Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

Gromiko felszólalása Me w Yorkban Jegyzet ÁZSIAI UTAZÁS T ávoli útra indul Losonczi Pál,, az-Elnöki Tanács el­nöke: a világ legnépesebb kontinensének, Ázsiának, két hazánktól messze fekvő orszá­gát keresi fel. Előbb Burmá­ban U San Yu államfő, majd a Fülöp-szigeteken Ferdinand Marcos köztársasági elnök meghívására tesz hivatalos lá­togatást. Személyében először tárgyal magyar államfő a két országban. A tárgyalások cél­ja a kétoldalú kapcsolatok le­hetőség szerinti bővítésén kí­vül a véleménycsere a vilá­gunkat foglalkoztató legfonto­sabb kérdésekről. Bár nagy a földrajzi távol­ság Budapest és Rangun, il­letve Manila között, a politi- kai:társadalmi haladás iránya szerint is van különbség a szocialista Magyarország és a két; ázsiai fejlődő ország kö­zött, Losonczi Pál útja megfe­lel a magyar külpolitika reá­lis szándékainak. A magyar politika érthetően elsősorban „öreg kontinensünk” dolgai iránt a legfogékonyabb, de a tapasztalatok, tudatos felisme­rések alapján vallja: Európa állapota nem függetleníthető más térségek helyzetétől, Ázsia sorsa kihathat Európa állapo­tára is. Magyarországot a kon­tinens államainak többségéhez hagyományosan sokféle kap­csolat fűzi, s érdekeltek va­gyunk ezek fejlesztésében. Lo­sonczi Pál most két olyan or­szágot keres fel, amelyekkel egyelőre szerények a kapcso­latok, de határozott, nyílt az érdeklődés az együttműködés fejlesztésére a kölcsönös ér­dekek alapján. Az ázsiai utazás első állomá­sa a délkelet-ázsiai, 32 millió lakosú Burma, amellyel ha­zánk több mint kéjt évtizede tart fenn diplomáciai viszonyt. A magyar államfő látogatása nem el9Zipépy nélküli. Éppen tíz éve,-hogy Ü Ne Win akkori burmai államfő' “'Budapesten járt, míg a vezető rqagyar po­litikusok közül Fock Jenő kormányfő 1972-beh és 1974- ben is tárgyalt Rangunban. Re; »'szeresnek mondhatók a két ország diplomáciája veze­tőinek megbeszélései, s ha sze­rény mértékben is, fejlődtek a kereskedelmi kapcsolatok. A semleges külpolitikát követő, szocialisztikus fejlődést hirde­tő burmai vezetés érdeklődési tanúsít a szocialista építőmun­ka magyar tapasztalatai iránt, s a két ország egybecsengő álláspontot vall sok fontos nemzetközi kérdésben. A ran­gúm megbeszélések lehetősé­get nyújtanak a tapasztalatok kicserélésére, a világpolitika gondjairól vallott nézetek jobb megismerésére. Sok tekintetben másként alakult hazánk viszonya az 50 millió lakosú, távol-keleti, sok ezer szigetből álló Fülöp- szigeteki Köztársasággal. Még egy évtizede sincs, hogy Buda­pest és Manila felvette a dip­lomáciai kapcsolatokat. Azóta a két ország kapcsolatai gyor­san szélesedtek a politikai érintkezésben, a gazdaságban, a kultúrában, a tudományban egyaránt. A legfontosabb ér­demi tárgyalásokra eddig a külügyminiszteri eszmecserék adtak lehetőséget. Púja Fri­gyes két éve tárgyalt Manilá­ban, az idén márciusban pedig Budapestre látogatott a tá­vol-keleti ország kormányfője. A kölcsönösen jobb megisme­rést szolgálta a kibontakozó együttműködés a könyvkiadás­ban, a filmművészetben, a tö­megkommunikáció terén épp­úgy, miként a parlamenti vagy éppen a szakszervezeti kap­csolatokban. A két ország még csak az első lépéseket tette meg a kölcsönösen előnyös kereske­delmi kapcsolatok kialakítá­sában, de mindkét részről jó piaCi lehetőségeket látnak. En­nek megvizsgálására is alkal­mat adhatnak Losonczi Pál tárgyalásai, amelyek minde­nekelőtt a kapcsolatok politi kai alapjainak kiszélesítését kíváhják szolgálni, a békés egymás mellett élés szellemé­ben, a két különböző társadal­mi rendszerű ország között. (Folytatás az 1. oldalról.) vábbra is annak figyelembe­vételével alakítja politikáját, hogy milyen magatartást ta­núsítanak a többi nukleáris hatalmak, hallgatnak-e a jó­zan ész szavára és követik-e a jó példát, vagy tovább so­dorják a világot lefelé a lej­tőn, az atomháború szakadé- ka felé? A szovjet kezdeményezés, hangsúlyozza Brezsnyev, egy­ben a bizalom szintjének nö­velését is szolgálja az államok közötti kapcsolatokban, s ez különösen fontos a jelen idő­szakban, amikor ez a biza­lom alaposan megrendült a Szovjetunió feletti katonai fö­lény elérését és az enyhülési korszak eredményeinek meg­semmisítését célzó törekvések miatt. Üzenetének második részé­ben Leonyid Brezsnyev kije­lenti: az atomfegyverek köl­csönös befagyasztása a jelen­legi szinten, mint e fegyverek csökkentésének, végül teljes megsemmisítésének első lépé­se, olyan elgondolás, amely közel áll a szovjet álláspont­hoz. A Szovjetunió tett is konkrét javaslatokat, amelyek célja a mennyiségi és minősé­gi nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása. Végül Leonyid Brezsnyev üzenete felhívja a rendkívüli ülésszak figyelmét a tömeg- pusztító fegyverek más típu­sainak gyártásából és felhal­mozásából származó veszé­lyekre, különös tekintettel a vegyi fegyverekre. „Mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy a vegyi fegyverek­nek nyoma se maradjon a föl­dön. A Szovjetunió ennek meggyőződéses híve. Készek vagyunk haladéktalanul meg­§ Buenos Aires-ben kedden ^ hivatalosan bejelentették, ^ hogy az argentin és brit ka- ^ tonai képviselők megálla- ^ podtak a tűzszünetről és a % csapatok kivonulásáról. Mint ismeretes, a nyugati hírügynökségek korábban a brit miniszterelnökség beje­lentését idézték, amely szerint az argentin erők „megadták magukat” a brit csapatoknak. Az argentin egyesített katonai főparancsnokság 165. számú közleménye a következőképpen fogalmaz: „június 14-én talál­kozott egymással Jeremy Moore brit parancsnok és Ma­rio Menendez tábornok, a Mal- vin-szigetek katonai helyőr­ségének parancsnoka. E talál­kozás során megfogalmaztak egy okmányt, amely meghatá­rozza a tűzszünetnek és a csa­patok visszavonásának felté­teleit. A Falkland-válság kitörése óta először, egy magas rangú A DIMITEOVI ÉLETÜT első jelentősebb forradalmi állomása az 1906-os perniki bányászsztrájk volt: a 37 na­pos munkabeszüntetést ő irá­nyította és vezette győzelem­re. Ebben a fontos bányavá­rosban alakult meg az első bulgáriai marxista kör, amely­nek tagjai a legértelmesebb, legöntudatosabb bányászok közül kerültek ki. Amikor az 1905-ös oroszországi forrada­lom hatására Pernikben is nyugtalanság támadt, a kör tagjait letartóztatták. A helyi pártszervezet és a szakszerve­zeti vezetőség sztrájkot hirde­tett: a munkások nyolcórás munkaidőt, a szervezkedési jog megadását, az elbocsátot­tak visszavételét követelve megszállták a bányákat. A szófiai rendőrség nagy erőkkel vonult ki Pernikbe. A sztrájkban részt vevő család­ját kilakoltatták. A letartózta­tottakkal szemben brutális erőszakot alkalmaztak, magát Dimitrovot is letartóztatták, sőt, mint a korabeli sajtó be­számolt róla, kétszer is me­rényletet kíséreltek meg elle­ne. A sztrájkoló bányászok mögé jelsorakozott az egész állapodni a vegyi fegyverek teljes betiltásáról és a meg­levő készletek megsemmisíté­séről.” A szovjet államfő végezetül kifejezi meggyőződését, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszaka ha­tékony ösztönzést ad a fegy­verkezési hajsza megállításá­hoz, a reális leszereléshez ve­zető gyakorlati lépésekhez. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Leonyid Brezsnyev üzenetének felolva­sása után egyórás beszédben fordult az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelé­si ülésszakához, s ebben rész­letesen kifejtette a Szovjet­unió álláspontját a leszerelés és a nukleáris háború elleni harc kérdéseiről, valamint a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémájáról. Van azonban a világpoliti­kában egy olyan irányzat, amely a fegyverkezési hajsza további fokozásában fejeződik ki — folytatta Gromiko. Ezt a militarista programot hir­dette meg Washington és az észak-atlanti tömb, és célja az, hogy megbontsák a jelen­legi katonai egyensúlyt. A továbbiakban a szovjet külügyminiszter rámutatott: az utóbbi időben széles kör­ben terjesztik, hogy a Szov­jetunió kezében olyan fegyve­rek vannak, amelyek „a leg­nagyobb mértékben destabili­záló tényezőt jelentenek”. En­nek az eljárásnak az a lénye­ge, hogy a hadászati nukleá­ris fegyverzet egészéből egy fegyverfajtát emelnek ki: a szárazföldi telepítésű inter­kontinentális ballisztikus ra­kétákat, azután kijelentik: mindenekelőtt ezeket kell csökkentenie a Szovjetunió­nak. A hadászati eszközök argentin politikus a junta „azonnali lemondását” köve­telte. Alfonsin, a radikálisok egyik vezetője kijelentette: „elhallgattak a fegyverek, itt az ideje a népet is meghallgat­ni, a nép pedig azt mondja: elég!” A politikus „a demokrá­ciához vezető polgári átmene­ti időszakot” követel. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök kedden délután a parlamentben hivatalosan is bejelentette, hogy londoni idő szerint ezen a napon hajnalban a falklandi argentin védősereg letette a fegyvert. A jövőről Margaret Thatcher csupán annyit mondott, hogy Rea: Hunt, az argentinok által eltávolított korábbi brit kor­mányzó visszatér a szigetekre, azaz London nagyon nyomaté­kossá kívánja tenni, hogy á „Status quo ante”-t (előző ál­lapotot) állítja helyre, a ko­rábbi közigazgatás csorbítat­lan megőrzésével. ország munkássága. Tünteté­sekkel, petíciókkal tiltakoztak az állami terror ellen, élelmi­szerrel, gyűjtésekkel segítet­ték a perniki bányászok csa­ládjait. Az országos összefo­gás és a pernikiek következe­tes harca végül is meghozta a győzelmejt: a dolgozók követe­léseit teljesítették. Lenin egy­szer azt mondta: nehezebb egy szakszervezeti sejtet létrehoz­ni, mint egy csatát megnyerni. Nos, Dimitrov a perniki sztrájkharc győzelemes meg­vívása után kifogyhatatlan energiával látott hozzá a szak- szervezeti mozgalom, az Álta­lános Munkás Szakszervezeti Szövetség szervezéséhez, a kü­lönböző szakmai szervezetek kiépítéséhez. Agitált, cikkeket, tanulmányokat írt. A felszabadulást kő­vető évtizedek során Pernik sokoldalúan fejlődő ipari köz­ponttá vált. Az országos fon­tosságú feketeszén-bányászat ama fajtájának csökkentését javasolják, amelynél a szám­szerű fölény — ha ezt a té­nyezőt a többitől elválasztjuk — a Szovjetunió oldalán van. Ugyanakkor szándékosan agyonhallgatják a hadászati fegyverzet más fajtáit, ame­lyek tekintetében a túlsúly az Egyesült Államok oldalán van. A Szovjetunió külügy minisz­tere ezuLan ramutatou: a ma­nipuláció célja a tömegek meg- t evesztése. Hangsúlyozta: Washington hadászati legyver- zetcsökaentési tervének lé­nyege a másik fél biztonsági helyzetének megingatása, s az, hogy szabad kezet kapjon ka­tonai programjainak kibonta­koztatására. A szovjet külügy­miniszter rámutatott: a valódi destabilizáló tényező az Egye­sült Államok' által megkezdett példátlan fegyverkezési haj­sza. Ezekben a napokban, mi­közben az ENSZ közgyűlésé­nek rendkívüli ülésszaka fo­lyik, Izrael az egész világ szeme láttára újabo agressziói követett el egy szuverén állam — Libanon ellen. Tel Aviv nem csinál titkot abból, hogy kitűzött célja a Palesztinái nép megsemmisítése. Az izrae­li erőket haladéktalanul ki kell vonni Libanonból és vissza kell adni az araboknak az Izrael által korábban el­foglalt arab területeket. A palesztin népnek meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy érvényesíthesse elidegeníthe­tetlen jogát: létrehozza saját államát. A genfi szovjet—amerikai eurorakéta-tárgyalásokkal kapcsolatban Gromiko kije­lentette: a Szovjetunió célja, hogy Európában ne legyen semmiféle nukleáris fegyver. Ha ez nem elfogadható a nyu­gati partnerek számára, akkor készek vagyunk megegyezést kötni az európai célpontokra irányított atomfegyverek vala­mennyi fajtájáról való lemon­dásáról. Ugyancsak . készek vagyunk arra, hogy. fokozato­san mind a Szovjetuniót mind a NATO lényegesen csökkent­se középhatótávolságú nukleá­ris fegyvereit. Gromiko összefoglalta, hogy mi szükséges a szovjet—ame­rikai tegyverzeíkorlátozasi tárgyalások eredményességé­hez. Először: a tárgyalások célja az kell hogy legyen, hogy valóban korlátozzák és csökkentsék a hadászati fegy­verzetet. E megbeszélések nem szolgálhatnak a fegyver­kezési hajsza folytatásának spanyolfalaként, a meglevő egyensúly megbontásának eszközeként. Másodszor: a két félnek e tárgyalásokat egymás jogos biztonsági érdekeinek figyelembevételével, az egyen­lőség és az egyenlő biztonság alapján kell folytatnia. Végül: meg kell őrizni mindazokat az eredményeket, amelyeket ko­rábban sikerült elérni. Ez vo­natkozik a SALT—2 szerző­désre is — mondotta egyebek között Gromiko. mellett jelentős az acélipara és a gépipara. Százezer lakosa közül 28 ezer ipari munkás, 12 ezer bányász őrzi híven a di- mitrovi hagyományokat. Pernikben elkalauzoltak a „Kitüntetettek és munkában élenjárók” klubjába, amely a város és környéke legjobb ipari munkásait, bányászait tömöríti. Bulgáriában 68-an viselik a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, közülük 28 Pernikben él. A klubtagság semmilyen kiváltságot nem je­lent, célja a tapasztalatcsere, a tudományos és technikai is­meretek elterjesztése, a mun­kásutánpótlás kivála.-ztása és nevelése. A klubtagok száma 920, az elnök M. Gatev nyug­díjas műszerész, a szocialista munka hőse. — Tízszer annyi itt a kiváló munkás, mint ahányan klub­tagok vagyunk — mondja. — Ebben a helyiségben ugyan csak ötvenen férünk el, de Az argentin ellenzék a juntát támadja Tűzszünet a Felklsedokoa EMLÉKEZÉS GEORG!DIMITROVRA (2.) PERMIK ŐRZI A HAGYOMÁNYOKAT Izraeli csapatmozgások Libanonban Éjibb átksréé hadművelet? Az izraeli inváziós csapatok Bejrut bekerítése után nem­csak a Damaszkuszba . vezető, hadászati fontosságú útvonal ellenőrzését erősítették meg,, hanem — a keddi csapatmoz­dulatok tanúsága szerint — a falangista milíciák egyetérté­sével és közreműködésével a Kelet-Bejrútból északra vezető tengerparti utat is ellenőrzé­sük alá kívánják vonni. Ezen az úton könnyűszerrel meg­közelíthető az észak-libanoni Tripoli, a palesztin ellenállá­si mozgalom északi központja, ahol a Szíriái békefenntartó erők is jelen Vannak. Ezzel az átkaroló hadmozdulattal gya­korlatilag az egész szíriai— palesztin ellenőrzés alatt álló terület bekeríthető. Az Egyesült Államok biz­tosítékot kapott Izraeltől, hogy nem foglalja el Eejrútot — jelentette ki Fiáig ameri­kai külügyminiszter Washing­tonban, Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszterrel folytatott háromórás megbe­szélése után. Philip Habib amerikai elnö­ki megbízott kedden folytatta tárgyalásait az Izrael által megszállt Libanon vezető po­litikusaival. Safik El-Vazzan miniszterelnök közölte vele, hogy az izraeli csapatok azon­nali és feltétel nélküli kivoná­sa hivatalos, népi követelés. Más kérdésekben vannak bel­ső nézeteltérések, de e tekin­tetben teljes a nemzeti egység — tette hozzá a kormányfő. A szíriai hatóságok kedden visszautasították azt az izraeli követelést, hogy távolítsák el az arabközi békefenntartó erő­ket Bejrútból és környékéről — jelentették be hivatalosan Damaszkuszban. Hafez Asszad sziriai elnök kedden Damaszkuszban fogad­ta a Khaled El-Fahum, a Pa­lesztinái Nemzeti Tanács (par­lament) elnöke vezette palesz­tin küldöttséget. A megbeszé­lés során Asszad kijelentette: Szíria a jövőben is a Paleszti­nái nép oldalán áll. Menahem Begin izraeli kor­mányfő kedden az Egyesült Államokba utazott. Elutazása előtt közölte, hogy útjának há­rom célja van: részt vesz az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési üléssza­kán, tanácskozik Alexander Haig amerikai külügyminisz­terrel, s fogadja őt Ronald Reagan elnök. Begin elutazása előtt elnö­költ a kormány ülésén, s ezen kijelentette: Bejrút bekerítése és a libanoni fővárost Damasz- kusszal összekötő nemzetközi út ellenőrzése fontos ..ütőkár­tya” Izrael számára a libano­ni kérdés rendezésében. hím kell tartani a szövetséget Ssímét bízik a kselkióbm Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár nem gondol lemon­dásra és bízik benne, hogy a szociáldemokrata és a szabad- demokrata párt közös erőfe­szítéseivel sikerül legyőzni a szzociálliberális koalíció je­lenlegi nehézségeit — jelentet­te ki kedden Klaus Bölling kormányszóvivő a Deutsch­landfunk rádióállomásnak adott nyilatloozatában, • A kancellár a hesseni tarto­mányi választások után is tel­jesíteni akarja az 1080-as vá­lasztások eredményeképpen kapott megbízatást és meg­győződése, hogy Genscher Is kitart a Szociáldemokrata Párttal való kormányszövetség mellett — hangoztatta Bölling. A Német Szociáldemokrata Párt elnöksége úgy értékelte a múlt heti NATO-csúcstalálkozó eredményét, hogy az megerő­sítette a bonni kormány béke- és biztonságpolitikájának he­lyességét. Az SPD vezetése azt a reményét juttatta kifejezés­re. hogy a Szovjetunióval foly­tatott fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon konkrét eredmé­nyek születnek. Be:isz Pexoizasfov és Á szé! György beszéde Kmhr&ttia nyílt Széfiábm Gcorgl Dimitrov és korunk címmel háromnapos nemzet­közi elméleti konferencia kez­dődött kedden Szófiában, a bolgár és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő alakja születésének 100. év­fordulója alkalmából. A külföldi küldöttségveze­tők közül elsőként Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Politi­kai Bizotságának póttagja, az SZKP KB titkára mondott be­szédet. Időszerű külpolitikai kérdó­igazi tevékenységünk nem itt folyik, hanem az iskolákban, üzemekben, kul túrházakban. AZ 150.7-03 HARCOSOK közül már nemigen élnek Per­nikben, de itt a klubban több olyan idősebb bányásszal, ko­hó- és gépipari munkással ta­lálkoztam, aki személyesen is­merte Dimitrovot, többször ta­lálkozott vele a felszabadulás után. A. Angelov vájár pél­dául, aki 1901-ben kapta meg a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést, tagja volt annak a perniki raunkásküldöttségnek amelyet Dimitrov hazatérte után 1915-ben elsőként foga dott. Egy másik klubtag, A Sztoikov 1917—13-ban több­ször is' találkozott a bolgár nép nagy személyiségével. — Nagyon kedvesen foga­dott bennünket, vnlamcny- nyiünkkel kezet rázott, frissí tővel kínált, de aztán nagyon hamar rátért a lényegre — emlékezik vissza Sztoikov „Adjatok több szenet, más< nem is kérek tőletek” — mondta. Hát Pernik adott is. Vasvári Ferenc (Következik: 3. Harc a tör­pe vádlókkal) sekről szólva Ponomarjov le- szögezie: az SZKP, ellentét­ben azokkal, akik azt állítják, hogy a nukleáris háború elke­rülhetetlen, a „korlátozott”, vagy éppen a „megnyerhető” nukleáris háború téveszméjét hirdetik, ma is helyesnek tart­ja a kommunista mozgalom negyedszázaddal ezelőtti kö­vetkeztetését, hogy adottak a reális lehetőségek a világhábo­rú elkerülésére. A kommunista mozgalom ma nehéz hágón halad át. Nagymértékben változnak azok a társadalmi és politikai fel­tételek, amelyek között műkö­dik. Ezek is tartalmaznak azonban új lehetőségeket az előrehaladásra. A kommunista mozgalom számára ezzel ösz- szefüggésben elvi. létfontossá­gú jelentősége van a marxiz­mus—leninizmushoz való he­lyes, komoly viszonynak. A marxizmus—leninizmus nem avult el és nem avulhat el — hangoztatta Borisz Po­nomarjov. A délutáni plenáris ülésen szólalt fel Aczél György, az ' MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. a Minisztertanács elnökhelyettese. A dimitrovi gyakorlatban, annak a lenini tanításnak a közvetlen megvalósítását lát­juk. amely szerint a rugalma­san igazított taktika a kommu­nista politika lényegéhez tar­tozik. Természetesnek tartjuk azt a törekvést, hogy a kom­munista pártok saját konkrét történelmi körülményeik kö­zött sajátos úton kívánnak el­jutni a szocializmushoz. Az al­kotó útkeresés azonban nagy felelősséggel is jár. Sem a he­lyes, sem a téves útválasztás nemcsak az adott nárt iigve — mondotta egyebek között Aczél György.

Next

/
Thumbnails
Contents