Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

Ewnr BT xJumm 1982. JÚNIUS 25., PÉNTEK Tűz alá vették a palesztin menekülttáborokat Izrael célja változatlan Libanonban Az izraeli kormány csütörtöki soron kívüli ülése, amelyen megfigyelők szerint Bejrút sorsáról folytattak vitát, anélkül fejeződött be, hogy bármilyen fontos dön­tést bejelentettek volna. A kabinetülésről kiszivárgott hírek szerint, Ariel Sáron hadügyminiszteren kívül, a miniszterek — aránytalanul nagy emberveszteségektől tartva —, a bekerített Nyugat-Bejrút elfoglalása ellen szólaltak fel. . Izraeli sajtójelentések sze­rint a kabinet tagjai először meghallgatták Begin beszámo­lóját a washingtoni tárgyalá­sairól, majd — most már az Egyesült Államok nyílt támo­gatásának birtokában —, meg­erősítették Tel-Aviv eddigi politikáját, amely szerint az izraeli csapatok mindaddig nem hagyják el Libanont, amíg a PFSZ meg nem adja magát, s nem vonul ki Bej­rútból. Csütörtökön délután Is folytatódtak — a korábban meghirdetett tűzszünet ellené­re —, a harcok Libanonban. Az izraeli tüzérség Bejrut dé­li részét vette tűz alá, elsősor­ban az ott található palesztin menekülttáborokat és a repü­lőtér körzetét. Találatok érték .a sűrűn lakott síita negyedet Is. Harckocsik, ágyúk és repü- . lőgépek bevetésével heves har­cok folytak a Bejrut—Da­maszkusz országút mentén is. Damaszkuszi katonai jelentés szerint a szíriai erők megál­lították az izraeli előrenyo­mulást. A közlemény hozzá­tette: a térségben folytatott légicsatában, az ellenség le­lőtt két szíriai repülőgépet. „Nincs más választásunk, ellenállunk a végsőkig” — jelentette ki Abu íjad, a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet és az El Fatah második embere a körülzárt Bejrútban a belga De Standgard tudó­sítójának adott nyilatkozatá­ban, A palesztin vezető meg­ismételte a korábbi ajánla­tot: fegyvereseik hajlandók összevonni erőiket a palesztin táborokban, feladva nyugat- bejrúti állásaikat, hogy meg•> 'kíméljék a lakosságot a vár­ható véres harcoktól. A PFSZ azt akarja, hogy Nyugat-Bej­rút ellenőrzését a libanoni hadsereg vegye át, az izraeliek vonuljanak tíz kilométerrel vissza a város körül és tegyék szabaddá a damaszkuszi utat. „Készek vagyunk visszavo­nulni táborainkba, hogy olt végső harcot vívjunk, de so­hase fogjuk megadni magun­kat — jelentette ki Abu íjad. Harcolni fogunk az utolsó emberig, mert ügyünk csak így élhet tovább. Ajánlatunk a libanoniak megkímélését célozza.” A PFSZ VB tagja hangoz­Jasszer Arafat, a Palesztina! Fel- szabadítási Szervezet VB-elnöke egy esetleges izraeli támadásra készülve segít homokzsákokat töl­teni egy bejrúti palesztin mene­külttábor lakóinak tatta, hogy a vezető testület mind az öt tagja a körülzárt városrészben tartózkodik, és ott is fog maradni az utolsó pillanatig. Abu íjad keserű szavakkal szólt az arab orszá­gokról, amelyek magára hagy­ták a palesztinokat ebben a háborúban. A Gaston Thorn-nak, az Európai Közösségek Bizottsá­ga elnökének tiszteletére adott díszebéden, csütörtökön Bru­no Kreisky osztrák kancellár szenvedélyes hangú felhívást intézett a Közös Piac tagor­szágaihoz, s ebben kérte: a rendelkezésükre álló eszközök felhasználásával gyakorolja­nak nyomást az izraeli kor­mányra a Libanon elleni in­vázió haladéktalan beszünte­tése, az izraeli csapatok kivo­nása érdekében. Az osztrák kormányfő hasonló kéréssel fordult a Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz, közös erőfeszítésüket kérve a Liba­nonban folyó öldöklés,'az