZKP küldöttsége élén Vaszilij Kuznyecov, a KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese áll. A legmagasabb pártfórum plenáris üléseken és munkabizottságokban tanácskozik. Dusán Dragoszavac bevezető beszédében mély elismeréssel méltatta Tito elnök és legközelebbi munkatársa, Edvard Kardelj forradalmi munkásságát és hangsúlyozta, hogy halálukkal a párt több évtizedes „kimagasló vezetőit vesztette el, de 'töretlenül tovább folytatja a titói bel- és külpolitikai vonalát”. A szocialista önigazgatás és az el nem kötelezettség Jugoszlávia tartós orientációja — emelte ki. A KB elnöke rámutatott, hogy Jugoszlávia az elmúlt években komoly eredményeket ért el a szocialista építőmunkában. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1978. ás 1981. között évi 1847 dollárról 2788 dollárra emelkedett. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ország napjainkban komoly gazdasági nehézségekkel küzd, amelyek részben a megromlott világpolitikai., és gazdasági helyzet hatásának következményei, de főként a belső gyengeségekből, hiányosságokból fakadnak. Dragoszavac a továbbiakban az ismert koszovói albán nacionalista, irredenta megmozdulásokkal foglalkozott. Vázolta a múlt év tavaszán lezajlott ellenforradalmi események okait. Megállapította: most elmondhatjuk, hogy a helyzet stabilizálása útján eredményeket értünk el, és ez a folyamat alapvetően politikai eszközökkel valósul meg s a jövőben is elsősorban politikai és ideológiai harcot vívunk teljes sikeréért. Az irányvonal változása miatt Lmondott Alexander Haig Az amerikai szenátus külügyi bizottsága július 12-re tűzte ki George Shultz külügyminiszteri kinevezésének megvitatását. Alexander Haig, aki pénteken mondott le poszt- 5 járói, közölte: helyén ma- $ rád addig, míg azt az ügyek $ átadásának zavartalan le- ^ bonyolítása megkívánja. Haig pénteken a külügyminisztérium zsúfolásig megtelt konferenciatermében szemé lysen jelentette be lemondását, Haig felolvasta annak a levélnek a szövegét, amelyet pénteken juttatott el Reagan elnökhöz. Emlékeztetett rá, hogy az elnök beiktatásakor „új és előremutató” külpolitikát ígért. „Az elmúlt hónapokban világossá vált előttem, hogy a külpolitika eltávolodott a nagy gonddal közösen meghatározott irányvonaltól. A jelenlegi körülmények között szükségesnek tartom, hogy benyújtsam lemondásomat” — írta Reagannak Haig. Haig lemondása magában véve nem meglepetés, időzítése azonban mindenkit váratlanul ért. Szavahihető kül- üqyminisztériumi források azt állítják, hogy a Szibéria— Nyugat-Európa-gázvezeté k ügye volt az a csepp, amely- lyel betelt a külügyminiszter pohara. Tudott dolog volt Washingtonban, hogy a külügyminisztérium és más hivatalok közt ritkán volt egyetértés a külpolitika és különösen a szövetségi, valamint a kelet— nyugati politika kérdéseiben. A kormányon belül Haig legfőbb ellenfele Weinberger hadügyminiszter volt. Nehéz a komoly változás reményét fűzni George Shultznak, Nixon egykori pénzügyminiszterének Haig helyére történt kinevezéséhez is. Shultz 61 éves, nagy kormányzati, ha nem is külpolitikai tapasztalatokkal rendelkezik. Az utóbbi néhány évet a magánszektorban töltötte a Bechtel nevű kaliforniai multinacionális korporáció elnökeként. Helyettese 1980-ig Caspar Weinberger volt. Az első komoly válság a Reagan-kormányzat eltelt 18 hónapja alatt, amelynek azonnali és mélyreható következményei lehetnek elsősorban a szovjet—amerikai, másodsorban az amerikai—nyugateurópai kapcsolatokra — Vélekednek nyugati megfigyelők Haig amerikai külügyminiszter lemondása után. A nem hivatalos nyugati megjegyzések általában egybecsengenek abban, hogy Haig lemondását a Szibéria és Nyugat-Európa között tervezett gázvezeték ügyében kirobbant ellentéteknek és a közel-keleti helyzet értékelésében mutatkozó különbségeknek tulajdonítják. Dragoszavac nyomatékosan hangsúlyozta a JKSZ eszmeipolitikai és cselekvési egysége további szilárdításának szükségességét. Dusán Dragoszavac végül időszerű nemzetközi kérdéseket érintve kifejtette, hogy a JKSZ, a jugoszláv munkás- osztály, az egész társadalom mélyen aggódik a nemzetközi helyzet éleződése miatt' Aláhúzta, hogy Jugoszlávia töretlenül ' folytatja eddigi külpolitikáját, síkraszáll az el nem kötelezettek mozgalma eredeti elveinek érvényesítéséért. A JKSZ XII. kongresszusa vasárnap munkabizottságokban tanácskozik. Az MSZMP iidvözhte Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője szombaton átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt írásos üdvözletét a JKSZ XII. kongresszusának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket tolmácsoljuk Jugoszlávia kommunistáinak 'és dolgozóinak. Eredményekben gazdag, sikeres munkál kívánunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusának. A JKSZ XII. kongresszusa az elmúlt négy év munkáját mérlegelve, joggal állapíthatja meg, hogy hazájukban tovább szilárdult a népi hatalom, s jelentős eredményeket értek el a szocializmus építésében. Méltán övezi széles körű elismerés Jugoszláviának az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett antiimpe- rialista tevékenységét, a békéért, a leszerelésért, a nemzetközi együttműködésért vívott küzdelmét. A szocialista Jugoszlávia fejlődése elválaszthatatlanul összeforrt a nép kiváló fiának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, Joszip Broz Tito elvtársnak az életművével. A világ haladó erői nagyra értékelik a jugoszláv kommunisták áldozatos munkáját és azt a szilárd elhatározottságát, hogy töretlenül folytatják a szocialista társadalom építésének történelmi jelentőségű művét. A Magyar Népköztársaságban szilárd a néphatalom, fejlődik a szocialista rendszer, érvényesül pártunk vezető szerepe. Országunk dolgozó népe erősödő nemzeti egységben munkálkodik pártunk XII. kongresszusa határozatainak megvalósításán. Tevékenységünk középpontjában szocialista építőmunkánk eredményeinek megszilárdítása és továbbfejlesztése áll. Örömmel tölt el bennünket, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok kölcsönösen gyümölcsözően alakulnak. A jövőben is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a gyakorlatban bevált tartós elvek alapján erősödjék pártjaink internacionalista szolidaritása, fejlődjön népeink és országaink együttműködése. Közös érdekünk népeink barátságának erősítése. A Magyar Népköztársaságban élő hor- vát, szerb és szlovák nemzetiségű lakosok, s a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyarok, összekötő kapcsot jelentenek népeink között, fontos szerepük van a magyar—jugoszláv barátság elmélyítésében. A szélsőséges imperialista körök agresszivitása rontja a nemzetközi légkört, a világ különböző térségeiben növeli a feszültséget, fenyegeti az emberiség és az egyetemes béka érdekeit. Pártunk meggyőződéssel vallja, hogy napjainkban a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért folytatott harcban megkülönböztetett jelentősége van minden kommunista és más haladó de. mokratikus erő összefogásának és közös fellépésének. Népünk békét akar, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének a híve. Ezért támogatjuk a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a leszerelésre, a béke és a biztonság megszilárdítására tett javaslatait, s minden más olyan kezdeményezést, amely megfelel a népek, közöttük a szocializmust építő magyar nép legfőbb érdekeinek. Eredményes munkát kívánunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusának. Őszintén kívánjuk, hogy kongresszusuk határozatainak megvalósítása segítse elő a szocialista Jugoszlávia előrehaladását, felvirágoztatását, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyülését az élet minden területén, a szocializmus és a béke egyetemes ügyének javára. Sok áldozatot szedett az izraeli bombázás Washingtoni vétó a BT ben Az izraeli ostromgyűrűbe zárt Nyugat-Bejrút lakossága kétkedéssel, gyanakvással fogadta a péntek este bejelentett tűzszünetet, amelyet Philip Habib amerikai elnöki megbízott „teljesnek és végérvényesnek” minősített. A leggyakrabban bombázott városrészek lakosai — az átmeneti csendet kihasználva — szombaton „biztonságosabb” körzetekben igyekeztek menedéket keresni. A különösen kegyetlen pénteki légitámadásokkal (250 halott, 500 sebesült) párhuzamosan az izraeli rádió felszólította a nyugatbejrútiakat, hogy meneküljenek északra. A Biztonsági Tanács helyi idő szerint szombat hajnali ülésén folytatódott a vita a Nyugat-Bejrútban szemben álló csapatok szétválasztására vonatkozó francia határozati javaslatról. A vita befejeztét vei tartott szavazás során a2 Egyesült Államok képviselője vétójával megakadályozta, hogy a javaslat határozattá váljék. Köszöntés kenyérrel és sóval Ot űrhajós a Első ízben dolgozik öt űrhajós a Szaljut űrállomáson — és első ízben van közöttük Franciaország képviselője, az első „spationaute”, Jean-Loup Chrétien. A szovjet—francia közös expedíció űrhajója, a Szojuz T—6 csütörtökön este sikeresen összekapcsolódott az űrállomással. Szombaton hajnalban, néhány másodperccel egy óra után azután kinyitották az összekötő nyílást és elsőnek i Jean-Loup Chrétien, a francia űrhajós lebegett át az űrállomásra, ahol társai baráti öleléssel és természetesei) a hagyományos köszöntéssel: kenyérrel és sóval fogadták. Az űrhajósokat táviratban köszöntötte Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke.
