Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
1982. MÁJUS 9., VASÁRNAP Nőrablás és menyasszonyszöktetés Régmúlt korok lakodalmai Gondolatok a közoktatásról Összefogás a fejlődés záloga Furcsa világ lenne nálunk, ha ismét élnének a XVII.— XIX. század viselkedési, házasodási szokásai, valamint azok egyházi és világi szabályozói — jutott eszembe a minap, amikor dr. Novák Lászlóval, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatójával beszélgettem a ma befejeződő Lakodalom elmet viselő szim- pozion témáiról. Az érdekes tanácskozást a múzeum a debreceni KLTE néprajzi tanszékével és a TIT Pest megyei szervezetével közösen rendezte Nagykőrösön. Kétnejűségért — lefejezés — A XVII—XIX. században a házassági kapcsolatok alapja a vagyon volt. Rendkívül szigorúan védelmezték ugyanakkor az erkölcsöket is. írásban, törvényekkel rögzítették, hogyan kell viselkednie a haja- donnak, hogy megőrizze tisztaságát. Imigyen intett a sze- mérmetességre a makói Szikszói prédikátor: „Meg-sértik azt a* buja gondolatok, képzelődések és gerjedezé- sck. Meg-sértik azt a buja szemérmetlen beszédeknek, nótáknak, meséknek, históriáknak akár mondása, akár hallgatása, akár olvasása. Meg-sértik azt a buja hoz- zányúlások, ölelések, tsókolások. Férjfiúi személyekkel való szabados társalkodás.., A hajadon leány elégedjen meg az ö természeti formájával és szépségével, festéssel pedig ne szépítse magát. Rútság azt tselekedni...” A biblia bölcseinek kinyilatkoztatását idézve rendkívül elmarasztalja a táncolást is, amely „ördögi munka, a Sátánnak kedves nézése, az ördögnek vesztő mélysége, úgy ítéltek, hogy a* hol buja tántzolás EMBERMESÉK. Szívemnek kedvesek Lengyel Nagy Anna igaz történetei. Meghittek, mint a valaha, a félíg-meddig már félálomban hallott mesék, izgalmasak, mert az ember meg-, méretéséről szólnak, szépek, mert mindig mi kerekedünk felül. Mint báró Pucher Károly, aki a „front” másik oldaláról érkezett, de ma már magától értetődő természetességgel, matuzsálemi bölcsességgel mozog közöttünk, feledve a jogosan, s jogtalanul kapott pofonokat. Tokodi István, aki ötször leszállt a mérgezett levegőjű pincébe a mások által már halottnak hitt öregem- bérért, s ha csak gondolatban is, de kezet szórítok Szép Zoltánnal, a felnőtt korában megvakult fiatalemberrel, aki nemcsak talpon maradni volt képes, de felül is tudott kerekedni azokon a szokásos mércével számba nem is vehető hátrányokon, amit a látás képességének elvesztése jelent. Mesélni nem mindenki tud igazán. Még ahhoz is, hogy ezeket az egyébként igaz történeteket valósnak fogadjuk el, a pozitív hősöknek, de a krónikásnak is biztosnak kell lennie abban, hogy ha a mesének nem is minden perce, de a vége mindenképpen jó. S ha e hitet egyszer s mindenkorra nem is tudják belénk plántálni. de talán abban segítenek, hogy tisztességesebben formáljuk saját élettörténetünket. KOCKATALÄNY. Legalább akkora csodálattal nézek minden sikeres kockaforgatóra, mint két egykori középiskolás osztálytársamra. Szalai Pistára és Inczédi Jancsira, akik először csak a lépéseket írva, majd hogy egyszerűbb legyen a dolog, fejben sakkoztak. Hiszik vagy nem, ma sem tudok fejben sakkozni, mint ahogy a Rubik kocka forgatásának technikáját sem tudtam nyomon követni az Iskolarádió Homo Ludens című műsorában, pedig matematikus, pszichológus és élversenyző segített. S ha már így történt, inkább keresek magamnak, s a hozzám hasonlóknak mentségeket, mint hogy bevall jam: nincs térlátásom, ösztönös matematikai, geometriai érzékem, kitartásom, megközelítési módszerem, az ilyen egzakt feladatok megoldására. A hiba ugyanis a rádiókészülékben is lehet. Képet nem közvetít, s a hallgató, ha csak nem rendelkezik a fejben sakkozni tudók csodálatos tartatlk, ott az ördög bizonyosan jelen vagyon, úgy ítéltek, hogy a’ tántzolás bujaság, és a’ bujaságnak játékja, és hogy midőn az Asszony vagy leány tántzol, azzal az Asszony! nemet rútitja és fertézteti sőt úgy Ítélték, hogy jobb volna Vasárnap kapálni, vagy szántani, mint tántzolni". A szigorú intelmeket be is tartatták. Szigorúan büntették a káromkodást, a paráználkodást. Kőrös város tanácsa 1747-ben például úgy határozott, hogy „ha valaki káromkodni tapasz- taltatik, elsőben ütvén Pálczákra, másodszor kétannyira büntettetik, harmadszor Tekintetes Nemes Vármegye Tömlöczébe küldette- tik”. A vármegye Fülekről küldött főszolgabírói rendeletében 1660-ban, harmadszori visszaesésnél halálbüntetést helyezett kilátásba. A paráznák XVII—XVIII. századi büntetése — akárcsak a házasságtörőké — ugyancsak halál volt, Egy Kács Tamás nevű kecskeméti férfit például kétnejű- séggel vádoltak és ezért Lefejezték. Cifra gatyamadzag A XIX. század első felére azonban már enyhült a szigor. A mezővárosi tanácsok számos tiltása, a szigorú erkölcs- rend ellenére is megnyilatkozott a két nem vonzódása egymáshoz. Ránk maradtak olyan népművészeti értékű tárgyak, amelyeket a házasság előtt ajándékoztak a legények a lányoknak. Ilyen a guzsaly, a rokka, a mángorló vagy a menyasszonyi kelengyés láda. Még a szigorúan ellenőrzött képességével, aligha tudja nyomon követni az először balra, kétszer jobbra, a középső sort át, majd vissza, s a hasonló módon záporozó utasításokat. Ügy jár, mint az egyszeri ember, aki megkérdezte, hogyan juthat el a keresett utcába, aztán többen is elmagyarázták, mégis alaposan eltéved. Immár komolyra fordítva a szót, valóban ellenszenves számomra az ilyen mikrofonokos- kodás. Serdülő korú hallgatói bíznak a rádióban. Ha ott azt mondják, akkor biztosan igaz, s a hangszóró segítségével is megtanulhatják a feladvány megoldását. S ha nem úgy történik — mint ez esetben —, nem a rádióban, hanem magukban kezdenek el kételkedni. Csulák András Rohanó életünkben, amikor a munka, a megélhetés gondjai nyomják a vállunkat, hajlandók vagyunk elmenni az apró dolgok, az emberi sorsok mellett, s nem vesszük észre, hogy milyen sokszínű is a mai világ. Az írónak éppen az a feladata, hogy a hétköznapokban megragadja azt a pillanatot, amely érdekes, amelyben emberi életek sűrűsödnek, sorsokat, arcokat mutasson meg, s azokat a lelki folyamatokat, amelyek végbemennek' az emberben. A lélek, az emberi sors für- készője, megrajzolója Balázs Anna, akinek elbeszéléseit, novelláit a folyóiratok, napilapok hasábjairól már ismerhetjük. Most a Kossuth Könyvkiadó Százkét vőlegény címmel adta közre válogatott írásait. A kötet szereplői a nagyváros aszfaltján botladoznak, csellengenek vagy éppen nagyon is magabiztosan lépkednek, és ha nyomukba szegődünk, csakhamar személyes ismerőseinkké válnak. Együtt kuncogunk Do- dó bácsival, átéljük az idegen gyermekkel megcsalt anya döbbenetét, nevetünk a temetésen szerzett népszerűségen, együtt keressük Gittával a boldogságot, amely gyakran a lábunk előtt hever. ftt van például Dodó bácsi, a perifériára szorult, volt 1 tiszt, aki kopott, kínosan kiés puritán erkölcsű Nagykőrösön is készültek olyanok, amelyek díszítése kifejezetten erotikus mondanivalót tolmácsol. Az egyházi és a világi rendeletek meghatározták például, hogy milyen legyen a házassági ceremónia és milyen a vagyoni elosztás, de azt is, hogy mikor szabad házasodni, mikor nem. A hatóságok Kecskeméten a XVII—XVIII. században megtiltották a lányoknak, hogy férjjelöltjüknek cifra gatyámadzagot hímezzenek, illetve ajándékozzanak. A jegykendő és a cifra gatyamadzag jelképes jegyajándék volt — rendszerint a bűnösnek mondott szerelmi kapcsolat záloga. Ezért üldözte a hatóság. Váltságdíj és hozomány A lakodalmi szokások között számos színjátékot, paródiát találhatunk. Ilyen például a tréfás halottbúcsúztatás vagy a találós kérdés játék. Valamennyi meglehetősen obszcén és morbid volt. Tiltották ugyan, de dívott a nőrablás is, mely nyomán a hatóságok érvénytelenítették a házasságot az erőszak okán. A menyasszonyszöktetés ősi törzsi