ár­tatlan emberek tízezrei szen­vedésének beszüntetéséért. Gaston Thorn válaszában hangoztatta, hogy az elmúlt évek során nem csupán az arab kormányok többsége, ha­nem maga a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezet is haj­landónak mutatkozott a vál­ság tárgyalásos rendezésére. Ezt a körülményt nem hall­gathatjuk el anélkül — mon­dotta a luxemburgi politikus —, hogy ne veszélyeztetnénk hitelünket az arab világban. Washington csak szavakban ellenkezik Reagan-Tkatcher találkozó Az Egyesült Államok nem ért egyet Nagy-Britanniával abban, ahogyan London az Argentína elleni háború után a falklandi kérdést kezeli. Ezt szivárogtatta ki a Fehér Ház Ronald Reagan amerikai el­nök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök szerdai washingtoni megbeszélése utál). • Reagannal folytatott megbe­szélése előtt Thatcher asszony több fórumon is kifejtette or­szága „új” és amerikai hír- magyarázók szerint is a leg­teljesebb hajthatatlansággal egyenlő álláspontját a dél­atlanti helyzetről. Nagy-Bri­tannia semmilyen körülmé­nyek között sem hajlandó le­mondani — vagy akárcsak tárgyalni is — a szigetek fe­letti fennhatóságról. A Fehér Háznak a nyilvá­nosság előtt nehéz ezt az ál­láspontot támogatnia, mivel latin-amerikai kapcsolatainak .egész rendszerét kockáztatná vele. Mindazonáltal Reagan és Thatcher á hírek szerint meg­egyezésre jutott: az Egyesült Államok megvizsgálja annak lehetőségét, hogy csapatokat küld a Falkland-szigetekre, ha azt mindkét ország hasznos­nak ítéli. Visszatérés a demokratizmushoz? Átmeneti időszak Argentínában A legálisan működő legna­gyobb argentin pártok veze­tői tárgyalásokat kezdenek az ország kinevezett új elnöké­Lcngyel szervek megelőző tevékenysége Kétfelől támad az ellenség A szocialista Lengyelország külső és belső ellenségei nem tették és nem teszik le a fegyvert, minden eszközt és alkalmat megragadnak arra, hogy nyugtalanságot szítsanak az országban. Ezt hangsúlyoz­ta Czeslaw Kiszczak altábor­nagy, belügyminiszter, a nem­zeti megmentés katonai taná­csának szerdai ülésén mondott beszédében, amelynek szöve­gét csütörtökön hozta nyilvá­nosságra a lengyel hadsereg lapja. Kiszczak elmondta: egyes NATO-tagországok, főként az Egyesült Államok, különleges iskolákat működtetnek, ame­lyekben felforgató és szabo­tázscselekményekre képezik ki a lengyel disszidenseket. A belső ellenség főként a „KOR” volt munkatársaiból , tevődik össze. Ezek a szélsősé- ” gesek, akik arra uszítják az embereket, hogy tagadjanak meg mindenfajta együttműkö dést a párttal, a kormánnyal és a nemzeti megmentés kato­nai tanácsával, továbbra sem mondtak le az általános sztrájk, sőt a fegyveres felke­lés szándékáról. Tevékenysé­gük sajnálatos módon a ta­pasztalatlan fiatalokat veszi célba. Az illetékes lengyel szervek amellett, hogy következetesen eltorlaszolják az anarchiához való visszatérés minden útját, széles körű megelőző tevé­kenységet folytatnak. A nemzeti megmentés kato­nai tanácsának ülésén felszó­lalt Jozef Baryla altábornagy is. Hangsúlyozta, hogy a veze­tés, a hatóságok nem zárják el senki elől a fejlődés, a ta­nulás útját, ugyanakkor nem számíthatnak támogatásra olyan fiatalok, akik állami tanintézetekben, állami pénzen próbálnak valamiféle politikai hazárdjátékot folytatni. Ugyancsak nem lesz könnyű életük a társadalom peremén élő embereknek sem — közöl­te az altábornagy —, bejelent­ve, hogy a nem dolgozó, lum­pen elemeket katonai szolgá­latra hívják be és ott tanítják meg őket dolgozni. Merényletek Zimbsbwéban Csütörtökön reggel a zim­babwei fővárosban ismeretlen tettesek mozgó gépkocsiból tűr zet nyitottak Robert Muga­bének, az ország miniszterel­nökének rezidenciája ellen. A kormányfő sértetlen maradt. Hivatalos források szerint a fegyveresek a Mugabe lakóhá­zát körülvevő téglakerítésre lőttek, majd húsz perccel ké­sőbb E nos Nkala országos ellátási miniszter otthonát tá­madták meg. Itt azonban a miniszter testőrei viszonozták a tüzet, és lelőttek egyet a támadók közül. vei, Reynaldo Bignone tábor­nokkal. A politikai csoporto­sulások pontos menetrendet követelnek az elnöktől, az or­szág demokratikus kormány­zásának visszaállítására, Big none pedig saját elgondolásait kívánja ismertetni. A kijelölt elnök tizenöt legális pártot hí­vott fel a demokrácia vissza­állításáig tartó átmeneti idő­szakról szóló tárgyalásokra. Az 1976-os peronista kor mányt megdöntő katonai puccs óta hivatalosan betiltott pár­tok ugyanakkor amellett szállnak síkra hogy a falk­landi vereség után előállt kri­tikus helyzetben nem tűr ha­lasztást a demokratizmushoz történő visszatérés és az új gazdaságpolitika kimunkálá­sa. Bécsi tárgyalások Bécsben csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 310. teljes ülését. A tanácskozáson fel­szólalt dr. Emil Keblusek csehszlovák nagykövet. Mint az ülést követő sajtótájékoz­tatón elmondották, beszédé­ben a csehszlovák diplomata rámutatott: a NATO-országok a közép-európai csapatkontin­gens szintje kölcsönös csök­kentésének halogatásával, az erről szóló egyezmény kialakí­tásának elutasításával — min­den jel szerint — azt igye­keznek elérni, hogy minden akadály és gátló tényező nél­kül megvalósulhasson a NATO hosszútávú fegyverkezési programja. A sajtótájékoztatón a nyu­gati országok szóvivője ugyan­akkor jelezte, hogy a NATO- országok a jelenlegi forduló befejezése előtt — feltehetően július közepén — új javasla­tot készülnek beterjeszteni. Látogatás kutatóintézetben, múzeumban Losonczi Pál Manilában Losonczi Pált, az Elnöki Tanács hivatalos, baráti láto­gatáson a Fülöp-szigeteken tartózkodó elnökét vendéglá­tói csütörtökön vidéki útra kí­sérték. A magyar államfő lá­togatást tett a Manilától 64 kilométernyire délre fekvő Los Bánosban és környékén, Megtekintette a huszonkét év« vei ezelőtt alapított nemzetkö- zi rizskutatási intézetet, láto­gatást tett a Maikiling-hegyen épült nemzeti művészeti köz-' pontban ■— fiatal művészei# telepén — és az 1979 óta üze«| melő maikiling-banahawi geo­termikus erőműben. ENSZ leszerelési ülésszak Véget ért az általános vita A szerdai felszólalásokkal véget ért az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelé­si ülésszakának általános vi­tája. A hét hátralévő részében a nem kormányszintű szerve­zetek képviselőié a szó, majd a munkabizottságok dolgoz­nak a tanácskozás záróokmá­nyán. Az NSZK helyteleníti a kereskedelmi háborút Bonni kormánynyilatkozat A nyugatnémet kormány nem hajlandó kereskedelmi hábo­rút folytatni a Szovjetunióval, mert ez a hidegháború új kor­szakának beköszöntéséhez ve­zethetne — jelentette ki csü­törtökön a nyugatnémet par­lamentben elhangzott kor­mánynyilatkozatában Helmut Schmidt kancellár. Leszögezte: az NSZK kor­mánya „aggodalommal és saj­nálattal” vette tudomásul az amerikai kormánynak a szov­jet—nyugat-európai földgáz- cső-szerződés ellen irányuló legutóbbi döntését. Erre a dön­tésre a nyugat-európai szövet­ségesekkel való mindenfajta tanácskozás nélkül került sor; az egyet jelent a nemzetközi jog megsértésével és elfogad­hatatlan a Közös Piac tagálla­mai számára — mondta Schmidt. Az NSZK kormá­nya kitart a szerződés mellett — hangsúlyozta a kancellár. Schmidt közölte: az NSZK nyugat-európai szövetsége­seivel együtt tárgyalásokat kezd a Reagan-kormánnyal, amelyek során rá kíván mu­tatni, hogy az amerikai dön­tés veszélyezteti Nyugat-Euró- pa és az Egyesült Államok gazdasági együttműködését. Beszéde végén Helmut Schmidt bírálta az ellenzéki keresztény uniópártokat, ame­lyek — véleménye szerint — nem lennének képesek foly­tatni a szociálliberális koalí­ció békepolitikáját. A kormánynyilatkozatot kö­vető vitában Helmut Kohl, a Kereszténydemokrata Unió el­nöke, éles kirohanásokat inté­zett a szociálliberális koalíció és a Szovjetunió ellen. Kohl szerint a kormánypártok tel­jesen megosztottak, elvesztet­ték vezetésüket, a Szovjetunió pedig — hatalmi céljai meg­valósítása érdekében — arra törekszik, hogy az NSZK-t el­szigetelje nyugati szövetsége­seitől. Párizs is tiltakozik Franciaországban is növek­vő aggodalommal figyelik Washington nemzetközi téren folytatott gazdaságpolitikáját. A francia vezetők — így Mit­terrand elnök a keddi mi­nisztertanácson, Mauroy mi­niszterelnök a nemzetgyűlés szerdai vitájában — éles sza­vakkal ostorozták az amerikai magatartást. Politikai megfi­gyelők rámutatnak: az utóbbi években nem volt példa arra, hogy a francia államfő és a miniszterelnök nyilvános for­mában ilyen keményen bírál­ta volna az amerikai politikát. A genfi nyitány előtt NA Tű-államok A NATO állandó tanácsá­ban megkezdődött a hadásza­ti fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről Genfben tar­tandó szovjet—amerikai tár­gyalásokkal kapcsolatos előze­tes véleménycsere. A június 29-én kezdődő tárgyalásokról Edward Roiuny amerikai kül­döttségvezető nagykövet és helyettese, James Goodby adott tájékoztatást, ismertet­ve a szövetségesekkel az ame­rikai elképzeléseket és javas­latokat. A májusi luxembourgi kül­A Hitachi elismeri, a Mitsubishi tagad A kémbotrány fejleményei Szuzuki Zenko japán kor­mányfő a tokiói parlamentben „döbbenetes eseménynek” ne­vezte az amerikai—japán ipa­ri kémkedési botrányt, amely­nek során az Egyesült Álla­mok szövetségi nyomozó hi­vatala. az FBI hat japán üz­letembert letartóztatott, má­sok ellen pedig elfogatópa­rancsot adott ki a világ szá­mítógép-piacának hatvan szá­zalékát ellenőrző amerikai IBM-cég komputergyártási titkainak eltulajdonítására szőtt összeesküvés vádjával. Tokiói lapjelentések szerint a kabinet egyelőre nem óhajt­ja kiadni az FBI által körözött 12 személyt, mivel a szövetsé­gi nyomozó hivatal a sziget- országi törvényekben el nem ismert módon, egy álcázott ügynök segítségével csalta tőr­be a japánokat. Az ügynök üzleti tanácsadó­ként lépett fel, és összesen 648 ezer dollárt fogadott el a Hitachi és a Mitsubishi elekt­ronikai vállalat megbízottjai­tól IBM-adatok átadása fejé­ben. A Hitachi szóvivője idő­közben elismerte az alku té­nyét, de azt állította: a vál­lalat jóhiszeműen cselekedett, vagyis nem tudta, hogy „lo­pott információkat” vásárolt. A Mitsubishi ezzel szemben mindent tagad. Az általános vita a nemzet­közi feszültség számos okára mutatott rá, és a delegációk _ kevés kivétellel — egyetér­tettek abban, hogy a fegyver­kezési hajsza megfékezése a feszültség enyhítésének fontos feltétele. A vita középpontjá­ban — nem utolsósorban a nemzetközi közvélemény nyo­mására — végig az atomhá­ború megakadályozásának kérdése állt. Az általános vitában a na­pirenden szereplő kérdések ki­vételes jelentőségét aláhúzan­dó 17 állam- és kormányfő mondott beszédet, összesen 33 ország, köztük a szocialista országok többsége, külügymi­niszteri szinten képviseltette magát. Hazánk álláspontját a fegyverzetkorlátozás és a le­szerelés időszerű kérdéseiről Púja Frigyes ismertette. Megkülönböztetett érdek­lődés kísérte a vitában az atomhatalmak állásfoglalá­sait, mindenekelőtt az ame­rikai és a szovjet küldöttsé­gek mondanivalóját. Reagan amerikai elnök első beszéde az ENSZ-ben azonban csalódást keltett még az amerikai saj­tóban is. Beszédét gyakorlati­lag az Egyesült Államok Szov­jetunióval való ideológiai kon­frontációjának további kiéle­zésére használta fel. Gro- mtko szovjet külügyminiszter később, New York-i sajtóérte­kezletén nem véletlenül je­gyezte meg: a leszerelés ép­pen az a terület, amelyen az ideológiai megfontolásokat háttérbe kell szorítani. A Szovjetunió az első atom- csapásról való lemondással — amelyre Leonyid Brezsnyev üzenete vállalt ünnepélyes kö­telezettséget a tagországok előtt — általános elismerést aratott, kivéve az Egyesült Államokat. Még Thatcher brit miniszterelnök is lényegbevá­gó szovjet ajánlatként mél­tatta például, hogy a Szovjet­unió ígéretet tett a helyszíni ellenőrzés bizonyos formáinak engedélyezésére, abban az esetben, ha az ENSZ ered­ményt tud felmutatni egy —■ a vegyi fegyvereket teljesen betiltó — nemzetközi egyez­mény kidolgozásában. Rendkívül kedvezőtlen ha­tással volt a tanácskozásra, hogy a leszerelési kérdések ilyen magas fórumon történő megvitatásával egy időben két súlyos nemzetközi válság zaj­lott, amelyek mindegyike csökkentette az egyes államok józan magatartásába vetett hitet: Izrael Libanon főváro­sát bombázta, miközben mi­niszterelnöke az ENSZ-ben „örök békéről” beszélt; Nagy- Britannia pedig az ENSZ gyar­matosítás elleni határozatának ellenszegülve tudtul adta: a katonai megoldás eredménye­ként a jövőben sem óhajtja feladni a Falkland (Malvin-)- szigetek feletti fennhatóságát ügyminiszteri tanácsülésen döntöttek úgy — a nyugat­európaiak sürgetésére —, hogy hasonlóan a középható­távolságú nukleáris csapás­mérő eszközökről folyó tár' gyalásokhoz, az újabb hadá­szati fegyverzetkorlátozási és -csökkentési (SALART) tár­gyalásokról is folyamatosan tájékoztatást kapnak a szö­vetségesek és a tárgyalási ál­láspontokat előzetesen egyez­tetik. A NATO-ban hosszú és ne­héz tárgyalásokra számítanak, tekintettel a kérdések össze­tett jellegére, továbbá arra, hogy a felek álláspontja na­gyon távol áll egymástól, és igen nagy a bizalmatlanság mindkét oldalon. Csak rövi.. GENFBEN csütörtökön meg­tartotta soros ülését az euró­pai nukleáris fegyverzet kor­látozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. JAPÁNBAN országszerte tüntetések zajlottak le az 1960-ban „korszerűsített” ame­rikai—japán úgynevezett biz­tonsági szerződés, a katonai szövetség hatályba lépésének 22. évfordulóján. A megmoz­dulások részvevői — a kom­munista és a szocialista párt aktivistái, valamint más de­mokratikus szervezetek tagjai — követelték a szerződés ér­vénytelenítését. NAGYSZABÁSÚ ember­csempész-vállalkozás felszá­molását remélik az amerikai hatóságok azután, hogy a kö­zelmúlt napokban Texasban sikerült letartóztatni a rab­szolgaság korát idéző „intéz­mény” vezetőit. A szervezet havonta több ezer mexikói és más idegent — főként dél- és közép-amerikaiakat —, csem­pészett törvénytelenül az Egye­sült Államokba. /

Next

/
Thumbnails
Contents