Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

1982. JÜNIUS 19., SZOMBAT xMt, tm Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ból az áruszállító partnerek, a téeszek is kivegyék részü­ket. Megemlítette, hogy Ba­ranya megyében, ahol több élelmiszeripari üzem is tevé­kenykedik, még nincs hűtőház. Az elképzelések szerint ezért több vállalat összefogásával nagy befogadóképességű hű­tőházat építenek. Noé István (Tolna megye 5. vk.), a MÁV Dombóvári Von­tatási Főnökség technológusa is a kistelepülések áruellátá­sának kérdéseiről szólt. Szű- kebb hazájára az aprófalvas vidékek a jellemzőek. Mint mondotta, az üzletek száma és területi elosztása általában kielégítő, nem elsősorban újak építésére volna szükség, hanem a meglevők korszerű­sítésére. Az eladótér kulturál­tabbá tételé mellett sokhe­lyütt sürgető a boltok műsza­ki színvonala gépesítettsé­gének javítása is. A lakosság, amely eredményes mezőgaz­dasági munkájával jelentős nemzeti értéket hoz létre, jo­gosan igényli, hogy naponta friss és jó minőségű kenye­ret kapjon. Korpái Jánosné (Budapest, 9. vk.), a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyárának csoportvezetője idézte a Bel­kereskedelmi Minisztérium májusban kiadott tájékoztató­jának azt a megállapítását, mely szerint az árukínálat ja­vul, ám a termelők nem kö­tötték le szerződéssel teljes árumennyiségüket, illetve a szerződésben vállalt kötele­zettségeiket olykor pontatla­nul teljesítették. E kedvezőt­len tendenciának megváltoz­tatásához — a képviselőnő vé­leménye szerint — a jelenlegi felvásárlási rendszeren kelle­ne módosítani. Olykor ugyan­is igen alacsony áron vásárol­ják fel a termelőktől áruikat, melyek a különböző városok vagy a főváros piacaira ke­rülve már igen sokba kerül­nek. Az árat talán úgy lehet­ne visszaszorítani, ha a ter­melő és a vásárló közötti köz­beeső kereskedelmi szerveze­tek számát csökkentenék. Kiss Imre (Borsod megye, 25. vk.), a Mezőkeresztesi Áfész igazgatóságának elnöke az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek áruel­látó szerepéről szólt. Többsé­gük az aprófalvak ellátásáról gondoskodik, s Borsod megyé­ben kedvezőnek értékelhető az alapellátás megoldottsága. Tartalmasabbá váltak a szö­vetkezetek és szállító partne­reik közötti együttműködé­sek, fejlődött a felvásárlási- termeltetés-szervezési tevé­kenység, növekedett a háztá­ji és kisegítő gazdaságok el­látásának felelőssége, korsze­rűsödött a hálózat, javult a fogyasztói érdekvédelem. Azt is szóvá tette, hogy a kisebb települések üzleteinek üze­meltetési költségei magasab­bak, s az élelmiszerkereske­delemben jelenleg kialakult haszonkulcsok nem ösztön- zőek és nem teszik lehetővé az érdekeltségi alapok újra­termelését, emiatt a jól fel­szerelt, kulturált kisközségi boltok nagy része veszteséges vagy minimális nyereséggel dolgozik. Tóth Ferencné (Bács-Kis- kun megye, 16. vk.), a Kalo­csai Sü'.ő- és Édesipari Vál­lalat gyáregységvezetője, a kereskedelmi fejlődés új vo­násait emelte ki. Mint mon­dotta, a megújulásra, a kez­deményezőkészségre jellemző, hogy több új értékesítési for­mát - vezettek be. Ennek je­gyében diszkont boltok, áru­házak és önkiszolgáló raktá­rak nyíltak meg és közös bol­tokat, szaküzleteket is nyitot­tak. Jelentős mértékben nőtt az érdeklődés a kisvállalko­zás iránt, a magánkereskedők száma egy év alatt több mint száz fővel bővült. Jávorkai István (Komárom megye, 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat főakná­sza elismerve az élelmiszer- ellátás gazdag kínálatát a me­gyében, szólt a zöldség-gyü­mölcs forgalmazás gondjairól. Ez utóbbinál az ellátás szélső­séges ingadozása érzékelhető és a piaci árak is valamivel magasabbak az átlagosnál. Fog­lalkozott az ötnapos munkahét­re áttérés nyomán kialakított új nyitvatartási rend tapasz­talataival; véleménye szerint, az kiigazításokra szorul. Pél­dául problémát okoz. hogy az egyműszakois boltokban nehe­zen tudják kiadni a szabadna­pokat, s az ötnapos munkahét többletbér-igénye a bérfejlesz­tési lehetőségek jelentős részét leköti. Tisza Kálmánná (Fejér me­gye 4. vk.), az Agárdi Mező- i gazdasági Kombinát hegesztő­je részletesen szólt szűkebb 1 hazája, a Velencei-tó és kör­nyékének fejlődéséről, keres- '■ kedelméről. Az új létesítmé- 1 nyék jelentősen enyhítik az el- : látási gondokat, de a hét végi 1 csúcsidőben még most is csak i hosszabb sorban állás után le- 1 hét áruhoz jutni, annak eile- i nére, hogy a kereskedelem dől- i gozói megfeszített munkát vé- t geznek. Javasolta, hogy az in- 1 tezményes ellátás mentesítésé- i re a kistermelők kapjanak na- t gyobb lehetőségeket a hét végi e árusításra. 1 Winkler László (Győr-Sop- f ron megye. 8. vk.) a MOFÉM s Fémszerelvénygyár segédmű- r mint a jogi szabályozás és a jogalkalmazás eszközeire egy­aránt szükség van a környe­zetvédelemben. Ami a jog sza­bályozását illeti, az korszerű és megfelel a követelmények­nek. Egyetértve a képviselővel megállapította: kétségtelen, hogy nem mindig vonják fe­lelősségre a vétkeseket, ennek oka részben az ellenőrzés hiá­nyosságaiban, a bátortalan kezdeményezésekben keresen­dő, részben pedig abban, hogy nem mindig sikerül megtalál­ni a személy szerinti felelősö­ket. Vagy ha igen, akkor is hiányzik a kellő határozottság, a számonkérésben. A kormány nemrég elrendelte: végezze­nek vizsgálatot e témában; a tapasztalatokat még az idén összegezik, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés Markója Im­re válaszát tudomásul vette. KELEMEN ZOLTÁN (Szol­nok megye, 9. vk.), a TITÄSZ mezőtúri kirendeltségének csoportvezető villanyszerelője Mezőtúr és Túrkeve gondjaival, az állandósult magas talajvíz­szint mérséklésével kapcsolat­ban interpellált az Országos VízUgyi Hivatal elnökéhez. Kouócs Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke elmondta: a képviselő sokakat érintő aktuális kér­dést vetett fel. A talajvízszint emelkedése ugyanis nemcsak Szolnok megyében, hanem az ország egyéb sík területein is gondot okoz. A megyei taná­csok többségének van belterü­leti vízrendezés-fejlesztési kon­cepciója. Mezőtúr és Túrkeve vízrendezési tervei a múlt év­ben elkészültek. A kivitelezés gyorsításának lehetőségét a Szolnok megyei Tanáccsal közö­sen megvizsgálják, s a lehetsé­ges intézkedésekről tájékoztat­ják a képviselőt. Az interpelláló képviselő Kovács Antal válaszát tudomá­sul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek máso­dik napján Péter János és Apró Antal felváltva elnökölt — befejeződött. PARLAMENTI JEGYZET / VENDÉGVÁRÓ VISELKEDÉS H em szeretem azt a szót, hogy idegenforgalom — mondta tegnap dr. Barát Endre, az MSZMP Szent­endre városi-járási bizottságának első titkára, Pest megye 29. választókerületének országgyűlési képviselő­je, amikor arról beszéltünk, ki mindenki keresi fel a Dunakanyar városát, illetve tizenhárom községét egy- egy szezonban. Szentendrén évente két,millióan fordul­nak meg, még ennél is többen a járás festői tájain. De rmért idegenek? S miért nem vendégek? Ahhoz, hogy az idegenforgalom végre vendéglátássá váljék, sok mindenre van szükség — és nem elsősorban forintokra. Hiába van meg ugyanis a hazánkba látoga­tók fogadásának valamennyi tárgyi feltétele, ha hiány­zik hozzá az ember, aki udvarias, tapintatos, segítőkész, szóval úgy viselkedik, mint az olyan házigazda, aki már alig várta, hogy bekopogjanak ajtaján, hogy min­den jóval, szíves szóval fogadhassa kedves vendégeit. Magatartásunkkal is szabályozhatjuk tehát ama ridegen hangzó idegenforgalom alakulását. Hírünket viszik év­ről évre a nagyvilágba. Ha kedvező a kép, amit rólunk alkotnak azok, kik már jártak nálunk, idecsalogatnak másokat is. Ehhez a képhez hozzá tartoznak szállodáink. étter­meink, strandjaink, áruházaink — de lakóépületeink is. kerítésen belül, kerítésen kívül egyaránt. És azt még nem mondhatjuk el magunkról, hogy környezetkultúra te­kintetében olyan nagyon élenjárunk. Látta már, milyen szép Dunabogdány? — kérdez Barát Endre. — Az em­berek rózsákat ültettek a házuk elé, nyílik a sok virág, fénylenek a napsütésben a tisztára tatarozott homlok­zatok, öröm végigmenni egy-egy utcán. Jobban érzi ma­gát az is, aki ott lakik, az is, aki csak vendégként ke­resi föl ezt a helyet. És lám, megint ott tartunk: meg­lévő értékeinkről gondoskodni legalább olyan fontos (ha nem fontosabb), mint költséges sortatarozásokba fogni, ha már nincs más megoldás. A környezetkultúráról szólva, azt is elmondta a kép­viselő, hogy nem tükröződik a legmagasabb színvona­lon a vendégek magatartásában sem. Aki otthonától tá­vol van, hajlamosabb a szabadosságra. Szemetel, rongál, kitépi a virágokat — tisztelet a kivételnek —, gyakorta ingerli a törzslakosságot kirívó viselkedésével. Könnyen keletkezik feszültség, ami ha elmérgesedik, gátja lehet a méltó vendégfogadásnak. A feszültségnek abban is rejtőzhet gyökere, ahogyan romlik esetenként a helybeli lakosság ellátása az ide­genforgalmi szezon beköszöntével. A Dunakanyar szó­ban forgó területén ezt nagyjából sikerült eddig elke­rülni, de említett azért néhány fájó pontot a képviselő, hangsúlyozva, hogy egyetért ugyan a miniszteri beszá­molóval. tudja, hogy egy sereg dolognak súlyos anyagi vonzata van, mégis kijelenti: vannak olyan problémák, amelyeknek megoldására feltétlenül sort kell keríteni, akár szerepel a tervekben, akár nem. Szentendrén például több kis üzlet (egy-két személye­sek), hónapok óta zárva, köztük a főtéri tej-kenyér bott. Ez ügyben nem mindig tud szót érteni a város vezető­sége és az illetékes vállalat, pedig mindenkinek megkell érteni, hogy e tekintetben senki se lehet kényelmeske- dő. A lakosság lélekszámának állandó növekedése, a sű­rűsödő vendégjárás megköveteli, hogy a belső körút északi részén is építsenek egy ABC-áruházat. Közműves telek már van. ám azt még senki sem tudja, miből va­lósul majd meg ez a fontos elképzelés. Csak az a biztos, hogy ennek is meg kell lennie. Ä meglévő üzletekre is érvényes, amit a képviselő az utcák képéről mondott: mutasd a házadat, majd megtudom, milyen ember vagy. Tisztán tartani őket. igazán nem kerül sok pénzbe. Ahhoz, hogy a te­lepüléseinkről alkotott kép valóban kedvező legyen, az üzemek, gyárak házatáját is rendbe kell tartani, leg­alább úgy. mint a magunkét. És ehhez se forintok kel­lenek. Csak a házigazda szíve. Bálint Ibolya Miután hozzászólásra többen nem jelentkeztek, Juhár Zol­tán belkereskedelmi miniszter élt a válaszadás jogával. A vita során a 21 hozzászólásban elhangzott számos kérdéscso­port közül, négyet emelt ki. Az áruellátás várható helyze­téről elmondotta: a fő cél az elért színvonal megőrzése. Ezt csak az eddiginél jobb telje­sítménnyel, nagyobb munka árán lehet megvalósítani. A kistelepülések áruellátásáról Juhár Zoltán kifejtette: min­denekelőtt helyileg, az adott környezetben lehet fejleszté­sükért sokat tenni. Kiemelkedő szerepet vállalhatnak ebben a szövetkezetek, a vállalatok, a tanácsok. A képviselők észre­vételére reagálva Juhár Zol­tán megállapította: az élelmi­szerek haszonkulcsa valóban alacsony, és ez már árusítá­suk színvonalának rovására megy. Ezért ezen változtatni kell, még akkor is, ha ezek az intézkedések esetleg a fogyasz­tói ár emelkelésével járnak. Ami pedig a vásárlási körül­ményeket illeti, a gondok csökkentésére a meglévő há­lózatból kell „többet kihozni”, s erre alkalmasak lehetnek az új kereskedelmi formák, pél­dául a társulások, s felhasznál­hatók az eredetileg más célt szolgáló helyiségek is a keres­kedelmi hasznosításban. A mi­niszter kijelentette: helyes tö­rekvés, ha az ipar maga nyit üzleteket, s ösztönzik azt is, hogy a kiskereskedelem és az ipar közvetlen kapcsolatba ke­rüljön egymással. Az üzemel­tetési formák tapasztalatai kedvezőek, ezárt a szerződéses, illetve bérleti formák fejlesz­tését tovább ösztönzik, ugyan­akkor figyelembe kell venni, aogy az áruellátásban a leg- Eontosabbak az állami és a szövetkezeti kereskedelem ragy egységei. A belkereske­delem vezetőinek kiemelt fel­adata, hogy ezeknél a na­gyobb jelentőségű szerveze­teknél teremtsenek olyan mun­kafeltételeket, amelyek alkal­masak a kereskedés színvona­lának emelésére. A miniszter végezetül megköszönte a ke­reskedelmi dolgozók munká­ját elismerő szavakat. A keres­kedők áldozatkész tevékenysé­ge 10 millió ember jó hangu­latához járul hozzá, ezért megérdemlik a maximális tár­sadalmi, erkölcsi és — ha a lehetőségek engedik —, anya­gi elismerést is. Az országgyűlés a belkeres­kedelmi miniszter beszámoló­ját, illetve a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. KrctsfpsBEációk DR. SCHNITZLER JÓZSEF (Hajdú megye 16. vk.) sebész­főorvos, a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazga­tója azt sürgette, hogy a kör­nyezetvédelmi szabályok ellen vétőket következetesebben von­ják felelősségre. Markója Imre igazságügymi­niszter válaszában hangsúlyoz­ta, . hogy a széles körű felvilá­gosító, nevelő munkára, a megfelelő gazdasági ösztönző rendszer kialakítására, vala­Dr. Novák Béla és Cscrvcnka Fcrcncné rest megyei képviselők beszélgetnek Rövid eszmecsere: Tarjányi Béláné Pest megye! képviselő és Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke Ki kellelt egyenesíteni a kanyart Összekötő út a Pilisen át í j yascgrás 4^? Hétvégeken eddig könnyű volt összetéveszteni a Duna­kanyar 11-es számú főútját a budapesti Nagykörúttal; tül­kölő, araszoló gépkocsiáradat lépté el hazánk egyik leg­szebb idegenforgalmi terüle­tét. A szakemberek régóta keresték az enyhítést hozó megoldást, ám a századok so­rán szorosan összeépült tele­pülések — Szentendre, Leány­falu, Tahitótfalu, Dunabog­dány, Visegrád és Dömös — erre nem sok lehetőséget ad­tak. Megfizethetetlen — és néhol megvalósíthatatlan — lett volna a 11-es főút bővítése. Így született a gondolat; ki kell egyenesíteni a kanyart. Szentendre és Pilisszentlász- ló között amúgy is volt egy bekötőút, s a Pilisszentlászló.— Visegrád közötti erdei utat már a rómaiak is ismerték. Igaz, ezt a látszólag egyszerű döntést még topográfiai, tele­pülésszerkezeti, gazdasági vizsgálatoknak kellett meg­előzniük, de az eredmény immár nemcsak a közúti szakembereknek meg az autósoknak kedvez. Ez a megoldás ugyanis megfelel a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium azon tö­rekvésének is, hogy a Pilis hegység erdeinek szépsége a gépjárművel közlekedő előtt is táruljon fel. A munkálatok 1977-ben kezdődtek. Kiszélesítenék, felöltöztették — korlátokkal, táblákkal, útjelző oszlopokkal látták el — a Bükkös-pataktól induló utat, majd következett neheze: a hegyekben — céjosfííiras csak robbantással — mintegy 80 ezer köbméter földet moz­gatlak meg, kisebb hidak egész sora készült el. A Le- pence völgyében kanyargó, hét méter széles hegyvidéki út a Pilisi Parkerdő Gazda­ságnak is jó szolgálatokat tesz. Az új pilisi összekötő utat tegnap délután adták át a forgalomnak. K. T. Ünnepség Gödöllőn / Új agrármérnökök Két ünnepséget tartottak tegnap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. Délelőtt negyven mezőgazdaság-tudo­mányi és tizenkét mezőgazda­sági-műszaki doktort avattak. Délután diplomaátadó ün­nepség volt a mezőgazdasági gépészmérnöki karon. A nap­pali, levelezői, valamint a szakmérnöki tagozaton befeje­zett tanulmányaik után, ered­ményesen államvizsgázott hall­gatókat dr. Janik József dé- kánhelyettes köszöntötte, s bú­csúztatta az alma matertől. Dr. Lehoczky László, a me­zőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja 81 nappali és 58 le­velező tagozaton végzett szak­embernek adta át az oklevelét. Ünnepélyes keretek között vet­ték át második diplomájukat a szakmérnökök: a mezőgazda- sági energiagazdálkodási sza­kon 34-en, a mezőgazdasági kutatói szakon 18-an, a gépja­vító- és alkatrészgyártó szakon pedig 15-en, A miniszter vitazárója forgalomhoz kapcsolódva szólt a nemzetközi kamionforgalom­ról is. Az E5-ös és az E15-ÖS autóút Mosonmagyaróváron ta­lálkozik és a két úton naponta átlagosan 700 kamion halad át. E rendkívül nagy forgalom környezetkárosító hatása sür­geti az elterelés mielőbbi meg­oldását. Tudjuk, hogy a terve­zés alatt áll a várost elkerülő autópálya — mondotta a kép­viselő —. de félő, hogy annak a megépüléséig a jelenlegi ál­lapot, figyelembe véve a vár­ható forgalomnövekedést, nem tartható. vezetője felszólalásának jelen­tős részében az idegenforga­lomról beszélt. Mint mondotta: megnőtt az érdeklődés Győr- Sopron megye idegenforgalmi értékei iránt. Tavaly 4,6 millió utas lépett be a megye négy határállomásán, s közülük egymillió látogató volt hosz- szabb-rövidebb ideig a megye vendége. A turistaforgalom növelése szempontjából igen fontos a határátkelők áteresz­tőképessége. Hegyeshalomban a feltételek megteremtődtek, nem mondható el ugyanez a sopro­ni közúti átkelőről. Az idegen-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents