Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

1982. JÜNIUS 9., SZERDA Energetikai napok Francia energetikai napok kezdődtek kedden Budapes­ten. A háromnapos előadásso­rozat francia és magyar elő­adói teljes áttekintést adnak hazájuk energetikai tudomá­nyos-műszaki eredményeiről. Megnyitó előadásában Ka- polyi László ipari miniszté­riumi államtitkár kiemelte, hogy az energiatermelésben nagy jelentősége van a nem­zetközi együttműködésnek. A szénbányászatban a magyar és a francia vállalatok között az elmúlt évek során aktív együttműködés alakult ki. en­nek eredményeként a hazai szénbányákban francia techno­lógiával és különböző francia gyártmányú gépekkel is dol­goznak. A jövőben azonban célszerű lenne a francia bányá­szat tapasztalatait még széle­sebb körben felhasználni. Le­hetőség van arra, hogy a fran­cia szénbányászati tröszt is igénybe vegye a meddőhányók hasznosítására kidolgozott Kaldex-eljárást, amelyet Auszt­riában, Csehszlovákiában, Len­gyelországban és az USA-ban már sikeresen alkalmaznak. Szó lesz az előadásokon a Vegyipari hővisszanyerésben elért eredményekről, a moto­rok és turbinák gázának egy­idejű hasznosításáról. Előkészület a parlamenti ülésszakra Bizottsági tanácskozások Ülést tartott ma délelőtt a Parlamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A képviselőknek az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatósága számolt be a múlt évi célok eléréséről. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás fejlesztésében ki­emelt feladat volt az alapfo­kú ellátás működési feltéte­leinek javítása, a fekvőbeteg­ellátó intézményhálózat bőví­tése és ellátóképességének nö­velése. Mindezt természetesen úgy kellett megoldani, hogy az egészségügyi és szociális szol­gáltatások eddig elért színvo­nala javuljon. A legfontosabb feladatok közé tartozott a szív- és érrendszeri, dagana­tos, elme- és idegbetegségek­nek a megelőzését, a korai fel­ismerését lehetővé tevő háló­zat fokozatos kiépítése. Az egészségügyben tavaly beruházásra négymilliárd fo­rintot, rekonstrukciós munká­latokra 2,1 milliárd forintot, az intézetek működtetésére pedig 22,5 milliárd forintot költöttünk. A lakosság egészségi álla­potát tekintve kedvező, hogy a halálozások számának növe­kedése megállt, a csecsemőha­lálozás tovább csökkent. En­nek ellenére hazánk népessé­ge 1982. január 1-én 10 millió 711 ezer volt, kétezerrel keve­sebb, mint 1981. január 1-én. Az ezer lakosra számított él­ve születések száma 13,3 volt, s ez megközelíti az 1963—66-os évek mélypontját. ★ Kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága is. A testü­let megvitatta a külügyi tárca 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Az előterjesztett anyaghoz Roska István külügyminiszter­helyettes fűzött szóbeli ki­egészítést. A vitában felszó­lalt Barcs Sándor (Budapest), Bíró József (Győr-Sopron m.), Káldy Zoltán (Budapest), Kállai Gyula (Hajdú-Bihar m.), Kelen Béla (Budapest), Lukács János (Zala m.), Né­meth Pál (Borsod m.), Rusz Márk (Csongrád m.), Stock János (Veszprém m.). Az ülés az elnöklő Darvas Istvánnak, a bizottság titkárá­nak zárszavával ért véget. Az Egészségügyi Világszervezet szekcióülése Vácott Segíteni a betegellátást Tegnap jelentős esemény Színhelye volt Pest megye északi részének egészségügyi bázisintézménye. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezeté­nek (WHO) technológiai szak- bizottsága egész napos progra­mot rendezett a váci Szőnyi Tibor kórházban. A földszinti könyvtárteremben dr. Kollár Lajos főigazgató-főorvos an­gol nyelvű tájékoztatót adott a kórház 12 éves munkájáról, majd a vendégek megtekintet­ték az osztályokat. Ezt köve­tően tudományos előadásokra, majd több órás konzultatív eszmecserére került sor. Az Egészségügyi Miniszté­rium képviseletében megjelent dr. Adám Géza főosztályveze­tő-helyettes a következőket mondta: — 1979-ben alakult az Egészségügyi Világszervezet koppenhágai regionális irodá­ja mellett működő egész­ségügyi technológiai munka­bizottság. Célja, hogy a társa­dalmi rendszerektől függetle­nül olyan egészségügyi techno­lógiai irányelvekről határoz­zon, melyek hasznosan segí­tik a betegellátást és az egész­ségügyi munkát. A munkabizottság hat euró­pai ország — Svédország, Nor­végia, Anglia, Hollandia, Franciaország és a Magyar Népköztársaság — képvise­lőiből áll. A munkabizott­ság már az elmúlt esz­tendőkben képet kapott és tá­jékozódott a magyar egészség­ügy szervezettségéről, az in­tegrációról és a progresszív betegellátásról. Ennek ered­ményeként született az a dön­tés, hogy a munkabizottság 1982. évi' értekezletét hazánk­ban tartja meg. Ennek kapcsán látogatással egybekötött beszélgetést foly­tatunk a váci városi kórház­ban, a kecskeméti megyei kór­házban, valamint az Országos Kardiológiai Intézetben. A munkabizottság tagjain kívül képviselteti magát az Európai Orvosfizikai Társaság, az Eu­rópai Orvosszervezet, a Nem­zetközi Kórháztechnikai Or­vos-mérnök Szövetség és a Nemzetközi Ápolónő Szerve­zet. Az Amerikai Technológiai Szervező Iroda igazgatóhe­lyettese is részt vett a váci tanácskozáson, amely azt bi­zonyítja, hogy az Egészségügyi Világszervezet Amerikai Re­gionális Irodája is érdeklődik az európai munkabizottság tevékenysége iránt. Megfigyelőként részt vettek Textiltapéta hulladékból a tárgyaláson a magyarországi egészségügyi iparvállalatok képviselői, a MEDICOR Mű­vek, a GAMMA Művek szak­emberei is. Az Egészségügyi Világszervezet Regionális Iro­dája olyan nagy súlyt fektet a magyarországi munkaprogram­ra, hogy főosztályvezető szin­tű képviseletet biztosított az értekezleten. — A váci kórház működésé­nek elismerése, hogy ezt a fon­tos tanácskozást itt rendezik — fejezte be nyilatkozatát az Egészségügyi Minisztérium képviselője. Papp Rezső A csomag nem lehet zsákbamacska Akkor ég a tűz, ha tesznek rá Megpróbálták ugyan a ma­gyar nyelv keresztvize alá tar­tani a kiejteni sem könnyű ki­fejezést, de azután maradt, ahogyan volt, fordításban: tud­ni, hogyan, aminek viszont az értelme, magyarázat nélkül, kétséges. Kétséges, mivel a know-how gyűjtőfogalom, mű­szaki, tudományos, vezetési, szervezési stb. ismeretek ösz- szessége. Egy-egy kisebb vagy nagyobb tevékenységcsoport­hoz — termékhez — kapcso­lódva olyan ismereteké, ame­lyeknek birtokosa azokat haj­landó átengedni — tisztázott feltételek mellett — másoknak. Legtöbbször termékhez — áru­hoz — kötötten ölt formát. Olykor titok Két korszerű termékcsalád kifejlesztését, illetve tökélete­sítését oldotta meg a Mechani­kai Művek ezen a, hazai vi­szonyok között még ritkán járt úton. A magasnyomású festék­szóró berendezések, valamint az elektrolit kondenzátorok előállításához szovjet, illetve amerikai tudást, tapasztalatot vettek át, természetesen be­rendezéseket is vásároltak, mindezt nem csekély összegért, de kétségtelen, sokkal olcsób­ban, mintha maguk kezdtek volna neki a fejlesztésnek, kí­sérletezésnek. Az előbbiekkel már érzé­keltettük: az ismereteknek ez a köre, összetett jellegénél fogva felöleli a gyártási, mi­nősítési előírásokat éppúgy, mint az emberi tapasztalato­kat. azaz a begyakorlottságot, a végrehajtás során kialakított ésszerűsítéseket stb. Summa summárum, azt mondhatjuk, a know-how szellemi termékek elvont vagy tárgyiasult formá­jú értékesítése illetve vétele. Célja kettős. Az eladó újabb jövedelemhez jut, hiszen — ál­talában —, csak olyasmit bo­csát a vevő rendelkezésére, aminek elsődleges — kizáróla­gos piaci hasznát már lefö­lözte. A vevő ugyanakkor a know-how ügylet — az azzal összefüggő más ügyletek — segítségével fejlesztési kiadá­sokat takaríthat meg, olyan is­meretek — berendezések, ter­mékek — birtokosa lesz, ame­lyek neki szintén hasznot hoz­nak, és kisebb ráfordítás árán, mintha mindezt maga terem­tette volna elő. S ami nem mellékes: legtöbbször a know­how megállapodás kooperációs kapcsolatoknak is forrása lesz. Ezen a módon jutott tartós kooperációs megrendelésekhez például a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyára, az lrodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat. Mindezekből következően ritkaságnak számít, ha a „tiszta” know-how az adás-vé­tel tárgya. Az általános eset az, amikor az ügylet licencia vagy más hasonló szerződéssel kap­csolódik össze. így az a gyako­ri, hogy az értékesebb licencia­megállapodásokhoz egyben know-how-tevékenység is tár­sul, olykor azonban üzleti ti­tokként. Példával élve: licen­ciaként megvásárolt egy komp­lett gyártósort a megyei vegy­ipari cég, s a berendezéssel ter­mészetesen a rajta készíthető áru előállításának jogát is megvette. Ugyancsak megvásá­rolta — know-howként — a gyártósor váltakozó specifiká­cióval történő működtetésének, karbantartásának, más gyártó­sorokkal történő összekapcso­lásának ismeretanyagát. A ve­vő ugyanis rájött, egyik a má­sik nélkül keveset érne, ezért inkább többet fizetett, de szem­ben az ugyanezt a licenciát megvásároló más országbeli cé­gekkel, ő a majdnem teljes is­meretanyagnak a birtokába jutott. A majdnem teljes isme­retanyagéba, mert az említet­teken túl nem vette meg — nem adták el neki — a beren­dezések, a termékek továbbfej­lesztésének közös jogát, az áru piaci bevezetésének ho­gyanját, a termékhez kapcso­lódó szerviz és más szolgálta­tásokat, amik — más esetben — ugyancsak beletartozhatnak egy-egy. know-how-ügylet tár­gyába'.' Kamatoztassa Kézenfekvő ezek tudatában, hogy a tényleges know-how­Meg kell elázni a vízi baleseteket Veszélyes a felelőtlen fürdés A nyíregyházi új színház, a bábolnai Tetra Csárda és az S-modell boltok teljes szőnyeg, mennyezet- és falburkolatát a TEMAFORG budakalászi részlege készítette hulladékok fel­dolgozásával. Gönci András tcxiiltcchnológusnak a vezetésé­vel sajátos eljárással készítik a már egyre inkább keresett cs újszerű terméket. Krd5sl Agneg felvétele Ijesztő mértékben emelke­dett az utóbbi években a vízi balesetek, illetve a vízbe fúl­tak száma. Korábban a közúti közlekedésben is hasonló je­lenség játszódott le: a motori­záció kezdetén nagy ívben emelkedett a baleseti grafikon. Mostanában, a megnövekedett szabad idő, a javuló életnívó következtében mind többen jutnak el a vizekhez. Közöt­tük sokan olyanok, akik nem ismerik a vizek természetét, s a vízi közlekedés rendjét sem. A Belügyminisztériumban rendkívüli fontosságot tulaj­donítanak annak, hogy csök­kentsék a vízi tragédiák szá­mát. Erről beszélt a tegnapi sajtótájékoztatón Bohár János rendőr alezredes, a BM ORFK közbiztonsági és közlekedési csoportfőnök-helyettese. El­mondta: 1976 és 1980 között 1334 ember vesztette életét a vizekben. Évi átlagban 267-en. Ám a múlt évben már 342 ál­dozata volt a vizeknek. S az idén, bár csak most kezdődik a főszezon, már 88 ember ful­ladt vízbe. Legtöbben június első — meleg — hetében; s egyetlen vasárnapon, 6-án tí­zen haltak meg. Virtus és ital A tavalyi események adatait elemezve megállapították, hogy a Duna követeli a legtöbb ál­dozatot, s a folyam országi szakaszán a Pest megyei rész különösen veszélyes. (A múlt évben 108 áldozatot követelt a folyó.) Nőtt a Dunán a forga­lom, s a vízpart látogatottsága is, ezért nem elég csak a tiltó táblákat kirakni. Sokkal bo­nyolultabb, összetettebb fel­adatról van szó. Az áldozatok 80 százaléka férfi, s csak 20 százaléka nő. Tehát bizonyos virtuskodás is közrejátszik. A legtöbb baj nyáron, a főidényben történik. Az okok között nemcsak a fe­lelőtlen fürdőzés szerepel — felhevült testtel ugranak a jég­hideg vízbe —, hanem az it­tasság is. (Tavaly 35-en haltak meg ennek következtében.) A gyerekek nem isznak, közülük mégis 54-en fulladtak vízbe, mert szüleik, környezetük nem vigyázott eléggé rájuk. Szabályok Az okok elemzése arra a megállapításra vezetett, hogy csak összefogással, közös cse­lekvéssel előzhetők meg a vízi tragédiák. Elő kell segíteni, hogy mind többen tanuljanak meg úszni, az iskolákban, a nyári táborokban a pedagógu­sok, az orvosok hívják fel a gyermekek figyelmét a veszé­lyekre. A vízparti üdülők ve­zetőinek is kötelességük, hogy a vendégeket figyelmeztessék. A tanácsok ne csak a tiltó táb­lákat tegyék ki, hanem gon­doskodjanak a higiénikus, ve- szélytelen fürdőzés lehetősé­géről. A vízi járművek veze­tőinek gondolniuk kell min­dig arra, hogy nem játékszer az, amit vezetnek. S aki csak egy gumimatracra fekszik a ringó vízen, az se érezze ma­gát soha biztonságban: sok baleset éppen az elsodródó matracok miatt történt. Bánki Endre, a KPM Hajó­zási Felügyeletének vezetője arról számolt be, hogy nemré­giben módosították a hajózási szabályzatot. Sajnos, ezt a ren­deletet — olyan, mint a közúti közlekedésben a KRESZ — ed­dig is kevesen ismerték. Ezért a Házi Jogtanácsadó sorozat­ban megjelentették a fürdés és a vízi közlekedés szabályait is. Az ismeretterjesztéstől, a ki­terjedt propagandamunkától azt várják, hogy már az idén kevesebb lesz a vízi baleset. Néhány éve megjelentek a hazai tavakon a kis vitorlá­sok, a széllovasok és a tutajok. A hajózási szabályzat módosí­tott változata már csónakként kezeli a surfe-1, a deszkavitor­lást is. A Dunán és a Tiszán tilos szélvitorlázni; úgyanígy a fürdésre kijelölt területeken, zsilipek közelében, a Balatonon a parttól egy kilométernél bel­jebb is. Tiltja a szabályzat azt is, hogy a vitorlás deszkán más személy — rendszerint gyerek volt — tartózkodjék. Viszont előnyt élveznek a vi­torlásokkal és motorcsónakok­kal szemben. Csak úszni tudó, 14 éven felüli, a szabályzatot ismerő állampolgár szélvitor­lázhat. Bányagödrök Kevesen tudják: tilos a Du­nán tutajozni. Az utóbbi évek­ben elszaporodtak a folyón a szakszerűtlenül összeállított tákolmányok, amelyeknek vállalkozó kedvű utasait — rendszerint fiatalokat — csak a jószerencse, illetve a vízi­rendőrség mentett meg a víz­be fúlástól. Tudvalevő, hogy rendkívül veszélyesek az elhagyott bá­nyatavak, s egyéb holt vizek. A múlt évben 128 esetben kö­vetkezett be tragédia a kisebb tavakban, bányagödrökben. A közelben lakók fel kell, hogy hívják a gyermekek és az oda­érkező kirándulók figyelmét a nem sejtett veszélyekre. P. J. megállapodás nem egyetlen va­laminek az eladása, megvétele, hanem a megállapodásnak al­kotóelemei a beruházási ter­vek, a szervezési modellek, a betanítási programok, az al­katrészszállítások stb. Egy „csomag” megvásárlásáról — vagy értékesítéséről — van szó tehát, amiben sok minden föl- lelhető. ám zsákbamacska nem lehet! Alapos elemzésnek kell ki­derítenie, megéri-e, kifizető, dik-e a dolog a vevőnek, illet­ve az eladó miként garantál­ja a megállapodásban szerep­lő műszaki, gazdaságossági, ér­tékesítési adatok elérhetőségét, teljesíthetőségét. Tartalmaz­hat a szerződés korlátozáso­kat is, hol adható el, s hol nem hozható forgalomba az áru, milyen elnevezéssel kerülhet értékesítésre, időben meddig áll fenn a kapcsolat a cégek között és így tovább. Lényeges tehát o feltételrendszer, az el­adó nyújtotta garanciák épp­úgy, mint az, hogy a vevő cég szervezete képesnek bizonyul­jon a maradéktalan befogadás­ra, elsőként műszakilag, azután az anyagellátásban, a munka­erő képzettségében, azaz ka­matoztatni tudja a vétel kí­nálta előnyöket. A megyében, a legutóbbi évek átlagát nézve, esztendőn­ként oz összes műszaki fejlesz- tési kiadásoknak mindössze az öt-hat százaléka volt licencia­vásárlások ellenértéke. Ez na­gyon csekély arány. A licencia alapján készített termékek ré­szesedése a teljes árukibocsá­tásból alig haladja meg a három-öt százalékot, de pél­dául az élelmiszeripari üze­meket tekintve, a két százalé­kot sem éri el...! Annak elle­nére van ez így, hogy a li­cencia-kereskedelem — és ve­le a know-how-ügylet —. nemzetközileg hosszú évek óta gyorsabban növekszik, mint a hagyományos áruforgalom. Ré­szesedésére az összes fejlesz­tési kiadásokból ugyan csak becslések vannak, de az bizo­nyos, hogy kétszer, három­szor nagyobb ez az arány, mint amit a megyéből említettünk, ráadásul a megye ilyen tekin­tetben fölötte áll az országos adatnak! A magyarázat, az in­dok legtöbbször a fejlesztési források szűkössége, ám meg­fordítható az érvelés: éppen mert kevés a pénz, nem lehet­ne a jelenleginél sokkal oko­sabban elkölteni?! A saját ku­tatások, kísérletek erőltetése helyett — amire beszédes ku­darccal szolgált egyebek kö­zött járműipari főegységek fejlesztése —, érdemesebb len­ne pénzt adni licencia-vásárlá­sokra, know-how megvételé­re?! Nagy érték Ilyen nézetek, álláspontok nyomán nem szólhatunk más­ról az itthoni gyakorlat isme­retében, mint csupán kezdeti lépésekről és eredményekről. Elektromos motorok, sebesség- váltók, kormányművek, elekt­ronikus működtetésű ipari to­lózárak, anyag- és energiata­karékos pillangószelepek, bú­toripari alkatrészek találhatók egyebek között a licencia- és know-how-ügyletekkel össze­függő megyei termékek, gyár­tási eljárások között. Lelhetők sorukban enyhén szólva kevés­bé sikeresek is, mint amilyen például a megye építőanyag­iparában némely tégla- és cse­répgyár berendezéseinek, tech­nológiájának megvásárlása volt. Aligha véletlen: nemzet­közileg a legélénkebb know- how-forgalmat az elektronika, a vegyipar, a híradástechnika, a műszeripar mutathatja fel, azaz a dinamikusan fejlődő te­rületek. míg az úgynevezett hagyományos iparterületeken — például a fafeldolgozásban — ez a tevékenység szeré­nyebb. Figyelmeztető tapaszta- !at ez irányokra és arányokra, szükségesre és lehetségesre, ml- vei azt húzza alá: az ismeret nagy érték, megszerzésével idő- veszteség kerülhető el, s az idő alapvető termelési, gazda­ságossági tényező; egyre inkább alapvető. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents