Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

2 1982. JÜNIUS 9., SZERDA KGST-ülésszcak Budapesten A napirendi pontok előadói­nak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólal­tak fel. Nyikolaj Tyihonpv: Tovább bővül az országaink közötti együttműködés Á jelenlegi ülésszakon olyan kérdések kerülnek megvita­tásra, amelyek nagy jelentősé­gűek országaink szempontjá­ból — mondotta —, éspedig: a következő ötéves- időszakra 'vo­natkozó népgazdasági tervek koordinálásának rendje, együttműködésünk megszerve­zése néhány műszakilag gyor­san fejlődő ágazatban, s a KGST-szervek feladatai az el­következő időszakra, figye­lembe véve az elmúlt év ered­ményeit. Amint a KGST vég­rehajtó bizottságának beszá­molója rámutat, a testvéri or­szágok a gazdasági fejlődés feltételeinek bonyolultabbá válása ellenére, alapjában vé­ve teljesítették az ötéves terv első évének előirányzatait. Ez az értékelés tükrözi a Szovjetunió gazdaságának helyzetét is. Egészében véve elégedettek vagyunk az ötéves terv első évének eredményei­vel, bár a szovjet gazdaság szá­mára az elmúlt esztendő ko­rántsem volt egyszerű. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó mun­kájának, fontos lépést tettünk az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak, a 11. ötéves tervnek a végrehajtása útján. A Szovjetunió nemzeti jöve­delme 14 milliárd rubellel, ipari termelésének értéke 26 milliárd rubellel növekedett. Mintegy 200 nagyüzemben kez­dődött meg a termelés. Emelkedett a nemzeti jöve­delem, az ipari termelés a töb­bi- KGST-tagorgzágban . is. örömmel állapítjuk meg, hogy fokozatosan helyreáll a normá­lis gazdasági folyamat Len­gyelországban. Az elmúlt évben nőtt és majdnem 55 százalékot tett ki a kölcsönös árucsere részará­nya a KGST-tagállamok kül­kereskedelmi áruforgalmában. Különösen fontos ez most, amikor az imperializmus nyíl­tan támadásba lendült a szo­cializmus erői ellen, igyekez­vén aláaknázni gazdasági ha­talmát. A nyolcvanas évek kezdeté­től nagymértékben kiéleződ­tek a tőkés piac ellentmondá­sai, rosszabbodott a nemzetkö­zi helyzet. Az Egyesült Álla­mok a konfrontáció útjára lé­pett, igyekszik saját céljainak alárendelni szövetségesei poli­tikáját, saját szükségleteihez idomítani a fejlődő országok gazdaságát és társadalmi szer­kezetét. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió továbbra is következetesen végrehajtja elvi békeszerető politikáját, azon munkálkodik, hogy meg­valósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott bé- keprogramot. Nagyra értékel­jük, hogy ezt a politikát osztja és támogatja minden testvért ország. A haladó közvélemény körében élénk visszhangot keltettek azok az új szovjet kezdeményezések, amelyek az atomfegyverkezés visszafogá­sát, az európai biztonság megszilárdítását, az új világ­háború veszélyének elhárítá­sát célozzák, s amelyeket Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs terjesztett elő legutóbbi be­szédeiben. A Szovjetunió új­ból és újból megerősítette, hogy nem érdekelt saját kato­nai erejének növelésében. A nyugati számítás világos: úgy gondolják, hogy aláaknáz­hatják népgazdaságunkat, szétzilálhatják a szocialista országok gazdasági életét, végeredményben megbonthat­ják egységüket és politikai engedm 'nyékét csikarhatnak ki. A Szovjetunió, akárcsak a közösség más országai, kész bővíteni egyenjogúságon ala­puló gazdasági kapcsolatait a Nyugattal. Amikor azonban meghatározzuk külgazdasági politikánkat, természetszerű­leg figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államok és azok az országok, amelyek az amerikai kormányzattal egy gyékényen árulnak, a mi szá­munkra megbízhatatlan keres­kedelmi partnerekké válhat­nak. Természetesen a közösség­hez tartozó országok szorosabb gazdasági összefogásának szükséglete nemcsak külső okokra vezethető vissza. Első­sorban annak szükségességé­ből fakad, hogy meg kell gyorsítani a népgazdaság átté­rését az intenzív fejlődés út­jára. Különleges jelentőséget tu­lajdonítunk a sokoldalú terv­koordinációnak. Ennek meg kell határoznia az együttmű­ködés fő irányait a következő tervidőszakra és elő kell segí­tenie áz egész közösségünk számára közös feladatok meg­oldását. Ehhez a munkához jó indu­lást jelent a mikro processzo­ros technika fejlesztésére elő­terjesztett együttműködési program, valamint a mikro­processzoros technika, az ipari robotok és a mikroelektronika fejlesztésére vonatkozó, alá­írásra előkészített egyezmé­nyek. A szovjet fél pozitívan értékeli azt a munkát, ame­lyet a KGST tudományos-mű­szaki együttműködési bizottsá­ga a program tervezetének előkészítésében végzett, és kész aláírni az előterjesztett egyezményeket. ■ Nem kevésbé fontos létre­hozni a kooperációt az ipari Lázár György: Figyelmet érdemlő ered­ménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is összességé­ben és alapjában véve az elő­irányzott terveknek megfele­lően fejlődött, megtartotta, sőt növelte a világgazdaságban el­foglalt részarányát. Ez is ar­ról tanúskodik, hogy a tőkés államok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Ál­lamoknak az a szövetségeseire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsának a népi állam védelmére hozott múlt évi de­cemberi szuverén döntéseit ürügyül felhasználva gazdasá­gi és pénzügyi bojkottot lép­tessenek életbe országainkkal szemben — gondjainkat növel­ték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nemzetközi gazdasági kapcso­latok fejlődésének normális menetét károsító lépések elő­rehaladásunkat nem állíthat­ják meg, mert közösségünk ha­talmas potenciállal rendelke­zik, s mint korábban mindig, most is számíthatunk egymás és mindenekelőtt a Szovjetunió internacionalista segítőkészsé­gére, erőt meríthetünk a KGST keretében folytatott két- és sokoldalú együttműködésből. Amikor mérleget készítünk — folytatta Lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megjegyzésekkel, magam is úgy vélem, az utóbbi évek fej­leményei, s a mai helyzet fon­tos tanulságokkal szolgálnak számunkra. Megerősítik an­nak a felismerésnek a helyes­ségét, hogy még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmélyí­tésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést, s az ehhez szük­séges — tudományos-műsza­robotok és segédberendezéseik kifejlesztésében és gyártásá­ban. Számos KGST-országban programokat fogadtak el és hajtanak végre a robottechni­ka fejlesztésére, s várható, hogy 1990-re robotjaik száma eléri a 200 ezret. A szovjet fél támogatja azt a javaslatot, hogy a KGST so­ron következő ülésszakán vizs­gáljuk meg a fűtőanyagok, az energia és a nyersanyagok ésszerű felhasználásának kér­déseit. Közösségünkben a villamos- energia-termelés növelésének távlatai összekapcsolódnak az atomenergia fejlődésével. Ezért nagy jelentőséget tulaj­donítunk annak, hogy a KGST-országokban atomerő­művek épüljenek a berendezé­sek gyártásszakosításában és kölcsönös szállításában való együttműködés alapján. Egyetértünk azzal a javas­lattal, hogy az élelmiszer­probléma megoldását szolgáló együttműködés kérdéseit a KGST következő ülésszakán tárgyaljuk meg. Az utóbbi években számot­tevően bővült a KGST-tagor- szágok együttműködése a fej­lődő országokkal. Ebben is tük­röződik a szocialista közösség­nek az a következetes politi­kája, hogy támogassa a felsza­badult államokat a neokolo- nializmus ellen, a nemzetgaz­daságok gyorsított ütemű fej­lesztéséért, nemzetközi gazda­sági kapcsolataik igazságos, egyenjogú alapon történő ki­építésért vívott harcukban. Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmoz­dítják majd azok a döntések, amelyeket a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeforrottsá- gának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető biztos utat nyit meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolgáló gazdasági építőmunkában — mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov. ki, közgazdasági, szervezeti — feltételek komplex rendszeré­nek kiépítését. Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatairól szólt. Gyakorlati munkánk alapja — mondotta — pártunk XII. kongresszu­sának határozata. Erre az öt­éves tervidőszakra szerény növekedést irányoztunk elő. Fő feladatul azt tűztük ki, hogy helyreállítsuk a világ- gazdaság számunkra hátrá­nyos változásai következtében megbomlott külgazdasági egyensúlyt, s eközben meg­őrizzük elért vívmányainkat. Adottságaink miatt a külke­reskedelmi forgalomban bekö­vetkezett árveszteség akkora — cserearányaink mintegy 20 százalékkal romlottak —, hogy a behozatal és a kivitel egyensúlyba hozása és fizeté­si kötelezettségeink teljesítése — aminek a jövőben is ma­radéktalanul eleget kívánunk tenni — hatékonyabb termelés mellett is csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználását mérsékel­jük. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az irány, amit kö­vetünk, jó. Erről fontos tények tanúskodnak. 1981-ben növe­kedett a termelés, megőriztük az elért életszínvonalat, javí­tottuk a külgazdasági egyen­súlyt. ötéves tervünk jóváha­gyása óta azonban a világgaz­daságban — a kereskedelmi és a pénzügyi szférában egy­aránt — további romlás kö­vetkezett be. Gondjainkat nö­veli, hogy más, gyakran a sa­ját munkánk fogyatékosságai­ból származó okok miatt is voltak forráskiesések. Mivel a fő célt, vagyis az egyensúly helyreállítását és az életszín­vonal egyidejű megőrzését nem adhatjuk fel, az évi ter­vünkben tovább kellett mér­sékelnünk a növekedés üte­mét, s ezzel együtt a nemzeti jövedelemnek a beruházásokra és a készletekre fordítható ré­szét. A KGST végrehajtó bizott­sága jelentése — folytatta — helyes és figyelmet érdemlő elemzést ad a legutóbbi ülés­szak óta végzett munkáról. Szívesen csatlakozom azokhoz a megállapításokhoz, amelyek méltatják együttműködésünk hozzájárulását országaink gaz­dasági fejlődéséhez, ugyanak­kor helyeslem a kritikai meg­jegyzéseket is. Különösen fon­tosnak tartom azt a figyelem- felhívást. amely kiemeli, hogy az aktuális tennivalók között első helyen az érvényben levő megállapodások következetes végrehajtása, az áruforgalom és a kooperációs kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bőví­tése áll. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. A két- és sokoldalú kötelezettsé­gek teljesítésében az elfogad­hatónál gyakrabban követke­zik be zavart okozó fennaka­dás. Közös érdekünk, hogy in­tézkedéseket tegyünk a szerző­dések betartása és a szállítási fegyelem megjavítása céljából. Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok iparának, sőt szélesebb értelemben szá­mos más ágazatának hatékony­ságát nagyban befolyásolja az elektronikai ipar, a robottech­nika fejlesztése, a mikropro­cesszorok gyártása és alkalma­zása. Az ülésszak alkalmával aláírásra kerülő sokoldalú ál­talános egyezmények megfele­lő kereteket biztosítanak ah­hoz, hogy országaink e rendkí­vül fontos ágazatokban a ku­tatási, fejlesztési feladatok megoldása, a termelési tapasz­talatok kölcsönös átadása, és hasznosítása terén eredménye­sen működjenek együtt. Ha­sonlóképpen megelégedéssel szólhatok arról, hogy a jövő szempontjából ugyancsak meg­határozó jelentőségű atom- energetikai gépgyártásban már kialakult, illetve kialakuló munkamegosztás, iparágaink egész sorában új ösztönzést és lendületet ad a különleges igé­nyeket kielégítő technikai szín­vonal elérésére. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműködés feltételrendsze­rének javításával kapcsolatos teendőkre. Ma — mondotta —, amikor a gazdasági integ­rációt is elsősorban az inten­zív fejlődés kibontakoztatásá­nak szolgálatába kell állítani, minden korábbinál nagyobb szükség van rá, hogy a KGST közgazdasági rendszere aktí­vabban támogassa a termelési, tudományos-műszaki együtt­működésben kitűzött feladatok megvalósítását, erősítse az együttműködés kiszélesítésé­ben való érdekeltséget és több garanciát nyújtson a kötele­zettségek kölcsönös és tervsze­rű teljesítésére. Hasonlóképpen nagy fon­tosságot tulajdonítunk annak, hogy kezdeményezőek legyünk a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyenjogú és kölcsö­nös előnyökre alapozott gaz­dasági együttműködés bővíté­sének elősegítésében. Indokolt­nak tartjuk, hogy a KGST tagállamai kiemelt figyelmet fordítsanak a fejlődő orszá­gokkal való kapcsolatok széle­sítésére. Ügy véljük, a különböző társadalmi berendezkedésű or­szágokkal, ideértve a fejlett tőkés országokkal fennálló, a kölcsönös érdekekre és az egyenjogúságra alapozott gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének szorgalmazásával nem csupán gazdasági, hanem po­litikai érdekeket is szolgá­lunk, mer,t ezek részei azok­nak az erőfeszítéseknek, ame­lyeket országaink az enyhülési folyamathoz való visszatérés érdekében tesznek. Végezetül szeretném bizto­sítani önöket, hogy ami min­ket illet, pártunk határozatai­nak. népünk akaratának és legsajátabb nemzeti érde­keinknek megfelelően — a jö­vőben is mindent megteszünk, hogy aktív részvételünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integráció teljesebb kibontakoztatásához, közös ügyünk szolgálatához — fejez­te be felszólalását Lázár György. Erőteljesen munkálkodunk a gazdasági integrációért Heves harcok Tanácstalanok. Az előtérben álló két ENSZ-katona, a dél-libanoni békefenntartó alakulat tagja, tanácstalanul nézi az ellenőrzőpont mellett előretörő izraeli harckocsit (Folytatás az 1. oldalról.) téseit, a nemzetközi közvéle­mény állásfoglalásait. A palesztin vezető a legfris­sebb jelentéseket alapul véve kijelentette: nem zárható ki, hogy Izrael ezúttal megpróbál­ja fegyvereseit Bejrútba is be­juttatni. A harcok már Liba­non területének egyharmadára kiterjedtek, s az első napon bevetett izraeli fegyveresek száma megkétszereződött — mondotta As-Sajer, hozzáfűz­ve, hogy jelenleg mintegy 45 ezer izraeli harcol libanoni te­rületen. As-Sajer szólt arról, hogy a jelenlegi helyzetben még in­kább szükség lenne az arab országok teljes egységére, amelyről sajnálatos módon ma még nem lehet beszélni. Mél­tatta Szíria szerepét, azt a tá­mogatást, amelyet a palesztin mozgalomnak, valamint a li­banoni haladó hazafias erők­nek nyújt. A palesztin vezető részletesen elemezte az Egye­sült Államok szerepét, azt a tényleges és erkölcsi támoga­tást, amelyet Izraelnek nyújt, s amelyet valójában a két or­szág közötti stratégiai együtt­működés jelent. Folytatódik az ENSZ leszerelési tanácskozása A főtitkár a fegyverkezésről A fegyverkezés döbbenetes, gazdasági szempontból két­ségbeejtő méreteket öltött vi­lágszerte — állapította meg Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn este az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési üléssza­kának megnyitásakor elhang­zott beszédében. A főtitkár adatai szerint je­lenleg világszerte évente már csaknem 600 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre, azaz az egy emberre jutó katonai kiadások — 112 dollár évente — meghaladja sok fejlődő or­szág egy főre jutó nemzeti össztermékének értékét. Korunk tragikus iróniája — mondotta a főtitkár —, hogy a fegyverkezési hajsza tovább folyik, holott minden fél tisz­tában van annak lehetséges borzalmas következményeivel. Anélkül, hogy megnevezte volna a felelősöket, Pérez de Cuellar megállapította: o je­lenlegi nemzetközi helyzet tá­vol van attól, amire a biza­lom és a megnövekedett biz­tonságérzet érdekében szük­ség lenne. „A viszonylagos enyhülés légköre, amely az el­múlt évtizedet jórészt jelle­mezte. súlyos ártalmakat szen­vedett”. Bár Pérez de Cuellar sze­rint a két katonai tömb kö­zötti viszony továbbra is fe­szült, nem szabad figyelmen kívül hagyni az olyan bizta­tó jeleket, mint amilyenek a Brezsnyev és Reagan elnökök álfal a közelmúltban tett tár­gyalási javaslatok, az euróra- kéták korlátozásáról szóló tár­gyalások megkezdése és a békemozgalom fellendülése. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére gyakorolt amerikai befolyás csökkenése miatti „aggodalmainak” adott han­got az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-képviselője. Kirckpatrick nemcsak a Reagan-kormányzatot, hanem a korábbi amerikai admi­nisztrációkat is felelőssé tette amiatt, hogy Washington nem volt képes egyöntetű kül­politika megfogalmazására és helyette csak „az egyik dolog­tól a másikig csetlett-botlott”. Genfi tárgyalások Genf ben kedden a Szovjet­unió és az Egyesült Államok küldöttsége ülést tartott az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalá­sok keretében. britek megadásra szólították fel az argentinokat Kisebb akciók a szigeteken Jeremy Moore vezérőrnagy, a falklandi brit szárazföldi erők parancsnoka hétfőn fegyverle­tételre szólította fel Mario Me- nendez dandártábornokot, Port Stanley argentin helyőrségé­nek parancsnokát. Moore egy ultrarövidhullámú rádióadón, tolmács segítségével lépett kapcsolatba az argentin tábor­nokkal. A brit hírközlésnek nincs tudomása róla, mi volt Menendez válasza. Az argentin vezérkar sze­rint az elmúlt 24 órában a szórványos tüzérségi lövöldözé­sen és három Harrier sikerte­len támadásán kívül nem tör­tént említésre méltó esemény a Falkland- (Malvin-) szigete­ken. Londoni közlés szerint az angol csapatok olyan magasla­tokat foglaltak el, ahonnét tü­zérségük lőheti Port Stanley repülőterét és ezzel elvágják az argentin utánpótlást. Brit kormányforrások közölték, hogy brit járőrök az elmúlt öt nap során 60 argentin katonát öltek meg Port Stanley közvet­len közelében, ahol a támadók előretolt állásai legfeljebb 5— 8 kilométerre vannak az eLső argentin védővonalaktól. A hadügyminisztérium — a hadműveletek állását illetően —, kitartott eddigi hallgatása mellett. Szóvivője hétfői sajtó- értekezletén annak a közlésé­re szorítkozott, hogy szomba­ton baleset következtében le­zuhant egy Gazelle típusú brit helikopter. A szerencsétlenség­nek négy áldozata volt. Az angolok 1000 argentin hadifoglyot indítottak útba ha­jón, a Falkland-szigetekről Montevideóba — jelentette az ITV brit televíziós társaság tu­dósítója. Az argentin katoná­kat Uruguay közvetítésével ha­zaengedik. WCsAK RÖVIDEN...U HÜSZFÖS VESZTESÉGET okozott a salvadori hadsereg­nek kedden Perquin városban a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN). A „Radio Venceremos”, az FMLN titkos rádióadója azt is közölte, hogy a front harcosai két nappal ezelőtt behatoltak a városba, s a hadsereg csa­paterősítéseket küldött a tele­pülés térségébe. RÓMÁBAN hétfőn éjjel meggyilkoltak két rendőrt, fegyvereiket elvitték. Az is­meretlen tettesek géppisztol­lyal lőttek gépkocsijukra. A merényletet eddig senki sem vállalta. Elsőként Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke emelkedett szó­lásra. (Folytatás az 1. oldalról.)

Next

/
Thumbnails
Contents