Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

Ma: 3. oldal: Diszkó közben politizálnak Megforgatva 4. oldal: Milyen lett a bizonyítvány? Aki szívét adja a fának 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Keddre marad a búcsú 8. oldal: Súlyos sérülések az utakon PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM Ara; 1,40 forint 1983. JÜNIUS 29., VASÁRNAP Csomókbnn utazik a sú?gsrépa Hét végén is nagyüzem i földeken Nagy tempóban közeleg Pé­ter—Pál napja, az aratás ha­gyományos kezdete. Érthetően a gazdaságok jelentős részé­ben már erre az embert, gé­pet próbáló munkára készül­nek, de addig is akad serény­kedni való éppen elég a föl­A KÖZ ÉRSEKE K önnyen kimondjuk, hogy arra költjük a pénzünket, amire akarjuk, ha már megkerestük. Két­ségtelen, tényleg szabadon használhatjuk — vagy her­dálhatjuk, ki-ki józan be­látása, vérmérséklete sze­rint — az utolsó fillérig, van mire. Vehetünk bútort, irhabundát, színes televí­ziót, Videoton Hi-Fi tor­nyot, Erdért-faházat, ne­mesfémet, drága porcelánt, vagy húst minden napra, harminc-negyven forintos szamócát, fürjtojást, piszt­rángot, illetve bármi sza­márságot, ami eszünkbe jut. Az áruházak dugig vannak mindenféle holmi­val, napokig lehetne válo­gatni, zsebre téve teszem azt húszezer forintot, jobb­nál jobb cipők, pulóverek, rafinált ruhaköltemények között. De nem vehetünk fehér pamutzoknit tízhónapos cse­meténknek, a gomolyatú- rót a tv-reklámból ismer­jük, a kőbányai világos sör lassan csak holmi legendák­ban szerepel, gyorsan el tud fogyni a parizer, sertéskör­möt nem is tudom, * mikor láttam utoljára a hentesnél, de ritka az oldalas, a máj, vagy bármi, amiből valami egyszerű ebédet lehetne csi­nálni. Ez esetben egyszerűn értem azt is, hogy oícsó. Persze, hogy nem kell mindenből csak a legolcsób­bat kínálni. Akinek van rá pénze, vegye meg a drá­gábbat, a finomabbat. És sokaknak van, szerencsére. Ám nem vagyunk egyfor­mák. Valamennyien — leg­alább is zömmel — képes­ségeinkhez mért munkát végzünk, szintúgy képessé­geinkhez illő sikerrel. Esze­rint kapjuk havonta a borí­tékot is — legalább is zöm­mel. És a borítékok — ép­pen ezért — nem egyfor­ma vastagok. Ha pedig van ilyenfajta különbség köz­tünk. akkor lenni kell haT sonlónak kiszolgálásunkban is, azaz: vásárlóerőnkhöz kellene mindig és mindenütt méretezni a kínálatot. Már­pedig ez még nem így van. Saját tapasztalataink is ezt igazolják lépten-nyomon, de ha ezek nem lennének elég­gé meggyőzőek, hivatkozha­tunk az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán elhang­zottakra. A felszólaló képvi­selők közül néhányan — akik ezzel a témával foglal­koztak —, kötelességükhöz híven, őszintén szóvá tették, hol, milyen hiányosságokat észleltek. A belkereskede­lemről szóló törvény annak ideién előírta, hogy az üzle­tekben fel kell sorakoztatni a társadalom különböző ré­tegeinek igényei szerint az árukat, megfelelőket idő­sebbeknek, fiataloknak, ki­sebb és nagyobb kerese­tűeknek egyaránt. Azt is előírta a törvény, hogy az árukon föl kell tüntetni rendeltetésüket, a használatukról szóló tájé­koztatást, vagy — élelmi­szereknél — a szavatossági idő lejártának határát. Ez utóbbival már esztendeje is foglalkozott dr. Vámos Ma­rietta Pest megyei képvise­lő. Akkor azzal biztatták, rövidesen megszűnik min­den bajok forrása. Sajnos, ezen az ülésszakon ismét elővehette volna a témát A belkereskedelmi tör­vény szelleméhez méltóan az üzleteknek — kiváltk'épp az élelmiszerboltoknak — olyan küíleműeknek kelle­ne lenniük, hogy szívesen lépje át ajtajukat a vevő, legyen- gusztusa máskor is bemenni. Köztudott, hogy a kívül visszataszító látványt nyújtó üzlet nem kínál be­lül sem kedvező körülmé­nyeket a benne dolgozók­nak. És ez is nagy hiba. Óriási a különbség az újon­nan épült áruházak és a ré­gi kis( boltok között, a szo­ciális 'helyiségek tekinteté­ben is. A szóban forgó mun­kahelyeknek — amelyeken a kereskedelmi alkalmazot­tak tíz százalékát foglal­koztatják — több mint egy­ötöde nélkülözi a legele­mibb szociális feltételeket is. A kis üzletek karbantar­tását, felújítását nehezíti az is, hogy — a rendeletek ér­telmében — a magántulaj­donban lévő épületekben — bérleményként —, nyitott boltok tatarozásához, át­alakításához a házigazda engedélye nélkül nem lehet hozzáfogni. Ezt szóvá tette most a parlamenti üléssza­kon Tausz János Pest me­gyei képviselő is. Felhívta a figyelmet arra, hogy e tu­lajdonosok gyakorta egyéni anyagi érdekből nem járul­nak hozzá a felújításhoz, hiába követeli a fogyasztók érdeke, hiába írja elő a KÖJÁL. E kis üzletek ezreire még évtizedekig szüksé­günk lesz, mivel mindenki tudja, hogy újak építésére nem nagyon van pénzünk. A holtpontról azonban csak a kormány segítségével tu­dunk elmozdulni — hang­súlyozta a képviselő is —, az építési engedélyezési el­járás további módosításá­val. Meg kellene oldani, hogy ha a tulajdonos meg is tagadja hozzájárulásába tanács akkor is megadhas­sa az engedélyt közérdekből a házában lévő üzlet fel­újítására. Mert e kis boltok meg­tartása. korszerűsítése va­lóban a köz érdeke. Bálint Ibolya deken, a kertészetekben és a gépműhelyekben. Ugyancsak nehéz bárkit is a helyén ta­lálni ezekben a napokban a szövetkezetek növényter­mesztői, mezőgazdái közül. Minden idejüket a határban töltik, féltő szemmel figyelik a gabonát, vajon szépen gya­rapodnak-e a szemek? Feszültséget nemcsak a vál­tozékony időjárás okoz a szö­vetkezetek háza táján. Van ok idegességre az alkatrészután­pótlás zökkenői miatt, sok he­lyütt még reménykednek, a megrendelt új kombájnok a szezonkezdetre csatasorba áll­hatnak, ha addig megérkez­nek ... Addig is, míg pont kerül a kérdőjelek helyére, folynak az előkészületek. A dabasi Fehér Akác Tsz-ben Békés István ágazatvezető is arról adhatott tájékoztatást, hogy a 'hét vége eseménydúsnak ígér­kezik. Folyik a borsó betaka­rítása. A szárazság nem tett jót a termésnek. A lucerna második kaszálása is folya­matos feladat, majd a borsó helyére mintegy 160 hektáron másodvetésű kukorica kerül a földbe, hogy a rendelkezé­sükre álló területeket minél jobban hasznosítsák. S természetesen készülnek az aratásra. Kétezer hektár búza, 400 hektár rozs és 20 hektár árpa vár a kombáj­nokra. Június 26-ra tervezték a gépszemlét, de valószínű, hogy a 20 hektárnyi árpát már a gépek vizsgája előtt levágják. Nagyon várják azt a négy kombájnt is, amelyet épp a pontos és jó betakarí­tás érdekében vásároltak, csak mindeddig nem érkezeit meg. Jönnek viszont az előző évekhez hasonlóan a szlo­vákiai testvérgazdaság kom- bájnosai, a segítséget annak idején majd viszonozzák a dabasiak is. :amóca, káposzta, karalá­bé, 'sárgarépa, burgonya. Va­dász Gyula áruértékesítő a gyáli Szabadság Tsz-ben eze­ket említi, amikor az idősze­rű munkákról érdeklődöm. A 45 hektár termő szamó- cásban már a vége felé jár a szezon, kedden talán az utolsó szemeket is leszedik, vasárnap még mindenesetre 40—50 mázsát szállítanak to­vábbi feldolgozásra a Duna­keszi Hűtőházba. De vasár­nap fogadja a fejes- és kel­káposztahegyeket a Zöldért is, így indokolt, hogy a hét vé­gén mintegy 300-an szorgos- kodnak majd a szamócásban és a kertészetben. Néhány napja kezdték meg az újbur­gonya szedését, folyamatosan érkezik a földekről a kara­lábé. Eddig mintegy ötszáz­ezer darabot értékesítettek. A termés 30—35 százaléka még szedésre vár ... G. M. Vendégeket vár Ismét nyílt egy ssáll@dsa Szombaton ünnepélyesen megnyitották Budapest leg­újabb, 358 szobás szállodáját, az Átrium Hyati-et. Az ese­ményen részt vett Josef Siari- bacher osztrák kereskedelmi és. ipari miniszter, Marjai Jó­zsef, «a Minisztertanács elnök- helyettese, Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter, Johann Josef Dengler, Ausztria és Harry E. Bergold, az Egyesült Államok magyarországi nagy­követe. Kovács István, az új szállo­da igazgatója a több száz dől-, gozó nevében vette át a jel­képes kulcsot, a kivitelező osztrák Universale-Porr cég képviselőjétől. Felhős volt az ég, eleredt az eső is Nyaracska azért van... Amilyen jól kezdődött a nyár, úgy elromlott az utóbbi hé­ten — már ami a napozni vágyók szempontjait illeti. Felhős volt az ég, lógott a zápor lába, ez azonban nem zavarja a szép látványt, amit nyújt a budapesti panoráma, az öreg gőzös fedélzetén nézelődő kirándulóknak. Itt-ott eleredt az cső, de nem akadályozta meg a Duna­kanyar szerelmeseit abban, hogy keresztül-kasul közlekedje­nek a Dunán. Megtelt a váci révátkelő hajó is. Mert ha nem is igazi nyár, nyaracska azért van... léglagondok Solymáron Késésben a kivitelezők Korszerűbb csomagolás, szállítás Űj gyárak építésére nincs mód, de az az üzem, amely most létesül Solymáron — a régi I-es téglagyárról van szó — mór megfelel a nyugat­európai színvonalnak. A más­fél éve kezdődött nagyberuhá­zás befejezését — értéke mint­Szezen elolt a BtastesEkeszi Hitvitáz Jó a tejszínes szamócakrém Nem kis feladat előtt áll az idén a Magyar Hűtőipar Du­nakeszi Hűtőháza. A június harmadik dekádjától július 20-ig tartó főszezonban a bo- gyósgyümölcsűek hűtésén és fagyasztásán kívül nagy mennyiségű hal- és baromfi­hús feldolgozására is vállal­kozniuk kell. A gondokat sza­porítja — erről már lapunk­ban is beszámoltunk — az a körülmény, hogy a földieper a korábbinál gyorsabban, illetve rövidebb idő alatt érett be. A vállalat igazgatója, Szabó József elmondta, bármennyire is igyekeznek a rajuk váró teendőknek maradéktalanul eleget tenni, a viszonylag nagy termés, s a tervezettnél na­gyobb kínálat miatt ez aligha sikerülhet. Magyarán, csak annyi gyümölcsöt tudnak át­venni, felvásárolni, amennyire a termelőüzemekkel, tsz-ek- kel, állami gazdaságokkal a hűtőház szerződést kötött. Ami a dunakeszi gyárat il­leti: körültekintően készültek fel a szamóca, a ribizli és a málna fogadására. Mivel a gyorsaságnak az áru minősége szempontjából döntő jelentő­sége van, az eddigi gyakorlat tál ellentétben a beérkező gyümölcsöt egy tételben, vagy­is teherautónként kétszeri mérlegeléssel veszik át. Rész­letes programot dolgoztak ki arra vonatkozóan is, hogy a Üzemben a gyorsfagyasztott, habosított szamúqakrémet előállító gépsor Erdősi Agnes felvétele más beosztásban dolgozók mun­kaidőn túl tevékenyen részt vehessenek — természetesen megfelelő bér ellenében — az áru felvásárlásában. A Duna­keszi Hűtőház a. jövő héttől, a szezon kezdetétől hat helyen éjjel-nappali műszakban áll a gazdaságok rendelkezésére. Ottjártunkkor még nem volt kapható, szombattól azonban már megvehetik a fogyasztók a dunakesziek új termékét, a gyorsfagyasztott habosított szamócakrémet. Ez a rendkívül ízletes, tejszínnel kevert gyümölcskészítmény *a I fővárosi premier utón, Pest megyében először Vácott, Gö­döllőn és Dunakeszin kapha­tó. V. 3. egy 460 millió forint! — jövő év júniusára tervezik. S akkor újabb évi 40 millió kisméretű tégla gyártásának feltétele te­remtődik meg Pest megyében, Lányi Frigyes, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat főmér­nöke elégedetlen a kivitele­zőkkel. A 31-es Állami Építő­ipari Vállalat ugyanis nem tartja be a tervezett üteme­ket, s ezzel jelentősen hátrál­tatja partnereit a munkában. Egyébként itt, a megújítan­dó I-es téglagyárban, nagy ér­tékű tőkésimport-megtakarf- tással is kísérleteznek. Olasz és belga berendezések helyett — a KGST keretén belül — csehszlovák gépeket helyeznek majd üzembe. Segítségükkel szinte teljesen emberi kéz érintése nélkül készülhet a tégla, és alkal­mazzák a legkorszerűbb fólia­csomagolási technológiát is. Gondokat említ a főmérnök akkor is, amikor a solymári Il-es gyár eredményeiről kér­dezzük. A követelményekhez igazodva a téglaiparnak fel kellett, s kell készülnie a ha­tékonyabb hőszigetelő új termékek előállítására. Ennek a kritériumnak felel meg a Poroton- és az Uniform-tégla. Az üzemben — 51 milliós költséggel — az olasz gépi nagyberuházás elcsúszása a bajok forrása. Nem kevesebb, mint kilenehónapos késéssel végeztek csak a munkával, s emiatt a gyár nem tudja a fél­éves tervét sem teljesíteni. Az előirányzottnál csaknem 6 mil­lióval kevesebb tégla készül. Gépesítették, automatizálták a nyers tégla kocsira rakását, kemencébe juttatását, vala­mint az ürítést is. A csomago­lás és kiszállítás ugyancsak korszerűsödött. A gyár brigád­jai természetesen szeretnének valamit behozni a lemaradás­ból az esztendő második felé­ben. D. Gy. /

Next

/
Thumbnails
Contents