Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Alapszervezeti beszámoló Mérlegen a nevelőmunka A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1982. JÜNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Új gépműhely Ä hiánycikkek is pótolhatók A pedagógus pártalapszer- vezetek a többitől eltérően nem a naptári esztendő, ha­nem a tanév végén tartják beszámoló taggyűléseiket. Az Rbonvi Gyulai Gaál Miklós Á1- taianos Iskola pártalapszer- vezete a minap értékelte az Irányítása alá tartozó oktatá­si intézmények munkáját. A vezetőség beszámolóját Nagy Andrásáé alapszervezeti titkár Ismertette. Két feladat Az értékelés szerint a Jó­zsef Attila Nevelőotthonban szép eredményeket értek el a 160 állami gondozott gyermek helyes életmódra és a munká­ra való nevelése terén. Ugyanakkor a gyerekek tanul­mányi eredménye — a törek­véseknek megfelelően — kö­zepesnél jobb lett. Az első osz­tályos tanulók egy része kis- létszámú úgynevezett korrek­ciós osztályban tanult, s ez n megoldás nagyban elősegítette B hátrányos körülmények kö­zött idekerült, fejlődésükben lemaradt fiúknak a közösségbe való beilleszkedését, személyi­ségük előnyös átalakulását. Ehhez a szerteágazó, aprólékos munkához sok segítséget ka­pott az otthon azoktól a srs- cialista brigádoktól, melyek több éve patronálják a gye­rekek egy-egy csoportját. Az intézmény vezetőségét és ne­velőtestületét szakmaszeretet és felelősségtudat jellemezte — állapította meg a beszá­moló. Az óvodák alapvetően két, lényeges feladatot oldottak meg. Az egyik az volt, hogy mind a kicsinyek, mind az óvónők szépen beszéljenek anyanyelvükön, a másik, hogy az óvodák és szülők között bővüljön a kapcsolat, folya­matos legyen az együttműkö­dés. A szeptembertől tanköte­les gyerekeket pedig az eddi­ginél alaposabban készítették elő az iskolai életre. A Bihari János Zeneiskola tanulóinak létszáma — a ki­helyezett tagozatokat számítá­son kívül hagyva — megha­ladta az ötszázat, összesen tizenkétfajta hangszer okta­tását tudta az iskola vállalni. Helyes törekvése volt az in­tézménynek, hogy a nevelő- testület utánpótlását az egy­kori tanítványok köréből ol­dotta meg. Hangszerből nem volt hiány, viszont változatla­nul kevés a tantermük és az ezzel kapcsolatos gondok az ötnapos munkahét bevezetése után még fokozódhatnak is. Az intézmény az oktatás mel­lett közművelődési feladatokat is magára vállalt. Az Orszá­Ahhoz, hogy egy mezőgaz­dasági üzem növelhesse nyere- íégét, nemcsak az idővel, pénzzel, anyaggal és energiá­val kell tudni jól gazdálkodni, hanem a hellyel is. Arról van szó, hogy a különféle épületek folyamatos és teljes kihaszná­lását is meg kell oldani. Ezt tette az abonyi József Attila Tsz is. — Gazdasági épületeink, melyek a növendék- és hús­marhák, valamint juhok téli szálláshelyei, gyakorlatilag áp­rilistól az ősz beálltáig üresek voltak — mondja Bán Imre állattenyésztési ágazatvezető. — Sokat töprengtünk, miként használjuk ki megfelelően ezeket a helyiségeket. Aztán úgy döntöttünk, hogy napos­libákat veszünk, s ezekben az épületekben neveljük az apró szárnyasokat, mígnem eladha­tók lesznek. Míg a négylábúak legelésznek, két nagy csoport libát felnevelünk. Első alkalommal egy istál­lóban kétszer négyezer darab libát neveltek és miután a kí­sérlet bevált, gazdaságosnak bizonyult, döntés született, hogy fokozatosan növelik te­nyészetüket. Az idén már va­lamennyi átmenetileg meg­üresedett épületet használják gos Filharmónia közreműkö­désével öt alkalommal rende­zett a tél folyamán koncertet. Az iskola fiatal tanárait tö­mörítő KISZ-szervezet pedig nemcsak a Mechanikai Művek helyi gyáregységének kilenc szocialista brigádját készítette fel a Kodály-vetélkedőre, ha­nem arra is vállalkozott, hogy a környező településeken hangversenyeket adjon. Mind az ifjúsági szervezet, mind a nevelőtestület a társas muzsi­kálást, a zen e-megkedvelte- tését tartotta és tartja a jö­vőben a legfontosabbnak. En­nek érdekében a kihelyezett tagozatok számát gyarapítják, a jövő tanévben Csemő, Nyársapát és Kocsér közsé­gekre is kiterjesztik a zenei oktatást és ezzel a ceglédi já­rásban nem lesz egyetlen te­lepülés sem, ahol nem tanul­hatnak zenélni a gyerekek. Általános iskola , A Gyulai Gaál Miklós Ál­talános Iskola a munkatervé­ben rögzített célokat megva­lósította — mondotta a párt­vezetőség a beszámolójában. Sikerült jobban érvényt sze­rezni a tankötelezettségi tör­vénynek, csökkent a felmen­tett tanulók létszáma. A fon­tos feladat teljesítését elősegí­tette az úgynevezett korrek­ciós osztály megszervezése, valamint a nevelők és szülők jobb együttműködése. Több figyelmet fordítottak a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keire, munkájukat figyelem­mel kísérték, segítettek nekik. Valamennyi továbbtanulni szándékozó kisdiákot támogat­ták, hogy tervük, céljuk telje­süljön. A tanév során a diákokkal az őszi felmérések tanulságai­ra építve foglalkoztak. A ne­velőtestület munkájában ki­emelt helyet kapott a világ­nézeti nevelés, amelyet a köz­életi és közösségi tevékenység gyakorlásával kapcsoltak egy­be. Az új tananyag, az új módszerek bevezetése és a legeredményesebb munkához vezető út keresése közben ki­csit háttérbe szorult az érzelmi nevelés. Ezen a helyzeten a jövő tanévben változtatni akarnak a pedagógusok. Irányítás Az intézmény irányításának új formája, melyet fokozato­san vezettek be, eredményes­nek bizonyult — állapították meg a pártfórumon. Lényege, hogy az egyes iskolaegységek önállósága megnőtt. és közel 40 ezer libát nevel­nek. A pelyhes, kis jószágo­kat a zagyvarékasi tsz-tői kapják és ennek a gazdaság­nak baromfifeldolgozó üzemé­be szállítják vissza a felneve­lés után. — Az értékesítés a piaci vi­szonyoktól függően kétféle módon történik — folytatja Bán Imre. — Vagy pecsenye, vagy úgynevezett zabos libát kérnek. Ha az előbbire van szükség, akkor egyszer-kétszer megtépjük a libákat és hizlal­juk is. — Mit jelent az, hogy za­bos liba? — Tépés után nem kukori­cával, hanem zabbal történik hizlalásuk. Hogy mennyi ilyen, vagy olyan liba kell, azt szintén a külföldi vásár­lók határozzák meg. A tollat belföldön értékesítjük. A tsz egyik libafarmja né­hány kilométerre, a település­től Cegléd felé haladva a 4-es út mentén van. Látogatásunk időpontjában Szűcs Jánosné gondozó éppen az itatóvályuk friss vízzel való feltöltésével van elfoglalva. — összesen hárman dolgo­zunk itt, napközben ketten gondozzuk a libákat, éjszaka pedig az éjjeliőr ügyel rájuk Kutatók elismerése Az év elején megjelent és nagy érdeklődést kiváltott „Kajszibarack” című könyv két szerzője és szerkesztője Nyújtó Ferenc és Surányi De­zső, a Művelődési Miniszté­rium nívódíját kapta. Megtört lendület Vízilabdában: Hódmezővá­sárhely—CVSE 14:8 (2:1, 3:4, 3:2, 6:1). Cegléd 150 néző. Ve­zette: dr. Hecsei, Kádár. Cegléd: Németh, Hajós, Papp, Kárász, Bóbis, Kele­men, Ungvári. Csere: Beck, Tánczos, Tankó, Horváth, Juhász. Edző: Czigány Ká­roly. Góllövők: Kelemen (3), Ungvári (2), Hajós, Papp, Ká­rász. Elvesztette hazai veretlen­ségét a ceglédi csapat. Jelentkezési lapok Beiratkozás A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium igazgatósága köz­li, hogy aki a levelező tago­zatra szeretne beiratkozni, je­lentkezési lapot minden mun­kanap délelőttjén kaphat az irodában. A beiratkozás szeptember első hetében lesz, a pontos napot később teszik közzé. Kettős erőpróbára készült nyolc ceglédi gimnazista lány kora tavasz óta. Az egyik a közeledő érettségi és mivel mind a négyen negyedikesek, pályaválasztók, nem mindegy, milyen lesz az osztályzat. A másik erőpróbát egy verseny jelenti, melynek szintén hama­rosan részesei lesznek. Könyvtárismeret Cegléden a Kossuth Gimná­ziumban — az országban az elsők közt — vezették be érett­ségi tantárgyként egy osztály számára a könyvtárismeretet. A helybeli járási-városi könyvtár pedagógus diplomás munkatársa volt az oktatójuk, és segített természetesen az intézmény minden könyvtáro­sa, hogy alaposan megismer­kedhessenek ezzel a szakterü­lettel. Akár hivatásul is vá­laszthassák, hiszen az érettsé­gi bizonyítvány egy bizonyos fokú elismert szakképesítést is jelent e tárgyból. Kapóra jött, hogy az Iskolarádió az 1981—1982-es tanévben egy Könyv-tár című műsort tű­zött éves programjába, kibő­vítve ezzel is a könyvtárkeze­lői ismereteket, segítve az e tantárgyat tanulókat. Minden — magyarázza Szűcs Jánosné. .— Mi, nappalosok rendszerint reggel hatra jövünk ide. Első dolgunk meggyőződni arról, hogy van-e elég enni- és in­nivalójuk az állatoknak. Ha nincs, akkor készítünk, meg­etetjük, megitatjuk. őket, az­tán kihajtjuk legelni. Most, egészen pontosan 12 ezer 473 liba van ezen a telepen, a na­gyobbak nyolcadik, a kiseb­bek negyedik hetesek. — Sok elpusztul közülük? — Szerencsére nem. Heten­ként, átlag egy-kettő, vagy annyi sem. Hogy ez az arány ennyire kedvező, annak két oka van. Egyrészt pontosan betartjuk állatorvosunk uta­sításait, rendesen takarmá- nyozunk és ügyelünk arra, hogy mindig tiszta vizük le­gyen. A másik, hogy szeretjük munkánkat, az állatokat. Itt a tsz-ben negyedik éve foglal­kozom libákkal, de korábban is felneveltem jó néhányat. Nekem mindig volt a háztá­jiban 15—20 libám. Nem tu­dom megmagyarázni, de ne­kem ezek a legkedvesebb házi szárnyasok. Egy jó ötlethez, nem sokat lehet hozzáfűzni. Esetleg any- nyit, hogy a végrehajtáson rendszerint sok múlik. Ez esetben azt tapasztaltuk, hogy az ötlet és megvalósítása töké­letesen szinkronba került, ezért is hoz hasznot a gazda­ságnak. Gyuráki Ferenc A törteli Dózsa Termelőszö­vetkezetben több mint négy­száz hektáron vetettek lucer­nát, melynek betakarításával, az első növedék kaszálásával már végeztek. A nagy mun­kából részt vállaltak a kerté­szet és a szőlészet dolgozói és felajánlásaik alapján segítet­tek a szocialista brigádok tag­jai is, de szükség volt néhány alkalmi munkás foglalkoztatá­sára is. A szövetkezetiek két önjáró és három traktoros ka­szálóval dolgoztak, melyeket hét önfelszedő pótkocsi, három rendfelszedő és két bálázó gép segített. A munkában kü­adás végén egy-egy rejtvény hangzott el. Rendszerint „fo­gós” feladat, amit nem lehe­tett csak úgy fejből megolda­ni, hanem bizonyítani kellett a szakterületen szerzett jár­tasságot, a könyvállomány el­helyezésétől, katalógus, és kü­lönböző rendszerek ismereté­től kezdve a kézikönyvek, bib­liográfiák használatáig. (Em­lékeztetőül, volt például olyan feladat, amikor egy bizonyos századfordulón „rendezniük” kellett olyan találkozót, amelyre neves embereket, tu­dósokat, művészeket, politiku­sokat, irodalmi nagyságokat vártak jelképesen vendégül. Csalafinta kérdés volt, hiszen tájékozottnak kellett lenniük történelmi korban, ismerniük kellett neveket, szokásokat, az építészettől, a kor divatjától, étkezési szokásaitól kezdve a társadalom felépítéséig, politi­kájáig.) A rádió, a rejtvény első há­rom nyertesét külön vetélkedő elé állította. E három első egyike a ceglédi diákcsoport. Versenytársaik a szolnoki Var­ga Katalin Gimnázium és a szegedi Tömörkény István Gimnázium csapatának tagjai. Nehéz bizony a lecke, az erő­viszonyok ismeretében. Szol­nok is, Szeged is megyeszék­hely, Szeged egyetemi város egyben. Mind a két település­nek jól felszerelt és jó körül­mények között működő könyv­tára — könyvtárai — segíte­nek a felkészülésben. Ám, tud­nak a ceglédiek is, az eddigi példa ezt mutatja. Feltalálják magukat Július elején zajlik a vetél­kedő döntőjének felvétele, a rádióműsorban szeptemberben hangzik majd ez. Körkapcsolá- sos lesz a műsor, szolnoki köz­ponttal, s lesz egy stáb Ceglé­den, Szegeden is. Azért, hogy ki-ki ne a saját hazájában le­gyen próféta, úgy döntöttek a műsort szervezők-rendezők: a ceglédi csapat Szegeden, a szegedi Szolnokon, a szolnoki pedig a ceglédi járási-városi könyvtárban ad számot isme­reteiről. Ezzel egyben azt is bizonyítani akarják, hogy ha valaki egyszer megtanulta a könyvtáro.sság alapismereteit, akkor az hazai könyvtárban bárhová is kerül, eligazodik, ott dolgozóként, kutatóként vagy egyszerű olvasóként, fel­találja magát a könyvsereg közt, a katalógusrendszerben. Érti a dolgát, ha belső munkát kap, könyvtáros szakterületen. A ceglédi gimnazista lányok — mert a csoport tagjai mind lányok — szakmai gyakorlatra a könyvtárban tettek szert Ja­kab Lajosné és kollégái segít­ségével. lönösebb fennakadás nem for­dult elő, hiszen a munkagépe­ket a télen felkészítették a nagy igénybevételre. Beszerez­ték, vagy legyártották a szük­séges alkatrészeket és mivel az önfelszedő pótkocsi elég gyen­ge vázszerkezetű, a hátsó ajtó szerkezetét átalakították, s így teherbíróbbá tették. Építkezések Tavaly, saját beruházásban, elkezdték a gépjavító műhely építését, a termelőszövetkezet építőbrigádjának kivitelezésé­ben. A gépek javítását meg az előző példa szerint is roppant bonyolult munka eddig mos­toha körülmények között vé­gezték. A szerelők nemsokára használatba vehetik a mű­helyt, hiszen a nagy csarnok csaknem hárommillió forint felhasználásával már felépült. Most a kiszolgáló helyiségeken dolgoznak az építők. Ez évre újabb hárommillió forinttal rendelkeznek, s remélhetőleg ez az összeg elegendő lesz a még hátralévő feladatokra. Az épülő, huszonhétszer harminc­négy méteres alapterületű, modern műhelytől nem messze találhatjuk a szövetkezetekben tavaly kialakított gépbontó részleget. Arról, hogy miért hozták létre a bontót és hogyan szer­vezik az itteni munkát, az energiaszolgáltató főágazatve- zetőt. Somogyi Ervint kérdez­tük meg. — A célunk az volt, hogy ötven-hatvan kilométeres kör­zetben összegyűjtsük és hasz­nosítsuk a gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben kiselej­tezett gépkocsikat, gépeket. El­ső lépésként az üzemekkel és a MÉH vállalatokkal együtt­működési megállapodást kö­töttünk, majd elkezdődhetett az érdemi munka, melyet ma már húszán végeznek. Á bon­tótelepre csak azok a gépek kerülnek be, melyekből alkat­részt lehet nyerni. A többit a dolgozóink a helyszínen össze­vágják és a legközelebbi átve­vőhelyre szállítják. Haszonanyagok — A visszanyert haszon­anyagokat és alkatrészeket vállalatoknak és magánszemé­lyeknek adjuk el, amivel be­vételhez jutunk. De enyhítünk saját gondunkon is, hiszen sok olyan alkatrészszerelvény kerül ki a már használaton kí­vül helyezett gépből, ami hiánycikk, s így beszerzése nehézkes. Már ezért is érde­mes foglalkozni a bontással. A napokban a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság nyársapáti pincészetében jár­tunk, ahol Kecskés Lászlót, a pincészet vezetőjét nagy mun­kában találtuk. Éppen fokolta az elszállításra kerülő boro­kat. — A múlt őszön felvásárolt 28 ezer mázsa szőlőből szűrt 20 ezer hektoliter bor elszál­lítása és a pince szüretre va­ló kiürítése most a legfőbb tennivaló — mondotta a pin­cészet vezetője. — A bort a központba szállítjuk, s onnan küldik el hordókban és palac­kokban a vendéglőknek. A gondosan kezelt kedvelt már­kájú, jó minőségű borainkat szívesen vásárolják. Eddig 12 ezer hektolitert szállítottunk el a pincészetből. — Nemsokára kezdődik a nagy nyári munka, az aratás. Erre hogyan készülnek? — Kilencszáz hektáron, öt kombájnnal kell az őszi búzát betakarítanunk.- Emellett szá­míthatunk a pásztói Béke Ter­melőszövetkezet segítségére is. E gazdaság kombájnosai az el­múlt évhez hasonlóan újra el­jönnek hozzánk is aratni, amit mi természetesen viszonozunk. Náluk egy héttel később kez­dődik az aratás, így vált le­hetségessé a szerződés meg­kötése. A gépszemlére — melyet évente egy alkalommal tar­tunk, s azon a termelőszövet­kezet valamennyi gépe, jár­műve részt vesz — július 3-án kerítünk sort. A réten, lege­lőn tart még a fű kaszálása. A szemlén természetesen az ott dolgozó gépeket is átvizsgál­juk. Ugyanakkor tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás is lesz, mindazok számára, akik az aratásban részt vesznek. — A folyamatos aratáshoz rendelkeznek a megfelelő al­katrészekkel, melyekkel a je­lentkező hibákat ki tudják ja­vítani? Anyagbeszerzők — A raktárunkban mintegy négymillió forint értékű al­katrész van és még sem lehet azt mondani: jöhet bármi, a hibás berendezést kicseréljük és már mehet is tovább a gép. Elsősorban azért nehéz a meg­felelő ellátást biztosítani, mert sok különböző típusú munka­gépünk van. Funkciójuk ugyanaz, de az alkatrészeik el­térőek, így egy-egy darabot nem lehet mindegyikhez fel­használni. A legtöbb bajunk a bálázógépekkel van. Nagyon rossz ezek alkatrészellátása, különösen a kötóző-szerkezeté. Termelőszövetkezetünk négy ilyen, német gyártmányú bá­lázóval rendelkezik, melyek közül ma csak kettő üzemké­pes és nincs is remény arra, hogy a másik kettő az aratás idejére használható legyen. — Azt mondhatjuk, hogy az alkatrészekből a hiány időle­gesen jelentkezik. Nem lehet tudni, hogy egy hét, vagy ép­pen egy hónap múlva lehet hozzájutni a hiánycikkhez. Nem panaszkodhatnak mun­kanélküliségre anyagbeszer­zőink, akik a két anyagbeszer­ző és az egyik kisebb műhely*- kocsival járják az országot, hogy az aratás idejére ren­delkezzünk az összes szüksé­ges berendezéssel. Ungureán László — Az idén milyen szüretre, mennyi szőlő felvásárlására számítanak? — Ezt még magam sem tu­dom. Egy hét múlva tartjuk meg a pincészetünkhöz tar­tozó szőlőterületeken a szoká­sos termésbecslést. Az egyes termelők véleménye pedig nem elég hiteles. Vannak, akik azt mondják, hogy jól beka­pált, fiatal szőlőültetvényük jó termést ígér. Mások arról panaszkodnak, hogy idősebb, fagyérzékenyebb szőlőjük az idén nagyon gyenge. Egyéb­ként az egyes határrészeken nagyon különbözők a termés- kilátások. Kopa László ISSN 0133—8600 (Ceglédi Hírlap) Gy. F. Libafarm a tsz-ben Hasznot hozó, jó ötlet Az ellenfél: Szolnok, Szeged Rádiós vetélkedő Szerződést kötnek Szüret előtti becslés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents