Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-24 / 146. szám
1982. JÜNIUS 24., CSÜTÖRTÖK 3 Kfüntm Dühös emberek Inártson... Egyes felvásárlási fonákságok Bőség a földeken; hiány és drágaság az üzletekben A TESZÖV elnöksége tárgyalta Gazdálkodás a tsz-ekben Ha nem magunk jártunk volna utána, nem hinnénk el. Van Magyarországon, nem is olyan messze a fővárostól, egy település, ahol a helyben megtermelt paradicsom drágább, mint ugyanaz Budapesten. Ennek a nem mindennapi, de káros bűvészmutatványnak főszereplője a Dabas és Vidéke Áfész az alábbiak szerint jár el: felvásárolja a paradicsomot az inárcsi zöldségtermesztő szakcsoporttól 20 forint 80 fillérért autóra teszi a portékát s elviszi a szomszédos da- basi átvevőhelyig, aztán 36 forintért eladja valamelyik helyi üzletben. Nem nehéz kiszámítani, a kettős árrés meghaladja az 50 százalékot, amiből a termelő azt a következtetést vonja le, tisztességtelenek vele szemben. A fogyasztó pedig ha nem elég tájékozott, szidhatja a szerinte harácsoló kistermelőket. Áfészhez igazodó érés? Az elmondottakkal csupán érzékeltetni akartuk azt- a hangulatot, ami kedden bennünket fogadott Inárcson a Vasút út 9. szám alatti aprócska irodában. Az asztaloknál három elkeseredett, igazságát kereső ember sorolja a méltánytalanságokat. A több mint kétszáz tagot összefogó csoport képviseletében Szivesi József né elnök, Krenkó Elek, az intéző bizottság tagja és Rápolthy Károly nyugdíjas könyvelő beszél. — Két esztendővel ezelőtt még nem voltak a mostanihoz hasonló értékesítési gondjaink. Igaz, nem ment minden simán akkor sem, de nem kényszerültem arra, hogy Pestre menjek piacozni, az elfogadhatatlan árak miatt — indítja a panaszok áradatát Rápolthy Károly. Majd így folytatja: — Ma sem értek egyet azzal, hógy nem adhatjuk el közvetlenül az üzleteknek a zöldséget, különösen ilyen rugalmatlan felvásárlási rendszer közepette. — Mire gondol? — Egy héten csak két alkalommal veszik meg tőlünk a terményt, de mit csináljunk a közben beérő paradicsommal, paprikával? Azok fejlődése aligha fog igazodni az áfész rendszabályaihoz. — Milyen magyarázatot adtak a közvetlen bolti felvásárlás megtiltására vonatkozóan az illetékesek? — Elmagyarázták nekünk, csak így teremthetők meg a tervszerűség feltételei, s a boltvezetők egyébként sem értenek a szakszerű minősítéshez (?!) — mondja kételkedéssel hangjában Rápolthy Károly. Egy jegyzőkönyv — Kivel áll kapcsolatban a dabasi áfész — kérdezem a szakcsoport elnökét, Szives József nét? — Tudomásom szerint utoljára 1980-ban kötött szerződést a ZÖLDÉRT-tel, jelenleg az éru zömét Budapesten a Nagy- vásártelepen adja át a nagykereskedelemnek, ahol a legkedvezőtlenebbek az árkondíciók. Olyan gyakorlat alakult ki, és az ÁFÉSZ-szel kötött szerződéseink is eképpen rendelkeznek, hogy a mindenkori budapesti napi fogyasztói ár 70 százalékát kapjuk meg. Ha megkapjuk... — Ügy érti az ellenkezőjére is van példa? — Olvassa el ezt a jegyzőkönyvet — nyújt felém Szivesi Józsefné egy gépelt papírlapot. A feljegyzés lényege a következő. Június 9-én a fehér fajtájú, első osztályú paprika darabja 4 forint, a 2. osztályú kilós tételeké pedig 56 forint volt. Az előbbi kategóriában a másodrendűt nem tüntették fel. A továbbiakban csak any- nyit, az inárcsiak terményét, amely első osztályúnak minősült, végeredményben másod- osztályúként vették át súlyra: 20 forinttal károsítva meg ezzel a termelőket. A magyarázat: elgépelték a számot, lecsúszott az 56-os egy rubrikát Íme az árjegyzék ominózus része: Paprika, fehér: I. o. II. o. db/Ft kg/Ft 4.— — — 56.— — Ezen a napon 3 ezer paprikát hoztam volna be, de visszamondtam a 2 hetes elő- rejelentést. — Tavaly már a pert forgattam a fejemben, míg végre 3 hét után hasonló eset miatt megkaptam a pénzemet — veszi át a szót Krenkó Elek. — Miért nem adják el saját maguk a szerződésen felüli mennyiséget Budapesten? — Nincs arra nekünk időnk, hiszen lefoglal bennüket a termelés. — Élhetnének a kötbérezés lehetőségével is, ha az áfész megszegi a szerződést. — Ugyan, a szankciók nevetségesek, a bírósági procedúra évekig eltarthat, ráadásul a szakcsoport nem jogi személy, s egyszerre százan jelennénk meg a dabasi bíróságon. Különben is mi együttműködni és nem pereskedni akarunk. Silány és kevés áru Telnek a jegyzetfüzet lapjai az elkeseredettség diktálta mondataival. Miért nem fizetnek nekünk, szakcsoporttagoknak 10—20 fillérrel többet, mint azoknak, akik csak alkalmanként hozzák be áruikat, miért maradt le a listák- ról gyakran a szabadárat feltüntető szám. Miért abban akar segíteni az áfész, amit ez ideig jól megoldott a szakcsoport, nevezetesen a fóliaellátást? A járási székhely legnagyobb ABC áruházában vettük szemügyre a zöldséges polcokat. Reggel 9-kor szállították ebbe a reprezentatív üzletbe a terményt és fél 1-kor kifogyott a zöldborsó. Egyáltalán nem kaptak málnát, epret, ribizlit, karalábét, karfiolt, fejeskáposztát. Kérdésünkre, hogy miért csak 10 kiló borsót rendeltek, azt a választ kaptuk, megterem az itt mindenkinek a kertjében. A paradicsom, amelyet 36 forintért árusítottak, mint első osztályút, korántsem volt olyan bizalomgerjesztő, mint amilyen magas árat szabtak érte. Jó néhány apró szemet, félig zöld példányt válogathattunk ki a ládából. Elég különös érv, hogy kizárólag az áfész szakemberei szerveznek kiválóan, s minősítenek olyan hozzáértéssel, mint deklarálják! Fizesse meg a vásárló Ügy látszik, ez a nap a furcsaságok végeláthatatlan sorát hozta. Egy viszonylag eldugott utcában az áfész 37. számú zöldségesboltjában legnagyobb meglepetésünkre közvetlenül a felvásárlótelep mellett széles választék, kifogástalan minőség és olcsó árak fogadtak. Pedig a szállító ugyanaz: a dabasi áfész. Érthetetlen miért jutott a miniboltba csábító portéka, s miért kevésbé az a szupermarketba ? A felvásárlótelepre is ellátogattunk, ahol Molnár Józsefné szaktanácsadó újat legfeljebb annyit mondott: üzleteik vezetői külön engedély birtokában vehetnek zöldséget a kistermelőktől. Ez azonban szerintünk, a lényegen, a gyakorlaton nem változtat. A kettős árrés,, az áfészé és külön a boltjaié, mint megmagyarázták nekünk, nem képezhetik vita tárgyát, hiszen erre megfellebbezhetetlen elnöki utasítást adtak ki. Tudósításunk Inárcsról és Dabasról nem vállalkozhatott az idő rövidsége miatt alapos elemzésre, Bizonyosak vagyunk abban, hogy vannak a megyében ellenkező, követésre méltó példák is. A napokban lefényképezett valóságdarab azonban jelez valamit: akadozik a zöldségkereskedelem és ezt a döcögést az árusok a vevővel és a termelővel próbálják megfizettetni. Hiányt teremtenek, magas árakat alakítanak ki a bőségben. A Dabasi Áfész az utóbbi két esztendőben nagyobb önállóságra tett szert, s előfordulhat, nem rendelkezik még elegendő tapasztalattal. A kísérletezésre viszont nincs sok idő, mi, fogyasztók, s talán beszélhetünk a termelők nevében is, nagyobb rugalmasságot, jobb szervezést várunk el a kereskedelemtől. Az illetékesektől pedig azt, hogy vizsgálják meg: hol kezdődik a tisztességtelen haszon a termelő és vevő szempontjából? § Mintegy 2—300 millió fo- ^ rintos új értéket állítottak ^ elő 1982-ben a Pest megyei ^ termelőszövetkezetek által ^ életre hívott kisvállalkozá- S; sok. Az új termelési formák ^ adta lehetőségekkel a leg- ^ hamarább az ócsai Vörös ^ Október, a budaörsi Sasad ^ és a kerepestarcsai Szilas- ^ menti tsz-ben éltek, másutt ^ egyelőre csak kísérleti jel- ^ léggel vezették be azokat, a | szövetkezetek többsége pe- ^ dig várakozó álláspontra í helyezkedett. Az ipari szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek tagjai munkaidőn túl tevékenykednek, a gazdaság gépeihek, eszközeinek jobb kihasználásához, az érintettek jövedelmének növelése révén a fluktuáció csökkentéséhez járultak hozzá. Az átalánydíjas elszámolási rendszerben a tagok maguk gondoskodnak munkáról, s a szövetkezet mentesül a tevékenység finanszírozásától. Egyebek között erről, vagyis a kisvállalkozásoknak a szövetkezeti gazdálkodásra gyakorolt hatásáról tanácskoztak tegnap Puskaropogásra ébredtek három áprilisi hajnalon Cegléd lakói: 14-én, 17-én és 19-én négy és hat óra között a Szabadság téren, a vasútállomásnál és az Állami Tangazdaság hibridüzeménél a helyi vadásztársaságok tagjai társadalmi munkában irtották a túlságosan elszaporodott balkáni gerléket. | Szükségszerű Ennek szükségességéről akkor a Ceglédi- Hírlapban cikk jelent meg. Tudatta, hogy az utóbbi években a legagresszí- vebben elszaporodó városlakó madárfajta a balkáni gerle lett; mivel bőven talál táplálékot, s természetes ellenségei, mint a baglyok, megfogyatkoztak. A gerlék nemcsak a terményt dézsmálják, magevők lévén, hanem sok piszkot hagynak a sétautakon, a padokon stb. A Szabadság tér fáin legalább ezer gerle tanyázott éjszakánként. A városi környezetvédelmi bizottság többféle megoldást mérlegelt, végül is úgy döntöttek, hogy kilövéssel gyérí- tik a gerlék hadát. A hajnali lövöldözés nyomán azonban több városlakó tollat ragadott, s panaszos levelekkel árasztották el a sajtót. Az ügy a Pest megyei Tanács illetékesei elé került, akik nemrégiben pontot tettek a végére. Megállapították, hogy a gerlék irtása szükségszerű volt, s szakszerűen hajtották végre. Az ellenük való védekezésnek egyelőre más, jobb lehetősége nincs. Három nap alatt harminc vadász 5 ezer lőszerrel mintdélelőtt a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének elnökségi ülésén, amelyet a gyáli Szabadság Tsz-ben rendeztek meg. A megbeszélés másik témája a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége volt. A növénytermesztés egészében véve hasznot hozott, ami az állattenyésztést illeti, az ágazat összességében ráfizetésesnek bizonyult, kivételt képezett ez alól a tej- és a sertéshústermelés. Előbbinél — egyforintos költségkülönbözet is előfordult literenként. Az ok a takarmánytermelés színvonalának eltérésében keresendő. A tapasztalatok szerint az állattenyésztéshez szorosan kapcsolódó, vele azonos érdekeltségi rendszeren alapuló takarmánytermesztési ágazat megszervezése csökkenti a kiadásokat. Veszteséggel zárt a marha-, a nyúl- és a baromfihizlalás. A nagy aktivitással kísért elnökségi ülés harmadik napirendje a tavaszi határszemlék tapasztalatairól szóló tájékoztató volt. egy 1900 balkáni gerlét, 34 varjút lőtt ki. (Az exportminőségű gerléket a MAVAD- nak eladták.) Az akció során védett madarakban, vagyontárgyakban stb. nem esett kár, a biztosítás megfelelő volt. A lövészetet követően a tetemeket, gallyakat, töltényhüvelyeket rendben eltakarították. A nem mindennapi akcióra a leghiggadtabb vadászokat jelölték ki, s a lőszert is a körülményeknek megfelelően választották ki: két milliméteres sörétet használtak. Kilövéssel Igaz, hogy a lövöldözés kissé megzavarta jó néhány család nyugalmát, elsősorban a közelben lakókét, ám a dolog éppen az ő érdekükben történt. Sajnos, a madarakat nem lehet befogni, tűzoltólétrával az ágak közül fészküket kiszedni, s arra sincs mód, hogy a varjak ellen mérgezett tojásokat alkalmazzanak a városban. A gyérítés leghatékonyabb módszerének a kilövés A Borsod megyei Bódva- szilason tartotta idei, országos vándorgyűlését a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság. A háromnapos program fő témája o barlangkutatók és turisták, valamint az egyesületek kapcsolata volt, tetézve egy izgalmas versennyel, amelyben végigjárták a Meteor-barlangot, a fenyvesréti zsombolyt és az alsóhegyi barlangokat. Visszhangtalanság Az esemény résztvevői közül — a Budapesti Természetbarát Szövetségen kívül — Pest megyét senki sem képviselte. Vieltes Zoltánná, a BTSZ barlangbizottságának tagja szerint ennek oka nem lehet az, hogy megyénkben nincs barlang, sokkal inkább az, hogy csekély az érdeklődés. Mitagadás, gyér a propaganda is. A megye ilyen szempontból a Magyar Természetbarát Szövetséghez tartozik, amely ennek megfelelően már több ízben tett javaslatokat a barlangászélet felélénkítésére, de mindeddig hiába. Igaz, a kutatók szempontjából elhanyagolható mindenféle megyehatár, hiszen ők az országot járják; ám köztük is kevés a megyei kutató. Holott elkelne például a segítség a Pilis—Gerecse között húzódó karsztvidék feltárására, Magyar—bolgár KGST-szakosodás Szerződést kötöttek Műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött az 1982—1985-ös évekre a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Combinat Kapitan Djado Nikola bolgár műanyagfeldolgozó vállalat. A tervek szerint például a Hungária debreceni gyáregysége új PVC-por-előkészítő rendszerének tapasztalataival, míg a bolgár partnerek azoknak a technikai módszereknek az ismertetésével segítik a termelést gazdaságosabbá tenni, amelyekkel egyenletes fal- vastagsággal készíthetők a kemény PVC-csövek. A Hungária debreceni gyáregységében az üregestest-fúvás technológiájának korszerűsítésében is figyelembe veszik a bolgár vállalat műszaki tapasztalatait, hiszen a KGST-szakosodás keretében Bulgária vállalta az ehhez szükséges berendezések fejlesztését; a magyarok pedig a poliolefin fröccsJ öntés technológiájának korszerűsítésében nyújthatnak ser gítséget. bizonyult. Egy Idő után ismét visszaszoknak majd a madarak, illetve újabbak nyomulnak a régiek helyére, s így bizonyára meg kell majd ismételni a gyérítést. Humánus volt A környezet- és természet- védelmi szakemberek véleménye szerint semmi különös nincs abban, hogy az ember ily módon vigyáz érdekeire; hiszen a vadgazdálkodásban például mindenki természetesnek tartja, hogy bizonyos állatfajokat időről időre gyé- rítenek, s a vadászok a fácántól a szarvasig bármily vadat puskavégre kapnak. A ragadozók, dúvadak irtása az er- dőn-mezőn minden vadásznak kötelessége. Ugyanezt a városban is meg lehet tenni, ha a szükség úgy kívánja, s a lehetőségék adottak. (Nincsenek például tízemeletes házak.) A kilövés a leghumánusabb módszer az eddig ismertek közül — mondják a szakemberek. P. J. érdekes feladatok várják a barlangászokat a hosszúhegyi háromlyukú zsomboly környékén, s bár szabad barlangjáratokat még nem találtak, de sokat ígér a Csobánka—Pilis- szentkereszt között húzódó rendszer. Kutatáslehetőség Érintetlen területnek számít a Börzsöny; a szakemberek szerint a munkát az egész terület feltérképezésével kellene kezdeni. A kalandra vágyóknak a Zebegény, Nagymaros környéki régi, ásott járatok, remetelakok nyújtanak lehetőséget. Fontos lenne a barlang- kutatás — netán versenyzőgárda kialakításával —azért is, hogy segíthessék a megyében megindult komoly természet- védelmi munkálatokat, a karsztos területek feltárásával az éghajlat-csapadék viszonyok kutatását, a mező- gazdaság és a természetvédelem érdekeinek egyeztetését Az országban sokan köszönhetik egészségüket, frissesé- güket éppen a turisztikának, s azon belül a barlangkutatásnak. A Magyar Természetbarát Szövetség továbbra is várja az iskolák, középiskolák, művelődési otthonok és közösségek érdeklődő jelentkezését. K. T. Vaikó Béla Szakemberek a ceglédi gerleirtásról Nem találtak más megoldást Hol vannak a barlangászok? Feltáratlan területek