szokásból eredt. Az elrabolt láhyt csak váltságdíjért adták vissza. A váltságdíj viszont már összekapcsolható a hozomány későbbi rendszerével. Izgalmas a menyasszonyi ruha kérdése is. Régen mindenki a legújabb ruhájában, a lakóhelye tájegységi viseletében házasodott. (A fehér ruha és fátyol a római katolikus vallásban a Mária-lányok öltözéke volt). A mezőkövesdi lányok még 1910-ben is feketében esküdtek. Gyakran öltöttek a házasulandók subát: a menyasszonyé fehér volt, a vőlegényé pedig fekete. A jegyespár családja még az esküvő előtt házassági szerződést kötött, amelyben meghatározták a kauciót és a móringot. A lány hozománya a ládabeli holpni és vagyon volt. A háromnapos tanácskozás rendkívül sok, érdekes, ma már nem élő hagyományt tárt föl. A néprajzosok azért szervezték meg ezt a szimpoziont, mert a lakodalom témakörét eddig még nem összegezték. Teljességre most sem törekszenek, de összegzésre igen. Az elhangzottakat gyűjteményes kötetben még az idén kiadja a debreceni KLTE. Körmendi Zsnzsa kefélt, élesre vasalt nadrágban, zakóban járt. Megőrzött valamit régi tiszti magatartásából: testét kihúzta, fejét magasra tartotta. Tehát tekintélyre épített. De hol maradt ez a tekintély, hiszen már a rokonok tartották el feleségével. Málikával együtt. Aztán meghalt Málika és Dodó bácsinak a tartása is megbicsaklott, bár továbbra is járta a rokonokat, kunyerált, közben ellopta az ajtók elől a lábtörlőket, s azok egyre sokasodtak, mígnem egész lakását elborították. A lábtörlők elemelésével rokonain akart bosszút állni, amiért újra és újra megalázkodásra kényszerült előttük. Ez a bátor tett adta visz- sza végül az életkedvét, s ahogyan kilépett Dömééktől és kényelmesen lépdelt, hóna alatt a nagy lapos táskával, benne a lábtörlővel, fütyöré- szett. Olyan érzése támadt, hogy a szemergő eső után biztosan kisüt a nap, átmelegíti megkopott, vékony felöltőjét. Vidáman lépett be otthonába, elhelyezte új szerzeményét, és fellélegzett: semmi baj. ezen a húszason, amit adtak, egy fél csirkét vesz és jó meleg levest főz belőle. S azok meg csak töröljék le lábukat, mielőtt belépnek a házukba, ha tudják. Hasonlóan groteszk az öreg festő esete, aki képeinek el- adogatásából élt. Aztán már ^ A Magyar Szocialista ^ Munkáspárt Központi Bi- ^ zottsága 1972-ben hozott ^ határozatot az állami okta- § tás helyzetéről és tovább- ^ fejlesztésének feladatairól. | A határozatot mind a peda- ^ gógustársadalom, mind a ^ közvélemény jó érzéssel, $ megelégedéssel fogadta. ^ Megjelenését követően az | oktató-nevelő munka az ér- ^ deklődés előterébe került. ^ A pártszervek, pártszerve- $ zetek, az állami szervek, a § tömegszervezetek, a gazda- | sági egységek minden ko- $ rábbinál jelentősebb politi- § kai, erkölcsi és anyagi se- $ gítséget nyújtottak az okta- $ tásügynek. A Központi Bizottság a közelmúltban áttekintette az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatait és meghatározta a további munka fő irányait. Megállapította, hogy az 1972. évi határozatban megfogalmazott elvek és feladatok helyesek voltak és hosszabb távra is érvényesek. Hosszabb távra szólnak Az eltelt évtizedben jelentősen bővültek a lehetőségek, számottevően növekedtek az oktatással kapcsolatos társadalmi ráfordítások, javultak a tárgyi és személyi feltételek. Iskolarendszerünk hozzájárult a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az egészséges mobilitás és nyitottság megőrzéséhez. Az eredmények mellett azonban több területen nehézségek is tapasztalhatók. Az igényekkel nem tudott lépést tartani az iskola tartalmi munkája. A növekvő ráfordítások ellenére sem javult oly mértékben az oktatás anyagi ellátottsága, amely az intenzívebb pedagógiai munkához a korábbinál érezhetően jobb feltételeket biztosított volna, Külön gondot jelent, hogy a javuló átlagok mögött is nagy a szóródás. A 80-as évtized legfontosabb oktatáspolitikai feladata az iskolák oktatónevelő munkájának tartalmipedagógiai megújításával egyidejűleg, a nagyobb létszámú nem maradt neki egy sem, s végül arra vágyott, hogy a régiekből legalább egyet visszaszerezzen. Ezért naponta bejárt a bizományiba. De hiába, s amikor már minden reményről lemondott, az üzletben a falon, szép, antik utánzaté ke- ( retben megpillantotta egyik j festményét. Nem akart hinni a j szemének, akkora ár volt alá- | írva egy cédulán. Nyolcezer I forint. Hangokat hallott. Kitűnő kép, mondta egy férfi, s hozzátette, hogy megvenné, ha volna ennyi pénze. Nyugdíjból lassan-lassan összerakosgatta az öreg festő a pénzt, megvette a képét és boldogan hazavltte. A szekrénynek támasztotta, meggyújtotta a villanyt, leült a fotelba, nézegette addig, míg már behunyt szemmel is látta a képet. Sorolhatnánk a többieket is, a Temetőjárók figuráit, a Bűntársakat, az Írónak lenni vagy A főorvos esetét. Mindegyik egy-egy külön világ, sajátságos atmoszférával. Az egyes alakok megrajzolása, jó emberismerőre vall. A kisregénynek is beiiiő, a kötet címét adó Százkét vőlegény című írása talán az egyik legsikerültebb műve az írónak. A főhős, Gitta számos próbálkozás, apróhirdetés után jön rá, hogy a boldogság mindvégig ott volt a közelében, csak észre kellett volna venni. Az írás heppienddel zárul, és az olvasó azzal a jó érzéssel teszi le a könyvet, hogy gazdagodott élményekben, emberségben. Gáli Sándor korosztályok elhelyezése, szín- | vonalas képzése. Társadalmi összefogás eredményeképpen az eltelt évtizedben létesült óvodai foglalkoztatók és iskolai tantermek száma jóval meghaladta a tervezettet. A számottevő óvoda- bővítés lehetővé tette, hogy a felvett gyerekek aránya 46,3 százalékról 78,2 százalékra emelkedjen. Az V. ötéves tervidőszakban a tervezett 477 iskolai tanteremmel szemben 844 létesült. A megye több városában, községében rövid idő alatt olcsón, jó minőségben épültek óvodák, iskolák. A monori járásban például 1977 és 1980 között az óvodák befogadóképessége 1275 hely- lyel, az iskolai tantermeké 95- tel gyarapodott. Monoron 96 nap alatt épült fel egy 125 gyerek befoadására alkalmas óvoda, Mendén 6 hónap alatt a 8 tantermes iskola. A két intézmény létesítéséhez az üzemek, a termelőszövetkezetek, a lakosság több mint 4 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A budai járásban, Budaörsön 6 millió forinj értékben, 1,4 millió forint társadalmi hozzájárulással 67 nap alatt készült el egy 100 személyes betonyp óvoda. Ugyancsak Budaörsön, az elmúlt esztendőben egy több funkciót ellátó, 1200 négyzetméter alapterületű tornacsarnokot adtak át. Budakeszin 115 nap alatt készült el egy 8 tantermes betonyp iskola, jelentős társadalmi segítséggel. A dabasi járásban — elsősorban az ácsai Vörös Október, a dabasi Fehér Akác, a gyűli Szabadság termelőszövetkezet közreműködésével szintén óvoda- és iskolafejlesztés valósult meg az elmúlt években. Gyálon két 50 személyes óvodát épített a helyi termelőszövetkezet. Örkényben 12 tantermes általános iskola, Dabason 100 személyes óvoda, 8 tantermes általános iskola létesült. A váci járásban az V. ötéves tervidőszakban 300 tervezett óvodai hellyel szemben 800 létesült, 38 iskolai tanterem helyett pedig 56 épült. Még hasonló példákat lehetne sorolni Vác, Százhalombatta, Szentendre, Gödöllő, a nagykátai járás és más járások területéről is. Az elmúlt tíz esztendőben fejlődött az oktatási intézmények tartalmi munkája, gyarapodott az alkotó, kezdeményező, kísérletező iskolák, tantestületek száma, több helyen figyelemre méltó együttműködés alakult ki az oktatási és a közművelődési intézmények között. Megyénk több iskolája részt vett az új tantervi kísérletekben, azok kipróbálásában. Az általános iskolai fakultatív oktatás bevezetésére Százhalombattán, Szentendre város és járás iskoláiban került sor. Kísérleti tantervek alapján tanítottak az érdi gimnáziumban és a váci egészségügyi szakközépiskolában. A művelődés alapintézménye Az elmúlt években mind szélesebb körben vált meghatározóvá az a szemlélet, amely az iskolát a művelődés alapintézményeknek tekinti. De hangsúlyozzuk: az iskola sokoldalú feladatait csak más kulturális intézményekkel közösen képes teljesíteni. Ebből a felismerésből adódóan a megye több városában és járásában, például Vácott, Szentendrén, a váci, a budai, a nagykátai járásokban kezdeményezték a különböző művelődési intézmények tervszerű és rendszeres kapcsolatának megteremtését. Nagykovácsiban, Szentlörinckátán, Tápió- szelén, Budakeszin, Budaörsön, Bernecebarátiban és másutt több funkciót ellátó komplex nevelési intézmények létesültek. Az áldozatos munkát vállaló pedagógusok helyzetének javítása, megbecsülésük fokozása érdekében az elmúlt időszakban több intézkedés született. Mintegy 800 nevelő részesült kedvezményes építési kölcsönben. A pályakezdő pedagógusok alapbérét 209—500 forinttal emeltük. Százhatvan szolgálati lakás, 48 szolgálati szoba és 200 szolgálati hely létesült az V. ötéves tervidőszakban. öt éve megalakult az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozata, amely immár két éve javítja a megye pedagógusellátottságát. Szűkebb pátriánk, oktatásügyének elmúlt tíz évét az jellemzi, hogy minden korábbinál jelentősebb erőfeszítések, eredmények születtek, ugyanakkor — a megye sajátos helyzetéből adódóan — jelenleg is komoly nehézségekkel küszködünk, amelyekkel a következő években is számolnunk kell. Erkölcsi, anyagi megbecsülés Az 1970. évi 93 ezer általános iskolással szemben a tervidőszak végére 125 ezer neveléséről kell gondoskodni. Az általános iskolákba az idén 6 ezerrel több gyermek került. A növekedés várhatóan az évtized végéig tart. Mindez az általános iskolai ellátás további dinamikus fejlesztését igényli. Fokozza gondjainkat, hogy a fővárosban is hasonló lesz a létszámnövekedés üteme, melynek következtében a Pest megyei tanulók kisebb arányban juthatnak be a budapesti középiskolákba. Bár tíz év alatt jelentősen nőtt az óvónők, az általános iskolai tanítók és tanárok száma, ennek ellenéré az utóbbi időben évente több száz nevelő folyamatosan hiányzik. A kinevezett óvónők 6,8 százaléka; az általános iskolában tanítók 6,1 százaléka nem rendelkezik képesítéssel. A pedagógusellátottság javítása érdekében — más intézkedésekkel együtt — feltétlenül szükséges az Esztergomi Tanárképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozatának önállósítása, tanárképző főiskolává szervezése. A pedagógusok anyagi helyzete, erkölcsi megbecsülése az elismerésre méltó intézkedések ellenére is elmarad a lehetőségektől. Az elkövetkezendő időszak alapvető feladata a pedagógushivatás presztízsének növelése, a pedagógusok életfeltételeinek és munkakörülményeinek javítása, a pálya vonzóbbá tétele. A következő években több segítséget kell nyújtani a kezdő, fiatal nevelőknek és megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani a több évtizede eredményesen dolgozó pedagógusra, anyagi és erkölcsi megbecsülésük fokozására. jövedelmi viszonyaik javítására. A pedagógusokra a jövőben, is úgy tekintünk, mint a neveléssel, az oktatással szemben támasztott új, magasabb követelmények megvalósításának döntő tényezőire. A tartalmasabb, színvonalasabb, korszerű nevelőoktató munka jól felkészült, világnézetileg szilárd, hivatását szerető, önálló, kezdeményező pedagógusokat igényel Feladataink végrehajtásában elsősorban a pártszervekre, pártszervezetekre, a kommunistákra számítunk, de igényeljük a társadalmi és tömegszervezetek, a gazdasági egységek, a családok fokozott segítségét is. A megyei oktatásügy fejlesztése, a> feladatok maradéktalan végrehajtásának továbbra is a széles körű társadalmi összefogás, a közös cselekvésben rejlő erő legfőbb záloga. DR. TÖTH ALBERT, a Pest megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője ■Rádiófigyelő ■ Emberségben gazdagodva Dodó bácsi meg a többiek
