Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

1982. JÜNIUS n., CSÜTÖRTÖK Mind többen ítélik el az agressziót Szíria elveti az izraeli követelést Szerda regerei is folytatódtak a kedden kiújult tüzérsé­gi összecsapások Bejrút térségében egyfelől az izraeli inváziós csapatok, másfelől az arab békefenntartó erők Szíriái egységei és a palesztin ellenállási mozgalom kö­zött. Miután Szíria kategorikusan visszautasította azt az izraeli követelést, hogy vonja ki csapatait Bejrútból és környékéről, az izraeli páncélosok megindultak a fő­várostól keletre lévő szíriai állások felé, hogy a hétfőn elvágott damaszkuszi út minél hosszabb szakaszát von­ják ellenőrzésük alá. Miután Rafael Ejtan vezér­kari főnök azzal kérkedett, hogy a bekerített libanoni fő­város körül elhelyezett iz­raeli lövegek Nyugat-Bej rút bármely pontját képesek ágyúzni, kedd délutántól fo­lyamatos tűz alá vették a pa­lesztin menekülttáborokat, a főváros déli peremén húzódó palesztin—libanoni védelmi vo­nalakat. Szíria és a Palesztinái fel- «zabadítási szervezet egyaránt elveti a libanoni rendezés amerikai menetrendjét, amely izraeli katonai ultimátummal és térnyerő támadásokkal pá­rosul a bekerített Bejrút tér­ségében. Philip Habib, Rea­gan elnök különmegbízottja lényegében a régóta ismert iz­raeli követeléseket terjesztette elő: 1) a Libanonban lévő Szí­riái és izraeli csapatok köl­csönös kivonása; 2) a palesz­tin fegyveres erők eltávolítása, a'libanoni palesztin táborok, bázisok teljes lefegyverzése. Szaúd-Arábia ismét sürgette Bz Egyesült Államokat, hogy a Libanonból való kivonulás érdekében gyakoroljon nyo­mást Izraelre — közölte Ri- jadból történt elutazása előtt George Bush amerikai alelnök, aki a szaúdi fővárosban meg­beszéléseket folytatott Fahd királlyal és Szaúd Al-Fejszál külügyminiszterrel. A szaúdi követelésről szólva Bush csu­pán annyit mondott, hogy azt továbbítja Reagan elnöknek. Bendzsedid Sadli algériai .el­nök szerdán, az FLN Közpon­ti Bizottsága 7. ülésszakát megnyitó beszédében kijelen­tette; egyes arab országok ar­ra használták fél a palesztinok ügyét, hogy „saját belső prob­lémáikat rendezzék” vagy „megpróbáljanak vezető sze­repre szert tenni” az arab vi­lágban. Hozzátette: Washing­ton korlátlan támogatására alapozva Tel-Aviv vezető kö­rei arra törekednek, hogy rá­erőltessék a térségre az ame­rikai-izraeli „békét”, a kato­nai, politikai és gazdasági füg­gést Izraeltől. Algéria — hang­súlyozta az államfő —, „meg­tesz minden szükséges erőfe­szítést és minden rendelkezés­re álló eszközt bevet a közös ügyért vívott harcban”. A szerdán délután kétnapos látogatásra Ausztriába érkező Francois Mitterrand francia köztársasági elnök az osztrák televíziónak adott — és ked­den késő este sugárzott —, in­terjújában határozottan és egyértelműen elítélte a Liba­non ellen elkövetett izraeli ag­ressziót. Kreisky kancellárhoz hason­lóan a francia elnök is a pa­lesztin nép sorsának alakulá­sában látja a közel-keleti vál­ság központi problémáját. Vé­leménye szerint a palesztin népnek saját állama megte­remtéséhez való jogát éppúgy el kell ismerni, mint ahogyan azt Izrael megköveteli a sa­ját maga számára. Éppen ezért kívánatos lenne — fűzte hoz­zá Mitterrand —, hogy Izrael és a Palesztinái arab nép kép­viselői kölcsönösen ismerjék el egymást. A, kínai kormány újabb, ez­úttal az Egyesült Államokat is elítélő nyilatkozatban foglalt állást Izrael libanoni invá­ziója ellen. Az Országos Béketanács állásfoglalása Munkásgyűlést tartottak szerdán a budapesti Danuvia gyárban. A résztvevői szoli­daritásukat fejezték ki az iz­raeli támadás ellen küzdő pa­lesztin arab néppel, az agresz- szió sújtotta libanoni lakos­sággal. A nagygyűlésen Ház­iinger György, az Országos Béketanács alelnöike mondott beszédet. • Az OBT alelnöke a gyűlésen ismertette az Országos Béke­tanács állásfoglalását, amely békeszerető közvéleményünk­nek az izraeli agresszióval kapcsolatos álláspontját tük­rözi. A dokumentum hangoztatja; Az Országos Béketanács a magyar nép nevében erélye­sen követeli az agresszorok azonnali kivonulását Libanon­ból, a Biztonsági Tanács tűz­Bahr a NATO-csúcsról Helytelen az irányvonal Élesen bírálta a NATO múlt heti bonni csúcstalálkozóját és az ott elfogadott irányvo­nalat a Vorwärts legújabb számában Egon Bahr, a Né- ifiet Szociáldemokrata Párt (SPD) biztonságpolitikai szak­értője, a nyugatnémet parla­ment leszerelési albizottságá­nak elnöke. A NATO-csúcs az erőre épülő „biztonságpolitikát” erő­sítette meg és ezzel nem felelt meg egy olyan rendkívüli helyzet követelményeinek, amelyben a tőkés országok hatalmas tömegei fordulnak szembe az eddigi irányvonal­lal — állapította meg a szo­ciáldemokrata politikus. A Bonnban elfogadott nyilatko­zat mérföldnyi távolságra van attól a felismeréstől, hogy a Nyugat biztonságát kizárólag a számba jöhető ellenféllel együttműködve és nem ez el­lenében lehet elérni. szünet! határozatának végre­hajtását, Libanon területi ép­ségének és integritásának tisz­teletben tartását és a palesztin jogokkal kapcsolatos, az igaz­ságos közel-keleti békét elő­mozdító ENSZ-határozatok végrehajtását. Szolidárisak vagyunk a súlyos megpróbál­tatásokat átélő palesztin nép­pel és vezetőjével, a PFSZ- szel, tudván, hogy egy népet, egy nemzeti felszabadító moz­galmat meg lehet tizedelni, meg lehet gyöngíteni, de so­hasem lehet eltiporni — hang­zik az állásfoglalás. Ciprus Maradnak az ENSI-erők Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden újabb hat hónap­pal — december 15-ig — meghosszabbította a Cipruson állomásozó ENSZ békefenn­tartó erők mandátumát. Mint ismeretes, az ENSZ- erők — amelyek auszt­rál, brit, dán, finn, ír, kana­dai, osztrák és svéd katonák­ból állnak — a ciprusi görög és török közösség között 1964-ben kitört összecsapások óta tartózkodnak a szigeten. A határozat megelégedéssel nyugtázza, hogy a szigetország görög és török közössége fel­újítja a tárgyalásokat. Lemondott az argentin külügyminiszter? Galtieri tábornok beszéde Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök és hadügymi­nisztere, John Nőtt egyaránt értésre adták kedden, hogy a közel 15 ezer argentin hadifo­goly csak akkor kerül haza, ha Argentína beleegyezik az ellenségeskedések beszüneté- sébe, nemcsak a Falkland- (Malvin-) szigeteken, hanem az Atlanti-óceán egész déli térségében. Londoni megfigyelők sze­rint a kormány gyakorlatilag arra kér biztosítékot Argentí­nától, hogy szabad keze le­gyen a Falklandokon. Ez az újabb nyomás különösen ne­héz helyzetbe sodorhatja a lázongó közvélemény miatt amúgy is nyugtalan argentin katonai kormányzatod Az argentin korma.iy több tagja — közöttük Nicanor Costa Mendez külügyminisz­ter — benyújtotta lemondását Leopoldo Galtieri elnöknek — jelentette szerdán jól értesült forrásokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség Buenos Airesből. A „Clarin” című Buenos Aires-i lap értesülése szerint kedden a katonai kormány ülésén Costa Mendez külügy­miniszter az argentin fegyver- letételt követő tüntetésekre hivatkozva javasolta a kato­nai kormánynak: mondjon le. Leopoldo Galtieri elnök még kedden este cáfolta a lap ér­tesüléseit. Argentína előbb vagy utóbb visszaszerzi a Falkland- (Mal­vin-) szigetek feletti fennha­tóságát — vélte Leopoldo Gal­tieri argentin államfő a ked­den elhangzott rádió- és tévé- nyilatkozatában. Az államfő nyilatkozatának jelentős részét Londonnak cí­mezte. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia most kétféle magatartást tanúsíthat a szi­getcsoport kérdésében: vagy biztosítja, hogy a Falkland- (Malvin-) szigeteken soha ne jöjjön létre az április 2. előtti helyzet, vagy visszaál­lítja a gyarmati rendszert a szigetcsoporton. Az előbbi esetben Argentína keresni fogja a szigetcsoport feletti szuverenitásának tárgyalásos lehetőségeit; ha azonban Lon­don az utóbbi megoldást vá­lasztja, sohasem lesz végleges a béke és a biztonság a tér­ségben, s Nagy-Britanniára hárul majd emiatt a felelős­ség — hangsúlyozta. Az államfő Argentína jövő­jéről szólva kijelentette: min­dent felülvizsgálnak és „kija­vítanak” majd a bel- és kül­politikában. Hangsúlyozottan tett ígéretet az ország haladó politikai erői által régóta kö­vetelt demokratizálási folya­mat megvalósítására. Losonczi Pál Burmába utazott fFolytatás az I. oldalról) élelmezésügyi miniszter, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Me- lega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Kovács Ist­ván, az ipari miniszter tanács, adója. A Ferihegyi repülőtéren a bú­csúztatásra megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint az Elnöki Tanács több tagja és állami életünk számos más vezető személyisége. Losonczi Pál tegnap Taskent- be érkezett. Az Üzbég SZSZK fővárosában Inamzson Vsz- manhodzsajev, a köztársaság legfelsőbb tanácsa elnök­ségének elnöke köszöntötte, es­te vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete közép-európai idő sze­rint csütörtökre virradóra tovább utazik Burmába. Az első vélemények Brezsnyev Bejelentéséről Az üzenet visszhangja A londoni The Times „drá­mainak” minősítette a Brezs- nj/en-üzenetben rögzített foga­dalmat, mondván, hogy ez „egészen biztosan nagyobb ha­tású. mint Reagan elnök mi­napi fegyverzetkorlátozási in­dítványai”. A lap emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió több ízben próbálta együttes foga­dalomtételre rábírni az Egye­sült Államokat, de eredmény­telenül. Reagannek — véli a The Times — nehéz dolga lesz az ENSZ előtt, ha „drámaiság- ban” fel akar nőni az elhang­zottakhoz. „A Szovjetunió Ismét tett egy lépést annak érdekében, hogy meggyőzze a világot: el­tökélte a fegyverkezési hajsza megállítását" — írta a témáról a The Guardian. A liberális lap is emlékeztetett azonban Pénteken New Yorkban Gromiko-Hdg találkozó Pénteken szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra kerül sor New Yorkban — je­lentette be Dean Fischer, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Amerikai hivatalos szemé­lyiségek szerint Andrej Gro- miko és Alekszander Haig külügyminiszter újabb — im­már a harmadik —, találkozó­ján elsősorban a nukleáris fegyverzet csökkentésével kap­csolatos kérdésekről, valamint Izrael libanoni inváziójáról lesz szó. Washingtonban nem tartják lehetetlennek, hogy a tárgyalások a két külügy­miniszter között még szomba­ton is folytatódnak. Az ameri­kai külügyminisztérium ugyan semmit sem közölt a találko­zó napirendjéről, de külügy­minisztériumi források tudni plenáris üléssel és három vélik, hogy Haig közvetlenül szekcióban folytatódott szer­tájékozódik Leonyid Brezs- dán Szófiában a Georgi Di­nyevnek, az ENSZ-közgyűlds I mitrov születésének 100. év­rendkívüli ülésszakához ked-1 fordulója alkalmából rende­den intézett bejelentéséről, amely szerint a Szovjetunió nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert. Washington­ban azt sem tartják kizártnak, hogy a tárgyalásokon szó lesz az esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Haig külügyminiszter csü­törtökön utazik Reagan elnök kíséretében New Yorkba. Az amerikai elnök a tervek sze­rint a nap folyamán felszó­lal az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési üléssza­kán. arra, hogy az Egyesült Álla* mok — és vele a NATO-orszá- gok többsége — a nukleáris fegyverek elsőként való alkal­mazásáról azért nem akar le­mondani, mert „rugalmas rea­gálási képességének” veszé­lyeztetését látná benne. A szerda reggeli francia la­pok kommentárt még nem fűznek a Brezsnyev-bejelen- téshez. A L’Humanité első oldalas címében kiemeli: „A Szovjetunió kötelezettséget vállal, hogy nem alkalmazza elsőnek a nukleáris fegyvert.” A lap megjegyzi: „A Szovjet­unió eddig azt javasolta, de sikertelenül, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak egyide­jűleg kötelezettséget arra, hogy nem alkalmazzák első­nek a nukleáris fegyvereket. Leonyid Brezsnyev üzene­téről szólva Mijazava Kiicsi japán kabinetfőnök, a kor­mány hivatalos szóvivője szer­dán kijelentette: Először tör­tént, hogy egy állam nyilváno­san általános kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy elsőként nem alkalmaz atom­fegyvereket. Minthogy azon­ban ennek politikai háttere, indítéka nem világos, a japán kormány egyelőre tartózkodik a véleménynyilvánítástól. Az El Pais, a legnagyobb példányszámú spanyol napilap és az Aya című, katolikus irányzatú madridi lap szerdán az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakáról adott tudósításának címében emeli ki: a Szovjetunió kötelezettsé­get vállalt arra, hogy nem al­kalmaz elsőként nukleáris fegyvert. A spanyol rádió szer­da reggeli híradójának kom­mentátora nagy jelentőségű, egyoldalú leszerelési intézke­désnek minősítette a szovjet bejelentést. Elméleti konferencia Plenáris ülés Szófiában A NAGY FORRADALMAK 1909-től 1923-ig az Általános Munkás Szakszervezeti Szövet­ség titkáraként dolgozott. Le­nint követve fellépett az értel­metlen háborúval szemben, részt vett a Balkáni Szociálde­mokrata Föderáció és a Kom­munista Internacionálé mun­kájában. 1923. június 9-én Cankov generális jobboldali államcsínnyel átvette a hatal­mat. Az ellene szervezett fel­kelés szeptember 23-án Vrescs községből indult, és hamarosan az egész észak- nyugati országrészre átter­jedt. Dimitrov és Kolarov ve­zetésével nyolc városban és 440 községben létrehozták a munkások és parasztok for­radalmi hatalmi szerveit, amelyhez a fasizmusellenes közép-rétegek is csatlakoztak. Az élet igazolta a dimitrovi egységpolitika életképességét, annak ellenére, hogy a bolgá­rok első népi-nemzeti anti­fasiszta harca akkor még nem győzhetett. Véres megtorlás következett, Dimitrov emigrációba kény­szerült. A következő évtized­ben Európa különböző váro­saiban: Moszkvában, Bécsben, Berlinben élt és minden ere­mitmís sorsi dimitrovra (3.) HARCA TÖRPE VÁDLÓKKAL jét a bolgár, a balkáni, és a nyugat-európai kommunista- és munkásmozgalom kibonta­koztatására fordította.. A KOMMUNISTA INTER- NACIONÁLÉ tekintélyes veze­tőjeként nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi proletár egységfront létrehozása és a szövetségi politika kidolgo­zása érdekében. Amikor Hit­lert 1933-ban Németország kancellárjává választották, el­ső dolga volt lecsapni a hala­dó társadalmi mozgalmakra. Ennek előkészítéseként 1933. február 27-én éjjel — mint azóta ismeretes —, a nácik felgyújtották a Reichstag épü­letét. Provokatív céljuk az volt, hogy a választások előtt a német nép, sőt az egész vi­lág előtt kompromittálják a kommunistákat, megvádolva őket a bűntett elkövetésével. A Reichstag még lángokban állt, a vizsgálatot még el sem kezdhették, de a fasiszta saj­~CSAK RÖVIDEN... NICOLAE CEAUSESCU ro­mán köztársasági elnök, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára szerdán küldöttség élén több napos hivatalos baráti látogatásra Irakba érkezett. SUHL és Erfurt megye tér­ségében vasárnap behatolt az NDK légi terébe egy egymoto­ros nyugatnémet repülőgép. A gépet leszállásra kényszerítet­ték, majd utasait visszatolon- colták az NSZK-ba. Az NDK légiterének újabb megsértése miatt az NDK állandó bonni képviselete határozottan tilta­kozott a nyugatnémet kor­mánynál. telen állításait. Átlátva a fasiszták szándékain, nem vé­dekezett, vádlottból vádlóvá lépett elő: feltárta a fasiszta provokáció céljait, s nevetsé­ges helyzetbe hozta a német fasizmus főkolomposait. Emlékezetes záróbeszédében az alábbiakat emelte ki: „Vé­delmezem kommunista forra­dalmi becsületemet... Védel­mezem életem értelmét és tar­talmát ... ezért akartam bebi­zonyítani, hogy a kommunista pártnak egy ilyen bűncselek­ményben való részvételhez, semmi köze nem volt...” Tud­ta, hogy beszéde nemcsak a bíróságnak szól, hanem első­sorban a német kommunisták­nak, ezért meghatározta köz­vetlen feladataikat: „Tömeg­munka, tömegharc, tömegel­lenállás. egységfront, semmi­féle kaland!" Dimitrovot bátor és követ­kezetes magatartása miatt, valamint a világ haladó köz­véleményének tiltakozására harcostársaival együtt 1933. december 23-án a fasiszta bí­róság kénytelen volt felmente­ni. A törpék vesztettek. Vasvári Ferenc (Következik: 4. A széles egységfrontért.) tó máris tényként tálalta: „A gyújtogatás a kommunisták műve volt és egy nemzetközi kommunista felkelés jeladásá­nak szánták”. Megkezdődött a kommunis­ták, szociáldemokraták, szak- szervezeti aktivisták letartóz­tatása. őrizetbe vették Dimit­rovot és két bolgár harcos­társát is. Göring monstre- pert készített elő, amellyel a fasiszta terror a koncentrá­ciós táborok felállításának szükségességét kívánta indo­kolni. A birodalmi rádió egye­nes adásban közvetítette a tárgyalást. Göbbels a győze­lem biztos tudatában rengeteg újságírót csődített össze, a ha­mis tanúk sokaságát sorakoz­tatta fel. TERVÜK AZONBAN csődöt mondott. Dimitrov — aki vál­lalta saját védelmét —, a per során higgadt alapossággal, ér­vekkel, nagyszerű agitátoreré- nveket csillogtatva pontról pontra megcáfolta a vád kép­zett nemzetközi elméleti kon­ferencia. A délelőtti plenáris ülésen több külföldi küldöttség veze­tő": szólalt fel. Milos Minies, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja ki­emelte, hogy Jugoszlávia né­pei és nemzetiségei különösen nagy tisztelettel adóznak a bolgár nép nagy fia emléké­nek. Dimitrov történelmi ér­demei között említette a mun­kásmozgalom megosztottságá­nak leküzdésére tett erőfeszí­téseit, a militarizmus és a fa­sizmus elleni harc új módsze­reire és formáira vonatkozó kezdeményezéseit. Renata Zangheri, az Olasz Kommunista Párt vezetőségé­nek tagja bolognai polgár- mester az antifasiszta erők akcióegységének dimitrovi eszméjét méltatta, kiemelve a gondolat eredetiségét. Szólt a Komintern VII. kongresszu­sának jelentőségéről, rámutat­va, hogy a kommunista pár­tok új politikájának is része volt az antifasiszta koalíció győzelmében. A délutáni székei üléseken a magyar pártkiildöttség tag­jai is felszólaltak, köz­tük Szokolal Katalin, a Politikai Főiskola tanára. Borsi Emil, a Politikai Fő­iskola tanára. A nemzetközi elméleti konferencia csütörtö­kön ér véget.

Next

/
Thumbnails
Contents