Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

Igazodni nőm könnyű Az idő és a célok M ereven szemlélve az ese­ményeket akármelyik gazdasági egységünket elma­rasztalhatnánk, mert nem ér­te el azokat a célokat, amelye­ket bizonyos időben maga elé tűzött. Másképp áll azonban a dolog, ha az időközben történt változásokkal egybevetve az eredményeket, készítünk mér­leget. A legutóbbi esztendők­ben annyira íelgyorsultak a ptaci mozgások, hogy azokkal csak a folytonos megújulásra kész és képes üzemek, szövet­kezeték tudtak lépést tartani. Alapvető céljaikat a körülöt­tük fortyogó, hullámzó közeg­ben érhették el, ha kellőkép­pen kiismerték és hasznosítot­ták a javukra szolgáló irány­zatokat, illetve a rájuk nézve káros mozzanatokat Sikerült minél nagyobb mértékben el­kerülni. Termelőszövetkezetek ese­tén fekvéstől, földminőségtől, szakembergárdától, hagyo­mányoktól függően az egyik helyen az alaptevékenységen kívüli termelés fokozásával, a másikon az irányítás korsze­rűsítésével, a termékszerke­zet nagyfokú átalakításával, a harmadikon a háztáji gazdál­kodás kiterjesztésével* léptek előbbre. Ebben a tekintetben is az arányokon van a hang­súly, hiszen az említettek úgyszólván minden gazdaság­ban napirendre kerültek. Hol az egyik, hol a másik elem ju­tott nagyobb szerephez. A Pesthez közeli szövetke­zetben a háztáji sertéstartás öltött a korábbinál jóval na­gyobb mértéket, a másikban, szintén a főváros tőszomszéd­ságában, az élelmiszer-feldol­gozás színvonalát emelték. A megelőző években teljes mér­tékben félkész termékként ér­tékesített szárítmányokat hely­ben dolgozzák fel, s az újabb befektetett munka révén na­gyobb haszonnal adják to­vább. Ugyanezt teszik az illó­olajokkal, amelyekből aromát gyártanak. Ez esetben is el­jutottak o végtermékig. A harmadik gazdaságban az építőipari részleget fejlesztet­ték, amely a különböző árka­tegóriába tartozó munkák jó mixelésével ért el számottevő eredményt. Az ipari részlegek­ben megtermelt forintokat, mint a többi gazdaságban, az alaptevékenység fejlesztésére fordítják, meggyorsítva a tech­nikai, technológiai korszerűsí­tést. Ipari szövetkezeteinkre is mindinkább jellemző a sokat emlegetett rugalmasság. Oj pia­cokat keresnek, a régitől me­rőben eltérő termékekkel fog­lalkoznak. Egyik-másikban annyira szembetűnő a válto­zás, hogy már a név módosí­tását fontolgatják, hiszen a háziipar összetétel első fele egyáltalán nem fedi a valósá­got. A termelés, a termékek vál­tozásával egyidejűleg nemcsak a munkahelj'i szervezet, ha­nem az ember is átalakul. Az újfajta követelményekhez iga­zodva gyarapítja szaktudását, jártasságát a nagyobb fegyel­met és tudást igénylő munka- műveletekben. Minden tekin­tetben igazodnia kell a meg­változott ritmushoz, hiszen az új gépek, berendezések, esz­közök gyorsabban működnek, nagyobb figyelmet, összponto­sítást kívánnak. Nem mindenki képes lépést tartani. Az idővel? így is fo­galmazhatunk. Aki húsz-hu­szonöt esztendőt eltöltött egy egy munkahelyen, lényegében ugyanazt csinálva ezen évtize­dek alatt, hihetetlen gyakor­latra tett szert. Ám sajnos, ugyanez a gyakorlat, no, meg a hosszú évek munkája követ­keztében természetes kopás, ízületek, izmok, idegek fára- dása az oka annak is, hogy nem mert vállalkozni az új mozdulatok elsajátítására, az új gépek, eszközök, berende­zések kezelésére. *z idő és a célok elérésére M való törekvés mindent és mindenkit próbára tesznek. Megfelelni nem könnyű. Sem a munkahelyi szervezetnek, sem az egyénnek. A járásban és a városban mindeddig me­zőgazdasági és ipari szövetke­zet, állami vállalat állta a sa­rat. Nem egyformán, mint ahogy a követelmények sem azonos súllyal jelentkeztek. Akadtak könnyebb sikerek, megtorpanások és nehéz győ­zelmek. Minden bizonnyal így lesz ez a továbbiakban is. Kör Pál Keresett a Poén Ízléses, kényelmes fotel a Poén névre keresztelt, amelyet a Budapesti Bútoripari Válla­lat, a Bubiv csömöri telepén készítenek. Hazai forgalomba is kerül belőle, de a legtöbbet svéd exportra küldik. A své­dek ebben az évben tízezret is megvennének, ha a csömöriek győznék a gyártást. LUOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1982. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK A kereslet-kínálat hullámai Építőipari egységek a városban A verseny kedveseit a megrendelőknek Hajiunk rá, hogy jövőbe ve­tített vágyainkat könnyen tel­jesíthetőnek véljük. Különösen olyankor, amikor a mai hely­zetből kiindulva a holnapi megváltoztatására hozunk dön­téseket. Több mint valószínű­nek tartottuk például, hogy az építőipari kereslet-kínálat a mainál jobban összhangban lesz. Az előző ötéves tervidőszak­ban az építőipari kapacitás és az iránta támasztott igények viszonyát a feszültség jelle­mezte. Több volt a megvalósí­tásra váró terv. mint a kivite­lezői képesség. Azóta, az új tervciklusban, az ismeretes gazdasági okok miatt, lelohadt a beruházási kedv. Ezzel ará­nyosan javult a kereslet-kíná­lat összhangja. Némely terüle­teken verseny is kialakult, ami kedvezett a megrendelőknek. A válogatásnál az előnyösebb ajánlatokat fogadhatták el. Nem eléggé Ami az egyik oldalon előny. nem biztos, hogy a másikon is az. Például a gödöllői Építő­ipari Szövetkezet nem tudja teljes mértékben kihasználni az annak idején sokat dicsért no-fines technológiát. A beren­dezéseknek csak bizonyos ele­meit használják. Kihasználat­lan eszközei a Közép-magyar­országi Közmű és Mélyépítő Vállalatnak is vannak. Néhány éve minden erre il­letékes fórum szorgalmazza, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek jobban vegyék ki részüket az épületek karban­tartásából, felújításából, álla­guk megóvásából. A folyamat elkezdődött, de még nem érte el a kívánt szintet. A város­ban ma is inkább a kisiparosok vállalkoznak ilyen feladatokra. HeSyszíni szemle Amikor a városi párt-végre­hajtóbizottság megvizsgálta az építőipari vállalatok tevékeny­ségét, sokoldalúan értékelte a helyzetet. A gödöllői székhe­lyűeket ugyanúgy szemügyre vette, mint azokat, amelyek máshonnan jönnek és itt vál­lalnak munkát. Leszűkítve nem is vizsgálódhattak volna, hiszen a városi székhelyű vállalatok je­lentős mennyiségű munkát vé­geznek a járáson, sőt a megyén is túl. Ugyanakkor az egyéb cégek hosszú évek óta jócskán kiveszik részüket az itteni be­ruházások megvalósításából. Elég a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalatra utalni, amely a Gödöllőn épült lakások túl­nyomó többségének kivitelező­je volt és az ma is. Természe­tesen a célcsoportos beruházá­sokról van szó. Érthető, ha ennek a vállalat­nak a problémái foglalkoztat­ják a politikai szerveket. Min­den minőségi reklamáció, ha­táridőcsúszás, akadozó hiány­pótlás mindenkinél előbb kész­teti töprengésre és cselekvésre a politikai vezetőket. Példa er­re a legutóbbi helyszíni szem­le az épülő tűzoltólaktanyánál, ahol minden részletre kiterje­dően kaptak tájékoztatást a végrehajtó bizottság tagjai. Itt is érzékelhető volt. de ál­talában is igaz, hogy a beru­házók, tervezők, lebonyolítók és kivitelezők közös érdekelt­ségen alapuló harmonikus össz­hangjáról még nem beszélhe­tünk. Még akkor is akadnak Ők így csinálják Tapasztalat Tolnából, Baranyából Az elmúlt héten egy har­mincfős csoport ült autóbusz­ra, hogy megismerkedjen Tolna, illetve Baranya megye közművelődésével. A csoport tagjai nagyrészt olyanok, akik a járás művelődési házaiban dolgoznak, de velünk jött né­hány tanár, tanító, óvónő, könyvtáros, sőt még tanácsel­nök, vb-titkár és tanácsi ki­rendeltségvezető is. — A háromnapos út min­den állomása szolgált felhasz­nálható ötletekkel, megvaló­sítható tapasztalatokkal — mondotta a kirándulás befe­jezése után Antal Teréz já­rási közművelődési felügyelő. — Olyan modellt kerestünk, miközben sok helyen megfor­dultunk, amelyben o közok­tatási és a közművelődési hozzáértés közneveléssé egye­sül, mert meggyőződésünk, hogy a korszerű tudatformá­láshoz a művelődési terület egész intézményrendszeré­nek összehangolt munkameg­osztása kell. Lovaspályán kultúrműsor A tanulmányút első állo­mása Tamási volt, ahol már megtörtént a művelődési ház, a könyvtár és az úttörőház összevonása. Még nagyon az út elején állnak, ezernyi gond­dal küzdenek, ám elismerésre méltó, talán hasznosítható is az a törekvésük, hogy a kul­turális szolgáltatásokat kö­zelebb vigyék a lakossághoz. A sörözőben diszkókat, a szálló éttermében hangverse­nyeket, kamaraműsorokat rendeznek, a pinceborozó kul­turált termeiben szervezik az író—olvasó, művész és kö­zönség találkozókat a strand és az úgynevezett lovaspálya ad helyet a folklórműsorok­nak. Az alig nyolcezer lakost számláló településnek külön épülete van kiállítások rende­zésére, de önálló épületben működik a hét minden nap­ján nyitva tartó cigányklub is. Az alkotás ösztönzése Dombóvár központjában egy korszerű, még építés alatt álló lakótelep közvetlen köze­lében létesült a város büsz­kesége, a közös igazgatással működő művelődési központ és könyvtár. A ház 72 millió forintba került. A működés feltételei az át­lagnál sokkal jobbak, de az itt dolgozók nem tagadják: sok még a gond, a megoldat­lan kérdés, de biztatóak a nyitott ház kísérlet eddigi eredményei és országosan is­mertek gyermekfoglalkoztatá­saik próbálkozásai. Sásd következett. A területi feladatokat is ellátó művelő­dési központban az igazgató fogadta csoportunkat. Munka­tervük szerint széles körű te­vékenységet folytatnak, nagy gondot fordítanak tagközsé­geikre: programjaikat sok­szorosítják és- eljuttatják a településekre, szervezik a gyermek- és ifjúsági színházi előadásokat, a kirándulásokat, műsorokkal látják el az ifjú­sági klubokat, filmet visznek a településekre. És ami meg­lepett mindannyiunkat: az intézmény berendezése gaz­dag, a bútorok épek, tiszták, látszik, hogy megbecsülik őket. Fotelek, párnázott szé­kek minden helyiségben, még a pincében kialakított ifjúsá­gi klubban is. Istenkút Pécs külvárosa. Közös igazgatással működik itt óvoda, iskola, könyvtár és művelődési ház, vagyis kísér­letet tettek az általános mű­velődési központ megvalósí­tására, melynek céljait és fel­adatait így határozták meg. Az általános művelődési köz­pont nyitott alapellátó közin­tézmény. A művelődő ember értékének fölfedezésével, gya­rapításával, az önkifejezés, az alkotás ösztönzésével a tár­sadalom általános és helyi akaratát érvényesíti. Ehhez állami és közösségi eszközö­ket használ. A dobszai húszak Harkányi szálláshelyünkön hajnalig folyt a vita elsősor­ban arról: elég felkészültek vagyunk-e egy ilyen kiterje­désű művelődési folyamat szolgálatára. Reggel indultunk Dobszára, hogy a közművelő­dés Baranya megyei vezetői­nek javaslata alapján a me­gye legjobb általános műve­lődési központjával ismer­kedjünk. A tevékenységet ve­zető igazgatóhelyettes emberi hangja, gondokat sem titkoló szavai hamarosan barátokká tették a vendégeket és ven­déglátóikat. — Sajátos ellentmondás ta­núi lehetünk a kisfalvakban — kezdte tájékoztatásunkat az igazgatóhelyettes. — A köz- művelődésben tapasztalható stagnálás vagy visszafejlődés nem anyagiakban nyilvánul meg elsősorban, hiszen van épület, s ellátmányuk is van és a társközösségi közös pénz­alap jobb gazdálkodást tesz lehetővé, mint a korábbi. In­kább ember nincs! Egyetlen résztvevő Hiányzik a régi néptanító alakja, aki a kistelepülésen élők minden gondját, örömét felvállalja, aki egyik kezével kérvényt ír, a másikkal sebet kötöz, aki termelni és élni egyaránt tanítja a rábízottakat. A dobszai húszak (a har­minc pedagógus közül húsz vállalta a népművelő munkát), az itt élők érdekében össze­fogtak: nem elsősorban a köz­pontban, de ezzel együtt a tag­községekben igyekeznek meg­tartani és fenntartani a mű­velődés alaplehetőségeit. Cso­portunk is meggyőződhetett arról, hogy a körzetesítéssel nemcsak a központi település erősödött, hanem izmosodott körzeti funkciója is. Jártunk Siklóson, Villány­ban, Mohácson, vendégesked­tünk a pécsi nevelési köz­pontban, hosszú beszélgetést folytattunk a pécsi mozgalmi házban. Vártak bennünket Pécsváradon. Hogy területün­kön a három nap ezernyi lát­nivalójából, tapasztalatából mikor valósul meg még vala­mi, ma még nem tudhatjuk. De az biztos, a kirándulás egyetlen résztvevője sem ér­kezett haza üres tarisznyával. Fercsik Mihály problémák, ha az összhang meg­teremtésére külön szerződés­ben vállalnak kötelezettséget. Az utóbbi esztendőkben szá­mottevő erőkkel volt jelen a városi építkezéseken a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Fontos létesítmények, egyebek között az Erkel isko­la kivitelezése hárult a NÁÉV gödöllői építésvezetőségére. Most csak két helyen van je­len. De mind az egyetemi sport- csarnok, mint a Volán 1/12-es telepének szociális épülete ne­hezen válik valósággá. Belső szervezet Más, kisebb építőipari rész­legek is munkálkodnak a vá­rosban. Szerepük növekszik. Ilyen két termelőszövetkezet, a hernádi Március 15. és a vác- szentlászlói Zöldmező. Mind­ketten éppen azokat a munká­kat vállalják, ámelyeket a na­gyok még nem eléggé, a fel­újítást és a karbantartást. Csak jelezzük, hogy a puszta tény még nem ok a dicséretre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetkezetek részlegei szabadáras munkákat végez­nek, s bizonyos, a nyereséget nem nagyon rontó arányban lakásépítést. Hogy bonyolul­tabb legyen a kép. megjegyez­zük, nem szokatlan, ha mond­juk az állami vagy szövetkeze­ti, mármint építőipari szövet­kezeti dolgozó valamelyik tsz- be megy a nagyobb bér remé­nyében. Változatosan ilyesféleképpen fest az építőipari vállalatok, szövetkezetek itteni tevékeny­sége. A helyzetkép a város, an­nak építkezései oldaláról lát­szik ilyennek. Ugyanilyen ösz- szetett. ha azt nézzük, hogyan, miképpen változnak a gazda­sági egységek belső szerveze­tei, illetve mennyiben aknázták ki az azokban rejlő lehetősé­geket, a folyton alakuló külső körülményekhez idomulva. K. P. Bemutató Karfáién A gödöllői búza-, borsóter­melési rendszer tavaly vette fel növényei sorába a tava­szi árpát, amelynek új faj­táival kísérleteket is folytat területükön az Országos Faj- takísérleti Intézet. Az új faj­tákból ■ bemutatót is tartanak, erre az érsekvadkerti Ma­gyar-Csehszlovák Barátság Tsz-ben kerül sor július 5-én fél tíz órától. Ugyancsak kísérleteket folytatnak évek óta a búzák­kal, ezek bemutatójára vi­szont e héten,, pénteken fél tíz órától kerül sor a gödöllői tangazdaság kartali kerületé­ben. Itt dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója és dr. Szabó Miklós, az OMFI osz­tályvezetője tart előadást, amelyben szó lesz az új faj­tákkal való ellátottságról is. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Vakációklub. Beszélgetés a klub programjáról, közös já­ték, 10 órakor. Filmkoktél, 15 órakor. Fotós honismereti alkotóte­lep Gödöllőn, 'július 3-ig. Stúdiómozi. Zolnay Pál: Fo- tógrafiy. Magyar film, ké­szült 1972-ben. ÜST Mozibh Olaszok hihetetlen kaland­jai Leningrádban. Színes, szovjet—olasz filmvígjáték. Csak 4 órakor. Terasz, I—II. rész. Színes, olasz társadalmi filmdráma. 14 éven aluliaknak nem aján­lott, 6 és 8 órakor. Karlisli kispályások Vezet a lendület Kartalon lejátszották a kis­pályás labdarúgó-bajnokság tizenegyedik s egyben utolsó tavaszi fordulóját, amely so­rán a közönség izgalmas, szín­vonalas mérkőzéseket látott. A forduló eredményei: Pedagógus—Lendület 0-2, Egyetértés—ATE 3-2, KIOSZ— Barátság 2-1, Lokomotív—Tö­rekvés 2-3, Viktória—Tsz 2-2, Fortuna—IMI Munkásőr 2-6. A bajnoki tabella állása: 1. Lendület 11 7 2 2 31-14 IS 2. Törekvés 11 6 2 3 38-22 14 3. KIOSZ 11 6 2 3 22-14 14 4. Viktória 11 4 5 2 23-20 13 5. ATE . 11 5 1 5 23-20 13 6. Fortuna 11 5 1 5 24-32 11 7. Pedagógus 11 4 3 4 18-26 11 8. Tsz 11 3 4 4 19-21 10 9. Egyetértés 11 1 7 3 23-29 9 10. Lokomotiv 11 2 5 4 24-33 9 11. Barátság 11 3 2 6 28-36 S 12. IMI-M6. 11 2 2 7 20-30 6 A bajnokságban összesen 304 gól esett, a legtöbbször az ATE-ban játszó Czakó talált a hálóba, őt Bilinger, a Len­dület játékosa követi a góllö­vőlistán. 1 r Átadás augusztusban A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói rövide­sen befejezik Gödöllőn a Kör utcai lakótelepen az első, 60 lakás belső szakipari munká­it. A 60 lakás szeptember vé­gére tervezett átadását az épí­tők szeretnék augusztus vége előtt megvalósítani, hogy bir­tokba vehessék a boldog tu­lajdonosok. Barcza Zsolt felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents