Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

Éled a határ Esők után Az ország jelentősebb gabo­natermő vidékeit az elmúlt na­pokban jótékony esők áztat­ták. Átlagosan 30—60 milli­méter nedvesség-utánpótlást kapott a talaj. A csapadék a virágzás utáni időszakban ér­te a gabonát, s bár jobb lett volna, ha 10—14 nappal ko­rábban érkezik, mégis igen értékes. Az őszi árpát sokfelé már a jövő hét második felében vág­hatják, a búza aratásának kez­detét a július 10. körüli idő­szakra teszik. A kukorica meghálálta a me­leg időjárást. A napraforgó a korábbi szárazabb időszakban félbehagyta fejlődését, szinte várta az esőt; a csapadék nyo­mán ez a fontos gazdasági nö­vény is országszerte szépen mutat a földeken. Nemkülönben a cukorrépa, A burgonya az első kö­tés idején t~ igen fontos bio­lógiai szakaszban —, kapott csapadékot, amely jótékony ha­tású volt és segíti a hozamok növekedését. Pihenő az üzbég fővárosban Losonczi Pál Burmába és a Fülöp-szigetekre utazott VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA xxvi. Évfolyam, no. szám Ara: 1,10 forint 1982. június 17., csütörtök Losonczi Pál és felesége, Indulás előtt a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke szerda délelőtt Budapestről elutazott két délkelet-ázsiai or­szágban teendő hivatalos, bará­ti látogatására. Útjának első állomása Burma, ahova U San Yu. a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke hívta meg, majd a Fülöp-szigetekre láto­gat, Ferdinand E. Marcos el­nök meghívására. Losonczi Pált útjára elkísér­te felesége, s kíséretében van Váncsa Jenő mezőgazdasági és (Folytatás a 2. oldalon) Ma: 3. oldal: Miért terelték el a forgalmat ? 4. oldal: Ápolni érzéseink tisztaságát 7. oldal: Csúcsjavítás Elekében 8. oldal: Csákánnyal tört be Lázár György tegnap fogadta Gurij I. Marcsukot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Gurij Iva- novics Marcsukot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Álla­mi Bizottságának elnökét, aki Aczél Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Aczél György, Szekér Gyula, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­Napirenden a tavalyi költségvetés és a belkereskedelem Ma összeül az országgyűlés Ma délelőtt ismét megtelnek a Parlament padsorai, összeül az országgyűlés. Legfelső népképviseleti testüle­tünk nyári ülésszakára két napirendet ajánlott a kor­mány: a képviselők megvitatják a múlt évi állami költ­ségvetés végrehajtásának tapasztalatait, valamint a bel­kereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről szóló be­számolót. Széles körű előkészítő mun­ka után kerül a t. ház elé a két témáikor, hiszen az elmúlt napókban tartott tanácskozá­saikon mind a parlament ál­landó bizottságai, mind pedig •a megyei képviselőcsoportok sokirányú, beható elemzésnek vetették alá az ország állapo­tát. fejlődési irányát a tények tükrében regisztráló jelentést, illetve a belkereskedelmi ága­zat munkájáról képet adó tájé­koztatót. Igen élénk, sok tekintetben a tárgyalt témán is túlmutató eszmecsere bontakozott ki a múlt évi zárszámadással kap­csolatban ; csupán az ország- gyűlési bizottsági üléseken mintegy 70 képviselő fej­tette ki erről a véleményét. A kérdésre összetett, bizako­dásra és aggodalomra egyar4nt serkentő színekkel árnyalt vá­lasz született az előzetes viták­ban. Mert az egyik póluson a tavalyi gazdálkodás örvendetes tényei, tendenciái: javult nép­gazdaságunk — benne a kül­gazdaság — egyensúlyi helyze­te. megélénkült, hatékonyabbá vált a termelés, stabil maradt az életszínvonal. Történt mind­ez akkor, amikor a világ gaz­dasági, politikai válságjelensé­gei a vártnál is nagyobb erő­vel hatottak e törekvéseink el­len. Ugyanakkor — s ez a má­sik pólus — a jó irányba tett mozdulat kisebb, s lomhább is a kí­vánatosnál. A belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetét elem­ző eszmecsere ezúttal is túl­terjedt a képviselőtestületi üléseken. A megyei képviselő- csoportok és a kereskedelmi állandó bizottság mellett át­tekintette az 1978-ban alkotott belkereskedelmi törvény vég- rehajásának eddigi tapasztala­tait. például az ágazati szak- szervezet vezetősége és a nem­régiben megalakult Fogyasz­tók Országos Tanácsa is. A vi­ták során összességében kedvező kép bontakozott ki, de változatlanul sok minden szerepel azonban a hiánycikkek sokat emlegetett listáján, s gyakran okoz gondot az áru minősége, az alkatrész-utánpót­lás. Persze, ez utóbbiak már részben túlmutatnak a belke­reskedelem helyzetén, lehető­ségein. Az eszmecserék során arra is figyelmeztettek, hogy a vá­sárlási körülményekbe az em­beri kapcsolatok is beletartoz­nak. az a mindennapos kontak­tus, amely javíthatja vagy ront­hatja a fogyasztó megelégedett­ségét, közérzetét. S e téren a rossz példák gyakran háttérbe szorítják a jót. Számos javaslat is megfogal­mazódott a nyári ülésszakot előkészítő munkamegbeszélé­seken; például az, hogy a ru­galmasabb beszerzési lehetősé­gek kiterjesztésével rövidítsék az áru útját a termelőtől a fo­gyasztóig. Nyomatokkal szóltak a kistelepülések áruellátásának javításáról, s arról is. hogy ahol nem a kereskedelem a bűnös, ott a következményeket visel­jék a valódi felelősök. Tehát az elmaradt vagy rossz minőségű szállítmányoknak, a szerződések be nem tartásá­nak a konzekvenciáit a terme­lők is jobban érezzék az eddi­gieknél. A Pest megyei képviselők munkájáról a 3. oldalon köz­lünk külön írást. zottság elnöke és Tétényi Pál, a Tudománypolitikai Bizott­ság titkára. Részt vett Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Olimp Alekszejevics Csuka- nov, az SZKP KB osztályve­zető-helyettese. Szerdán a Parlamentben be­fejeződtek az Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se és a Gurij Marcsuk közötti megbeszélések. A vendég elutazása előtt, az MSZMP KB székhazában talál­kozott Kádár Jánossal, a Köz­ponti Bizottság első titkárával. Fogadta őt Óvári Miklós, aa MSZMP KB titkára, és Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. G. Marcsuk szerdán este el­utazott hazánkból. Németh Károly Csongrádiján Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Csong- rádban. Kedden a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinátban megtekintett több üzemrészt. A Központi Bizottság titká­rát szerdán Makón a város és környéke 16 községének politi­kai. közigazgatási és gazdasági együttműködéséről tájékoztat, ták. Majd Derekegyházán a szentesi járás tsz-einek kiváló gabonatermesztési, tejíermelési eredményeiről tájékoztatták. A következő állomás Szentes volt, itt a 27 termálkút sokrétű hasznosításáról hallgatott meg beszámolót. Látogatásának be­fejező programjaként Csong- rádon tájékozódott a városfej­lesztés eredményeiről, a tanácsi munkáról. Eiffel és örökösei Egy év és kész a Marx tér Évekkel ezelőtt ilyennek — mint a képen — álmodták meg a tervezők az újjáépített Marx teret. Olyan városi közlekedé­si csomópontnak, ahol leg­szebb építészeti hagyomá­nyaink találkoznak az újjal. Az Eiffel tervező iroda mun­kája, a Nyugati pályaudvar néz szembe a legmodernebb anyagok, szellemes ötletek Közélethb Az MSZMP Központi Bizott­sága táviratban köszöntötte Nicolas Ohaouit, a Libanoni Kommunista Párt elnökét 70. születésnapja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Vigdis Finn- bogadottir asszonynak, az Iz­landi Köztársaság elnökének, Izland nemzeti ünnepe alkal­mából. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese meghí­vására szerdán Magyarország­ra érkezett Johannes Rau, a Német Szövetségi Köztársaság Északrajna-Vesztfália tartomá­nyi miniszterelnöke. szerencsés ötvözetével épülő Skála Áruházzal, p karcsú (igaz, sok vihart kavaró, bosz- szúságot okozó) közúti híddal. S büszkék lehetünk arra is, ami nem is látható, hiszen a föld alatt lesz Közép-Európa leghosszabb aluljáró-rendsze­re. A megálmodott tér lassan megelevenedik. A hídon már robognak az autók, közben ké­szek az utak, a villamos- és buszmegállók. A Metróbernél kapott tájékoztatás szerint jö­vő decemberig valamennyi hátralevő munkával elkészül­nek. Ekkor nyílik a Skála, a felső szintekre MÁV-intézmé- nyek költöznek. Későbbre ma­rad a volt Westend ház mara­dék szárnyénak lebontása, a parkosítás, s néhány olyan járda és út aszfaltozása, amit télen, ha hideg lesz, esetleg nem tudnak befejezni. Közelebbről érinti a Pest megye településeiről bejáró tízezreket, hogy mikorra feje­ződik be a Nyugati pályaud­var rekonstrukciója. A tervek szerint az ott hátralevő mun­kák többségével jövőre szintén végeznek. Már a nyáron le­bontják a Marx tér felőli hom­lokzatot borító állványerdől: mögötte eredeti szépségében láthatók majd a gazdagon dí­szített tornyok,, Jelenleg az ér­kezési oldalon a volt váróte­rem és a poggyászraktár fel­újításával igyekeznek, hogy ha végre megkapják az ellenkező oldalon levő ceglédi váró és a hozzá tartozó folyosó újjáépí­tésének terveit, ahhoz is idő­ben hozzákezdhessenek. Ügy tűnik, a pénztárcsarnok rekonstrukciója későbbre ma­rad. Először az érkezési olda­lon levő föld alatti pénztárak­nak kel) elkészülni. Cs. A. veszélyeztette volna az egy­oldalú leszerelés. Mégis szovjet részről — az elfo­gadhatatlan amerikai javas­latok ellenére — belemen­tek abba, hogy Genfbe tár­gyalások kezdődjenek erről a problémáról, mert a szov­jet kormánynak az a véle­ménye, hogy minden lehet­séges csatornát fel kell használni a kompromisszu­mos rendezés kimunkálá­sára. Másrészt a szocialista közösség országai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a realitásoknak ér­vényesülniük kell. Ez a világbéke iránti mély felelősségtudat kész­tette a szovjet kormányt arra, hogy beleegyezzen a hadászati támadó fegyve­rekről való tárgyalások jú­nius végi felújításába. E szintén genfi színhelyű nagyköveti tárgyalássoro­zatra az amerikai vezetés szintén elfogadhatatlan, a Szovjetunió biztonsági ér­dekeit sértő javaslattal állt elő. Reagan javaslata a szárazföldi telepítésű raké­ták drasztikus csökkentését irányozza elő, holott köztu­dott, hogy a nukleáris ra­kétaarzenál összetétele úgy alakult, hogy a Szovjetunió­nak döntően ezek a fegy­verrendszerek vannak bir­tokában, míg az amerikaiak nukleáris fegyvereinek je­lentős részét tengeralattjá­rókon és repülőgépeken helyezték el. Mégis szovjet részről készek e másik „tárgyalási csatorna” meg­nyitására. A Szovjetunió most pe­** dig olyan kezdeménye­zést, tett, amely máris rend­kívül mély benyomást tett a világ közvéleményére. Az a tény, hogy tegnapelőttől kezdve önként egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy nem alkalmaz elsőnek atom­fegyvert, olyan lépés, amely ékesszólóan kifejezi: a Szovjetunió valóban tettek­kel kész előmozdítani a le­szerelés ügyét. A szovjet bejelentés jelentőségét még a NATO-államok sem ké­pesek csökkenteni, vágy le­kicsinyelni. Hozzáfűzik azonban, hogy ők nem kö­vethetik a moszkvai lépést, hiszen a nyugati katonai szövetség egész stratégiája arra épül, hogy egy esetle­ges hagyományos fegyve­rekkel kezdődő konfliktusra válaszul átlépjék az „atom­küszöböt” és nukleáris csa­pással válaszoljanak. Már az első kommentárok azon­ban megjegyzik, hogy a nyugati közvéleménynek ne­héz lesz majd megmagya­rázni, hogy miért nem kö­vetik országaik a szovjet példát és a békemozgalmak fellendülése várható a Brezsnyev-üzenet nyomán. Külön kiemelik, hogy olyan körülmények között, amikor a feszültséggócokon forrób­bá vált a helyzet, a szovjet békekezdeményezés keresz­tezi a fegyverkezési ver­seny fokozásában érdekelt körök számításait. Árkus István A z az üzenet, amelyet Leonyid Brezsnyev küldött az ENSZ második rendkívüli leszerelési ülésszakához, fényes bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjetunió konkrét tettek­kel kész előmozdítani ko­runk legégetőbb problémá­jának megoldását. Már a megelőző leszerelési tanács­kozáson is a világszervezet­ben a szovjet kormány ja­vaslatok egész sorát tette a legpusztítóbb fegyverrend­szerek. az emberség létét fenyegető nukleáris arzenál befagyasztására. Az akkori szovjet indítványok egész sorát kedvezően fogadta a világközvélemény, s nem egy tervezet ajánlásként határozat rangjára is emel­kedett. Csak éppen semmi sem történt ezek. után: az Egyesült Államok és a NA­TO szövetségesei változatla­nul folytatták a kettős tak­tikázást, Egyrészt szép sza­vakat ejtettek a leszerelés — sőt mint újabban oly gyakran mondják a „radi­kális leszerelés” — szüksé­gességéről, ugyanakkor azonban olyan hadiköltség­vetéseket szavaztattak meg, amelyek fokozzák a leg­pusztítóbb fegyverrendsze­rek gyárfását és hadrendbe állítását. A szavak és tettek való­ban, egyáltalán nem cseng­tek össze az elmúlt idő­szakban a nyugati politiká­ban. Reagan elnöknek sike­rült ugyan olyan képet fes­tenie elnöksége első évében az amerikai közvélemény többsége elé, hogy állítólag elődei „hibájából”, valami­lyen szovjet „túlsúly” ala­kult volna ki a nukleáris rakétafegyverekben és az Egyesült Államoknak a fegyverkezési verseny foko­zásával kell ezt megváltoz­tatnia. Miután pedig e ha­mis tézise alapján elfogad­ták az amerikai történelem során eddig soha nem is­mert szuper katonai költ­ségvetést, megkezdődött a washingtoni propaganda­hadjárat, amelynek ellensú­lyoznia kellett volna az egyszerű emberek félelmét és aggodalmát a nukleáris fegyverkezés újabb veszé­lyes fordulói láttán. E lőször az úgynevezett „nulla megoldás” hang­zott el a Fehér Házból. Ez alatt Reagan elnök azt ér­tette, hogy a Szovjetunió szereljen le minden euró­pai területén telepített kö­zéphatótávolságú rakétát, amely alkalmas nukleáris töltetek szállítására. Cseré­be az Egyesült Államok le­mond arról, hogy Nyugat- Európába telepítse azt az 572 Pershing—2 rakétát és cirkáló rakétát, amelyet a NATO 1979-es tanácskozása 1983-tól kezdve kíván szo­cialista országokbeli cél­pontokra beprogramozni. Közben persze maradtak volna az eddigi közép­hatótávolságú fegyverrend­szerek a NATO fegyverar­zenáljában, azaz a Varsói Szerződés országainak biz­tonsági érdekeit súlyosan _____­FE LELŐSSÉG A BÉKÉÉRT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents