Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

Bizonyítvány és jutalom Az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépisko­lában már befejezetitek az érettségi vizsgák. Felvételünk az érettségi bizonyítványok kiosztásakor rendezett ünnep­ségen készült. Rózsás László igazgató éppen Csizmadia Ilo­nának nyújtja át az óvónői munkára is képesítő oklevelet és a jutalomkönyvet. Varga Irén felvétele Tanévzárá után a tanyán Pál Mihály nem ment el az iskolai évzáró ünnepélyre. Hívta pedig a lánya, a fele­sége is unszolta, de ö megkö­tötte magát. Nem az évzáró el­len volt kifogása, csak még mindig nem bocsátotta meg, hogy Rozika annak idején be­ment a városba a tanyai kol­légiumba. Sehogy nem tudta a fejébe venni, hogy egy ilyen fiatal lánynak miért kell ott­hagynia a családját. Ezért maradt most otthon. Egész délelőtt nem találta a helyét. Vasárnap volt, nem ment dolgozni, de semmi hasz­nosat nem tudott csinálni. A gondolata bent járt az iskolá­ban a lánya körül, aki szép, erős, fejlett lány lett tizennégy éves korára. Dolgozni is jól tu­dott. Mikor a szünetekben ha­zajött a kollégiumból, csak úgy égett a keze alatt a mun­ka. Jobban csinálta néha a dolgát, mint az anyja. Pál Mihály úgy gondolta, egy-két évig nem engedi a tsz-be, maradjon csak itthon. Lesz itt mit tennie a ház körül. Az asszony már úgyis nehezeb­ben bírja, legalább segít neki a piacra vinni a zöldséget, gyümölcsöt, tojást. Aztán ké­sőbb majd maga is árulhat. Elhatározta, hogy esztendőre ragasztanak neki egy szobát a tanyához, ami csak az övé lesz. Kell az ma már egy fiatal lánynak. Az ő idejében ugyan ez nem volt még divatban, de- hát haladni kell a korral. Nagyon meg volt elégedve magával, hogy ezt kitalálta. Mikor megjöttek, még meg is csókolta Rozikát. A szobáról nem szólt, azt ebéd utánra akarta hagyni. Az asszony a porcelán tá­nyérokkal terített, amit csak nagyon ritkán tett meg. Csöndben ették meg a le­vest. Aztán Rozika egyszer csak bejelentette, hogy szeptember­től fodrásztanuló akar lenni a városban. Pál Mihállyal fordult egyet a világ. Hát nem volt elég? Mi lesz ez? Elment a, három fia a tanyáról, s most a lány is itt akarja hagyni őket? Ökölbe szorította a kezét az asztal alatt, és arra gondolt, hogy majd ö megmutatja. Aztán nyelt kettőt egymás után, és nem szólt. A lánya sem. A felesége sem. Előttük az asztalon ott illa­tozott a frissen sült rántott csirke. Pál Mihály a feleségére né­zett. Miért nem szólt? Mit hallgat. Hiszen ő marad egye­dül a házban! Az a nap jutott az eszébe, amikor a lánya a kollégiumba került. Akkor kel­lett volna szólnia. Most már... Felállt és kiment a házból. A felesége tudta, hogy hiá­ba is marasztaná. Most megy a szőlőbe, s estig nem jön be. így szokta ilyenkor. Rozika felvonta a vállát, és jóízűen beleharapott egy csir­kecombba. ő már eldöntötte, hogy itthagyja a tanyát. Tóth Tibor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1982. JÜNIUS 19., SZOMBAT Megelőzni a baleseteket A növényvédő szerek veszélyei A növényvédő szerek nem­csak a kártevőkre, hanem az emberre is károsak. A vigyá­zatlanság súlyos mérgezéseket okozhat. Fokozott figyelmet kell tehát fordítani a vegysze­rekkel végzett munkára, és a szükséges előírásokat minden­kor be kell tartani. Már a vegyszerek beszerzé­sénél gondoljunk arra, hogy a hosszú ideig tárolt szerek ha. tékonyságukból veszítenek, te­hát felesleges mennyiséget ne szerezzünk be. Amennyiben valamely vegyszerből mégis megmaradna, akkor légmente­sen zárjuk le. A külső csoma­goláson tüntessük fel a vegy­szer nevét és a felhasználha­tósága időpontját. Kulccsal le. zárt, és csak a növényvédő sze­rek tárolására használt helyen tartsuk. A kiürült zacskót, zsákot égessük el. Az üvegeket vagy fémedényeket mélyen ás­suk el. Soha ne tároljunk ezekben az edényekben más­fajta szert. Szemétbe ne dob­juk. A vegyszerekkel 18 éven aluli fiatal vagy terhes, szop­tatós anya nem dolgozhat. Gondosan ügyeljünk arra, hogy illetéktelenek, de főleg gyere­kek ne férhessenek hozzá. Permetlé készítése, illetve a permetezés ideje alatt a do. hányzás tilos. Továbbá tilos a vegyszeres munka kezdése és befejezése után is néhány óráig szeszes italt fogyaszta­ni. Védőruhát, védőkalapot, gu­mikesztyűt, gumicsizmát és védőálarcot a rövid ideig tar­tó munkához is használjunk. Erős szélben permetezést és porozást végezni nem szabad. A méregjelzés nélküli ké­szítmények (kolloid-kén, réz- oxiklorid tartalmú és szerves gombaölő szerek) használata esetén is ügyeljünk arra, hogy permetlé ne kerüljön a szem­be, szájba vagy nagyobb bőr­felületre, mert gyulladást okozhat. A méreggel kezelt területre tegyük ki a „Vigyázat, méreg­gel permetezve!” feliratos táb­lát. A munka befejezése után mosakodjunk bőséges vízben, s azonnal váltsunk ruhát. A legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat baleset. Ilyenkor elsősegélynyújtásra van szükség. Az elsősegély, mint a neve is mutatja, csak a pillanatnyi segítségre korlá­tozódik, a beteget vagy sérül­tet tehát minden körülmények között orvoshoz kell kísérni vagy vinni. Az orvosnak meg kell mondani a mérgezést ako­zó szer nevét; ha módunkban áll, akkor mutassuk meg a szer csomagolását, illetve a szerhez csatolt utasítást is. Nagyon fontos, hogy a beteget a mérgezési helyről elvigyük. A mérgezési elsősegélynyúj­tás alapelvei: Fontos az elsőse­gélynyújtó gyors, szakszerű és határozott eljárása. A továb­biakban a méreghatást, a mé­regfelszívódást kell megakadá­lyozni. Az életveszélyes álla. pótokat azonnal meg kell szüntetni. Amennyiben a rosszullét oka a méreg belégzése, akkor a beteget friss levegőn — a lehűléstől védve — lefektetjük. A vegyszer a bőrre kerülve gyulladást okozhat. Ha a vegyszer a szembe került, ak­kor a szemrés feltárása után a szemet bőséges, tiszta vízben 10—15 percen keresztül alapo­san öblítsük ki, a bőrre került vegyszert legalább 10—15 per­cig bő, szappanos vízzel mos­suk le. Előfordulhat a méreg Hétköznapi vitáink Szoáolégfisi vizsgálatok AZ ŰJSAGOLVASAS gya­kori szabad idős foglalatos­ság. Mindenesetre az már az (létmód kérdése, hogy ki mi­kor és mennyit, s milyen meggondolásból böngészi a »ajtót. Egyik olvasónk, talán mert nemcsak tájékozódni, ha­nem tanulni is akart (íme a meggondolások jelentősége!) tagadhatatlan mulasztásomat olvasta a fejemre. Azt mond­ta, hogy Hétköznapi vitáink cím alatt a minap megírtam ugyan néhány, úgymond fon­tos tudnivalót a szocialista életmódról, ám arról mélyen hallgattam, hogy valójában mit értünk e fogalmon. Mentségemre szolgáljon, hogy meg akartam írni, csak visszariadtam, mert a fogalom meghatározását túlságosan bo­nyolultnak találtam. Most, en­gedelmeskedve a felszólítás­nak, pótlom a mulasztást. Még­pedig Szántó Miklós szocioló­gus segítségével, öt idézem: „A szocialista életmód a sze­mélyiség által viszonylagos autonómiával olyan hierarchi­kus rendszerbe szervezett, mindennapi életünket kifeje­ző. lényeges és ismétlődő te­vékenységi-magatartási totali­tás, amelyben megnő a társa­dalmi-közéleti aktivitások je­lentősége. A szocialista élet­módot folytató emberek tevé­kenységeiket viszonylag ma­gasfokú tudatossággal, a szo­cialista értékrenddel azonosul­va szervezik meg társadalmi helyzetük szerint eltérő és tör­ténelmileg is változó szükség­leteik kielégítésére úgy, hogy szükségleteikben a közösségi önmegvalósításnak kiemelke­dő szerep jut.” A meghatározás pontos. Mindazonáltal nem árt két- szer-háromszor elolvasni. Le­fordítani egyszerűbb monda­tokra viszonylag nehéz, mert veszítene pontosságából. Ma­gyarázni, kiegészíteni azonban bátran lehet. Elsősorban azt jegyezném meg, mert éppen hétköznapi vitáink során oly­kor megfeledkezünk róla, hogy a szocialista életmódnak igen fontos tartalmi eleme, sajátos­sága az, hogy miként dolgo­zunk. A munkavégzés módja meghatározója az életmódnak. Még a szocialista brigádmoz­galom jelszava, a hármas kö­vetelmény is félreérthető eb­ből a szempontból, bár kita­lálói igyekeztek nagyon ponto­san fogalmazni. Mégis előfor­dul tehát, hogy valaki úgy gondolkodik, hogy lehet szo­cialista módon élni, aztán vagy emellett lehet szocialista módon dolgozni, s persze ta­nulni is. A valóságban viszont az él szocialista módon, aki úgy is dolgozik, tanul. S per­sze úgy is tölti ki szabad ide­jét. Szocialista módon, a kö­zösségi önmegvalósításra kon­centrálva. Másik fontos megjegyezni való, hogy körülményeink, sza­batosabban szólva az objektív feltételek. meghatározzák ugyan életmódunkat, ám az, hogy végül is miként élünk, hogy milyen életmódot folyta­tunk, többé-kevésbé tudatos választás kérdése. Ezzel kap­csolatban már említettem, hogy csaknem teljesen azonos feltételek mellett is másként élnek az emberek. Más lehet például fogyasztásuk szerke­zete, legtöbb hétköznapi fogla­latosságuk is. Attól függően, hogy ki mit választ. A szocia­lista életmód uralkodóvá válá­sa sem hozhat magával for­mai azonosságot. Tartalmit azonban igen. A MEGHATÁROZÁST IS­MERJÜK. Gazdagabbak let­tünk néhány kiegészítéssel is. Az életmóddal kapcsolatban feltehető kérdések felsorolásá­ba azonban még bele sem kezdtünk. Nagyon fontos kér­dés például az, hogy lehet-e egyáltalán minősíteni egyetlen ember vagy valamilyen cso­port, réteg, netán egy város és egy ország lakosságának élet­módját. Az teljesen nyilván­való, hogy az életmód minősí­téséhez — szocialista-e vagy sem — vizsgálódáson keresztül visz az út. Ám ez a vizsgáló­dás roppant bonyolult. Perc­ről percre fel kellene jegyez­ni, hogy ki mit csinál, s azt is, hogy milyen meggondolásból, s természetesen az sem mellé­kes, hogy a megfigyelt embe­rek tevékenységének mi az eredménye. Mérni kell tehát és kérdezősködni. A nehézségek érzékeltetésé­re hadd szolgáljak egy pél­dával. Az egyik nagykőrösi üzemben vizsgálatot folytattak a dolgozók életmódjával kap­csolatban. A választott mód­szer nem a mérés, hanem a kérdezés volt. A válaszokból kiderült, hogy a 30 és 50 év közötti életkorú, középiskolát végzett adminisztratív foglal­kozású nők szabad idejét igen nagymértékben kitölti a házi­munka. Ezzel szemben az ugyanilyen korú, s ugyancsak középiskolát végzett, de fizi­kai munkát végző nőkét sok­kal csekélyebb mértékben. Mi lehet ennek az eltérésnek a magyarázata. Minthogy sem a kérdezők, sem a válaszolók nem végeztek méréseket, még kételkedni is lehet a vizsgálat eredményében. Eléggé valószínű feltevésnek látszik, hogy az adminisztra­tív foglalkozásúak más élet­módmintákat követnek, mint a fizikai dolgozók, s ezért nyo­masztóbbnak találják a házi­munkát kétkezi munkás tár­saiknál. Nem kell nagy pszi­chológusnak lenni ahhoz, hogy belássuk: az egyik csoport ta­lán kellemetlennek tekintette a házimunkát és azért hang­súlyozta, a másik talán ter­mészetesnek vette, s hátrébb sorolta szabad idős tevékeny­ségei között. MINDEZ CSAK FELTÉTELE­ZÉS. Lehetséges, hogy tévúton járok. Remélhetőleg arra mégis sikerült rámutatnom, hogy ugyanarról az adatról többféleképpen is lehet gon­dolkodni, s ezért, amikor vitat­kozunk. bánjunk csínján az ítéletekkel. Az életmód meg­határozásánál ugyanis nem­csak az a fontos, hogy mérleg­re tegyük a vizsgált emberek választását, hanem az is, hogy megtudjuk, miként vélekednek ők maguk erről a választásról Farkas Péter lenyelése is. A tilos esetek ki. vételével ilyenkor 2—3 pohár tiszta — vagy aktivált szenes — vizet itassunk a beteggel, azután tanácsos a garatinger­lés és hánytatás. Természete­sen ez esetben is szükség van orvosi ellátásra. K. L. ÜHl Mozim*! Szexis hétvége. Színes, szink­ronizált olasz—francia film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A XX. század, kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka­landfilm, fél 4-kor. Keoma. Színes olasz western, fél 6-kor és fél 8-kor. A tanulók is segítenek Ke^fés a kenyereskocsi A nagykőrösieknek általá­ban a Dél-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat nagykőrösi 101. számú üzemében és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézetben a sütőipari ta­nulók sütik a kenyeret és a péksüteményt. Dicséretükre le­gyen mondva, nincs rájuk pa­nasz. A diákok most a szünidőt töltik. Vajon lesz-e elegendő ke­nyér és péksütemény nyá­ron is az üzletekben? — Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a la­kosság ellátása zavartalan le­gyen — mondotta Sághi Pál sütőipari üzletvezető az üzem-, ben. Igaz, Nagykőrösön kívül még Kocsér és Nyársapát, va­lamint Csemő egy részének el­látása is a mi dolgunk. A termelés folyamatos, éj­jel-nappal működnek a kemencék. Naponta átlagosan 60 mázsa kenyeret gyártanak, 2 kilo­grammos fehéret, rozslángot és burgonyapehellyel készül­tet. Az üzemben 10 fájta fi­nomsütemény, valamint kifli, zsemle, zsemlevekni, zsemleci­pó és szegedi vágott is készül. Gondot okoz viszont, hogy az elkészült termékek kiszállí­tására csak 2 gépkocsi áll ren­delkezésre. A járművek mű­szaki állapota jó, de nehezen birkóznak meg a megnöveke­dett szállítási feladatokkal. Ezért sajnos előfordulhat, hogy az egyes boltokba csak délre érkezik meg a friss kenyér. Sporthírek Lövészeink remekeltek A szokásos 5 MHSZ-lövész- klub sportolóival (a fővárosból a BKV és a Danúvia, vidékről a Szolnoki MÁV és a Máté­szalkai MOM versenyzői vol­tak itt) városunkban, a tormá­si lőtéren rendezték meg az MHSZ Kupa-viadal 6. kétna­pos fordulóját. Az MHSZ Nk. Konzervgyári LK tagjai hazai környezetben igen jól verse­nyeztek, közülük kilencen ér­tek el minősítést és a klub e fordulóban +16 pontot gyűj­tött. A körösi sportlövők ered­ményei a következők voltak. Légpuska, serdülő lány: Kása Gyöngyi 40/303 (MHSZ bronzkoszorús szintű ered­mény), fiú: Lukácsi László 40/169. Ifjúsági leány: Papp Zsuzsa 40/353 (ezüstkoszorús szintű), fiú; Somodi Zsolt 40/353 (ezüstkoszorús), Junior leány: Demeter Erzsébet 40/205, fiú: Rácz István 60/400. Felnőtt női: Daru Irén 40/308, férfi: Gállos Sándor 60/481. Légpisztoly, serdülő leány: Kiszel Erzsébet 40/311 (bronz­koszorús), fiú: Lukácsi 40/326 (bronzkoszorús). Ifjúsági leány: Horváth Angéla 40/196, fiú: Kovács Dénes 40/307. Ju­nior leány: Szatmári Klára 40/341 (bronz), fiú: Farkas Zoltán 60/555 (ezüst). Felnőtt női: Daru 40/357 (bronz), férfi: Gállos 60/579 (arany). Szombati sportműsor Atlétika Budapest: országos junior­bajnokság. Birkózás Debrecen: országos serdülő szabadfogású bajnokság. Sportlövészet Dunaújváros: az MHSZ or­szágos serdülő egyéni és csa­patbajnoksága. Természetjárás Mecsek hegység: az Nk. Pe­dagógus SE vándortúrája. Miskolctapolca: a közalkal­mazottak országos természet- barát találkozója. Vasárnapi műsor Atlétika Budapest: országos junior­bajnokság. Birkózás Debrecen: országos serdülő szabadfogású csapatbajnokság. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi ifi—Albertirsa MTVSK ifi, 11: Nk. Kinizsi—Albertir- sai MTVSK, megyei IL osztá­lyú férfi bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Dunaújváros: az MHSZ or­szágos serdülő bajnoksága. Természetjárás Mecsek hegység: az Nk. Pe­dagógus SE túrája. Miskolc­tapolca: közalkalmazott dol­gozók országos természetbarát találkozója. Torna Győr: a XVIII. nyári úttörő­olimpia országos döntője. Szakmai fórum Testnevelők klubja A városi sportfelügyelőség szervezésében a minap tartot­ta első megbeszélését a most alakuló testnevelők és edzők klubja. Sajnos, a kedvezőtlen időpont miatt a meghívottak­nak csak a harmada jelent meg a Kinizsi SK klubhelyi­ségében. Mindenesetre a je­lenlevők igen lelkesen fogad­ták a klubalakítás ötletét Ezen az első ülésen sok szó esett a célokról, elképzelések ről. A megjelentek hozzászólá­saikban támogatták a legjobb ötleteket, és igyekeztek hasz­nos javaslatokkal segíteni a klub megszervezését. Többen felvetették, hogy a tehetséges gyermekeket, tanáruk szakoso­dásától függetlenül, abba a sportágba kell irányítani, amelyben a legnagyobb sikert érhetik el. Voltak, akik több sportolási lehetőséget igényel­tek, s ezzel kapcsolatosan ja­vasolták. hogy a sportfeitigye- lőség több sportágban szer­vezzen nyílt városi versenye­ket. Ezek jó alkalmat adná­nak a tehetséges gyermekek felfedezésére, s így közvetlenül szolgálnák az utánpótlást. A pedagógusok az iskola szere­péről szóltak a sportolás meg­szerettetésében, Az első klubfoglalkozást eb­ben az évben a tervek szerint 7—8 követi. Legközelebb szep­temberben találkoznak a testnevelők és az edzők, s megválasztják e városi klub vezetőségét is. Szőke Sándor sportfelügyelő ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents